Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-31 / 178. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve. 8.50: A hét költője: Simon István 9.00: Napközben 11.00: „Jöjj és énekelj!” Hangképek a komlói IX. nemzetközi Kodály Zoltán gyermekkórustalálkozóról 11.30: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádióváltozala 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Házunk tája. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: A festmény. Penelope Wallace elbeszélése 14.27: Nóták 15.00: a művelődéspolitikai rovat műsora 15.30: Kóruspódjum 16.00; Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgatluk 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Slágerfilmek, filmslágerek 19.15: PAF-műsor 19.45: Bemutatjuk új népzenei felvételeinket. 19.55: Húszas stúdió. 20.55: Egy éj Velencében. Részletek Johann Strauss -operettjéből 21.20: Kék mezőben Ölvén csillag. 21.50: Gong 22.00; Hírvilág 22.30: Barangolás régi hanglemezek között 22.57: Zenetörténeti értéktár PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A Gyermekrádió műsora. Ki kopog? 8.25: Nyitnikék. 8.55: Muzsikáló természet. 9.05: Lakatos György népi zenekara játszik. Szabó Szilvia nótákat énekel 9.30: Délelőtti torna 9.40: Rivaldafényben: Zenés játékok 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Népdalcsokor Közben : Kis magyar néprajz 12.25: Ki volt Hermann Antal 12.30: A népdalcsokor folytatása 13.05: Monte Christo grófja 14.00: Kettőtől ötig. . . (Elő) 17.05: Nyáridő Benne : 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19;05: Sportvilág 19’.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet, ism. 20.00: Popkorong 21.05: A Rádiószínház bemutatója. Nehéz időket éltünk. Márton László hangjátéka 21.27: Gyulai Gaál János szerzeményeiből 22.00: Erkölcsi csapdák Hankiss Elemér sorozata. 23.15: Pori dzsesszfesztivál, 1988. VII/5. rész. A finn Sound and Fury együttes játszik BARTÓK RADIO: 9.06: Mahler: V. szimfónia 10.24: Magyar művészek operafelvételeiből 11.05: Kamarazene 11.53: Alicantei fesztivál, 1988. IV 1. rész. 13.05: Gitármánia. Steve Vai felvételi 13.45: Bennett : Commedia. Philip Jones rézfúvós- együttese 14.00: Magyar előadóművészek felvételeiből 14.31: Felejthetetlen arcok az Operaházból. Kóródi Andrásra emlékezik Huszár Klára 15.00: Zenekari muzsika 16.15: Kilátó. 17.00: Wagner: A nörnbergi mesterdalnokok, a III. felvonás zárójelenete 17.57: Magyar zeneszerzők 18.30: A hét zeneműve. 19.05: Kamarazene korabeli hangszereken 20.05: Nemzetközi Bartók- fesztivál. Közben : 20.55: Egyszemélyes érettségi találkozó 21.15: A hangversenyközvetítés folytatása 22.10: Operarészletek 22.30: A szél. Emil Verhaeren versei 22.40: a Liszt-rapszódiák népzenei eredete. Tari Lujza előadása. 23.08: Tolnai Klári rádiós szerepeiből. MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.12: A stúdió vendége. Telefon : 35-510. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.55: Ütinform. (Országos és körzeti.) 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi összefoglaló, holnapi műsor. — Reklám. Szerk. : Csonka László. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9,10: A szerencselovag. NSZK—csehszlovák tévéfilmsorozat, V11I/3. rész, ism. 10.10: Delta. Tudományos híradó, ism. 10.35: A HÉT, ism. 11.35: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.05: Három nap tévéműsora. 17.10: Berkes Péter: Utánam, srácok! Gyermekfilmsorozat. 17.40: Emma és nagypapa. Angol ismeretterjesztő sorozat, XIl/8. rész: 'Augusztus 17.50: Reklám 17.55: Műsorajánlat 18.00: Kalendárium, ’89. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. 19.00: Üj cim-eim. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. • Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Méhes György: Baltazárok. Tévéjáték 20.55: Panoráma. 