Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Sok vélemény elhangzott már 1956-tal kapcsolatosan varosunkban. Írásban, szóban egyaránt nyilatkoztak kutatók, résztvevők, szemtanúk, S ez jó dolog. Jó dolog, inert szembeötlően bizonyítja: ma már őszintén és nyíltan lehet b*' szélni egy korábban nagyon is tabunak tartott témakörről. Jó dolog még akkor is, ha nyilvánosságra hozott megnyilvánulásokba teljesen meg nem alapozott a szubjektivi zmuson nyugvó álláspontok is hangot kaptak. 1956. december 8-ának tragikus salgótarjáni eseményei nek alapos és sokoldalú tisztázása csak akkor lehetséges megnyugtató, vagy viszonylag megnyugtató módon, ha a megtörtént (s nem feltételezett) eseményekhez, vagyis a konkrét tényékhez ragaszkodunk, s úgy kíséreljük meg az összefüggések és a háttér megvilágítását, felszínre hozását. Fontos tehát mindnyájunk számára; ne hallgassunk el semmit, ami közelebb visz a történtek valós feltárásához, akármelyik „oldal" álláspontját erősítik is azok! Ezért írom Je az. 1956 december 8-i salgótarjáni események egyik legfőbb szereplőjévé előlépett Ferenc István aznapi tevékenységét (s az előzményeket), részvételét a történteken, az A kézigránátot Ferenc Istvánnak Dancsák János — szintén MÁVAUT-alkalma- zott — adta át a december 8-át megelőző napon. Dancsák Jánossal — negyven év feletti tapasztalt férfi, tagja volt az üzemi munkástanácsnak — Ferenc István a garázsban találkozott össze. Mikor ketten maradtak, Dancsák bundája bal zsebéből egy csehszlovák gyártmányú fekete kézigránátot vett elő. Nem adta Ferenc kezébe, csupán megmutatta neki. Elindultak a portásfülke felé. Az udvaron nem tartózkodott senki. Dancsák a kézigránátot elhelyezte a portásfülke falán lévő hirdetőtábla tetején, úgy, hogv azt nem lehetett ott észreKi is volt hát Ferenc István? Ferenc István 3 kataszteri hold juttatott földön gazdálkodó kisparaszti szülők gyermeke. Apja 75 százalékos hadirokkant, a felszabadulás előtt napszámos, édesanyja háztartásbeli. Mindketten Hugyag községben éltek. Ö maga is Hugyag községben született 1931. április 4-én. Az elemi iskola elvégzése után egy ideig szülei gazdaságában majd mint segédmunkás, a csepeli papírgyárban és más helyeken — például az Útfenntartó Vállalatnál — dolgozott. 1951-től 1953 őszéig katonai szolgálatot teljesített, ahol megtanult gépkocsit vezetni. 1953. október 26-án szerelt le. Leszerelése után alkalmazza őt a salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalat. Először mint gépkocsiő jegyzőkönyvbe vett vallomása és szemtanúk elmondás alapjain. Egy pillanatig sem feltételezve azt, hogy az általa eldobott kézigránát lett volna a tragédia kiváltó oka vagy elindítója. venni. Azt mondta: másnap érte jön, de ha mégsem, akkor a gránátot Ferenc István vigye le neki az igazgatóság épületébe, oda, ahol a munkástanács tagjai gyülekezni szoktak. Hozzátette: ha valaki a dolgozó népet megtámadná, a kézigránátot fel kell használni a dolgozó népre támadókkal szemben. Védeni kell a népet és a Forradalmi Tanács tagjait — ez most a legfontosabb! Ezt követően Dancsák elhagyta a telepet az egyik társával, aki gépkocsival kinn az utcán várakozott rá. Zagyvapálfalva irányába indultak. Másnap, december 8-án Ferenc István hiába kereste Dancsákot. vezetőt, majd mint garázsmestert. 1956-ban nőtlen, havi keresete 1300 forint. Párton kívüli és DISZ-tag. Teljesen vagyontalan, külföldi rokonai nem voltak. Sem politikái, sem gazdasági jellegű bűncselekmény elkövetése miatt eddig eljárás ellene nem folyt. 1956. október 27-én részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében Ezen a napon is reggel, rendes időben jött be dolgozni. Azt tapasztalta a délelőtti órákban, hogy szervezik a tüntetést. Először autókkal akartak felvonulni, de erre nem került sor. Mikor értesültek arról. hogy nagy tömeg gyülekezik a városban, s déli irányba, a megyei rendőrkapitányság felé halad, ők is elindultak. Ferenc István kezébe pi- ros-íehér-zöld zászlót adtak, hogy egyenruhájában ő vigye azt. A tömeg — miután a lőosztály homlokzatáról eltávolította a címert — az üveggyárig és a tűzhelygyárig jutott, ahol megvárta a délről hozzájuk csatlakozókat, s innen indult vissza a városközpontja felé. A szovjet emlékműnél