Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
NOORÁni TÁ IÁKON TFI FYFN FRKF7FTT /7/7 x 1 CLlALI» CnixCLC II... // / ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL Tizenöt országból érkeznek előadók és hallgatók Ifjúsági nyári egyetem Salgótarjánban Tizenötödik alkalommal rendezik meg Salgótarjánban az ifjúsági nyári egyetem elnevezésű program- sorozatot, melynek az idén július 4'e, és 14e között a Salgótarjáni Közgazdasági és Számviteli Főiskola ad otthont. Az események szervezésében, most is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nógrádi szervezete vállalt oroszlánrészt, ezért a részletekről annak megyei titkárát Horváth Józsefet kérdeztük. — A nyári egyetem célja mindig az volt, hogy az idelátogató fiatalok az őket leginkább érdeklő problémákról cserélhessenek véleményt, szerezhessenek bővebb és mélyrehatóbb ismereteket. Egv nyári egyetemünknek a témája például az ifjúság, és a béke volt. Ügy próbáltunk a békéről beszélni, hogy a háborúról, a borzadalmakról ne is essék szó. Az előadások is inkább a béke hiányáról szóltak. A béke, az anya és a gyermek kapcsolatáról, az ember és ember közötti kapcsolatokról — amelyek a béke hiányát megszenvedik. Azokról a kérdésekről igyekeztünk beszélni, amelyek értékeket és nem borzalmakat hordoznak, amelyek a fiatalokat összeköthetik és nem szétválasztják. Izgalmas volt megfigyelni például a szovjet és az amerikai fiatalokat, akiknek nézetei a beszélgetések elején szemben álltak egymással, majdnem ellenségesek voltak. A beszélgetés végére a vita baráti eszmecserévé szelídült a vélemények és emberek közeledtek egymáshoz. Az idei ifjúsági nyári egyetem témája: az emberi jogok. Ezzel a kérdéssel egyre többet foglalkozik a világ. Ügy tűnik, hogy beigazolódott, hogy helyesen választottunk, már egv jó esztendeje témát. Ezek a gondok, problémák igencsak jelen vannak itt Közép-Európá- ban is — gondoljunk csak a romániai kisebbségek helyzetére — sajnos, ez a kérdéskör szomorú aktualitással bír. Szándékunkban állt például román előadót meghívni. de érthető módon ez a próbálkozásunk nem sikerült. Biztos, hogy ez a konkrét kérdés így is szóba kerül majd. persze az emberi jogok kérdéskörében ez csak egy részlet. Szó esik majd a vallásról, az állampolgári szabadságról és egyéb témákról is. 0 Milyen érdeklődésre számítanak? — Tizenöt országból megközelítően hatvanan jelezték a részvételi szándékukat. Főleg a nyugat-európai országokból érkeznek majd, de lesz egyesült államokbeli, és ázsiai résztvevőnk is. Egészen az utóbbi hónapokig úgy tűnt, hogy Magyarországon is' nagy az érdeklődés az ifjúsági nyári egyetemünk iránt, főleg az alternatív szervezetek részéről, ezért a magyar hallgatók számát száz körülire becsültük. A jelek szerint azonban magyarok kevesen jönnek, nem vagyok benne biztos, hogy lesz húsz-harminc hazai résztvevőnk. 0 Nem lehet, hogy egy kicsit borsos a részvételi díj? Hétezer forintról tu- dók. — Valószínűnek tartom, hogy az alternatív szervezetek fiataljaira igaz ez az ok. hiszen .ők nem rendelkeznek az állami támogatással. De azzal, hogy borsos az ár vitatkoznék, hiszen a hallgatók tíz napig teljes ellátást kapnak. Költségeink is jelentősek, hiszen csak a szinkrontolmácsok és a berendezés háromszázezer forintba kerültek. Ha mi egy nemzetközi rendezvényt akarunk csinálni itt Salgótarjánban, neves előadókkal, színvonalas előadásokkal, arra áldozni is kell. 0 A TIT számára nyereséges vállalkozásról van szó? — Nem, hiszen az elmúlt évben is jelentős veszteségekkel, közel százezer forint ráfizetéssel tudtuk magunk mögött a rendezvény- sorozatot. Az idén talán először számítunk egy igen szerény, néhány ezer forintos nyereségre. Meg kell azonban említeni, hogy a szervezetünk állami támogatások nélkül működik. 