Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
2 NOG RAI) 1989. JULIUS 6.. CSÜTÖRTÖK Megnyitotta kapuit a nyári egyetem Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) tat azért, hogy demokratizálódjon míg mások nem érzékelik a változtatás szükségét. Magyarországon a nyolcvanas évek eleje óta — Bibó István szavaival — „az emberi méltóság korát tapasztaljuk" — hangsúlyozta a MISZOT elnöke. Hogy az elindult társadalmi folyamat visszafordíthatatlan legyen, abban az ifjúságnak szerepet kell vállalnia — mondotta. Ezután dr. Hlavaty Attila alkotmányjogász — Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter megbízottja kapott szót. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták a magyar jogrend és az alkotmányosság reformjára irányuló törekvésekről szóló tájékoztatóját. Vidám percek a francia lányok körében. berek tudatában, gondolkodásmódjában azok a történelmi tanulságok, amelyeket ezekből levontunk. Európában ismét nehéz helyzet alakult ki. Olyan helyzet, amely sok országot sodort súlyos gazdasági. politikai, esetenként morális válságba. A múltban felkövetett hibák, tévedések, egy politikai modellből következő súlyos zavarok nagymértékben megingathatják térségünket. abban az esetben, ha e régiónk népei nem lesznek képesek ezeket a problémákat belátható időn belül megoldani. A fiatalok számára a múlt már csak a történelemkönyvekből ismert, — történelemkönyvekből. amelyeknek következtetései az egyes országokban eltérőek. Létezik azonban egy szervezet — az ENSZ — amelynek alapokmányában az első mondat, az emberek jogainak egyenlőségét hirdeti... leszűrt tapasztalatokat. Nem lehet azonban receptet adni az emberiségi jogok kivívására vagy védelmére. Azt minden országnak a saját viszonyai között kell megvalósítania. Ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódott a következő — Hangsúlyozta, hogy nem akarjuk elsietni egy új al kotmány kimunkálását. Egy ilyen jelentőségű alapdokumentum létrehozásához idő és szakértelem szükségeltetik. Az alapvető kérdésekben közmegegyezéssel kell dönteni, ám a szakmai rész összeállítása jogászi feladat. Mindenkor a figyelem középpontjában kell tartani azonban az emberi jogok tiszteletét, az állam, a jog van az emberért, nem pedig fordítva. Csak ez a gonAz előadók sorában ezután dr. Simái Mihály akadémikus a Magyar ENSZ Társaság elnöke következett. — Az ENSZ alapokmányának első mondataiban szelepei, hogy meg kell akadályozni a múlt hibáinak megismétlődését. Két kerek évforduló idézi ezt, emlékezetünkbe, hiszen hetvenöt éve Európából indult el a történelem első olyan háborúja, amelyet világháborúnak neveztek, ötven esztendeje pedig ugyancsak Európa eme részén kezdődött az emberiség történelmének eddigi legszörnyűbb világégése, a második világháború. Ahogy közeledünk a kétezredik évhez, az ezredfordulóhoz, úgy halványulnak el az emKülföldi vendégek a hallgatóság között. A világ több pontján megvitatták már a kérdést, egyre gyűlnek a jelentések. Persze sokszor ezek a jelentések, bőbeszédűbbek mint azok a tények, amelyek mellettük szólnak. Mindensetre az ENSZ. a jövő évben kiadványban jelenteti meg a dig a legelesettebb, ember szemszögéből kell megmérnünk, hogy mennyit tettünk az ügy érdekében és láthatjuk, hogy sohasem lehetünk elégedettek. Biztosítanunk kell az emberi jogok értelmében az egyéni jogokat is. Az egyenlőséget nem szabad úgy értelmezni, hogy egyformák legyünk. Éppen a jogok alkalmazása — az adott helyre és időre — ez adhatja meg azok garanciáit — emelte ki mondandójából. Nógrádiak is helyet foglaltak az ülésteremben. —képek: kulcsár— Az ENSZ-nek az emberi jogok érvényesítéséért folytatott munkájáról beszélt a nyári egyetem résztvevőinek a világszervezet főtitkárának helyettese Michel Doo Kingué úr. Elmondotta, hogy amióta az alapító okmányt aláírták azóta dolgozik a szervezet az emberi egyenjogúság alapgondolatának megvalóstásáért. az utóbbi esztendőkben például egy központot hoztak létre, amely főleg a fejlődő országokban vizsgálta, hogyan milyen nemzetközi eszközöket lehet felhasználni az egyenjogúság biztosítása érdekében. előadó