Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
9 1989. JÚLIUS 28.. PÉNTEK NÓ('RÁI) 3 Nógrádi családok 2. A fészek melege, az összetartozás öröme Fizetésképtelenek a nagyvállalatok Miközben nagy átalakulásoknak voltunk és vagyunk részesei, megfeledkezünk arról, hogy az emberek gondolkodása többnyire saját érzelmeik által irányított. Horányi professzor egyik előadásában azt fejtegette, hogy aki csak logikus gondolkodásra képes és érzelmi gondolkodásra nem. az többnyire elmebeteg. Korai sors A filozófus Ancsél Éva így figyelmeztet: „Nézz hosszan egy gyerekarcra és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik. Ahogy az ajkát beharapja, ott van a sors." Most fizetünk az érzelmi, erkölcsi források kiapadásáért, a mindenben racionalitást kereső szemléletért. Ezentúl most törtek elemi erővel a felszínre a múltban elkövetett gazdasági hibák ódiumai. A társadalom nem rendelkezik sem megfelelő tartalékokkal, sem az önmegújításhoz elengedhetetlenül szükséges erőforrásokkal. A család közösségénél nincs jobb együttélési forma. Feladatai alapvetőek a társadalom egésze, és a családban élő minden családtag számára. A gyerekek számára a fészek melegét, a fiataloknak neyelpst, és mintát, az időskoruaknak az összetartozás örömét, a kisebb közösségeknek pedig magatartásformáló modellt ad. A mai család kevesebb funkciót lát el, mint a hagyományos és az egyes funkciók súlya is megváltozott. Kettő azonban változatlan maradt, az egyik a gyerekek vállalása, a másik a családtagok érzelmi szükségleteinek kielégítése. A modern családot szoktuk nukleáris családnak nevezni, amely a házaspárból és kiskorú gyermekeiből áll. Ezek az atomizálódott családok szinte teljesen elkülönülnek egymástól, s ennek következményeképpen à családok belső viszonyai is módosultak. Bár, az élet minden területén van kezdő, virágzó és hanyatló kor, napjainkban ez utóbbi a gyakoribb. Szerelem helyett Családok tízezrei kerültek veszélyhelyzetbe. Nincs egymással szemben sem megértés, sem türelem, sem megbocsátás. Szerelem helyett kiábrándultság, szeretet helyett gyűlölködés hatja át a szíveket. Ki gondol arra, hogy a gyerek két felnőtt összeölelkezésének legszebb gyümölcse? Hogy a rövid emberi élet három főbb kincse a boldogság, a tudás és az egészség, ezeket csak a családban tanulhatjuk és alapozhatjuk meg. Vegyünk most szemügyre néhány problémakört egykét villanásnyi időre. Négy kérdést érintenék. a) A gyermekkori szocializáció jelentősége. A pár- kapcsolatok létrejöttét lényegesen befolyásolják a gyermekkor eseményei, tapasztalatai, Minden házasságra lépő ember élete folyamán legalább két családnak a tagja. Az egyik, amelybe beleszületik és kb. 23—26 évig vesz benne részt. A házasságkötési életkor a megyében ugyanis a férfiaknál 26,1, a nőknél 23,2 év volt 1987-ben (hasonló az országoshoz). Eddig tart az első családban való részvétel. A másik a saját családja, egy új család, amelynek tagja marad a megszűnésig, a haláláig, vagy a család felbomlásáig. A szülői magatartás azért olyan kiemelt fontosságú, mert a gyermekek számára e tekintetben gyakorlatilag az egyedül megfigyelhető magatartásforma. A szociológiai kutatások azt mutatják, hogy a szülői család hatása egész életünkben elkísér. Az emberek későbbi párkapcsolataiban, házasságában, gyerekeihez való kapcsolatában végig kimutatható. A hiánya is. Lelki táplálék Azt tapasztaljuk, hogy 30—40 évvel ezelőtt a gyerekkor még boldog, kiegyensúlyozott volt. Sok szülő mintha nem tudná továbbadni gyerekeinek azt, amit ő kapott gyerekként. Az anyagi juttatások nem helyettesíthetik a lelki, érzelmi „táplálékot”. A hagyományos nevelési elvek te- kintélyelvűek voltak és eredményesnek- bizonyultak. Ezt váltották fel a megengedő nevelési módszerek, amelynek lényege, a gyerek azt tehet, amit akar, csak a szülők kényelmét ne zavarja. Ha ez mégis megtörténik, a szülői tehetetlenség legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy a gyereket megverik. Ez pedig szembeszegülést, bizonyta- . lanságot