Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett... űködik így félidőben is megvon­ható a mérleg: a szélsősé­gek nyara ez. Napokig izzó katlanná válik a felszín, akárha láva hömpölyögne valahol a dombok mögött. S, egyik pillanatról a má­sikra a tükörarcú kék fel­hőkből kinyúl egy kézszerű villám. Belekap néhány ház tetejébe, letépi az an­tennák kábeleit. Összeütkö­zik a hideg és a meleg, dobhártyát repesztő menny­dörgés félemlíti meg a gyengébb idegzetűeket. Zuhog, esig, csepereg az eső. És persze megint vi­gyorogva előbukik a nap. Strandolás ideje jön, mo­solyra nyílik a nyaralók szája. Megyénk egyik legszebb része Bánk. A tó selymes, lágy hullámai cirógatják az embereket. Suhog a nád, játékos kardcsatá'k szemlé­lője lehet a látogató. A sté­geken a horgászok csendes őrületbe merülnek. Este koncerteznek a békák. A víziszínpadon változatos programok között válogat­hatnak az érdeklődők. A környéken fürdésre al­kalmas helyet alig lehet ta­lálni. Balassagyarmaton hosszú évek óta nincs víz a strand medencéiben. A Nyirjes vize a KÖJÁL sze­rint alkalmatlan fürdésre. Marad tehát a Bánki-tó. S, hogy mennyien keresik fel a festői környezetet a környe­ző lakosok, a külföldiek, azt az időjárás befolyásolja. De befolyásolja más is, mint például a reklám, a szol­gáltatások színvonala. — Június elsején nyitot­tunk, korábban nem lenne értelme, mert nincs érdek­lődés — mondja Kopcsák Istvánné, pénztáros. — Az emberek a szabadságukat inkább a nyári hónapokban veszik ki. Júniusban sajnos a rossz idő miatt kevesen jöttek fürödni. Igaz, néha sütött a nap, de sokszor zu­hogott az eső is. Július ele­jén sem nőtt jelentősen a vendégeink száma. Másodi­kén vasárnap például mind­össze 1043 jegyet adtam el. összehasonlitásként elmon­dom, hogy tavaly ilyenkor nem volt ritka a háromez­res létszám sem. Július ne­Napfürdő a stégen gyedikén 463 fürödni vágyó kereste fel a banki tavat. Az elmúlt években hétköz­nap is eladtam legalább ezer jegyet. Szerintem en_ nek a rossz időjárás a leg­főbb oka. Remélem a hátra­lévő időben sokkal több vendég jön ! A kedves pénztárosnő óhaja már a következő szombaton valóra vált. Ra­gyogó idő csalogatta a pi­henésre vágyókat. Az embe­rek a zsúfoltságtól lépni sem tudtak. A strandon nem volt egy talpalatnyi szabad hely sem. Hosszú sorok kí­gyóztak a büfék előtt. Fo­gyott a hal, a palacsinta, a csirkecomb, 3 sör, az üdítő. Persze csak a kitartóak ju­tottak hozzá e nemes éte­lekhez, italokhoz. A többi­ek éhen, szomjan maradtak. — Vendégeink jelentős része visszatér hozzánk, megfogj^ őket a tó varázsa — folytatja Kopcsák István­né. — Jönnek a környék­ről, az ország távolabbi ré­széiről, nem kevés a külföl­diek száma sem. Németek, olaszok, csehszlovákok vá­lasztják Bánkot. Vonzóak a víziszínpad programjai. So­kan nézik meg este a mo­ziban a filmeket. A fürdés mellett egyéb szórakozási lehetőségekben sincs hiány. Mindezekkel együtt meg­fontolandó a választék bő­vítése. Gondolok például a megyében élő előadóművé­szek, zenészek bevonására. Ez különösebb anyagi rá­fordítások nélkül megvaló­sítható lenne. Mindössze pár újságot láttam a jegykiadó helyiségben. Friss napila­pokból alig-alig lehet vásá­rolni, szegényes a magazi­nok kínálata is. Tapasztala­taim szerint a strandra já­rók szeretnek olvasni. Üjsá- gosstand felállítása célsze­rűnek látszik. — Hétköznap tíztől este fél hétig, hét végén kilenctől ugyancsak fél hétig vagyunk nyitva — veszi át a szót Holman Ferencné, aki az üzemeltető, a rétsági vízmű raktárosa. — A felnőttje­gyek 25, a gyerekjegyek 15 forintba kerülnek. Sajnos többen még ezt is sokallják, s belógnak a strandra. A tó túlfelén bemennek a vízbe, majd átússzák a tavat. Megítélésem szerint, néha száznál