Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

epoRT v OP fflBCF ———— Or Un 1 ■ örUn I < SPOR1= Hungáriá­it u pci Pasztán Tizenhárom ország 1500 versenyzője nevezett Pásztó és térségében július 26—30. között kerül sor az év egyik legrangosabb megyei sporteseményére, a nem­zetközi Hungária-kupa tájfutó versenyre. Megyénk jó földrajzi adottságai, a mindenkori házigazdák áldozat­kész, eredményes munkájának is köszönhető, hogy har­madszor ad otthont megyénk ennek a versenynek, mely Közép-Európa legnagyobb viadala, Salgótarján, majd Ba­lassagyarmat után most Pásztó mellett a környező Mátra és Cserhát lankáin rajtolhatnak a résztvevők. A verseny rendezője a Magyar Tájfutó Szövet­ség, a Pásztói Városi Ta­nács, a Nógrád Megyei Ta­nács művelődési, ifjúsági és sportfőosztálya. Az elő­készületek az év elején megkezdődtek. A szálláshe­lyek kialakítása, a progra­mok összeállítása, a pályák kitűzése, térképek elkészíté­se megtörtént. A szervező­bizottság június 30-i hely­színi ülésén örömmel kons­tatálta, hogy a verseny le­bonyolításához majdnem minden megtörtént. A nevezési határidő után — június 15. — 13 ország több mint 1500 versenyzője jelezte indulási szándékát- Itt lesznek a nagy tájfutó- hagyományokkal rendelke­ző északi országok. Norvé­gia, Svédország, Finnország versenyzői. Népes gárdával érkeznek a szovjetek és a csehszlovákok. Üjdonság, hogy első ízben neveztek olasz versenyzők. Legtöb­ben azonban magyarok áll­nak rajthoz, július 26_án, a 41 kategóriában kezdődő rendezvényen­A pályákat Pásztó környé­kén jelölték ki. Az első két nap Kisbárkány térségé­ben, 28-án, Falíóskúton, az utolsó két nap pedig a hasznosi víztározó közelé­ben bizonyíthatnak a részt­vevők. Az öt nap eredmé- nve alapján hirdetik ki a kategóriák győzteseit, akik a díjakat a július 30-i ver­senynap után sorrakerülő ünnepélyes eredményhirde­tésen kapták meg. A versenyre való felké­szülésben, a nagy létszám fogadásában, a programok összeállításában szinte az egész város résztvesz. A versenyek mellett gazdag szabadidős-kínálatot állí­tottak össze a pásztóiak. Fa­kultatív kirándulások ke­retében megtekinthetők a környék nevezetességei- Kulturális programban fel­lép a Muzsla táncegyüttes, sor kerül orgonahangver- senÿre, és természetesen a fiatalabb korosztály száfné* ra diszkót is szerveznek. Fentiek mellett kellemes kikapcsolódást jelenthet a tájfutóknak a pásztói strand- don és sporttelepen bizto­sított m-ozgási, pihenési le­hetőség. Bár a tájékozódási futás nem a legismertebb és leg­látványosabb sportág, hi­szen az eseményeket nehéz folyamatosan figyelemmel kíséri, ennek ellenére biz­tos, hogy sok sportbarátot, érdeklődőt vonz a Városba az ötnapos nemzetközi via­dal­Rajtra várva. A felvétel a két évvel ezelőt t 1987 ben Balassagyarmat és térségében rendezett nemzetközi Hungária-kupán készült. Fotó: NÓGRÁD-atchív — Rigó Tibor mmix'tmmmmmmmmmmsmmmmM'wrn'iiiwmnmiiwi Hézsai értékelés 1 Múltról és jövőjéről a jelen aranyainak fényében A pályaavató vendége: a Ferencváros A megyei labdarúgó-baj. nokság 1988 89. sze­zonjának bajnoki címét a Nézsa együttese szerezte meg. Ezzel a csapat kivívta