vált ki a gyerekből a szülővel szemben. És megindul a harc a szülők között a gyerek kegyeiért. Egymásra licitálva tesznek engedményeket az otthoni munkák végzésében, a tanulásban, a viselkedésben. És ez olyan harc, hogy itt előbb-utóbb mindenki vesztes lesz. Dr. Gyöngyösi István a KSH megyei igazgatója (Következik: Jól megértjük egymást.) A megye déli részén gazdálkodó, a legnagyobb területen és legtöbb kalászost termelő palotáshalmi termelőszövetkezetben, ha minden jól sikerül a növénytermesztési ágazatban, akkor a gazdaság egv 'lépéssel közelebb kerül a nyereséges év végi zárszámadás felé. Most. a nagy nyári betakarítási munka vége felé, mivel biztatnak az eddigi eredmények — kérdem Csató Sándortól, a termelőszövetkezet széles látókörű, jól felkészült elnökétől. — Magunk mögött tudjuk az őszi árpa aratását, amely 55 hektáron, hektáronként 56 mázsás jó termést hozott és vetőmagként értékesítettük. Tavaszi árpánk nem érett be, ezért az 1642 hektár őszi búza aratásához kezdtünk. Eddig — július 20-a — 700 hektárról került a mag saját tisztítóinkba, onnan pedig a tárolókba. — Ugyanolyan jó átlaggal mint az őszi árpa? — Sajnos nem! Hektáronként 5 mázsával alatta van a tervezettnek — válaszolja szomorkásán a hangjában. majd így- folytatja: — Ötszáz vagonra kötöttünk szerződést a gabonaforgalmival, ami a termelés 60 százalékát jelenti. Eddig 250 vagonravalót adtunk át. A többit, a hazainál magasabb áron, más csatornákon, exportként értékesítjük. Ha az. eső nem zavarja a folyamatos munkát, akkor megmarad a mostani átlag. Ellenkező A színhely Salgótarján, a Csizmadia út 13. számú ház. Felirat jelzi : ez az ICP Rt. kirendeltsége. Mindössze hárman dolgoznak itt: a vezető Zsivera Zsolt, a menedzser Sipos Lajos és egy adminisztrátor hölgy. Másfél éve,' hogy megalakultak, s már az első teljes esztendőt eredményesen zárták. — Egyelőre a kereskedelem hozza a legtöbbet a konyhára — magyarázza Zsivera Zsolt. — S, való igaz, hogy a korszerű számítástechnikai eszközök árusítása is valahol az innovációt serkenti, mi ennél többet szeretnénk tenni. Sokan nem is tudják valójában, mit rejt a kifejezés: innováció. Üjításokkal, ‘találmányokkal hozzák összefüggésbe, vagy ezeket értik alatta. Pedig ennek a tevékenységnek kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-szolgáltatási vonzata is van. Ezen belül is modern technológiák forgalmazását, szaktanácsadást, teljes körű lízinget foglal magába. Az ICP Rt. salgótarjáni kirendeltségének forgalma egyáltalán nem volt egyenletes az elmúlt évben, s úgy tűnik, idén sem lesz az. A „kihelyezett” tőke, vagy áru inkább az év vége felé térül meg, illetve akkor egyenlítik ki ügyfeleik a számlát. Ez nehezíti tevékenységüket, de összességében mégis eredményes a részvénytársaság. esetben gyengébb ' terméssel kell megelégednünk. — Az előbbiek milyen nagyságú bevételkiesést sejtetnek? — Három-négy milliót. Ha a kalászosok alacsony jövedelmezőségét is figyelembe veszem, akkor az előbbinél többet. — Talán azért, mert sok benne a takarmányminőségű? — A késői érésű és nagy termelékenységű takarmány- búzát, a francia Rivolit kivéve — 230 hektár — csak martonvásárhelyi fajtákat, étkezési búzaként termelünk. — Milyenek a további kilátások? — Sajnos a múlt hét elején 100 milliméter eső esett, emiatt péntekig nem tudtunk rámenni a földekre. — Tavaly félmilliárd forint volt a forgalmunk — emlékszik vissza a kirendeltségvezető —, s már az alakulás csonka évében is sikerült „nullás" évet zárnunk, azaz veszteség nélkül. Idén könnyen lehet, hogy túlteljesítjük az egy- milliárd forintot, persze ezalatt a teljes hálózatot kell érteni. A forgalom alakulása különösen akkor figyelemre méltó, ha elmondom: a teljes törzstőke csak ez évben egészült ki, mivel az indulásnál csak 40 százalékot fizettek be a részvényesek, így y Nógrád Megyei Tanács, illetve a Mátraaljai Állami Gazdaság, hogy az 54 közül csak a megyeieket említsem. — A cég megjelenése a régióban hozzájárult új munkahelyek