Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
1989. JÚLIUS 5.. SZERDA NOGRAD 3 Málnaháború ellenkező előjellel Králik János és családja motorizáltál»” gyűjti a málnát. (Folytatás az 1. oldalról.) csolódtak ki az átvételből: — Ládahiány miatt az átvétel szünetel. A kijózanodás jelei — Miért okoz ez gondot önnek, amikor előnyt jelent a termelőszövetkezetnek? — Valóban most jobb a pozíciónk, de a pillanatnyi helyzeten túl messzebb is kell látni. Eddig a szerződött 260 tonna helyett 310 tonnát vásároltunk fel. A szerződött mennyiségen felül plusz 30 százalékot veszünk át védőárral azoktól, akik velünk kötöttek üzletet. Elképzeléseink szerint, a szezon végéig még 290 tonnát vásárolunk fel. Eddig 400 tonnára van megrendelésünk. A többire folyamatban vannak a tárgyalások. Partnereink eddig még egyetlen dekát sem küldtek vissza minőségi kifogás miatt — válaszolja Kiss András. — Ahogy önt hallgatom, szavaiból bizonyos fokú lel - kiismeret-furdolást vélek felfedezni, a termelőket ért egyelőre kilátástalan helyzet miatt? — Jómagam is termelek málnát. A tavalyi magas árat ugyanolyan irreálisnak tartottam, mint a mostanit. Aztán nem visz rá a lelkiismeret, hogy hagyjam veszni a megtermelt málnát, még akkor is, ha tavaly és tavalyelőtt sokan cserben hagytak, milliós károkat okoztak, nekünk y népgazdaságtól dollárokat vontak el, az idén pedig a termelőket csapták be. Arra viszont képtelenek vagyunk, hogy aki csak 5 mázsára szerződött, attól most, a nyakán maradt plusz 45 mázsát is átvegyünk. Erre senki sem kötelezhet bennünket — hangsúlyozza a jószándéktól vezérelt, a termelők érdekeit is méltányoló, a termés megmentéséért érzett felelősségtől áthatott termelőszövetkezti elnök. — Vajon hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet a „pórul- jártak”? — Tapasztalataim szerint többségüknél a kijózanodás A „gyengébb nem" erősen kiveszi részét a bogyók gyűjétésében, Nógrád községben is. —képek: kulcsár— jelei láthatók. Ma már egyre többször hallom vissza a kultúrházban mondott gondolataimat: — Ne panaszkodjatok, az elnök megmondta, mire lehet még számítani. Csak magatokat okolhatjátok... Válaszol a gödi tsz A málnafelvásárlást végző jelentősebb partnerek közül, telexen kértünk választ a gödi termelőszövetkezettől és a dunakeszi hűtő- háztól a probléma megoldása céljából. Horváth Szabolcs, a gödi termelőszövetkezet elnök- helyettese, a következőket válaszolta: „Partnereinkkel kötött megállapodásban a korábbi évek tapasztalatai alapján keret jellegű megegyezés történt. (Kb. meny- nyiség, napi ár.) A külföldi partnerek, ismerve a jelenlegi hazai helyzetet, az árakat naponta változtatják, nem küldenek szállító járművet stb. Ez átmeneti gondot jelent. Sajnos, az utóbbi napok csapadékos, párás időjárása, a málna minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Az időjárás kedvező változása reményt ad arra, hogy a felvásárlás zavartalanul folytatódhat. Az ár alakulására a szövetkezetünk közvetlenül 1 nem tud hatni Gazdaságunk a kistermelőkkel csak működési területén kötött szerződést. Az induló árat garantáltuk és ki is fizettük, de a csökkenő külföldi árat nekünk is érvényesíteni kellett, illetve kell. A körülbelül két hétig tartó málnaszezon végig- vitele jelentős terhet jelent, de a kistermelőkkel a jövőben is mi leszünk kapcsolatban, és nem a külföldi átvevő. Vencsz Károly Újra a tengelysúlymérö állomásról Miért reped a gyarmati nagytemplom tornya? A címben feltett kérdésre egyes cinikus emberek köny- nven választ adnak. Azért, mert amikor építették, senki nem gondolt arra, hogy majdan akkora forgalom lesz a gyarmati Rákóczi úton, amilyen most. Ez azonban nem igazi válasz, nem is indok. Sokkal inkább ott keresendő a felelet, hogy hiába a többéves óhaj, törekvés, máig nem sikerült egy tengelysúly mérő állomást üzembe helyezni. Igaz, nem ez az eg ', dűli oka a templom é- a főutcái épület rongálódásának, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy naponta hány meg hány többtonnás monstrum robog át a belváros közepén. A kamionmérleg vágya legalább olyan régi, akár a városi strandé! A helyzete is csaknem azonos azzal. Igaz, tavaly- decemberben a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén Vincze Zoltán határőr ezredes, a balassagyarmati kerület parancsnoka bejelentette: 1989. március 15_én kezdődhet a mérlegelés, minden fel: adott, . . Ha bárki a balassagyarmati határátkelő leié jár, láthatja: mérleg sehol, a kamionok „röhögve” robognak a túlsúllyal. Ingyen a városon át. .. Nincs