sokan gyülekeztek már akkorra, s látható volt, hogy az emlékmű előtti kerítést már kidöntötték. Ferenc István az egyik munkatársának biztatására Ezen a szombati napon —■ miután otthon fél liter bort megivott — már reggel 6 órakor kint állt a hugyagi elágazóban. Alkalmi járműre várakozott. Hét óra körül tűnt fel Balassagyarmat felől az a tehergépkocsi, amellyel Salgótarjánba érkezett. Nyolc óra harminc perckor kezdte aznapi munkáját. Mint rendesen, most is munkába indította a bent lévő gépkocsikat. Általában ez volt a napi feladata. Mikor az utolsó indított gépkocsi is elhagyta a telephelyet, körülbelül háromnegyed kilenc lehetett Ezután két munkással fát rakott tíz óráig; akkor befejezték a munkát. Kijött a raktárból, bezárta az ajtót, s elindult a portásfülke felé. A hirdető- tábla jobb sarkáról levette a kézigránátot, és azt- a MÁVAUT-köpenye jobb zse. ’bébe tette. Ezután elindult a városközpont felé, hogy megkeresse Dancsákot. A telephelyről elindulva érezte, hogv fáj a gyomra. Betért a vágóhíd mellett lévő Gödör csárdába, s ott elő- ' szőr egy deci fehér törkölypálinkát ivott. Érezte, jót tett neki — gyomorgörcsei szűnőben voltak —, ezért megivott még két féldecit. Egyedül fogyasztott, társasága nem volt. G.vomorfájá, sa elmúlt, csak a feje kóválygott egyre jobban, ahogy felfelé haladt a város főutcájának jobb oldalán. Mivel a Népbüféig senki ismerőssel nem találkozott, fellépett a szoborra. Egy is-- meretlen férfi kalapácsot nyomott a kezébe, amellyel onnan egy betűt leütött. A keze azonban valahogy megsérült, abbahagyta az egészet. Lejött a szoborról és- a kalapácsot eldobta. Még látta, hogy megjelent egy GMC típusú gépkocsi. Valahonnan előkerült egy vontatókötél, amit a szoborra akasztottak, és a GMC-vel a gépkocsivezető a szobrot le- húzatta. betért oda reggelizni. Mintegy 15 perc eltelte után kijött, s a főtéren lévő trafiknál cigarettát akart vásá. rolni. Nem kapott, így szivart vett magának. Ekkor már érzékelte a gyülekező emberek elégedetlen megnyilvánulásait, ő azonban még nem gondolt arra, hogy mindezek rá vonatkozóan is milyen súlyos következményekkel fognak járni. Ezért még gondtalanul betért az Állami Áruházba, abból a célból hogy ott az előzőleg vásárolt rádióját kicserélje. A csere nem sikerült, nem volt olyan típus a műszaki osztályon. Elindult déli irányba, a jobb oldali járdán a megyei rendőr-főkapitányság felé. Elért a MÁVAUT Rákóczi úton lévő igazgatóságának épületéig. Ekkor már megsejtette, hogy valami rendkívüli esemény van kialakulóban. Az utcán, a téren, az egész környéken nvüzsgött az összegyűlt tömeg. Az igazgatóság épülete előtt az XD 675-ös forgalmi rendszámú tehergépkocsi állt, melynek vezetőjét jól ismerte. Az úton keresztben egy másik gépkocsi. Felállt az elzőneK a lökhárítójára, és akkor látta, hogy a megyei tanács épülete előtt ott állnak a karhatalmisták, s a vonuló tömeget nem engedik tovább. Még hallotta a trágár szavakat melyekkel a tömegből a karhatalmistákat illették. (Folytatjuk.) Bozó Gyula A bunda bal zsebéből Kalapácsot nyomott a kezébe Valami rendkívüli esemény f ■ " > iiry várható * eseményei Hétfő: A salgótarjáni Mndzsnr József kórházban Kóbor Béla dietetikus tart termékbemutatóval egybekötött előadást a „Helyes életmód nyolc alapelve" címmel. Kóbor Béla Chicagóban él. s egy adventista önfenntartó misszió tagja, mely az egészséges életmód hirdetését tűzte célkent maga elé. Kedd: Ülést tart Salgótarjánban az MSZMP Nóg- rád Megye; Bizottságának Végrehajtó Bizottsága, Napirendre kerül a vallásos tevékenység miatt ki" szabott pártíegvelmi büntetések felülvizsgálatáról és törléséről szóló állásfoglalás javaslata. A vb javaslatot tesz a megyei pártbizottság apparátusa szervezeti és munkarendjének módosítására, majd tájékoztatást hallgat meg a megyei és városi székház működtetésének és hasznosításának lehetőségeiről. Kiállítás nyílik a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a Csohány Kálmán grafikai művésztelep résztvevőinek alkotásaiból. V________________________________________/ Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az új társadalmi szervezet létrehozásáról azon a küldött- közgyűlésen döntöttek, amelyet szombaton tartottak a SOTE Nagyvárad