21.40: Szép magyar tánc ,,Hurrá opti” 21.45: Reklám 2].50: Holdezüst. Látogatás Popovits Zoltán szobrászművésznél 22 20: Híradó, 3. TV 2. Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! 18.50: Mozaik. Telefonos játék 19.00: A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI 5. rész: A vagyonos ember, ism. FF. 19.50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 15.30: Miska mókus esetei, magyar bábfilm 16.45: A nap percei 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Publicisztikai műsor 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Én, nagymama, Iliko és Illarion. Tv-játék, 1. része 21.10: Dokumentumsorozat, FF. 21.35: Nana Akoto, NSZK-film 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei, magyar nyelven 19.00: Megyei magazinok 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Az otthon dalai 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Üj Dacifik, angol dokumentumsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vérbeli hajsza. Színes amerikai sci-fí komédia. — Kamara-: Forró fagylalt. Színes, szinkr. angol filmvígjáték. — Zagyvapálfalva: Krokodil Dundee II. Színes ausztrál kalandfilm-vígjáték. — József Attila Kert: Viharos hétfő. Színes angol krimi. — Kohász: SEellemirtók. Színes, szinkr. amerikai horrorbohózat. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8 órától: Bűnvadászok. Színes, szinkr. olasz krimiparódia — Kamara: K. O.-ra ítélve. (16) Sínes argentin film. — Bátonyterenyei Petőfi: Moziháború vadnyugaton. Színes, szinkr. szovjet filmvígjáték. — Pásztó: 6 és 8 órától: Másnap reggel, (i6) Színes, szinkr. amerikai krimi. — Szécsény: Hajlakk. Színes amerikai film. — Ka- rancslapujtö: A cápa bosszúja. Színes, szinkr. amerikai horror. — Jobbágyi: Ikrek. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Nagylóc, is- kolamozi: Aranyásók. — Ér- sekvadkert: Az embervadász. Színes, szinkr. amerikai krimi. — Rétság: Dirty Dancing. (Piszkos tánc.) Színes, zenés amerikai film. — Egy 1908-as évjáratú Fiat Itala és vezetői a moszkvai Vörös téren Pekingből érkezésük után, útban Párizs felé. Az autó vezetőinek az a terve, hogy újra teljesítik a csodálatos Párizs— Peking—Párizs versenyt. Népművészeit kiállítás Nyíregyházáit A nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Mir velődési Központban szombaton megnyílt a IX. országos népművészeti kiállítás, amely szeptember 10- ig — kedd kivételével — naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat. A kétévenként sorra kerülő kiállításra 452 egyéni alkotó és 187 szakkör mintegy négyezer pályamunkát küldött be. A néprajzkutatókból álló szakmai zsűri a legjobb művek közül 1580- at talált alkalmasnak a bemutatásra. A zsűri húsz mű alkotóját a Nyíregyházi Városi Tanács által alapított Gránátalma-díjjal jutalmazta. Hetvenöt alkotó arany-, ezüst- és bronzplakettet vehetett át a megnyitóünnepségen. A díjazott alkotásokat október 7. és november 5. között Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban is bemutatják. Jó ideje hallik ez az ének. Hol csak úgy, mint a nagyvárosi forgalom a már éjszakára becsukott ablakú szobában, vagy a szinte folyton fújó északnyugati szél zizegése-sziszegése a szelíd tájú Nyugat-Pannónia útjain és udvarain <— háttérzeneként. Hol meg úgy, mint a veszedelem, a bajt érző ebek hangja, szorongó és szorongást keltő szűkölésként, vagy kétségbeesett ugatásként. Vannak, akik ' mindig, játékos kedvükben, vagy éppen a világ, a létezés lényegének tudásából származó fönséges szkepszisükben is hallják ezt az éneket, és nem lesznek boldogabbak tőle. Ök a világirodalom legnagyobb költői, közéjük tartozik a januárban eltávozott Weöres