0 Milyen támogatásokat kapnak a megyétől, illetve a várostól? . — Erkölcsit. A városnak pedig idegenforgalmat jelentenek az ifjúsági nyári egyetem ideje alatt itt-tar- tózkodó és pénzüket költő fiatalok. 0 Nem hanyagolható el az sem, hogy a külföldiek elviszik Salgótarján hírét a világ országaiba. — A salgótarjáni üzemek felismerték ennek jelentőségét és reklám címén a propagandánkhoz anyagi segítséget is nyújtottak, például hirdetéseket helyeztek el a kiadott programfüzeteinkbe, amelyek több nyelven elkészültek. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem is kertünk anyagi segítséget sem a tanácsoktól sem más szervezetektől, hiszen ismertek előttünk • anyagi gondjaik. > Egyélőre a TIT és a rendezvénysorozat ‘ szervezői meg tudják oldani, hogy ne csökkenjen a színvonal... 0 Kik lesznek az előadók? — Végleges névsort nem lehet mondani, csak a kezdés időpontjában. Például a szomszédos Csehszlovákiából is hívtunk előadót, de az imént tudtam meg. hogy valamilyen okból nem engedik el. (Sajnos a szervezésre hatással van a politika alakulása...) Előadónknak hívtuk Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert, Margaret J. Anstee főtitkárhelyettest, az ENSZ bécsi központjának főigazgatóját. de előadónk lesz az ENSZ Egyetem Rektori Tanácsának tagja. Borisz Sztükalin a - Szovjet- únió magyarországi nagykövete. az Egyesült Államok képviselője, és Kürti László református püspök. Hosszúra nyúlna a felsorolás, ha a teljességre törekednék. hiszen valamennyi előadónk neves személyiség, az emberi jogok valamely témakörének avatott ismerője. 0 Milyen kiegészítő programokat kínálnak? — Egy nógrádi túrán bemutatjuk hallgatóiknak megyénk nevezetességeit. Fakultatív programként szerepel egy Eger—Szilvásvárad kirándulás, és egy Budapest—Dunkiakanyar út. 0 Mint említette, külföldi népszerűségnek örvend a rendezvénysorozat. Milyen lehetőségeket lát a fejlesztésre? — Elképzelhetőnek tartom, hogy ne csupán néhány napig tartson, hanem az egész nyarat kitöltse. Már említettem, hogy előadónk lesz a ENSZ Egyetem Rektori Tanácsának tagja. Vele együtt népes küldöttség érkezik, amelynek többek között feladata, hogy kiszemelje az egyetem magyarországi tagozatának helyét... Salgótarjántól jobb helyzetben lévő városok is pályáznak, de még semmi nem dőlt el, Ha a választás ránk esne, az jelentős fejlődés lenne az egész megye számára. — Csala — Otto Bismarck, a „vas- kancellár" sihederként is rettegésben tartotta a. szülői házat. Testi erejét fitogtató, botrányhősként ismerték a berlini gimnázi- . umban, az egyetemen a tanárok „akadékoskodását", a szigorú feléltetéseket karddal akarta megtorolni. Winston' Churchill is legendásan rossz tanuló volt. Franklin Benjámin tizenkét éves korában beszüntette az iskolába járást. Igaz. nem önszántából, hanem azért, mert szükség volt a keresetére. A világhírű feltalálóról. Edisonról kilencéves korában azt mondta a tanítója az. édesanyának : „Sajnos, asszonyom, ennél tehetségtelenebb gyereket még nem hordott hátán a Föld!" tár A XIX. században került nyelvünkbe a makadám szó, amely a zúzott köböl hengerléssel tömörített útburkolat neve. Ez is tulajdonnév volt eredetileg. A technológiai eljárás feltalálóját John Loudon MacAdam- nak hívták. Nevének közszóvá válása már az angol nyelvben megtörtént. Ugyancsak angol úriemberről kapta nevét a nemzetközi kifejezéssé lett szendvics is. A fáma szerint egy bizonyos J. Montagu Sandwich grófja szenvedélyes kártyás volt. S hogy ne kelljen a játékot félbeszakítania, maga mellé rakott különböző finomságokkal megtűzdelt zsemléket, s azokat rágcsálta, harapdálta kártyázás közben. Egyébként Cook kapitány is annak idején róla nevezte el a csendes-óceáni Sandwich-szigeteket. ☆ Irodalmi utalások II. Francesco páduai tirannust tartják az erényöv feltalálójának. Állítólag a legtöbb övét Bergamóban állították elő, ezért is nevezték „ber- gamói rácsnak, lakatnak”. Az öv használatát oly mértékig rendjén valónak tartották, hogy ha kérő jött a lányos házhoz, az anya tájékoztatásként közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot” felszerelték rá. A szüzesség igazi garanciája az volt, ha már tízévesnél fiatalabb korban berácsoz- ták a hajadont. Az ékszernek is beillő alkalmatosságot azonban legtöbbször a féltékeny férj csatolta ifjú hitvesére, hogy a „bujkáló szerelem előtt zárva legyen az út”. K. Gy. M. Eddig legfeljebb csak panaszkodni lehetett az idei nyárra, hisz’ az utóbbi egy hónap sűrű esőzései közepette a napot láttuk is meg nem is.