Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
\ 1989. JÚLIUS 17.. HÉTFŐ NOGRAD Első osztályú, tartós A till szállási biztosító karú raok. Naponta 3:10 tehenet fejnek kétszer. melynek eredményeként 5—ti ezer liter tej k erűi ki a fejoházbol. A telep vezetője a hűtőrendszer tisztaságát ellenőrzi. Kép: R. T. A diósjenöi tcrmelöszö- vetkezet vezetősége é« az őket támogató tagság, j< érzékkel, akkor döntőit a tejtermelő telep rekonstrukciója mellett, amikor még ehhez, állami támogatást kaptak. Szánté az. utolsó pillanatban, mert az állam által felkínált segítség az egyik napról a másikra megszűnt. A rekonstruált tehenészeti telep, a hozzátartoz.ó létesítményekkel együtt a múlt hónap közepén került műszakilag átadásra. A kivitelező, szécsényi termelőszövetkezet. építő részlege 31! milliót számolt el az elvégzett munkáért. Az állami támogatást t- amelv 16 millió — a létesítmény átvételekor visszafizették. A 2 millió vissza nem térítendő MÉM, és a 2 millió ugyancsak vissza nem térítendő megyei tanácstól kapott hitel mellett 8 milliót tett ki a saját erő, a többit az Agrobank biztosította. Ez ..utóbbit 3 év alatt kell visz- sz afizetni. A rekonstruált állattenyésztő telep máris bizonyítja előnyeit. A tejházból kikerülő tej I. osztályú és féltartós tej előállítására használják fel. Az állomány hár- masmentességű, második generációs, Holstein-Fríz fajta. A 340 tehenet képviselő állományt 450-re kívánják felemelni saját nevelésű üszőikből. Ezzel 10—15 milliós kiadástól mentesülnek. A rekonstrukció eredményeként a kötött tartásról áttértek a kötetlenre. Szabadság elvtársak! Üresen konganak a hivatalok Megszokhattuk már, hogy nyáron szabadságra megy az egész ország. Érthető módon, kikapcsolódásra, pihenésre vágynak az emberek. Természetes, hogy a forró nyári napokat választják, ilyenkor szeretnék elfelejteni egy időre a hétköznapok pergő ritmusát. Más kérdés, hogy nyugalom helyett sokszor bosszúságban van részük. Zsúfoltak az üdülők, a tóparton lépni sem lehet. Az árak miatt háborog a szivünk, szó sem lehet nyugalomról. De a nyárhoz mégis görcsösen ragaszkodik mindenki. Kevesen, nagyon kevesen dolgoznak ezekben a hőgutás napokban a munkahelyeken. A hivatalokban aüg-alig találni embert. A tanácsokon nincs elnök egy-egy ügyintéző próbál megbirkózni a feladatokkal. Hozzá kell tegyem .többnyire eredménytelenül. Hiába akar segíteni, hiába a jószándék. megbéklyózza kezét a szabály, a rendelet. Nem kompetens - abban, hogy nyilatkozzon, intézkedjen, nincs felhatalmazása az elnöktől. Esetleg rendelkezik felhatalmazással, de az elnök (osztályvezető) elvitte a szekrény kulcsát, elzárta az aktákat. A hivatal tetszés szerint behelyettesíthető. Mi hát a megoldás? Semmiképpen sem az. hogy zárjuk be a hivatalokat álljanak le a gyárak, pihenjenek a vonatok. Bár, a jól szervezett kapitalizmusban arra is van példa, néhány hétre leáll egy gyár. Így még, mindig gazdaságosabb, mintha csökkentett kapacitással dolgoznának. A hivatalok nyári működtetését át kellene gondolni Körültekintőbben kellene a szabadságolásokat ütemezni. Ha már csak egy hivatalnok marad egy osztályon, az legalább mindenben tudjon intézkedni. Precíz felkészüléssel, átgondolt koncepcióval talán megoldható lenne ez. Itt egv kérdésszerű kétely közbekivánkozik. Ha nyáron egv ember is helyt tud állni, el tudja látni a feladatokat, vajon a többi hónapokban szükség van-e társaira? A minap egy községi közös tanácson jártam. Az épület egyik felében egy ügyintéző tartotta a frontot. Vele szemben ott ült egy ügyfél. Közben idős néni érkezett. Az elnököt kereste, mert csak ő tud neki segiteni. Mondanom sem kei! éppen szabadságon volt. Ezen a csütörtöki napon közölték vele, hétfőn keresse fel újra a hivatalt Hétfőn délelőtt a néni orvoshoz megy, talán délután megoldódik az ügye. De mi van akkor, ha sürgősen intézkedni kell? A másik tanácson közölték velem, az elnök nagyon precíz ember, nem túri a