Sándor is. Vannak, akik csak néha neszeinek föl, elkedvetlenednek, rossz sejtelmek gyötrik őket. Igyekeznének mielőbb elfelejteni az egészet. ha nem jutna úgyszólván mindennapra valamilyen, a huszadik > század végére rettentő energia- koncentrációkat létrehozó tudományos-technikai forradalom következtében törvényszerűen megszaporodó véletlen, a változatlanul gyarló és felelőtlen ember mulasztása, természeti foTELEXEN Érkezett. Egy esztendeje Varsányban „Látok fantáziát a népművelésben’ Egy percig sem állítom, hogy könnyű helyzetben vannak a kistelepülések népművelői. A művelődésre, szórakozásra fordított idő egyre inkább az x.-ik helyre szorul. Az emberek nagy része a munkaidő után a második gazdaságban vesz részt, hogy valami plusz jövedelemhez jusson. Nem egy család jobban el van látva szórakoztatótechnikai eszközökkel — a videótól a színes tv-ig minden megtalálható —, mint egy szegényes, falusi művelődési ház. A valamirevaló szórakoztató műsorok olyan drágák, hogy a kis kultűrházak képtelenek megvásárolni. A közös programoknak sokszor hiányzik a vonzereje. Hogy miért? Szerepet játszik mindebben a környezet, a szakember és az anyagiak hiánya, az érdektelenség. Ilyen körülmények között nincs irigylésre méltó helyzetben a falusi népművelő. Kevés a sikerélménye. — Én annak is örülök, ha már 4—5 ember jól érezte magát itt a házban, élményhez jutott — magyarázta Gyürki Mariann, a varsányi művelődési ház vezetője. — Ügy tudom, hogy pedagógusképesítése van. Miért a népművelést választotta? — Tanító és népművelő vagyok. A nehéz körülmények ellenére is látok fantáziát a népművelésben. Egy éve vagyok Varsányban. Igaz, ez alatt olyan kudarc is ért, hogy felbomlott" a pávakör, de erről nem én tehetek. Most nincs egyetlen művészeti csoportunk sem. Lassan megismerem az embereket, a gondolkodásukat, ami egész biztos segíteni fogia a további munkámat. Alapjában véve optimista vagyok- Mire alapozom ezt? Volt egy jól működő nyolcadikosok klubja, ök a nyáron is bejárnak a házba. Kapcsolódtak hozzájuk a többiek. Most tervezünk egy hollókői kirándulást. Megalakítjuk az ifjúsági klubot, ősszel a TIT-szervezettel közösen szeretnénk nyelvtanfolyamot szervezni, és olyan előadásokat tartani, amely az itt élő emberek mindennapi munkáját segíti. Kertészeti ismeretekre, az állattartással kapcsolatos tudnivalókra gondolok például. Most működik egy szalontánctanfolyamunk. Az elképzelések között szerepel a szabás-varrás tanfolyam megszervezése. Egyévi tapasztalat után azt mondhatom, hogy olyan programokat kell szervezni, amelyek érdeklik az embereket, s amit ők javasolnak. Ezekre bizonyára el is jönnek. A meglévő nehézségek ellenére ezért vagyok bizakodó. — Milyen szórakoztató műsort tudnak szervezni? — A felnőttek részére ismert budapesti művészek közreműködésével volt egy műsorunk. Mit mondjak? Nagy kasszabukás. A gyermekek számára havonta tartunk valamilyen előadást. Varsányban a diszkó sem az igazi, arra is ráfizetünk. Hogy miért nem jönnek többen? Két okát látom. Egyrészt sok helyen van autó, s elmennek a fiatalok nagyobb helyre, jobb körülmények közé szórakozni. Másfelől nálunk nincs szeszesital-kimérés. ’ Gyürki Mariann nem akarja a világot megváltani, az emberek életét, gondolkodásmódját átalakítani. Csupán szerény lehetőségeket kínál fel, amelyeknek igénye helyben, az emberek között, fogalmazódnak meg. (szenográdi) r HÉT várható eseményei Hétfő: Ülést tart a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendek: javaslatot tesznek a Ligeti Lajos által alapított Balassi Bálint Pedagógiai Díj odaítélésére. Tájékoztató hangzik el a városi ügyvédi munkaközösségek munkájáról, előterjesztés a garázshelyek értékesítésére, az ingyenes földhasználati jog visszavonására, illetve