létesítéséhez veszi át a szót Sipos Lajos. — Ezen a téren sokkal ■ több lehetőség rejlik, mint amit ki tudtunk aknázni, bár egy héttel ezelőtt a Zsolt még csak egyedül próbálkozott. Én ugyanis most kezdtem ezt a munkakört. Ám, összehasonlítva korábbi munkahelyemmel, a Nógrádi Szénbányákkal elmondhatom: az itteni vezetés sokszorosan előbbre jár gondolkodásban, mint a bányáé. Terveikről elárulják, hogy — miskolci mintára — egv számítástechnikai, iroda- technikai boltot kívánnak nyélbe ütni, ne kelljen minden apróságért a fővárosba Ügy néz ki, hogy az eső miatti kiesések arra kényszerítenek bennünket, hogy a termés mielőbbi betakarítása érdekében más gazdaságoktól kombájnokat vegyünk bérbe. Enné! nagyobb gondot jelent szá- jmunkra, hogy a velünk üzleti kapcsolatban álló nagy- vállalatok fizetésképtelenek — jelenleg 14 millióval tartoznak. Amennyiben ez a helyzet nem változik meg előnyösen, akkor a pénzügyi feszültségek növekednek — hangsúlyozza az elnök. Az aratási munka nem fejeződik be a kalászosokkal. A több mint 100 hektáron díszlő fő- és másodvetésű zöldbab, szeptember közepéig munkát ad a kom- bájnosoknak. V. k. utazni. Céljuk is valahol itt keresendő: a vidék kereskedése a vidékkel, némiképp kikapcsolva Budapestet. Talán legnagyobb szabású vállalkozásuk egy ipari információs központ létrehozása, kialakítása, segítve a vállalkozó szellemű vezetők informálódását, ötletük persze a régió gazda- ságvezetőinek hiányos kapcsolatrendszerén is segíthet. — Tevékenységünk persze korántsem felhőtlen — állapítja meg Zsivera Zsolt. — Volt olyan témánk, amibe belebuktunk, mint például az elektronikus bolti mérlegek árusítása. Egyszerűen nem alakult ki rá az igény. Pedig olyan megoldást is fontolgattunk, hogy a jelenleg kapható termék árának a feléért forgalmaztuk volna. . . Sokan azt is a szemünkre vetik, hosszú a nevünk. Ez való igaz, biztosan találunk majd egy frappánsabbat. — Jól ment viszont az EPSON nyomtatók árusítása — teszi hozzá Sípos Lajos —, hiszen — ahogy Zsolttól tudom — tavaly 60 kelt el belőle a megyében. — Idén főleg a lizingüz- letekben látunk fantáziát — így Zsolt —, máris tárgyalunk két rakodógép bérletéről. Kevesen tudják, hogy az országban elsőként kaptuk meg az önálló külkereskedelmi jogot; errefelé is kacsingatunk. És, hát a számítástechnikai piacon sem adjuk fel a nehezen megszerzett „tortaszeletkét”. A valódi innováció talán még messze van, bár időnként kopogtatnak az ajtón, egy-egv jónak vélt ötlettel. Volt, aki azzal állított be, hogy olyan üzletet ajánl, ami 4 millió tiszta hasznot hoz naponta. Senkit nem küldünk el, de ezen az illetőn látszott, hogy, ha alszik rá egyet, bölcsebb marad. .. T. N. L. ' T Hűséges szakember A hűséges típusú emberek közé tartozik Takács András esztergályos, a Salgótarjáni Vasöntöde cs Tűzhelygyárban. Sokak szerint ugyan már nem érdem a kitartás, ö mégis 1967-től ragaszkodik jelenlegi munkahelyéhez, a szerszámkészítő üzemben. Igaz, hogy 1973-tól pár esztendőre „elpártolt” a Volán-vállalathoz, a szive visszahúzta. S, talán a pénztárcája is: a jó szakembert megbecsülik errefelé, Takács István a legjobbak közé tartozik, feladatai tisztes szakmai becsületet adnak számára. —kulcsár— Parkosító gépészmérnökök... Avagy: mi is az az „icépéerté”? Szőkébb hazánk gazdaságára igencsak ráférne egy kis „parkosítás". A gaz jócskán elburjánzott benne, gondoljunk csak a korszerűtlen, vagy épp csak éldegélő nehéziparra, bányászatra, földüktől szabadulni akaró gazdaságainkra. Jó ötletek kellenek, ahhoz megfelelő gyártóbázis, hatékony kereskedelem, s máris számba vehető a profit. Leegyszerűsítve így néz ki az a folyamat, amit ma innovációnak nevezünk. No, nem ennyire egyszerű, de ezt tudták már az indulásnál is, az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. vezetői, mikor elhatározták, hogy megyénket is kiszemelik egyik bázisukul. Javíthatják a növénytermesztési ágazat árbevételi pozíció* ját a kevés veszteséggel betakarításra váró zöld babtáblák. Fotó: — Rigó —