többen választják ezt a megoldást. Mi tehe­tetlenek vagyunk ellenük. À nyitva tartást esetleg hét végén egy órácskával meg lehetne nyújtani. A je­gyek ára nem túl magas, bár hozzá kell tenni, a ta­valyi árakhoz képest tíz fo­rinttal drágábbak. Bánkon is követik az országos ten­denciát. Az áremelésekért cserébe, nem gyarapodtak a szolgáltatások. — Nálunk lehet kölcsö­nözni vízibiciklit, csónakot, gumimatracot, nyugágyat, fürdőruhát és még számta­lan használati tárgyat — mondja Müller Jánosné, kölcsönző. — A vízibicikli és a csónak minden alka­lommal elfogy Ezek a leg­Traccsparti tizenévesekkel népszerűbbek. Aki a nyitás után pár órával érkezik, an­nak már sajnos nem tudunk adni. A kölcsönzött eszkör zök visszahozásóval nincs különösebb gond. Persze néha be kell mondani a mikrofonba, hogy lejárt a kölcsönzés ideje. Legutóbb két évvel ezelőtt fordult elő, hogy két nyugágyat el­felejtettek a zárórakor lead­ni. Végül a rendőrség Pász- tón akadt az eltulajdonítok nyomára. Gazdag választékot kínál a kölcsönző. Vízibicikliket, csónakokat nyolcvan forin­tért lehet kölcsönözni. A borsos ár nem riasztja el a bérlőket. Vízibicikliből ti­zenegy darab áll rendelke­zésre. Akarom mondani áll­na! Csak az a baj, hogy mindössze kettő működik, a többit javítják. A műanyag vízijárgányoknak állandóan eltörik valamelyik alkatré­Idill a tóparton —képek: kulcsár józsef— sze. Bánkon nem találtak olyan szakembert, aki a ja. vitást vállalta volna. Csak azt nem tudom, vajon egy­általán kerestek-e? Feltét­lenül sürgős megoldásra vár ez a probléma. Egyöntetű érdeke az üzemeltetőnek és az- üdülőnek. A tehetetlen­ség miatt jelentős bevétel­től esik el a rétsági vízmű. A tó közepe felé egy csehszlovák nyaraló rémül­ten fedezi fel egy helyütt a bugyborékoló vizet. Azt gon­dolja, valaki fulladozik a víz alatt, vagy tengeralatt­járó, esetleg bálna lopakodik a mélyben. Mosolyogva mondja neki a társa, nem más az, mint a tó vizének frissítésére szolgáló cső. Ott engedik be a vizet. A személyzet rendkívül udvarias a bánki strandon. Rajtuk nem múlik a ven­dégek számának növekedé­se. Némi frissítés-bővítés nem ártana a szolgáltatá­sokban. S. ha az időjárás is kegyes lesz, szép élmé­nyekkel térhetnek haza a nyaralók. Ádám Tamás várható eseményei Héttő: Felavatják a diósjenői tó strandját. Olva­sótábor nyílik Salgótarjánban nógrádi szakmunkás- tanulók és szakközépiskolások, valamint Nógrád és Komárom megyei szlovák nemzetiségű úttörők szá­mára. Kedd: A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén többek között a magánvállalko­zások szerepét elemzik a lakossági ellátásban. Na­pirenden szerepel még a termőföldek védelmének kérdése is. Tájékoztatót vitatnak meg az APEH nógrádi igazgatóságának munkájáról, valamint egy javaslatot hallgatnak meg a munkahelyteremtő pá­lyázatok elbírálását előkészítő bizottság létrehozására. Szerda: Hungária-kupa nemzetközi tájfutóverseny Pásztón. Péntek. Tizenkilencedik alkalommal rendeznek szabadtéri szoborkiállítást Salgótarjánban. Az alkotá­sok a Tanácsköztársaság téren kapnak helyet. Ter­mészetbarát és környezetvédelmi tábor nyílik Rá- róspusztán. Búza Barna szobrászművész kiállításá­nak megnyitása a sziráki kastélymúzeumban. Hogyan szellőztetik az alagutakat? A hegyek gyomrát átszelő, a folyó- és tengerfenék alatt haladó, a mély talaj­rétegekben húzódó hosszú alagutakat nemcsak meg­építeni nehéz, de a későbbi üzemben tartásuk is sok gonddal jár, s olyan prob­lémákat vet fel, amelyeket már a tervezés és létesítés során meg kell oldani. Ilyen gond például a kielégítő szellőzés biztosítása, hiszen akár a járművek folyama­tos haladása, akár feltor­lódása, megrekedése esetén emberi belégzésre alkalmas levegőnek kell lennie az alagút