az NB Ill-ban való szerep­lés jogát. Koncz Péterrel az egyesület fiatal szakosztály­vezetőjével munkájukról, eredményeikről, terveikről beszélgettünk. — A csapat rajt-cél győ­zelmet aratva szerezte meg a bajnoki címet, esetenként utcahosszal vezetve. Érté­kelje a bajnoki szereplést! — Már évek óta a bajnok­ság élvonalában tanyáztunk, ebben az idényben azonban minden összejött. Egy siker­re éhes, „harapós’’ társaság, a miénk, amely egyember- ként akarta ezt a bajnoki címet. Ez meg is látszott az egész évi teljesítményünkön Elég csak arra gondolni, hogy még a 14. forduló után is 100 százalékos teljesít­ménnyel vezettünk. Ezt kö­vetően voltak néha botlása­ink, de e mellett egy pilla­natra sem került veszélybe elsőségünk. A jó MNK sze­replés is „doppingolta” a csapatot. — A botlások kapcsán az emberek pénzhiányról, az NB III-as tagság vállalásá­nak anyagi okok miatti le­hetetlenségéről suttogtak. — Erről szó sincs. Nem emiatt „eresztettünk le”. Ebben a sportágban a spor­tot munka mellett űzik, a játékosok, így szinte lehe­tetlen egész évben teljes koncentrációt elvárni vala­mennyiüktől. Néha aztán elég, ha egy-két ember el­fárad, vagy éppen rossz tel­jesítményt nyújt. Nem volt ugyan biztos abban senki, hogy vállalhatjuk a maga­sabb osztályt, de ez nem volt kihatással a szereplés­re, teljesítményünkre. — A napokban megszüle­tett a megegyezés, nem hiá­ba vívták ki a felsőbb osz­tályba lépés jogát. Ezzel kap­csolatban milyen változások várhatók a csapat házatá- ján? — Az edző továbbra is Polák Viktor, a sikerek ko­vácsa marad. A csapatból senki sem távozik, bár egy­két játékosunk néhány nap gondolkodási időt kért. Ter­mészetesen erősítenünk is feltétlenül szükséges. A je­lenlegi játékosállomány mellé néhány jó labdarúgót szeretnénk megszerezni. Bár a tárgyalások még folynak, elmondhatom, hogy három juniorkorú váci játékost szemeltünk ki, valamint Ácsáról is van egy jelöltünk. Tizennyolcas kerettel vágunk az NB III-nak. — Elkészül-e a nézsai pá­lya a bajnokság nyitányára, vagy a nemzeti bajnokság­ban is Nógrádsápon játsszák találkozóikat? — A pálya már gyakorla­tilag kész, ezer ember be­fogadására alkalmas. Elfi­gyelve az NB III. nézőszá­mait, ez nem is lenne rossz látogatottsági arány. Mert mondanom sem kell, hogy állandó teltházra számítunk A pályaavatót július utolsó vasárnapjára, a nézsai bú­csú időpontjára tervezzük. Minden valószínűség szerint az ellenfél a Ferencváros lesz. A zöld-fehérek vállal­ták a vendégszereplést, amennyiben külföldi meghí­vásnak nem kell eleget ten­niük a jelzett időpontban Ha netán mégis így történ­ne, egy másik élmezőnybeli első osztályú együttes lesz a Nézsa vendége. — Nyilván vannak már kialakult elképzeléseik a bajnoksággal kapcsolatban. Értem ez alatt a sorsolással, a mérkőzések rendezésének időpontjával és az anyagi­akkal kapcsolatos dolgokat. — Ami a sorsolást illeti, általános szokás, hogy egy újonccsapat hazai pályán kezd. Remélem így lesz ez a mi esetünkben is, nem le­szünk a szabályt erősítő ki­vétel. Ezenkívül nem ártana, ha „gyengébb” csapatokkal kerülnénk szembe, az első ket-három fordulóban. A találkozókat hazai pályán