odaítélésére, az 1989. évi lakásjuttatási névjegyzék jóváhagyására. Kedd: Ünnepélyesen átadják Bátonyterenyén az új benzinkutat. Szombat: Balassagyarmaton megkezdődik a Flóra és Fauna elnevezésű kétnapos nemzetközi labdarúgó- torna. A 23. Nógrád megyei nemzetiségi találkozó Bánkon. ..... *-J A sebzett fölei éneke lyamat következtében ránk zúduló katasztrófa, vagy éppen a morális süllyedést immár régóta közvetlenül jelző politikai, nemzeti, etnikai, vallási, esetleg még az efféle jelzők fügefalevelét sem igénylő céltalan terrorizmus. ök azok, akik mondogatják, nem biztonságos a világ, közben szeretnék hinni, ők maguk biztonságban vannak. És vannak, akik sohasem hallják ezt az éneket. Lehet, hogy ők a boldogok, akiket viszont, sajnos, nincs kedvem irigyelni. Érzékelni a létezést végső soron emberi dolog, jóllehet reménytelen kísérlet, csakúgy, mint mindenben az értelem keresése. Mindazonáltal keresni kell. hogy ne legyen olyan nagy az üresség. „Ne félj, ne félj...” Milyen korai időből cseng vissza ez a versgondolat is, a „Rövid dal” című vers 1939-ből a világkatedrális méretű életműből: ,.Harmattal jő az éj, boglyas felhők sietnek a Hold előtt — Gyermekkorod sok 'réme, a Mókus és az Egyszem tudod: nem él... Viola-árny a térség, meghallgatod meséjét, de nem hiszed. A bokrok nem beszélnek: élettelen zörögnek. Ne félj...” Weöres Sándor életének 76. évében elment, de tovább hallatszik az ének. Megjelent „A sebzett föld éneke”, a költő posztumusz vers- gyűjteménye, amelyhez az utószót Károlyi Amy írta. Ebben arról szól, hogy „dzsungelexpedíciót” tett az idő és a jobbára elfelejtett versek, strófák, verssorok vadonában, a papírfoszlányok, kamaszkori és későbbi füzetek, kéziratok között. Azokat a többnyire meg nem jelent, az Egybegyűj- tött írásokból is hiányzó versvázlatokat, ötleteket, érett költeményeket rakosgatta össze, amelyek — mert hiszen fejedelmi költőről van szó — mégis a teljesség és az ismerősség érzését kínálják mindazoknak, akik akárcsak egyszer is bekukkantottak a költő varázslatos, kozmikusán tágas birodalmába, ahol mindennek, a fűszál rezdülésének, az árnyék alig érzékelhető suhanásának, a legmélyebb filozófiai gondolat gyémántragyogásának egyenrangú helye és szerepe van, ahol minden egybetartozik, miként magában a félelmetesen kiismerhetetlen világ- egyetemben. Egyetlen afo- risztikus tömörségű sorban ott csillog az egész verskozmosz, Kemenesalja élő csöngei magyar nyelvébe fogalmazva. Régóta nem vagyok biztos abban, hogy a szülőföld haza-e. Számomra szétszakadozóban van az a viszonyrendszer, ami a háza valódi tényét jelenti. Csak abban vagyok bizonyos. hogy a szülőföld szülőföld, és hozzá tartozik ez a nyelv. Boldogok, akik értik, ha mind kevesebben beszélik is. Még kevesebben értik e tájakon azt a nyelvet, amelyen az archaikus idők emberei, történetei, mítoszai szólalnak meg e posztumuszkönyvben, amely voltaképpen szintén a teljesség érzetét kínáló gyűjteményes mű. Az emberiség ősideje, sosem volt aranykora éli itt az életét a maga archeoti- pikus teljességében, isteneivel és embereivel, mesebeli természetes rendjében és ku- száltságában, az élet és a halál, a szerelem, a tündérien vaskos erotika édességével és keserűségével. Tévedés ne essék, ez sem az, amit általában történelemnek szokás nevezni. A költő pontosan tudja, hogy semmi sem múlik el, habár minden elmúlik. Viszont az idő bennünk van, amíg mi az időben. New Yorkban elvitte a szél a kalapját. Lám, a baj hirtelen történik. Ügy láttam a televízió képernyőjén, ahol egyébként ritkán tűnhetett föl, mintha visszaszerezte volna akkor a kalapot a széltől. Lehet, hogy rosszul láttam, mégis utána iramodott? Még most is megy, ha meg nem állt. (Magvető, 1989.). T. E. / L