is, dr. Kinhide Mushakoji, az ENSZ Egyetem rektorhelyettese. — Az emberi jogokat még a jóléti államokban sem sikerült maradéktalanul érvényesíteni, hiszen a gazdasági fejlődés többnyire elmélyítette a társadalmi rétegek közötti anyagi különbségeket. Sok helyen még a szokásokból, hagyományokból eredő különbségtartás is megfigyelhető. Mindolatmenet lehet a jogállamiság alapja... Az előadások után a résztvevők számára szabadprogram következett. A mai nap kiemelkedő eseménye Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének korreferátuma lesz, amelyben az emberi jogok helyzetéről szól, hazája sajátosságainak tükrében. — Csata — „Az MSZMP a megújhodás pártja” Ezzel a címmel közöl interjút Nyers Rezsővel címoldalán, a Moszkovszkije Novosztyi. A népszerű szovjet hetilap bevezetőjében beszámol arról, hogy június végén, az MSZMP KB ülésén, a párt elnökévé választották Nyers Rezsőt, az MSZMP PB tagját, államminisztert. .Vlagyimir Brodeckij, a lap tudósítója kérésére a magyar politikus első interjúját adta a szovjet sajtó számára. Milyen elsőrendű feladatokat lát maga előtt új posztján? — A szocializmus megújhodásának adott szakaszán, az MSZMP-nek olyan új politikai erővé kell válnia, amely élvezi az állampolgárok többségének bizalmát és képes jogot biztosítani magának az irányításra, szabad demokratikus választások alapján. Éppen ezért, a legjobb lenini hagyományokra kell támaszkodnunk: meggyőző, realista programra és egységre van szükségünk. Megnövekszik a kollektív vezetés jelentősége. Meg vagyok győződve arról, hogy a most létrehozott négytagú elnökség meg fog felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt vezetése elé állítanak. A párt elnökének — mint aki első az egyenlők között e testületben — feladatát abban látom, hogy megteremtse az egyensúlyt a párton belüli vélemények pluralizmusát tekintve. Mindennapos kötelmeim közé tartozik az MSZMP képviselete a magyar politikai élet más áramlatainak képviselőivel folytatott vitákban. Ugyanakkor fontos feladatomnak tartom az MSZMP külpolitikájának, nemzetközi kapcsolatai formálásában való részvételt. Különleges jelentőséget tulajdonítok a szocializmus megújhodásának útját járó SZKP-val folytatott, a bizalomra épülő együttműködésnek. — Az MSZMP az országban végbemenő változások kezdeményezője és garanciája. A párt elismerte, hogy a nép és az ország boldogulása teljes fejlődési modell, váltást tesz szükségessé a szocializmus keretein belül, Az MSZMP több évtized, del ezelőtt a reformok kezdeményezőjeként lépett fel, A párt programja: demokratikus szocializmus, amely a piaci vegyesgazdaságra és a képviseleti parlamentarizmusra épül, s ez a legfonto. sabb garanciája a reformok következetes megvalósításának. Átérezzük a felelősség teljes súlyát, mivel ma az MSZMP az egyetlen politikai erő Magyarországon, amely képes a változások megvalósítására. Nemzeti törekvéseinkben cselekvésre ihlet és ösztönöz az az új politikai gondolkodásmód, amely elválaszthatatlan az SZKP-tol ts Mihail Gorbacsov nevétől — f.je- ződik be Nyers Rezső interjúja. Szovjet—francia csúcstalálkozó A szerdai nap programjából Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke franciaországi látogatásának második napján a Sorbonne egyetemen találkozott a francia szellemi és tudományos világ képviselőivel. Velük beszélgetve hangsúlyozta, hogy az ő Európa-felfogása is az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, mint a néhai de Gaulle elnöké, de óvta a Nyugatot az olyan illúzióktól, hogy a szocialista országok visszatérnek a tőkés ..karámba'’. Gorbacsov látogatásának második napja reggel a Diadalívnél kezdődött, ahol a szovjet államfő fejet hajtott az Ismeretlen Katona emlékét őrző örök láng előtt és elhelyezte a Szovjetunió tiszteletét kifejező virágko- szorút, majd beírta nevet az aranykönyvbe. Ezután a városházára hajtatott, ahol félórás négyszemközti beszélgetést folytatott Jacques Chirac polgármesterrel. A rövid eszmecsere témája Európa jövője volt. Chirac utána úgy nyilatkozott a sajtó előtt, hogy az európai közeledés nagy erőfeszítéseket követel a Kelettől és a