-. Most, a július beköszöntével úgy tűnik, alakul már valami. Az elmúlt hét vége immár egy majdnem kánikulával telt el, így ezúttal nem csupán Schirilla György bátor követői merészkedtek ki a salgótarjáni strandra. Bábel László felvételei iirT várható a ne I eseményei Hétfő: A Rétsági Városi Tanács ülésén fontos napirendeket tárgyalnak- Szó lesz egyebek mellett a városi bíróság megszervezéséről, a városrendezési terv módosításáról, és kinevezik a városi tanács új vb-titkárát. A Bátonyterenyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyal a tanácsi kezelésben lévő utak, hidak és járdák állapotáról és beszámolót hallgat meg a Nagybátonyi Bányász Sportegyesület munkájáról, valamint a város versenysportjának helyzetéről. Szerda: Ezen a napon nyílik meg Salgótarjánban a nemzetközi ifjúsági nyári egyetem. A tíznapos rendezvénysorozat témája: „Ifjúság és az emberi jogok”. I Csütörtök: Átadják Mohorán a Drogunion Szövetkezeti Vállalat gyógynövényszárító épületét. Szombat: A Magyarország című politikai hetilap rende» vitaműsort a banki víziszínpadon. Gorillák fogságban A gorilla nemcsak a legnagyobb termetű ember- szabású majom, hanem egyúttal a legnagyobb főemlős is. Két alfaja él a trópusi Afrikában: a sík vidéki gorilla az egyenlítői nyugatafrikai síkságokon, a Gui- neai-öböl környékén, valamint a hegyi gorilla a közép-afrikai sík vidékeken és a terület vulkanikus hegyeiben, egészen 3500 méteres magasságig. Robusztus termetük meghökkentő. Két lábra fölemelkedve a 2,3 méteres magasságot is elérik, és még „négykézlábon” is 1,25—1,75 méter magasak. A látszat azonban csal: félelmetes külsejük mögött békés természet húzódik meg. Mivel több szempontból is érdekes állatok, régi vágy, hogy az ember állatkertben tartsa. Ennek ellenére az első élő gorillák viszonylag későn, a múlt század végén érkeztek földrészünkre, de nagyon hamar elpusztultak. Mivel sok kudarc érte az állatkertekben a gorillával kísérletezőket, sok helyen feladták a próbálkozásokat. Jellemző, hogy 1953-ban a világ állatkertjeiben még mindössze csak 56 gorilla élt, de jó tíz év múlva, 1967-ben már 314et tartottak számon. Közben sikerült kialakítani a tartás technikai és biológiai feltétele* it. Így azután nemcsak egyre hosszabb ideig éltek a gorillák a mesterséges kör* nyezetben, hanem 1956-ban megszületett az első állat* kerti gorillabébi is az egyik amerikai állatkertben. Ezt követően 1959-ben Baselben jött világra a második. A gond csak az volt, hogy a mamákat piciny korukban a vadonban fogták be, így nem tanulhatták meg az „anyaság” mesterségét: nem tudtak mit kezdeni köly- kükkel, féltek tőle, esetleg — talán a szülés okozta megrázkódtatás miatt — még ellenségesek is voltak irányukban. Ezért mesterségesen kellett felnevelni a gorillaapróságokat, igaz ápolók és állatorvosok hada vigyázta fejlődésüket. Szenzációnak számított, hogy a baseli anyagorilla a második, majd a többi kölykét már maga dajkálta. Sőt, az elsőszülött, aki any* jával szomszédos ketrecben lakott, elleste az anyaság fogásait, és amikor ő is szült, maga nevelte föl magzatát. Ez az eset fontos tanulság arra nézve, hogy állatok fogságban is szert tehetnek olyan tapasztalatokra, amelyek fajfenntartásukhoz nélkülözhetetlen. Ma már a világ több állatkertjében sikeresen sza* porodnak a gorillák.