más megoldás? Volna egy, amelynek a tervei, elképzelései megszülettek már. Egy a várost elkerülő út. Külön elképzelése van a szakminisztériumnak és a városi tanácsnak is — tudom meg Moór Mátyás városi főépítésztől. A tanács szerint a legegyszerűbb és talán legolcsóbb — persze ideiglenes megoldás az volna, ha a határátkelőtől a nagy forgalom az Ipoly partján haladna és a benzinkút környékén csatlakozó a mostani 22-es úthoz. Ehhez egyrészt pénzre volna szükség, másrészt pedig tisztázni kellene az Ipoly szabályozása nyomán fellépett területi kérdést, mert ahová ők az utat megálmodták, csehszlovák terület. A közlekedési tárca elképzelése a város másik oldalán húzódik. Érsek vadkert után, átvágva a hpg'ret Galibapuszta környékén jönne a tehermentesítő út a Nyírjes felől, s az Agroker és a nyomda mögött haladva, át a Springa-dombon, a síneken, s a kórház mellett csatlakozna a 22-eshez. Felesleges kiemelni : mindkét variáció megépítéséhez milliárdokra volna szükség, igaz egyszer mindenképpen meg kell majd csinálni. Az érintettektől megtudtuk, az emlékeztetőt, amelynek aláírását a legutóbbi tárgyalás után a közúti igazgatóság feltételként szabta, valamennyien aláírták. A határőrség még a telefonok beszerelését is vállalja, de sajnos az. igaz gatóság április 25 óta nem került elő. Pedig amíg a várost megkerülő milliárdos útberuhá zások elkészülnek, ez a forgalomcsökkentő mérleg megoldás lehet. De hogy mikor készül el a mérleg, azt csak az igazgatóság salgó tarjáni központjában tudják. Ahol persze nem látható olyan jól a gyarmati nagytemplom repedése. (hlavay) Egyházi személyiségek az egyházpolitika megújításáról A magyar egyházpolitika állami irányításának, az állam és az egyház viszonyának újragondolását jelzi, hogy július 1-jetf hatállyal megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal. Ugyanakkor — elsősorban a kapcsolatok szabályozásának feladatával — a közeljövőben megkezdi munkáját a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkársága, valamint az egyházak és az állam közötti kontaktusban felmerülő problémák megvitatására az Orszàgœ Vallásügyi Tanács. Ez utóbbi testület vezetésére a miniszterelnök vállalkozott, titkára a művelődési miniszter, s tagjai a különböző egyházak, vallási felekezetek képviselői- A hivatal megszűnésével, illetve a két új -intézmény létrehozásával kapcsolatos vélemények iránt érdeklődött több vallási vezetőtől az MTI munkatársa. Tóth Károly református püspök nagy jelentőségű változásként értékelte a döntést, amelynek hatásait azonban még nem lehet felmérni. A gyakorlatban mutatkozik majd meg, hogy az elképzelésekből mi válik valóra. Megítélése szerint a döntés mögött az az elvi állásfoglalás húzódik meg, amely most a kormányzat politikáját is jellemzi, s amelynek célja az autonóm testületek önállóságának visszaállítása. Ezek közé tartozik, hogy az egyházak is belső törvényeik szerint kormányozhatják önmagukat. — Nincs szükség az elmúlt 40 esztendő sérelmeit felemlegetni, arra azonban érdemes emlékeztetni: a magyar egyházpolitikát alapjában véve különböztette meg a többi szocialista országétól, hogy felismerte, a párbeszédes módszer, a dialógus eszközével kell a problémákat megoldani, a konfliktusokat — amennyire lehetséges — elkerülni, s az együttműködést biztosítani az új társadalom intézményei és az egyház között. Ezek megvalósítása minden hiba és visszaélés ellenére is nagyrészt sikerült — hangsúlyozta Tóth Károly, majd a továbbiakban kijelentette: — az új helyzet új módszereket kíván- Ezért a Református Egyház azt várja a vallásügyi tanácstól, hogy az állam és az egyház viszonyának minden elvi kérdését megvitatja, bevonva a munkájába az egyházak, felektezetek, vallási közösségek képviselőit is, így garantálva azt. hogy tudtukkal, részvételükkel, közreműködésükkel születnek meg a döntések elvi kérdésekben A titkárság megítélésünk szerint ügyintéző funkciót láthat el. (Ez a korábbiakhoz viszonyítva jelentős változást mutat, ugyanis az egyházügyi hivatal ideológiai alapon politizált.) — Szükség van az egyházak és az állam együttműködésének rendezettségére azért is, mert számos olyan jogi. pénzügyi kérdés merült fel naponta, amelyek tisztázása, megoldása csak állami hivatalok közreműködésével lehetséges. Ezek koordinálása jelentős feladat. Az egyházak érdeke, hogy ennek rendezett formái legyenek — állapította meg Tóth Károly. — Kiemelkedő terület az egyházak szociális tevékenysége: ma valamennyi magyarországi vallási közösség komoíy szociális munkát végez- Részt