Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

NOORÁni TÁ IÁKON TFI FYFN FRKF7FTT /7/7 x 1 CLlALI» CnixCLC II... // / ÉRDEKESSÉGEK A NAGY­VILÁGBÓL Tizenöt országból érkeznek előadók és hallgatók Ifjúsági nyári egyetem Salgótarjánban Tizenötödik alkalommal rendezik meg Salgótar­jánban az ifjúsági nyári egyetem elnevezésű program- sorozatot, melynek az idén július 4'e, és 14e között a Salgótarjáni Közgazdasági és Számviteli Főiskola ad otthont. Az események szervezésében, most is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nógrádi szer­vezete vállalt oroszlánrészt, ezért a részletekről an­nak megyei titkárát Horváth Józsefet kérdeztük. — A nyári egyetem célja mindig az volt, hogy az idelátogató fiatalok az őket leginkább érdeklő problé­mákról cserélhessenek véle­ményt, szerezhessenek bő­vebb és mélyrehatóbb isme­reteket. Egv nyári egyete­münknek a témája például az ifjúság, és a béke volt. Ügy próbáltunk a békéről beszélni, hogy a háborúról, a borzadalmakról ne is essék szó. Az előadások is inkább a béke hiányáról szóltak. A béke, az anya és a gyermek kapcsolatáról, az ember és ember közötti kap­csolatokról — amelyek a bé­ke hiányát megszenvedik. Azokról a kérdésekről igye­keztünk beszélni, amelyek ér­tékeket és nem borzalmakat hordoznak, amelyek a fia­talokat összeköthetik és nem szétválasztják. Izgalmas volt megfigyelni például a szovjet és az amerikai fia­talokat, akiknek nézetei a beszélgetések elején szem­ben álltak egymással, majd­nem ellenségesek voltak. A beszélgetés végére a vita baráti eszmecserévé szelídült a vélemények és em­berek közeledtek egymás­hoz. Az idei ifjúsági nyári egyetem témája: az emberi jogok. Ezzel a kérdéssel egy­re többet foglalkozik a világ. Ügy tűnik, hogy beigazoló­dott, hogy helyesen válasz­tottunk, már egv jó eszten­deje témát. Ezek a gondok, problémák igencsak jelen vannak itt Közép-Európá- ban is — gondoljunk csak a romániai kisebbségek hely­zetére — sajnos, ez a kér­déskör szomorú aktualitással bír. Szándékunkban állt pél­dául román előadót meghív­ni. de érthető módon ez a próbálkozásunk nem sikerült. Biztos, hogy ez a konkrét kérdés így is szóba kerül majd. persze az emberi jo­gok kérdéskörében ez csak egy részlet. Szó esik majd a vallásról, az állampolgári szabadságról és egyéb té­mákról is. 0 Milyen érdeklődésre számítanak? — Tizenöt országból meg­közelítően hatvanan jelez­ték a részvételi szándéku­kat. Főleg a nyugat-európai országokból érkeznek majd, de lesz egyesült államok­beli, és ázsiai résztvevőnk is. Egészen az utóbbi hóna­pokig úgy tűnt, hogy Ma­gyarországon is' nagy az érdeklődés az ifjúsági nyári egyetemünk iránt, főleg az alternatív szervezetek ré­széről, ezért a magyar hall­gatók számát száz körülire becsültük. A jelek szerint azonban magyarok kevesen jönnek, nem vagyok benne biztos, hogy lesz húsz-har­minc hazai résztvevőnk. 0 Nem lehet, hogy egy kicsit borsos a részvételi díj? Hétezer forintról tu- dók. — Valószínűnek tartom, hogy az alternatív szerveze­tek fiataljaira igaz ez az ok. hiszen .ők nem rendel­keznek az állami támoga­tással. De azzal, hogy bor­sos az ár vitatkoznék, hiszen a hallgatók tíz napig teljes ellátást kapnak. Költségeink is jelentősek, hiszen csak a szinkrontolmácsok és a be­rendezés háromszázezer fo­rintba kerültek. Ha mi egy nemzetközi rendezvényt aka­runk csinálni itt Salgótar­jánban, neves előadókkal, színvonalas előadásokkal, ar­ra áldozni is kell. 0 A TIT számára nyere­séges vállalkozásról van szó? — Nem, hiszen az elmúlt évben is jelentős vesztesé­gekkel, közel százezer fo­rint ráfizetéssel tudtuk ma­gunk mögött a rendezvény- sorozatot. Az idén talán elő­ször számítunk egy igen sze­rény, néhány ezer forintos nyereségre. Meg kell azon­ban említeni, hogy a szer­vezetünk állami támogatá­sok nélkül működik. 0 Milyen támogatásokat kapnak a megyétől, illetve a várostól? . — Erkölcsit. A városnak pedig idegenforgalmat je­lentenek az ifjúsági nyári egyetem ideje alatt itt-tar- tózkodó és pénzüket költő fiatalok. 