szabálytalanságot. Engedélye nélkül nem lehet csak úgy elküldeni egy hivatalos másolatot. Az elnök éppen szabadságát töltötte. Szerencsére — némi késéssel — eljutott hozzám a másolat. Ha nem érkezik meg időben, egy hivatalos tárgyalást el kellett volna halasztani. Néha ilyen apróságokon múlnak a dolgok. Nem vagyok híve a hivatalok, vállalatok merevségének. Nem értek egyet azzal a szemlélettel, hogy a szabadság idejét a munkáltató jelölje ki. Rendkívüli esetekben persze szükségszerű a szabadságok visszatartása. Viszont mélységesen elítélem azt'S könnyelmű szemléletet ,ami megbénítja (megbéníthatja) az intézmények amúgy is labilis működőképességét. Némi lelkiismeretfurdalással kíván kellemes üdülést mindazoknak akik felszínesen szervezték meg a helyettesítéseket: Ádám Tamás fl párna otthon maradhat Nem kell fázniuk ezentúl a karancslapujtőieknek, ha betérnek a nagyközség Sza- badság Művelődési Házába, hiszen ezen a nyáron korszerűsítik a hőlégbefúváso-. fűtést. A mozilátogatók korábban kabátot és párnát vittek magukkal, ha a művelődési házba készülődtek, hiszen a régi kazánok nem győzték a versenyt a hideggel. A ház nagytermét parkettával látják el. ami azért is fontos, mert rossz időben ezt a helyiséget tornateremként használja az iskola. — A mesteri keresem — mondom — es máris a férfi felé fordulok. 0 pedig, miközben szedi ki a kemencéből a friss, forró kenyereket, elhárítja .a közeledést. A szóvivő Erzsiké — válaszol érdeklődésemre —, ha írni akarok, akkor vele beszéljek. Így is történik. A néhai Varga Lajos pékmester szécsényi sütödéjében állunk, Erzsiké, azaz Holecz Jánosné, a Varga „gyerekek" korelnöke kezd bele a mesébe. Mert hogy van mit és van miről, az diskurzusunk közben lesz nyilvánvaló. A régi szécsényiek, az öregek jól emlékeznek még a jónevü pékre, Varga Lajosra. A kiváló szakember, a „vargakenyér” készítője 1973-ban elhunyt, ám özvegyi jogán, felesége nevén, két gyermeke továbbra is dolgozik a sütödében. A papa által kitanított 53 esztendős Erzsiké és a nála három évvel fiatalabb öccse, László. ■— Apánk 1944-ben vette meg a sütödét, azóta foglalkozott a mesterséggel — mondja Erzsiké. — Az ötvenes évek elejétől aztán, ha jól emlékszem ’54-től mi, gyerekei sokat segítettünk neki. Két öcsém az éjszakai fáradságos előkészítő munkában szorgoskodott, én meg az adminisztrációt végeztem. Maszekság ide, finom kenyér oda. a megélhetésért Vendégségben Vargháknál Nem hiányolják az álmatlan éjszakákat az egész családnak meg kellett dolgoznia. A kis Erzsi és a mama a helyi piacon árulták reggelente a kiflit, a fiúk meg termeltek. Kis takaros házban éltek Vargáék és mindannyian azon iparkodtak, hogy kissé tágasabb otthonba költözhessenek. Az áldozatos munka persze gyümölcsözött, tevékenységük pedig virágzott tovább. A vargakenyeret szerették, szeretik a szécsényiek. — Jómagam ’55-től dolgozom itt — említi Erzsiké. — Akkoriban még hozott lisztből is sütöttünk kenyeret és rengeteg volt a dokumentálnivaló. Aztán változtak az idők, később, egészen napjainkig csak a saját dagasztású kenyeret készítjük, áruljuk. Laci öcsém jól kitanulta a mesterséget, bár nincsen pékszakmája. De a gyakorlat mindenéi többet ér. így igaz ez az én esetemben is, hisz ma már tevékeny részese vagyok a munkafolyamatnak. Vargáék kenyere más mint a bolti. A régi típir Erzsike. a szóvivő sú házi jellegű ez: sut lisztet, élesztőt, vizet tartalmaz az alapanyag. Hogy finomra készítik, annak ékes bizonysága van: a heti. általuk előállított 20 mázsa kenyeret előzetes megrendelésre gyártják. Azaz, ha spontán vásárló téved be hozzájuk, csak ritkán tudják kiszolgálni. — Jóleső érzés — folytatja a „szóvivő” —, hogy régi vásárlóink sem pártolnak el tőlünk. Mondják, finom az üzleti kenyér is, de a mienk az valahogy más. De dolgozunk is eleget. Laci már éjfél előtt itt van, én hajnal kettőre jövök. Reggel hatra aztán megvan az első sütés. Es igy megy ez napról, napra, évről évre. A Varga