téri dísztermében. A rendezvényen, amelyen a 4500 hazai gyógyszerész képviseletében 443 küldött vett rész.t, elfogadták a kamara alapszabályát, s programját. Az új szervezet alapvető feladatának tartja kivívni a gyógyszerészi hivatás társadalmi hasznosságának megfelelő társadalmi, erkölcsi és anyagi elismertséget. A kamara tehát érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciót lát el, s vállalja az érdekegyeztetés- feladatkörét is. A különböző szakterületen dolgozó gyógyszerészeket összefogó szervezet a jövőben be kíván kapcsolódni a gyógyszerészetet érintő koncepciók kidolgozásába. A Magyar Gyógyszerészi Kamara a befizetett tagdíjakból, rendezvények bevételeiből. a pártoló tagok támogatásából, egyéb díjazásért végzett tevékenységből, valamint adományokból tartja fenn magát. Az önállóság, az, autonómia fontosságát több felszólaló is hangsúlyozta. Ingyen osztogatja tanácsait Fiatal jogász az olvasók szolgálatában A NÖGRÁD balassagyarmati szerkesztőségében június elsejétől ingyenes jogtanácsadás folyik. Hétfőnként, déli tizenkét órától két óráig bárki tanácsot kérhet dr. Bódis Páltól. A huszonkilenc éves jogász tősgyökeres balassagyarmatinak vallja magát. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti ELTE Állam- és Jogtudományi Karára jelentkezett, ahol 1984-ben doktorált. Rá két évre jogtanácsosi szakvizsgát tett. — A családomban ez idáig senki nem választotta ezt a hivatást — mondja dr. Bódis Pál. — Már nyolcadikos koromban világossá vált, hogy ezt a pályát választom. Rendkívüli módon érdekelt a történelem és szerettem az emberek között lenni. Egyetemi éveim felejthetetlenek számomra, életem legcsodálatosabb szakaszát töltöttem az. ELTE falai között. Sok barátság szövődött akkor, jó néhány társammal mi.nd a mai napig tartom a kapcsolatot. Persze rengeteget keltett tanulni, vizsgák előtt magoltam éppen eleget. Mindezekkel egvütt, szép volt. Mivel a Magyarnándori Állami Gazdasághoz tanulmányi szerződés kötötte, diplomája megszerzése után itt íillt munkába. Ismerős közegbe érkezett, az édesapja is a gazdaságnál dolgozott. A rezetők már nagyon várták nt. mert nem volt jogász a vállalatnál. Dr. Bódis Pált azonnal bedobták a mélyvízbe, rögtön dolgozni kezdett. Különösebb gond nélkül sikerült megbirkózni a feladatokkal. Igaz, sok segítséget kapott a munkatársaitól is. — Folyamatosan jöttek a perek — folytatja a fiatal jogász. — Alkalmazhattam az egyetemen tanultakat. Már az első évben sok sikerélményben volt részem. Sikerült a gazdaság érdekét képviselnem. Ha összeszámolom, azt hiszem pozitív a mérlegem. Munkám során a perek döntő részét megnyertem. De hát ez a dolgom! A beosztásom : igazgatási osztályvezető, jogtanácsos. Tulajdonképpen 1985-től végzek a vállalatnál jogsegélyszolgálatot. Ebben a beosztásomban az emberek ügyes- bajos dolgaival foglalkozom. Ez a foglalatosság — a büntetőjog kivételével — átöleli a jog egész területét. Dr. Bódis Pál nagyon megkedvelte a jogi tanácsadást. Izgatja a színes feladat, ezáltal elkerülhetővé válik az egysíkúság. Tudása állandóan gyarapodik a napi megméretéseken. sokat tanul az esetekből. Kifejezetten örült a lapkiadó vállalat felkérésének. hogy legyen a NÖGRÁD ol vasóinak jogi tanácsadója. — Elsősorban polgári jogi problémákkal keresnek meg az. emberek — fűzi tovább a mondatokat. — Gyakoriak az ingatlanok adásvételével kapcsolatos kérdések. Felvetődnek a tartozások behajtásának jogi lehetőségei, de érdeklődnek az örökléssel kapcsolatban is. Családjogi ügyekben. válásokban is adtam már tanácsot. Néhány ügyfél társadalomigazgatási kérdéseket tett fel. Konkrét, tényszerű eseteket nem mondhatok, mert valaki esetleg felismerné a szereplőket. Ez senkinek sem lenne jó. Általában idős emberek jönnek be a szerkesztőségbe, ők vannak túlsúlyban a fogadóóráimon. Én úgy látom, a szegényebbek keresik leginkább a jogi tanácsadást. Lehet. nincs pénzük ügyvédre. Az ügyfelek egyike-masi- ka megkérdezte, mennyit fizet a tanácsadásért. Természetesen ingyenes szolgáltatásról van szó. Bárki beleihst a Rákóczi út 18. szám alatti épületbe, a jogi tanácsadó szívesen segít mindenkinek. Dr. Bódis Pál várja az érdeklődőket. Ailám Tamás TT • w • I arjani autópiac Kulcsár József képriportja