0 Nem hanyagolható el az sem, hogy a külföldiek elviszik Salgótarján hírét a világ országaiba. — A salgótarjáni üzemek felismerték ennek jelentő­ségét és reklám címén a propagandánkhoz anyagi se­gítséget is nyújtottak, pél­dául hirdetéseket helyez­tek el a kiadott program­füzeteinkbe, amelyek több nyelven elkészültek. Hoz­zátartozik az igazsághoz, hogy nem is kertünk anya­gi segítséget sem a taná­csoktól sem más szerveze­tektől, hiszen ismertek előttünk • anyagi gondjaik. > Egyélőre a TIT és a ren­dezvénysorozat ‘ szervezői meg tudják oldani, hogy ne csökkenjen a színvonal... 0 Kik lesznek az előadók? — Végleges névsort nem lehet mondani, csak a kez­dés időpontjában. Például a szomszédos Csehszlová­kiából is hívtunk előadót, de az imént tudtam meg. hogy valamilyen okból nem engedik el. (Sajnos a szervezésre hatással van a politika alakulása...) Elő­adónknak hívtuk Kulcsár Kálmán igazságügyi mi­nisztert, Margaret J. Anstee főtitkárhelyettest, az ENSZ bécsi központjának főigazgatóját. de előadónk lesz az ENSZ Egyetem Rek­tori Tanácsának tagja. Bo­risz Sztükalin a - Szovjet- únió magyarországi nagy­követe. az Egyesült Álla­mok képviselője, és Kürti László református püspök. Hosszúra nyúlna a felso­rolás, ha a teljességre töre­kednék. hiszen valamennyi előadónk neves személyiség, az emberi jogok valamely témakörének avatott isme­rője. 0 Milyen kiegészítő prog­ramokat kínálnak? — Egy nógrádi túrán be­mutatjuk hallgatóiknak megyénk nevezetességeit. Fakultatív programként szerepel egy Eger—Szilvás­várad kirándulás, és egy Budapest—Dunkiakanyar út. 0 Mint említette, külföl­di népszerűségnek örvend a rendezvénysorozat. Mi­lyen lehetőségeket lát a fejlesztésre? — Elképzelhetőnek tar­tom, hogy ne csupán né­hány napig tartson, hanem az egész nyarat kitöltse. Már említettem, hogy előadónk lesz a ENSZ Egyetem Rektori Tanácsá­nak tagja. Vele együtt né­pes küldöttség érkezik, amelynek többek között feladata, hogy kiszemelje az egyetem magyarországi tagozatának helyét... Sal­gótarjántól jobb helyzetben lévő városok is pályáznak, de még semmi nem dőlt el, Ha a választás ránk esne, az jelentős fejlődés lenne az egész megye számára. — Csala — Otto Bismarck, a „vas- kancellár" sihederként is rettegésben tartotta a. szü­lői házat. Testi erejét fi­togtató, botrányhősként is­merték a berlini gimnázi- . umban, az egyetemen a ta­nárok „akadékoskodását", a szigorú feléltetéseket kard­dal akarta megtorolni. Winston' Churchill is legen­dásan rossz tanuló volt. Franklin Benjámin tizen­két éves korában beszün­tette az iskolába járást. Igaz. nem önszántából, ha­nem azért, mert szükség volt a keresetére. A világhírű feltalálóról. Edisonról kilencéves korá­ban azt mondta a tanítója az. édesanyának : „Sajnos, asszonyom, ennél tehetség­telenebb gyereket még nem hordott hátán a Föld!" tár A XIX. században került nyelvünkbe a makadám szó, amely a zúzott köböl hen­gerléssel tömörített útbur­kolat neve. Ez is tulajdon­név volt eredetileg. A tech­nológiai eljárás feltalálóját John Loudon MacAdam- nak hívták. Nevének köz­szóvá válása már az angol nyelvben megtörtént. Ugyan­csak angol úriemberről kap­ta nevét a nemzetközi kife­jezéssé lett szendvics is. A fáma szerint egy bizonyos J. Montagu Sandwich gróf­ja szenvedélyes kártyás volt. S hogy ne kelljen a játékot félbeszakítania, maga mel­lé rakott különböző fi­nomságokkal megtűzdelt zsemléket, s azokat rág­csálta, harapdálta kártyázás közben. Egyébként Cook ka­pitány is annak idején róla nevezte el a csendes-óceáni Sandwich-szigeteket. ☆ Irodalmi utalások II. Francesco páduai tirannust tartják az erényöv feltalá­lójának. Állítólag a legtöbb övét Bergamóban állították elő, ezért is nevezték „ber- gamói rácsnak, lakatnak”. Az öv használatát oly mér­tékig rendjén valónak tar­tották, hogy ha kérő jött a lányos házhoz, az anya tá­jékoztatásként közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot” felszerelték rá. A szüzesség igazi garanciája az volt, ha már tízévesnél fiatalabb korban berácsoz- ták a hajadont. Az ékszer­nek is beillő alkalmatossá­got azonban legtöbbször a féltékeny férj csatolta ifjú hitvesére, hogy a „bujkáló szerelem előtt zárva legyen az út”. K. Gy. M. Eddig legfeljebb csak panaszkodni lehetett az idei nyárra, hisz’ az utóbbi egy hónap sűrű esőzései közepette a napot láttuk is meg nem is.