testvérek azonban nem panaszkodnak Mondja Erzsiké, szeretik amit csinálnak, másként el sem tudnák képzelni o: életüket. Persze, a napi elvégzett 12 órás munkáért több pénzt érdemelnének, de hát igy sem elégedetlenek. Olykor, ha a vásárolt liszt nem megfelelő minőségű, s ezáltal a vargakenyér sem a megszokott finomságú, sokat bosszankodnak. „Ha esetenként így történik — vallja Erzsiké —, napokig nem nyugszunk, nem alszunk. Bánt a dolog.” Még szerencse, hogy évtizedek óta kevés álmatlan éjszakájuk volt. Vaskor István Megszavazni vagy megoldani? >Ia még eléggé mélyek a gyökerek a tekintetben, hogy elég csak megszavazni, hogy legyen bolt valahol, vagy ráfizetéseset nem szüntessék meg, mondván: — a lakosság igényli ezeket. Ez a szavazásos időszak, amely nem veszi figyelembe, a vállalatokkal szemben érvényesülő gazdaságossági követelmények kizárólagosságát, szerencsére a vége felé közeledik. Helyébe lépett az olyan helyzetismertetés és főleg megoldást kereső módszer, amely tudomásul veszi, hogy az érdekelt vállalatnak is van sajátos érdeke. Ez történt a Palóckernél, Bátonyterenye Rákóczi- telepi bolt bezárásával kapcsoltban, amely nagy vihart kavart a környékbeli lakók között. Ugyanis a Köjál, előírta a vállalatnak. hogy ebben a pici helyiségben oldja meg a szociális blokk kialakítását. Amennyiben így cselekszik, akkor egyharmad részt el vett volna az egyébként is szűkre szabott eladótérből. Ez viszont ’ovább növelte volna a bolt veszteségességét. A vállalat vezetősége megérti, hogy nem könv- nvű beletörődni annak elvesztésébe, ami van. Viszont az érdekelteknek is meg kell érteniük, hogy ráíize-. lésből egyetlen bolt sem él meg. A vállalat vezetősége samt érdekeit védve, az érintett lakosság kívánságait íi- gvelembe véve olyan megoldást javasolt, amelyre a megbeszélésen résztvevők iibbsége igent mondott. Vagyis a bevezetőben em- itett boltot valóban bezárják, helyébe a lakosság in egy nagyobb területű ABC kisáruházat. amelynek kialakítására 3 milliót költenek. Nagyobb lesz az c ladótér, és a választék, nem kell mindent a városból cipelniük, az ittlakók- nak. A változás azzal az ■fönnvei is jár, hogy a megszüntetésre ítélt kisbolt havi 400 ezer forint forgalma 1 millióra növekszik. Elérésében segít a nyújtott műszak bevezetése. A lakossággal folytatott, megoldást kereső eszmecserét egy-két magáról megfeledkezett honpolgár megzavarta. Előfordult, hogy az egyik jelenlévő részeg meztelen felsőtesttel, egy sörösüveggel a kezében, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal tolmácsolta „demokratikus véleményét”. Olyan is elhangzott, hogy hol van az a vezető, mert be akarok olvasni neki. Ilyen légkörben vezetői munkát vállalni bizony nem nagyon érdemes. Bé- nítólag hat a vállalatok, hivatalok munkájára. hátráltatja az alkotó megoldások keresését, az olyan előzetes érzést is, amely abból táplálkozik, hogy bármilyen kérdésről is íegven szó. a leszavazás hangulata uralja az együttlétet. a megoldások keresése helyett. A Palócker vezetősége már előre fél attól, a tortúrától. ami feltehetőleg akkor következik be, amikor az öbösüveggvár előtt létesítendő, új ABC áruház megnyílik. Ugyanis megjelenése következtében gazdasági okok miatt két-há- rom, környékben lévő kisboltot be kell majd zárniuk, jól felfogott és fejlődésük érdekében. Egymillió kilogramm csirkét jelent A vezetőségi és közgyűlési határozatnak megfelelően, április közepéig felszámolta csirke ágazatát a diósjenői termelőszövetkezet. Ez azt jelenti, hogy 1 millió kilogramm csirkével kevesebb kerül a piacokra. Megszüntetését az ágazat gazdaságtalansága indokolta. amelyben szerepe volt a magas tápáraknak és az alacsony felvásárlási, illetve fogyasztói áraknak. Bár az elmúlt hét elején jelentősen emelték a fogyasztói árakat, a gazdaság vezetése mégsem gondol az ágazat újbóli létrehozására. A megszüntetés 40 millió forint bevételkiesést jelent, ugyanakkor 25 asszony elhelyezését követelte meg.
