Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... hogy jobb híre legyen a Kékes presszónak" „A környéken fölöttébb tossz a híre a bátonytere- nyei Kékes presszónak is...” — írta a NÓGRÁD egv bűneset kapcsán. — „Igen rosszul esett nekem ez a minősítés, hiszen nagy gondot fordítok arra, hogy az egységben rend legyen. Tavaly saját költségemre tettem rendbe a presszót, hogv a vendégek kellemesen érezhessék magukat. Gondoskodtam a fiataloknak való élő zenéről is. Sajnos a Kékesbe is bebotlanak néha randalírozó, hangoskodó vendégek, de én erről nem tehetek. Továbbra is azon leszek, hogy vendégeim kulturált kiszolgálásban részesüljenek. A jövőben még nagyobb figyelmet fordítok arra, hogy rendbontás ne forduljon elő. Egyébként az üzletet rendszeresen ellenőrzik az illetékesek...'' Kékesi Ferenc üzletvezető Vasutasnap az együttműködés és a barátság jegyében „•..Nem csak Balassagyarmaton, hanem Somoskőújfalun is ünnepeltünk: köszöntöttük a 39. vasutasnapot. Az. eseményen részt vettek a magyar és a csehszlovák határ- és vámőrség képviselői, a füleki állomás dolgozói, itt voltak a zólyomi aligazgatás és a MÁV Miskolci Igazgatóságának a képviselői is. A megjelenteket Bartos Sándor a körzeti üzemfőnökség nevében köszöntötte, a szolgálati és a törzs- gárda-kitüntetéseket Gál Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgató- helyettese adta át. . . A hivatalos ünnepséget követő program a magyar és a csehszlovák barátság jegyében szerveződött. Füleken szeptemberben köszöntik a vasutasokat. ..” Szűcs Ferenc Hatvan Tisztelt levelezőink, olvasóink figyelmébe Bízunk abban, hogy a megnyilatkozások és szándéknyilatkozatok időszaka lassan lezárul és a figyelem a reformfolyamatok gyakorlati tennivalóira irányul. Az Olvasók fórumának is célkitűzése, hogy a levelezők segítségével folyamatosan hírt adjunk a reform- döntések helyi megvalósulásáról, bemutassuk azok tevékenységét, ükik a folyamatok legjobb képviselői, a reformcselekedetek kezdeményezői, példamutatói. Az Olvasók fóruma a „hétköznapok” eseményeiről, eredményeiről, az újszerű gondolatok megvalósulásáról várja a levelezőink írásait. Levélcímünk változatlan: NOGRáD szerkesztősége 3101 Salgótarján, Palócz 1. tér 4. Köszönet az embertársi segítségért Rosszul lettem a salgótarjáni főutcán, mint később megtudtam, agytrombózist kaptam. A számomra majdnem végzetes eset az acélgyári vasúti átjáró utáni cukrászda előtt következett be. Az itt dolgozó személyzet nyújtotta az életmentő segítséget. Néhány perc múlva a kórházba szállítottak a mentők, és azóta a női idegosztályon kezelnek. Az ápolásra még ma is nagyon rászorulok. Nagy segítséggel ugyan, de tudok járni. Most kezdem érezni és érteni igazán, hogy a segítőkész emberek mit tettek értem. .. Válóczy Sándorné Salgótarján Szécsényi „kezdeményezés” Javaslat a VEHETSZ mozgalomra Kedvező salgótarjáni vásárlási tapasztalatait írja meg szerkesztőségünknek Kovács József, Szécsénv, Batthyány út 9. sz. alatt lakó olvasónk. Az első „meglepetés” a vásárcsarnok előtt érte a könyveket áruló diákok körében. ....úgy a jánlották a könyveket megvételre, hogy kedvem lett volna az egészet megvásárolni. .. és a köszönet sem maradt el a vásárlást követően — írja levelében. „Az úttörő- és ezermester boltban is nagyon előzékenyek voltak az itt dolgozók” —v említi többek között. Július 14-én több üzletben is jártak és általában érezhető volt a változás; várják, köszöntik a vevőt, segítik az áru kiválasztásában, megköszönik a vásárlást, „viszontlátásra” köszönnek el... Levélírónknak van egy javaslata is. „A felügyeleti, vagy irányító kereskedelmi szervezetnek ajánlja tapasztalatai alapján a VEHETSZ ' mozgalom beindítását, mi Vásárlók Ehhez Hasonló Eladókra Tesszük Szavazatainkat...” Az, aki „elnyeri” a VEHETSZ oklevelet, elnyerte a vevők bizalmát is, ez is a piacgazdálkodás „tartozéka.” Ki érti ezt? Én nem. Ahogy kiderült, nem vagyok vele egyedül. Hogy mivel? A balassagyarmati vasútállomás büféjében az árlapon ez olvasható: kisfröccs 9,60 forint; mellette piros számmal 11,90 forint. A nagyfröccs. a hosszúlépés is kettős árfolyamon kapható. De a második, piros számmal van feltüntetve. Az árlap előtt töprengve megpróbáltam valami ésszerű magyarázatot keresni a kettősségre. Vasútállomás révén biztos alkalmazkodnak a forgalomhoz. A piros a gyorsjárat ára. Mármint, amit az ember soron kívül megkap. Egy demokratikus államban? Ez lehetetlen. Akkor a minőség. A piros jobb... De az is lehet, hogy ünnepi árfolyam. S eszembe jutott a legkézenfekvőbb megoldás. A szín a bor színét fejezi ki. A kíváncsiság teljesen hatalmába kerített. Hogy a rejtélyt megoldjam, a legilletékesebbhez, a pult mögött álló bájos, csinos kislányhoz fordultam. A válasz teljesen leher- vasztott: egyszerű, világos tömörséggel közölte velem: „Nem tudom." Látta az arcomon az érthetetlen- séget, igy megismételte: ..Nem tudom.” Hogy kábult állapotomból magamhoz térjek hozzátette: „Már mások is megkérdezték.’’ Milyen kár, hogy a slusszkulcs a zsebemben van. Így nem tudom meg, hogy ténylegesen mennyit is kell fizetni... Kérdezni azért szabad. Ha most kérek egy nagyfröccsöt, mennyit fizetek? „Attól függ, melyik borból kéri." S a kiszolgálók tündére készséggel sorolta az árakat, de inég véletlenül sem volt közöttük sem a kék, sem a piros szám. Akkor minek az árlap? Ráadásul a kettős megjelölés. Mert az eladó és a vendég nem tudja. De tényleg, ki tudja? Ki érti ezt? szenográdi Számítógépes diéta Az Adar Systems cég (Tel Aviv) angol és német nyelvű szoftvert kínál, amelv IBM-kompatibilis, egyéni diétákat készít. A felhasználó választhatja meg a számítógép által összeállított étlap érvénytartamát — 3 és 14 nap között. A gép először a kort, a nemet, a testmagasságot, a jobb csukló körfogatát, a súlyt és a rendszeres gyógyszerfogyasztást kérdezi meg. A szoftver érdeklődik az étkezési szokások és a kedvenc ételek után is — és hogy mennyit akar az illető fogyni. Aztán nekilát. Az addigi táplálkozási terv(hibák) megvesztegethetetlen elemzésével együtt olyan étrendi előírásokat közöl, melyek betartása, a kívánt idő alatt a kívánt fogyást eredményezi. Az Adar-szoftver csak olyan megbízásokat vállal, amelyeket meg lehet oldani, anélkül, hogy a diétás napokon állandó éhségérzet lenne. Fekete bőrűek, kék szeműek, szőkék: magyarabok! Elindult az ftl-Magyar expedíció Szudánba Mikor először meghallottam a „magyarab” kifejezést, arra gondoltam, ez egy mozaikszó, lévén, hogy Egyiptom és Szudán határvidékén élő, magyar eredetű népességről volt szó. Majd kiderült, hogy núbiai nyelven az „ab” szócs. ka közösséget jelent, azaz magyar közösségnek fordíthatnánk. Magyarok Afrikában? Eddig szinte semmi információ nem volt róluk, időnként egy-egy útikönyv tartalmazta az író velük történt találkozását. Öt lelkes bölcsészhallgató indult el nyomukban július közepén, közöttük három salgótarjáni diák. Üjabb hírverésnek lehetünk hát tanúi, a világban szétszóródott magyarság és az anyaország között. Szinte minden kontinensre jutott belőlünk, ám Afrika fehér folt volt e tekintetben, leszámítva azt a . néhány orvost, kutatót, akiket a történelem feljegyzett. De hát kik is valójában a „magyarabok”, s hogyan jutottak ilyen távol a Kárpát-medencétől? Ezekre a kérdésekre adott választ az Al-Magyar nevet viselő expedíció két salgótarjáni tagja: Gregor Mária és Manyasz Róbert. Ám előbb arról faggattam őket, honnan jött az ötlet, hogy éppen ezt az úti célt válasszák nyári vakációul? — Valamennyien a szegedi József Attila Tudomány- egyetem hallgatói vagyunk, Gregor Marika pedig most felvételizett ugyancsak ide — kezdi Manyasz Róbert. — A múlt év novemberében egy régészkiránduláson jöttünk össze, ahol elhatároztuk, hogy a nyár folyamán együtt vakációzunk. Olyan országot szerettünk volna felkeresni — lehetőleg nem Európában —, ami anyagilag elérhető számunkra. így jött Egyiptom. Idén februárban kezünkbe került Fehérvári Géza Az iszlám kultúra története című könyve. Ebben találtunk utalást a „magyarabokra”, s ez felkeltette az érdeklődésünket. — Olyan közösségről van szó — veszi át a szót Gregor Mária —, akik Egyiptom déli, Szudán északi részén telepedtek le, valamikor a XVI. században. Megőrizték eredettudatukat, klubjuk, múzeumuk van Wadi Halfa városban, s bár a núbiaiakkal történt keveredés miatt bőrük színe fekete, sokuknak kék a szeme, s még szőke hajú is előfordul. Nagyon érdekes, hogy ismerik a tarsolylemezt, az ősmagyarok értéktartó tarisznyáját fedő, állatmotí- vumos fém fedőlemezt. Hímzésük is utal eredetiségükre. A tánc és a zene inkább már núbiai, de a többszó- lamúság — ami szintén fel. lelhető —, ritkaság arab etnikumban. S bár a mohamedán vallást vették fel valamennyien, a kenyér- szegés előtt megkeresztelik a cipót, ami kétségtelenül európai keresztény szokás. Neveik változtak, de a sok a-betű miatt szívesen választják az Aranka keresztnevet. A ma élő a nyolcadik generáció azóta, hogy Afrikába kerültek... 1517-ben a török birodalom vezére, I. Szelim szultán hadjáratot indított Egyiptom ellen. Utánpótlásként kerültek magyarok, bosnyákok és még számos nemzetiségi arra a vidékre, miután Egyiptom urai, a mamelukok behódoltak a „lófarkúaknak”. A hadjárat ugyan elmaradt, de a magyarok ott ragadtak, s ott telepedtek le. Egy másik hullám az 1800-as években érkezett, a török birodalom hanyatlása idején. A megtorlástól tartó nemzetiségek számos csoportja választotta a fekete 1 kontinenst hazájául, részint mert ismerték a már korábban letelepedetteket. S bár iskolában nem tanítják, honnan származnak, a közösség fontosnak tartja, hogy az utódokat megismertesse a történelem eme furcsa játékával. ' — Miután mindezeket megtudtuk, megkezdődött a szervezés — mcndja Gregor Mária. — Szudáni vízumot legközelebb csak Prágában kaphattunk. Két társunk az ottani követségen „futott ösz- sze” egy Abdallah Izeldu nevű szudánival, aki megtudván tervünket, megadta egy nálunk tanuló honfitársa nevét, aki esetleg segíthet. Ali Husszein Budapesten tanul, s egyike annak a tíz „ma- gvarabnak”, akik magyar diplomát kívánnak megszerezni. Kiderült, hogy képviselőjük is van. dr Aluaszi- la Salka, núbiai orvos. Ö vállalta, hogy Szudánban vendégül fogad minket és segít -, kutatómunkában. Remekül beszél magyarul, így a tolmácsunk is ő lesz. — A vele folytatott beszélgetésből tudtuk meg — emlékszik vissza Manyasz Róbert —, hegy nem egy feudális szinten élő közös, ségről -van szó: Szudán egyik legnagyobb városában, Wadi Halfában élnek, s a „magyarabok” száma A MALÉVszetteket állítja össze Szappan Miklósné és munkc társai. Álvaráda osztrákoknak Pillanatnyilag egy épülettel - 10 százalékot képviselő működő tökével - vesz részt a Compack qazdasági társaság tevékenységében a szurdokpüspöki termelőszövetkezet. Az üzembe sereglett 30, csaknem kizárólag családos édesanya, az üzletek kívánságának megfelelően csomagolja a különféle fűszerféléket. Az első fél évben 2 ezer kilogramm babérlevél kerüli a kivánt adagolásba a fogyasztókhoz. Az Álvaráda fantázia névre hallgató, 2,5 dekagrammos csomagolásban elkészített teából 2-3 ezer kiló került az osztrák piacra. Ottjártunkkor, különböző összetételű őrölt kávékeveréket helyeztek az előkészített üvegekbe. A rendelésnek megfelelően Kubana, Kávé-Mix, Paloma, illetve Otthon nevet viselő papírszalaggal ellátva kerülnek a forgalomba és belföldön kínálják a vásárlóknak. Az előbbiek mellett továbbra is foglalkoznak annak a kávéügy 15—16 ezerre tehető. A közösség a város egyik kerületében (Halfa Daghim) él. Meglepődtünk, hogy van ott vasút, buszközlekedés, meteorológiai állomás, tvátjátszó stb. Az expedíció vonattal utazott Athénba, majd Pireus- ból Alexandriába hajóval érkeznek. Onnan szintén vonattal utaznak a kiszemelt városokba. Magyar közösségek a már említett városon kívül Magyar-Narti szigetén is élnek, a Nílus mellett, valamint Asszuánban és környékén. A Kairóban eltöltendő hat nap alatt fel. keresik Gízát, Szakharát, Dahsurt, Heliopolist és Memphist. Egy napot szánnak a Wadi-Nátrumban található koptkolostor megtekintésére, majd a Fajjum- oázis következik. Asint, Luxor (Théba), Asszuán és Abu Szimbel érintésével várhatóan augusztus 5-én lépnek szudáni földre. Ott 10 napot töltenek el a ma. gyár közösségnél. Visszafelé — ha pénzük is engedi —, Suez, El-Ismailia, Port-Said lesz útvonaluk. — Hogy honnan van pénzünk? — mosolyodnak el mindketten. — Nos, számos szponzort sikerült megnyernünk ügyünknek. Dr. Horváth István, a Nógrádi Sándor Múzeum igazgatója volt az első. akinek megtetszett az ötlet. Támogatóra találtunk a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosztályában, s a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetben is. Felszereléssel segített a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség, ajánlóleveleket kaptunk a Demokratikus Ifjúsági Szövetség szudáni képviselőjétől, az Adventista Egyházak Országos elnökségétől. Az ÉGISZ Gyógyszergyár termékeit adta. a RICO Kötszergyár kötszereket. Az Állami Biztosító utólag utal át pénzt, hasonlóan a NÖG- RADÉER. A Szegedi Városi Tanács ifjúsági és sportosztálya pénzzel szponzorált, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a JATE felszereléssel, illetve a vízum ingyenes megszerzésével. (Nevüket adták — a szerk.). Az Al-Magyar expedíció tagjai tervezik, hogy hazaérkezésük után könyvet írnak élményeikről Tanulmányuk a legrészletesebb iroda- lem lesz. amely a távolra szakadt közösséget összekötheti a valamikori anyafölddel. T. Németh László szettnek az összeállításával, amelyet a MALÉV rendelt meg tőlük. Az első fél évben folya* matosan oldották meg feladataikat. A kávé után a bors csomagolásához kezd* tek hozzá.