vesznek az öreg- és csecsemőotthonok fenntartásában. szellemi fogyatékosok gondozásában, jelentős társadalmi tevékenységet fejtenek ki az alkoholisták, a kábítószeresek, a cigányok körében. Elismerésre méltó a nemzetközi kapcsolatok ápolása: a magyar egyházaknak széles körű kontaktusaik vannak a határokon kívül is. Mindez jelzi, hogy az egyházak, vallásfelekezetek részt kívánnak venni a magyar nemzet megbecsülésének. tekintélyének növelésében, s ezt hazafias kötelességüknek tekintik. Az együttműködés egy további területe az oktatás, a közművelődés, az iskola, amelyek ügyintézése az egyházpolitikai titkárság feladata lesz. A cezúra tehát egy új jellegű kapcsolat kialakulását körvonalazza — mondotta a püspök. — Az egyházakat egyenlő partnerként elfogadva, elismerve legyen koordináló, s nem utasító, irányító szerepe a két új testületnek, segítve az egyházak, illetve a vallási közösségek és az állami intézmények közötti dialógus megteremtését, folytatását — vélekedett Schöner Alfréd főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke, aki a beszélgetés elején elmondta: az elképzelésekről hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kapott még, ezért az új intézményekkel kapcsolatban csupán kérdéseit tudta megfogalmazni, amelyek tisztázásra várnak. Azt azonban máris kijelenthette: a magyarországi zsidó felekezeten belül is a megújulás van napirenden, s ennek érdekében minél szélesebb körű kapcsolatépítésre van szükség- Legszögezte azt a reményét, hogy megszűnik az állam és az egyház viszonyára eddig jellemző f paternalista szemlélet, s a felekezetek, | egyházak valóban autonóm módon dönt- I hetnek saját ügyeikben. Kijelentette: túl- I haladta az élet azt a gyakorlatot, amely I szerint az Elnöki Tanács elnökének elő- | zetes hozzájárulása kellett a vallási ve- | zetők kinevezéséhez. A főrabbi szólt arról is, hogy személy | szerint számos előrevivő ötlettel tudna | hozzájárulni 1 az állam és az egyház I együttműködéséhez, segítve az ország gazdasági fellendítését. Számít arra, hogy — a korábbi évek tapasztalatától eltérően — ezentúl meghallgatásra találnak felvetései. Ezek között sorolta a magyar történettudomány, művelődés- és építészet - történet integráns részét képező zsidó' temetők, zsinagógák, sirkőfelíratok megmentésének ügyét, a könyvtárak, múzeumok létrehozásának kérdését. Schöner Alfréd végezetül megosztotta gondolatait az újságíróval arról is: vajon a továbbiakban melyik szerv vállalja fel az egyházak, felekezetek gazdasági ügyeit, az államsegélyekkel vagy az alapítványokkal kapcsolatos intéznivalókat? Megítélése szerint ugyan- 1 is ma még meghatározatlanok a feladat- ÿ körök, nem rajzolódtak ki a konkrét el- | képzelések. Az új intézmények részéről | csupán tapogatózást tapasztaltak a val- | lási közösségek, pedig már programot f kellene adniuk. A Katolikus Egyház képviseletében j Biró Imre kanonoktól érdeklődött az új- | ságíró. Az egyházi személyiség utalt ar- | ra, hogv generációja .tényként fogadta az | egyházügyi hivatal létét, amellyel nz elmúlt évtizedekben kapcsolatot létes. tett, s közvetítő szervként ismerte el a pápa is. Most a politikai, társadalmi fejlődés olyan szakaszhoz érkezett, amikor az egyház — és az azt körülvevő társadalom —, valamint az állam közötti viszonyt, ezentúl a vallásügyi tanács koordinálja- Bíró Imre úgy fogalmazott: e szerv" hatékony tevékenysége a jó együttműködés feltétele, s ennek nyomán várhatóan még közvetlenebb lesz a kapcsolat az egyházi és az állami vezetők között. Az egyház ezentúl is jelen lesz a társadalom életében, s, hogy hatékonyan tudja végezni küldetését, keresi a jó viszonyt azokkal, akiken ez múlik- A vallásügyi tanács megalakításával véleménye szerint elsősorba az emberek szolgálata került előtérbe, amelynek célja' jólétük kiteljesedése, békés § életük, előrejutásuk biztosítása. Ebben f érdekelt a Katolikus Egyház is. — Betöltötte történelmi küldetését az | egyházügyi hivatal — állapította meg | Viczián János, a Magyarországi Sza- I badegyháza-k Tanácsának elnöke, hang- | súlyozva, hogy az Egyházpolitikai Tit- | kárság. valamint az Országos Vallás- I á ügyi Tanács létrehozása elé nagy vára" I kozással tekintenek a kisebb egyházak- I hoz, vallási felekezetekhez tartozók. El- I mondta: kevés információval rendelke- j zik az új testületekkel kapcsolatos el- f képzelésekröl. Amennyiben azonban j elsősorban tanácsadó szerepet vállalnak, érzése szerint a vallási közösségek bátorítást kapnák további tevékenységükhözKun Erzsébet