vasárnap szeretnénk játsza­ni. Tudja, nálunk az embe­rek szombaton dolgoznak, így ez a nap marad a ki- kapcsolódásra. Egyenlőre heti négy edzéssel készülünk. Ha ez nem lesz elég, meg­próbálunk sűríteni az edzés­programon. Ami az anyagi­akat illeti: a bázisszervek­kel most folynak tárgyalá­saink, szervezzük a baráti kört is, ami szintén hozhat valamit a konyhára. Előre­láthatólag nem lesznek ko­moly anyagi gondjaink. — Végezetül arra kérem, fogalmazza meg az együttes célkitűzéseit az előttünk ál­ló bajnokságra! — Egyértelműen csak a bentmaradás lehet a célunk. Egy 1500 lakosú község csapata ilyen szinten, első nekifutásra nem tűzhet ma­ga elé nagyobb célt. Ha a játékosok ezt kiharcolják és megszokják a magasabb osztály légkörét, később ta­lán merészebb álmaik is le­hetnek. Ehhez azonban még nagyon sokat kell tennie mind a szakvezetésnek, mind pedig a csapatnak. Ha ne­tán mégis búcsúra kény­szerülnénk, azt mindenkép­pen emelt fővel tesszük. Nem a pofozógép szerepére készülünk! Ehhez nincs mit hozzáten­ni. Minden sportszerető nógrádi nevében csak any- nyit kívánhatunk a lelkes nézsaiaknak: sikerüljön sze­rény)?) álmaikat valóra vál­tani. Lehetőleg gondok nél­kül. Balázs József SOROKBAN A labdarúgó dél-amerikai bajnokságon nem kis meg­lepetés született: a brazil Goiania városában, a B csoport első mérkőzésén Ecuador csapata 1—1 (0—0) arányban legyőzte az esé­lyesnek tartott Uruguayt. Az ecuadoriak a jelentések szerint végig remekül ját­szottak. Az „uruk” viszont lassan, körülményesen te­relgették a labdát, nagy csa­lódást okoztak. A győztes gólt a csereként beállt Er­men Betinez szerezte a 88. percben. A nagyobb érdeklődés azonban a világbajnok ar­gentinok, s elsősorban a Dél Amerikában rég látott nápolyi szupersztár, Diego Maradona fellépését kísérte. A brazil város futballrajon­gói hetek óta készültek a csillag fogadására, s az Ar­gentin—Chile találkozóra több néző volt kíváncsi, mint a Salvador da Bahiá- ban rendezett Brazília—Ve­nezuela találkozóra. Az „is­teninek” is nevezett Diego azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ritkán találkozott a labdá­val. Az argentinok végül Cannigia 55. percben lőtt góljával nyertek. ☆ Hugo Sanchez, a spanyol Real Madrid mexikói lab­darúgója kijelentette, pá­lyafutását az Egyesült Ál­lamokban kívánja befejezni. A csatár az Excelsior című mexikóvárosi napilapnak adott nyilatkozatában ta­gadta azokat a híresztelé­seket, miszerint az olasz Juventus képviselőivel tár­gyalt volna a szerződéskö­tésről. — Ügy döntöttem — amennyiben igényt tartanak rám —, még három évig a Real Madrid színeiben foly­tatom — mondta az immár 31 éves Sanchez. — Jól ér­zem magam a spanyol fő­városban, s Európában más­hol nem is játszanék szíve­sen. Maga a hír szenzációs: Szergej Bub­ka, a rúdugrás szovjet világcsúcstar­tója szívesen feljönne a szeptemberi Karancs ugrógálára Salgótarjánba. Képzeljük hát el, hogy egy „szuperem­ber”, a megyeszékhely főterén, a Ka­rancs szálló előtt emeletmagasságban röpköd. Amolyan kedvtelésből, egyéb­ként pedig nagyon komolyan, úgymond hivatásból. Szergej Bubka azonban közel sem biztos, hogy Tarjánban légiparádézik