Nyugattól. Szerinte a legfontosabb a hagyományos fegyveres erők csökkentése és a nukleáris elrettentés fenntartása. Ezután került sor Gorbacsov párizsi látogatásának leglátványosabb és újszerű eseményére, a francia értelmiséggel való találkozásra. A Sorbonne nagy amfiteátrumát zsúfolásig megtöltötték a francia akadémikusok, tudósok, filozófusok, újságírók, művészek, akik melegen megtapsolták a szovjet államfő bevezető szavait. Gorbacsov ebber a 200. évfordulóját ünneplő francia forradalom és az orosz októberi forradalom közös örökségét méltatta, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Regis Debray író és volt elnöki tanácsadó kérdésére válaszolva elégedetten állapította meg, hogy „közös európai házunk” eszméje lassan kezd tért hódítani, mozgósítja a közvéleményt, az értelmiségieket és a politikai életet. Aláhúzta, hogy őt nem zavarja Európa sokfélesége és figyelmeztette a nyugati közvéleménv- formálókat, hogy Európa egysége nem hozható tető alá „a szocializmus felszámolásával. Ez irreális és veszedelmes gondolat, nem szabad szem elől téveszteni a valóságot”. Más válaszaiban is hangoztatta, hogy a Nyugat ne tápláljon olyan illúziókat, mintha ..egyedül a burzsoá társadalom képviselne örök értékeket'’ és ne dédelgesse azt a reményt, hogy a szocialista országok majd idővel megtérnek a „kapitalista karámba”. Nem ez a követendő út, ha egyetértést akarunk és felépíteni közös európai házunkat. A politikai és társadalmi választás szabadsága egyetemes parancs és alkalmazkodni kell hozzá” — figyelmeztette a Pascal, Descartes, Lavoiser és Richelieu bíboros életnagyságú szobrai alatt szorongó francia hallgatóságát. Gorbacsov igen mértéktartóan, több francia értelmiségi számára túl óvatosan nyilatkozott a kínai eseményekről. A találkozó után Regis Debray úgy vélekedett, hogy Gorbacsov csodálatosan ösz- szefügően beszélt, „egyfajta szintézisét adta a szovjet értelmiségi forradalomnak”. A szovjet államfő délben szállásán, a Marigny-palo- tában szűkkörű ebéden látta vendégül Michel Rocard miniszterelnököt. Délután plenáris ülést tartottak a szovjet és francia miniszterek Mitterrand és Gorbacsov elnök vezetésével az Elyséepajotában. Aratás előtt... Eltemették Andrej Gromikót A moszkvai Novogvevics- je temetőben szerdán katonai tiszteletadással öröknyugalomra helyezték a vasárnap elhunyt Andrej Gromikót, aki sokáig a Szovjetunió külügyminisztereként majd a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökeként dolgozott, s tavaly vonult nyugdíjba, egyebek között párttisztségeitől is megválva- Gromiko júlus- ban töltötte volna be nyolcvanadik életévét. A szovjet hadsereg központi házában szerdán moszkvaiak tízezrei vehettek búcsút az ismert politikustól. A Novogyevicsje temetőben szőkébb körben búcsúztak az elhunyttól. (Folytatás az 1. oldalról.) szaesett. Egyébként a 350 hektár őszi búzából 50 mázsás átlagtermést várnak- A 260 hektáron termelt sör- árpát a Söripari Gazdasági Társaság értékesíti majd. A gazdaság őszi búzából 100 vagonra kötött szerződést a gabonaforgalmival. 30 hektár termelését a Gödöllői Termelési Rendszernek juttatják majd. A tagok háztáji igénye 50 vagon kalászosra szól. A 100 hektár mustár termését a Monori Állami Gazdaság veszi át, az 50 hektáron termett csillagfürtöt pedig a Nyíregyházi Kutató Intézet vallhatja magáénak. ☆ A diósjenői termelőszövetkezetben is célul tűzték a gabona időbeni, jó minőségben és a lehető legkisebb szem-veszteséggel való betakarítását- Ehhez igazították az anyagi ösztönzést is. Egyébként az őszi betakarítandó terület az idén a legkisebb az elmúlt évhez viszonyítva. A 276 hektár őszi búza a 223 hektár tavaszi árpa és a 127 hektár mustár betakarítása 5 kombájnnal történik, saját erőből, és július 10—15. között kezdődik meg. Az őszi búza nagyobb része étkezési célokat szolgál, a többit takarmányként értékesítik. Árpájukat pedig sörárpaként adják elAz őszi búzából 100 vagont adnak át a gabonaíör- galminak. Ellenértékét váltóban kapják meg. Két éve ily módon oldják meg kölcsönös követeléseik teljesítését. Emellett mindketten garanciát vállalnak a forgatott váltókra is.