-. Most, a július beköszöntével úgy tűnik, alakul már valami. Az elmúlt hét vége immár egy majdnem kánikulával telt el, így ezúttal nem csupán Schirilla György bátor követői merészkedtek ki a salgótarjáni strandra. Bábel László felvételei iirT várható a ne I eseményei Hétfő: A Rétsági Városi Tanács ülésén fontos na­pirendeket tárgyalnak- Szó lesz egyebek mellett a városi bíróság megszervezéséről, a városrendezési terv módosításáról, és kinevezik a városi tanács új vb-titkárát. A Bátonyterenyei Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tárgyal a tanácsi kezelésben lévő utak, hi­dak és járdák állapotáról és beszámolót hallgat meg a Nagybátonyi Bányász Sportegyesület munkájáról, valamint a város versenysportjának helyzetéről. Szerda: Ezen a napon nyílik meg Salgótarjánban a nemzetközi ifjúsági nyári egyetem. A tíznapos ren­dezvénysorozat témája: „Ifjúság és az emberi jo­gok”. I Csütörtök: Átadják Mohorán a Drogunion Szövet­kezeti Vállalat gyógynövényszárító épületét. Szombat: A Magyarország című politikai hetilap rende» vitaműsort a banki víziszínpadon. Gorillák fogságban A gorilla nemcsak a leg­nagyobb termetű ember- szabású majom, hanem egy­úttal a legnagyobb főemlős is. Két alfaja él a trópusi Afrikában: a sík vidéki go­rilla az egyenlítői nyugat­afrikai síkságokon, a Gui- neai-öböl környékén, vala­mint a hegyi gorilla a kö­zép-afrikai sík vidékeken és a terület vulkanikus he­gyeiben, egészen 3500 méte­res magasságig. Robusztus termetük meg­hökkentő. Két lábra föl­emelkedve a 2,3 méteres magasságot is elérik, és még „négykézlábon” is 1,25—1,75 méter magasak. A látszat azonban csal: félel­metes külsejük mögött bé­kés természet húzódik meg. Mivel több szempontból is érdekes állatok, régi vágy, hogy az ember állatkert­ben tartsa. Ennek ellenére az első élő gorillák viszony­lag későn, a múlt század végén érkeztek földrészünk­re, de nagyon hamar el­pusztultak. Mivel sok kudarc érte az állatkertekben a gorillával kísérletezőket, sok helyen feladták a próbálkozásokat. Jellemző, hogy 1953-ban a világ állatkertjeiben még mindössze csak 56 gorilla élt, de jó tíz év múlva, 1967-ben már 314et tartot­tak számon. Közben sike­rült kialakítani a tartás tech­nikai és biológiai feltétele* it. Így azután nemcsak egy­re hosszabb ideig éltek a gorillák a mesterséges kör* nyezetben, hanem 1956-ban megszületett az első állat* kerti gorillabébi is az egyik amerikai állatkertben. Ezt követően 1959-ben Baselben jött világra a második. A gond csak az volt, hogy a mamákat piciny korukban a vadonban fogták be, így nem tanulhatták meg az „anyaság” mesterségét: nem tudtak mit kezdeni köly- kükkel, féltek tőle, esetleg — talán a szülés okozta megrázkódtatás miatt — még ellenségesek is voltak irányukban. Ezért mestersé­gesen kellett felnevelni a gorillaapróságokat, igaz ápolók és állatorvosok hada vigyázta fejlődésüket. Szenzációnak számított, hogy a baseli anyagorilla a második, majd a többi kölykét már maga dajkálta. Sőt, az elsőszülött, aki any* jával szomszédos ketrec­ben lakott, elleste az anya­ság fogásait, és amikor ő is szült, maga nevelte föl magzatát. Ez az eset fontos tanulság arra nézve, hogy állatok fogságban is szert tehetnek olyan tapasztala­tokra, amelyek fajfenntar­tásukhoz nélkülözhetetlen. Ma már a világ több ál­latkertjében sikeresen sza* porodnak a gorillák.

Next

/
Thumbnails
Contents