teljes hosszában és keresztmetszetében. Az alagutak szellőztetésé­re sokféle technikai megol­dás van, rendszerint óriás ventillátorokkal létreho­zott légmozgás formájában, a természetes „huzat" ugyanis csak igen rövid alagutak légcseréjét bizto­sítja. A levegőt tisztító ál­landó légáramlás létrehozá­sára többnyire — egymástól megfelelő távolságra elhe­lyezett — függőleges akná­kat készítenek. Az úgyneve­zett keresztirányú szellőzte­tésnél a körkeresztmetszetű alagút alsó szeletében veze­tik be a friss levegőt, a magától fölemelkedő el­használt levegőt pedig a felső szeletben szívják el (ezzel az eljárással a közle­kedés szempontjából fölös­leges alagútrészeket is hasz­nosítani lehet). A hosszanti szellőzésnél szokták azt is csinálni, hogy az alagút egyik végén befelé irányí­tott légsugárral megtolják, az alagút másik vége előtt pedig egy mellékjáraton keresztül megszívják az alagútban lévő levegőt. Képünk az Alpokban lé­vő Brenner-alagút egyik bejáratát mutatja egy tűz­eset alkalmával, amely rob­banást követően az alagút­ban tört ki. Elképzelhető, hogy milyen nagy teljesít­ménnyel és milyen tökéle­tesen kell működnie a szellőzőberendezésnek, hogy — a sűrű füstöt is eltávo- lítván — friss levegővel lássa el az alagutat. Állati ügyek Brigitte Bardot 5 e2er frank jutalmat ajánlott an­nak a nyomravezetőnek, aki bármilyen információt szolgáltat La Garde és Tolon dél-franciaországi kis­városok macskagyilkosainak kézre kerítéséhez. Mint­hogy az eredményről hallgat a sajtó, azt ,kéll hin­nünk, hogy vagy kevés volt a vérdij, vagy az alvilág most már a macskák ellen is szerveződik. Ezt az utóbbit látszik erősíteni, hogy Luccában megtörtént az első macskatúszszedés is. A Hagor -névre hallgató perzsa kandúrt csalták tőrbe ismeretlen tettesek, bu­sás váltságdíj reményében. A tárgyalások titokban zajlottak, a kifizetett összeg nagysága is ismeretlen. A gazdi mindenesetre sajátos következtetésre jutott: Hagor teljes közönnyel vette tudomásul, hogy vissza­térhetett övéihez, ami egy kutya esetében nem for­dult volna elő, lévén a hűség négy lábon járó leté­teményese, Persze, ez most már Japánban nem ilyen szépen hangzik. Ott ugyanis a kutyahűség a szófoga­dást juttatja a férfinép eszébe, még pontosabban a munkahelyet, ahol zokszó nélkül teljesíteni kell a főnök parancsát. Akkor pedig kellemesebb a semmit­mondó macska... Alkoholbomlás a szervezetben A hamburgi egyetem ku­tatói megállapították, hogy némely embernek a szer­vezetéből hiányzik az al­kohol lebontásában fontos szerepű aldehid-dehidroge- náz izoenzim (ALDH). Az alkoholt a máj — el­ső lépésben — a sejteket károsító acetaldehiddé vál­toztatja. Ennek hatására biogén aminok (mint ami­lyenek az adrenalin) vá­lasztódnak ki, és kerülnek a vérbe, hirtelen arcpiru­lást, erősebb szívdobogást, magasabb bőrhőmérsékle­tet és nyugtalanságot okoz­va. Ez a folyamat azonban csak abban az emberben megy végbe, akiben nincs kellő mennyiségű alkohol­lebontó ALDH. Mivel az európaiak általában nem szenvednek genetikailag meghatározott ALDH-hi- ányban, fontos jelzés szá­mukra, ha az alkoholfo­gyasztáskor ezek a tünetek mutatkoznak rajtuk. Akinek a szervezetéből hiányzik az ALDH, az az utóbbi időben valószínűleg túlságosan sok alkoholt fo­gyasztott. Főképp az ége­tett szesz károsítja még a rendes mennyiségű ALDH- enzimeket is. Aki azonban megállja, hogy mintegy tíz héten át ne fogyasszon al­koholt, annak a szervezete pótolhatja ennek az alko­holbontó enzimnek a hiá­nyát. Orvosi körökben re­mélik: e kutatási eredmé­nyek majd felhasználhatók lesznek arra, hogy enzim­terápiával könnyítsék meg az alkoholistáknak a káros szenvedélyükről való leszo­kást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents