Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
1989. JÚNIUS 14., SZERDA NOGRAI) 3 Mesterségük lényege: Vállalkozás, szervezés Nyilatkozik Rabiné Becs Krisztina, a Váltó Kft. ügyvezető igazgatója • A múlt hónapban irodát nyitott Salgótarjánban, a budapesti székhelyű Váltó Kft. Teljes nevük alapján számítástechnikával és vál" lalkozásszervezéssel foglalkoznak. Az utóbbi tevékenységük hiánypótlásnak számít szűkebb pátriánkban, jószerével az „első fecskét” jelentik ebben a profilban. A gazdaságélénkítés szempontjából oly régen várt vállalkozás adta az alkalmat, hogy megszólaltassuk a kft. ügyvezető igazgatóját: Rabiné Bécs Krisztinát. — Mikor alakult meg a ■Váltó, s hogyan értékelné az eltelt időszakot? — Tavaly alakultunk meg, olyan emberek közreműködésével, akik már ismerték ezt a területet, munkájuk révén. A törzstőkét egy nyugatnémet cég (20 százalék) és két magánvállalkozó (80 százalék) adta össze, azaz mintegy félmillió forintot. E kicsiny aport ellenére az első öt hónapban 17 millió forintos forgalmat értünk el. Az elmúlt időszak eseményei közé tartozik, hogy kirendeltséget nyitottunk Miskolcon, Zalaegerszegen, Debrecenben, s immár Salgótarjánban is. Alakuló- félben van egy iroda Gyulán, s terveink szerint őszszel már Győrben is ott leszünk. — Mondana néhány szót tevékenységi körükről? — Kezdeném a számítás- technikával. Ezen belül vállaljuk komplex rendszerek értékesítését, megrendelésre a számítógépeken kívül szoftvereket is szállítunk. Programtermékeink között található más cégek által kifejlesztett csomag, de saját fejlesztésű is. Szoftvereink főként az ügyvitel, a termelésirányítás, a mérnöki tervezés stb. terén alkalmazhatóak, de kívánságra bármilyen témakört átültetünk számítógépes feldolgozásra, használatra. Ezekben a napokban zajlik a külkereskedelmi jog megszerzése körüli procedúra, így várhatóan bővül majd tevékenységi körünk. — A hírek szerint jó banki háttérrel rendekeznek... — Annyiban van mögöttünk bank, amennyit a számlavezetésünk megkövetel. Eddig a Postabankkal álltunk kapcsolatban, de váltani kívánunk. Kérdése nyilván a vállalkozásszervezéshez kötődik. Nos, azt hiszem, ez a Váltó legnehezebben megfogható területe. Ebbe ugyanis beletartozik a piackutatás: termékek, termények menedzselése, főként cégen belüli szakembereink bevonásával. Tervezőcsoportunk tette lehetővé építőipari beruházásaink elindítását, fővállalkozásban. — Az egyes kirendeltségeknek milyen profilt szánnak? — Miskolcon a számítás- technika dominál, de utaztatunk is, valamint reklám- propagandával foglalkozunk. Debrecenben a mezőgazda- sági termékértékesítés a fő profil, de itt is szervezett már a kolléga két bécsi utat. Zalaegerszegen kifejezetten számítástechnikával kívánunk piacot nyerni. Gyulán — Salgótarjánhoz hasonlóan — az a célunk, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben segítséget nyújtsunk a felzárkózáshoz. Elsősorban vállalati és szövetkezeti szférával szeretnénk kapcsolatba kerülni, de magánszemélyeket is támogatunk vállalkozásának indításában. — A salgótarjáni iroda megkezdte-e már működését? — Egyelőre munkatársakat keresünk, ügynököket, s jelen pillanatban a kirendeltségvezetői szék is üres. Feladatuk lenne, hogy partnereket keressenek, gyűjtsenek információt a helyi piacról, gazdaságról. Tervezzük, hogy az északi régióban egy gazdasági lapot indítunk, kéthetenkénti megjelenéssel, melynek a — reklám mellett — az a lényege, hogy az egyes vállalkozók, gazdálkodók megismerkedjenek egymással, tudjanak egymásról. Banki információk mellett bemutatnánk egy- egy vállalatvezetőt is, olyat, aki szakmai hírnévnek örvend. A lap központja Miskolcon lesz, de szól a nógrádiaknak, a hevesieknek, a borsodiaknak, a szabolcsiaknak és a hajdú-bihariaknak is. T. Németh László Mintegy 25 millió forintot költ az idén a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalata a balatoni kikötők felújítására, korszerűsítésére és bővítésére. A Tihanyrév mellett nemrégen újjáépített hajókikötő ’ után a félsziget régi kikötőjét is felújítják. Fonyódon [ is megkezdték a kikötőálloFelújítják a kikötőket más épületének rekonstrukcióját. A felújítási program még ez évben a balatonfüredi kikötő helyreállításával, korszerűsítésével folytatódik. Bővítik a sportkikötők hálózatát is. Badacsonyban és Balatonfüréden már védett helyen horgonyozhatnak a vitorlások. A főszezonra elkészül a 100 vitorlás befogadására alkalmas boglár- lellei sportkikötő is, ahol a Balatonnál elsőként szolgáltatóház is épül a víziturizmus igényeinek kielégítésére. Angyal Pál. Bélák Miklós. Dénes Zsolt. Fülöp György. Lászlók Nándor. Molnár János. Munkások között Kiváncsi ránk valaki? Tüzhelygyári beszélgetések a múltról, a jelenről és a jövőről A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban ezer- hétszáz ember dolgozik. Hagyományos és modern, mondhatnám azt is, luxuskivitelű tűzhelyeket készítenek, évente mintegy másfél milliárd forint értékben. Érdemei elismerése mellett Lászlók Nándor, a központi szolgáltató gyáregység villanyszerelője. Azt mondja, a nyugtalanság akkor is ott vibrál az emberekben, ha átlépik a gyárkaput. — Nem tudjuk mi lesz az országgal? Szocializmus ahova megyünk és megyünk egyáltalán? Túlságosan belemerültünk a múltba... Molnár János hegesztő a hidegüzemben. Torokszorí- tóain fájdalmas élmény vitte a pártba, huszonegy esztendeje. Az 1956-os események még élénken élték az emberekben. A forradalmi karhatalmi ezredhez. ahol Molnár János sorkatonaiként szolgált, ellátogatott az a fiatalember, akit 1956-ban többedma- gával a falhoz állítottak, megnyomorítottak. — Fontosnak tartom, hogy rendezzük a múltat. De az emberek cselekedeteit, mártírhalálukat elfogulatlanul, indulatok nélkül kellene megítélni. Most úgy érzem, hogy az elszámolás a múlttal sokszor egyet jelent a párt, a párttagok szidalmazásával. Azt gondolom, hogy a becsületesen élő, dolgozó párttagokat nem szabad egy kalap alá venni azokkal, akik hibát hibára halmoztak, bűnöket követtek el. Engem is felháborít, hogy közülük sokat érdemei elismerése mellett mentettek fel beosztásából és magas nyugdíjat kap. .. Nevükben — nélkülük Fülöp György gépszerelő a szolgáltató gyáregységben. — Beszélni már jól tudunk a múltról, a jelenről, a gazdasági, a politikai reformokról. De azt mondhatná már meg valaki, hogy mikor lesz itt végre rend? Addig nemiigen, amíg nem hallják meg a munkásem- bérek hangját azok, akik nevünkben szólnak, nélkülünk döntenek! Szóba kerülnek a pártviták, azok, amelyeknek az elmúlt egy esztendő alatt részesei voltak és azok a szócsaták, amelyek most zajlanak a társadalomiban végbemenő változásokról, a párt megújulásáról, a többpártrendszerről, a gazdaságról. Angyal Pál tapasztalatait mondja. — Az alapszervezeti taggyűléseken rendre elmondtuk a véleményünket. De arra sem kaptunk mindig választ, amit itt helyben kértünk... Lászlók Nándor is példákkal hozakodik elő. — A párt megyei vezetését úgy választották meg, hogy nem számoltak komolyan a párttagok véleményével. .. A platfor.mszabad- ságnól már lényegében megszületett a döntés, amikor az alapszervezetben beszélgettünk erről. A most zajló vitákban sem látom a dolgozó emberek érdekeinek képviseletét. Összejön néhány értelmiségi és úgy beszél, nyilatkozik az ország, a megye dolgairól, mintha az csak a sajátja lenne... Be kellene végre fejezni azt a politikai vitát is, amit a bős—nagymarosi vízlépcső váltott ki. Ha megkérdeznének bennünket — ha kíváncsi ránk valaki —, esetleg azt mondanánk, végezzük be, amit elkezdtünk. Sok pénz ment el rá, s elveszik, ha leállítjuk. .. Molnár János is zavarairól szól. — Mi azt várjuk a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjaitól, hogy .nyíltabban, őszintébben szóljanak velünk dolgainkról, gondjainkról és vállalják a felelősséget a rossz döntésekért. Ki-ki annyit, ameny- nyi része van benne. Mert most néhányan olyan za- varbaejtően forgatják a kabátot, mint a mágusok. .. ahogy éppen saját, jól felfogott érdekeiknek megfelel. Az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások, a hatalmi villongások, a sokfele csoportosulás szétsza1- kítják a pártot. Nem azon kellene vitatkoznunk, hogy kivonuljon-e a párt az üzemből, vagy nem. Program kellene és egység, az alapszervezetek, a párttagok tudják, mit tegyenek, hogy elkerüljük a káoszt. Én a reformot kezdeményező pártban nem látom igazán a reformkörök, a BAL szerepét. .. Mintahogy azt sem tudom, hogy a Münnieh Ferenc Társaság kik ellenében akarja megvédeni a pártot... Híve vágyók a többpártrendszernek, de azt gondolom, megállapodásra kell jutniok abban, hogyan lehet megállítani a lejtőn az országok Most még inkább háborúskodnak egymás ellen, nehezen indul el a közös munka. Visszahozni a fiatalokat Dénes Zsolt öntvénymegmunkáló a melegüzemben, de most művezető. — Hat éve jöttem a gyárba és egy év múlva kértem felvételemet a pártba. Azóta nem jött új párttag az alapszervezetbe. .. A párt sokat veszített tekintélyéből. Angyal Pál szikraforgácsoló szakmunkás a szerszámműhelyben. — Van fiatal a gyálrban, a párt építkezhetne. . . Sók mindent ígértünk nekik és a felét sem adtuk. Ügy érzik becsaptuk őket, elfordultak a párttól. Bélák Miklós homok-előkészítő munkás az öntödében. — Meg kell érteni és visszahozni őket... Indulásuk az életben igen nehéz. Többnyire kevés a pénz, amit keresnek. . . Családjuk van, lakás kell... a vállalat sem tudja mindegyiket segíteni. A lehető leggyorsabban rendezni kellene a dolgukat.. . Eltávolodtunk egymástól Abban mindannyian megegyeznek: addig nem lesz alapvető változás sem a politikai életben, sem a gazdaságban, amíg nem változik a bürokratikus szemlélet és gyakorlat. Amíg csak beszélünk a reformról, a cselekvés rendre késik. Fülöp György szívesen dolgozik a gyárban, ám nem igazán elégedett. Szakmunkásként talán jobban, a nagyüzemi pártbizottság tagjaiként kevésbé. — Tervszerűség, szervezettség kell a mukában: mit kell tennünk és lassúk az értelmét... Régóta, 1971- től dolgozom a gyárban és mindinkább azt érzem, nincs igazán becsülete a szakmunkásnak. Nehogy félreértsék, nem vagyok vezető- ellenes. A jól felkészült szakemberekre, irányítókra, szervezőkre szükségünk van ! Csakhogy én azt látom, indokolatlanul nagy — van, hogy tízszeres — a különbség a vezető szakemberek és a szakmunkások teljesítményének megítélésénél, prémiumánál. Nagyon eltávolodtunk egymástól, s nem biztos, hogy ez így jó. Molnár János messzebbre tekint. — A legfontosabbnak a gazdaság helyzetének javítását tartom. Ehhez országos és megyei program kellene! Műszaki fejlesztés, piac- gazdaság ebben a legfontosabbak. A vegyes vállalatok alapítását jónak látom, bizonyára meglendítene bennünket. De a töke nem siet oda, ahol nincsenek meg a jövedelmező munka feltételei. A tulajdonviszonyok váffl- tozását is meg kell szoknunk. Mondják, talán másképpen alakulna az üzemek sorsa, ha a munkások is részvényesek lennének. Magam is vennék részvényeket, ha lehetne és ha lenne miből. Akiknek pénzük van, azok itt is előnyben lesznek. Mikor lesz így valóságos tulajdonos a munkás? Bélák Miklós is mondja a véleményét. — A tőkebehozatalt én is elkerülhetetlennek tartom. Meg azt is, hogy azokat az üzemeket kell támogatni, ahol nem veszteséget „termelnek”. íjászlók Nándor egyetértőén magyaráz. — Jobban kellene vigyáznunk arra a kevés pénzre, ami az üzemekben, az országban van. Ügy is, hogy a prémiumokat, a tíz-, a százezreket mindenkinél a valós teljesítményekhez kötjük. Maximálni kellene — szerintem a húszezer fo- r;n*b?n — a nyugdíjakat. S azon is gondolkodni kellene, hogy hétezer forintnál senki sem kaphasson kevesebbet. Ha ezeket a milliár- dokat beruháznánk, telén nem így állna az ország. V. G. Üzemi szösszenetek (Pillanatok a Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységéből) —képek: kulcsár—