majd. Közbejöhet más versenye, eset­leg megsérülhet, netán elhatározza, hogy éppen ebben az időszakban pi­hen egy kicsit egyébként is zsúfolt programjai közben. Ám felesleges a további pesszimiz­mus. Szergej Bubka tarjáni szereplé­sének alfája és ómegája a PÉNZ. Mint ahogy megfizetik más sportágak leg­jobbjait is — sőt olykor, mint a foci­ban a gyengébbeket is — úgy a jó fizetség alól az atlétika sem kivétel. Ebben a sportágban nem az átigazo­lási hercehurcák körül forognak a százezrek. Az úgynevezett rajtpénzek jelentenek nagy összegeket, világnagy­ságok esetén — talán mondani sem kell — óriásiakat. Legtöbbször ráadá­sul nem zlotyban, dinárban, vagy fo­rintban — hanem kemény, konvertibi­lis valutában... Nos, Szergej Bubka — a jelek sze­rint — forintban is elfogadná a „hono­ráriumot”. A Karancs ugrógála szer­vezői és a világsztár pozsonyi tár­Mit érne Szergej Bubka Salgótarjánnak? gyalásakor kétszázezer forintig feltor­názták a rajtpénz összegét. Megállapo­dás ugyan nem született, annyi ellen­ben kiszivárgott a kulisszák mögül: a rúdugró népes családjával érkezne, minöann.viuk teljes ellátását is fizetni kellene. No és egy kicsit ráfejelni ar­ra a kétszázezerre. Legalább egy száz­ezrest, bár akkor sem biztos Bubka részvétele, hisz kaphat kedvezőbb ajánlatot addig... A rúdugrás világcsúcstartójának ta­rifája mellesleg — ahogy a bennfen­tesek mondják — tízezer dollár. Ez pedig lényegesen több mint három- százezer forint és a teljes ellátás. Mé­gis, a szervezőknek elsődlegesen ennek az összegnek a biztosítása a „többlet- költségek” fedezése jelentheti a leg­főbb gondot. Szponzorokat keres most az SKSE, a Karancs ugrógála rendező egyesülete. Többek között azért kutatják a pénz­ügyi támogatókat, hogy Bubka költsé­gét is fedezni tudják. Érveik logiku­sak. Ha ugyanis a rúdugró fellépne Salgótarjánban, biztos, hogy az ese­ményt nem csak a Magyar Televízió, hanem Európa, talán a földkerekség más részeinek tv-állomásai is közvetí­tenék. netán felvételről átvennék. S kellene-e annál jobb reklám válla­latoknak, üzemeknek, intézményeknek, hogy ezáltal — reklámtáblákon, transzparenseken keresztül — hírük, tevékenységük eljutna sok-sok ország­ba. Aligha hiszem. Egyébként sem új­keletű dolog a sportrendezvények ilyen támogatása, mitöbb, gyakorlat — ' vagy szokás —, hogy egy településen, régióban sorrakerülő versenyt többsé­gében helyi cégek támogatnak... Én ugyan egy gyárigazgatóra, üzem­vezetőre sem akarom ráerőszakolni „nyúljon bele” reklámköltségeibe, dob­jon fel annyi pénzt, amennyit csak tud és — cége számára előreláthatóan — megér. Annyit, azonban megje­gyeznék, hogy az utóbbi jó egy eszten­dőben bizony számos Magyarországon rendezett világversenyen, vagy hazai bajnokságon láthattuk, olvashattuk Salgótarján, megyénk egy-egy vállala­tának hirdetését... S ha már másnak, máshová adtunk, talán ezúttal „ma­gunktól” sem kellene sajnálni a forin­tokat. Elsősorban Szergej Bubkáért, de nem utolsósorban a sportszerető kö­zönségért. No meg a reklámért. És ekkor történhetne meg a szenzá­ció: Szergej Bubka Salgótarjánba láto­gatna). Vaskor István

Next

/
Thumbnails
Contents