Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... C5f|> TELEXEN ÉRKEZETT... I Ou OLVASÓK FÓRUMA VISSZHANG I Szükséglakás javasolva a tetőszigetelés idejére „Segítséget kérek” cím­mel az Olvasók fóruma ki­vonatos közlést adott május 26-án egy panaszos levelé­ből. Mi történt azóta? Fog­lalkoztak-e Szemán Mária kérésével? Erről adunk tá­jékoztatást. A Salgótarjáni Ingatlan­kezelő-Szolgáltató Vállalat jogi és kezelési igazgató- hélyettese, valamint a ház­kezelési osztály vezetője a NÖGRÁD főszerkesztőjének címzett levelében az aláb­biakról informált: „ ... Salgótarján Gorkij- telep A 15-ös számú épü­let 1981-ben került kezelé­sünkbe. Az eltelt időszak­ban az épület üzemeltetése során több gond, probléma jelentkezett. A felső szintű lakások beáztak, a közben­ső lakásoknál penészedés keletkezett. Az épület kivi­telezője az AGROFIL Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat volt. A problémák megszüntetésére szavatos­sági pert indítottunk, a ki­vitelező és a tervező vál­lalat ellen. . . Így került sor az épület hőszigetelő va­kolattal történő ellátására. . . Esetenként javítások tör­ténjek. amelyek után a be­ázások nem szűntek meg. Vállalatunk véleménye, meg­ítélése szerint a tetőszigete­lés teljes cseréje vezethet eredményre. E tények miatt a kivitelező ellen újabb sza­vatossági pert indítottunk. A per folyamán a bíróság igazságügyi szakértőt ren­delt ki, amely véleményét írásban megküldi a bíró­ságnak, ezt követően kerül sor a tárgyalás kitűzésére. Vállalatunk a hibát meg­szüntetni nem tudja, de ér­zékelve az ott lakók gond­ját, 1988. október 1-től a tetőbeázás miatt 20—40 szá­zalékos lakbérmérséklést adtunk a IV. emeleti bér­lőknek. 1989. március 21-én a helyszínen tájékoztattuk az AGRÖFIL-t arról, hogy Sze­mén Mária lakásában is­mét beázás volt, amely után — április 17-én — a kivitelező jelezte, hogy a fenti hibát megszüntette. Pa­naszosunk május 11-én ismét beázást jelzett, jelentését az azonnali hibaelhárítás érde­kében haladéktalanul to­vábbítottuk a kivitelezőnek, és levélben megkerestük a Salgótarjáni Városi Tanács VB hatósági osztályát, kér­ve. hogy bérlőnket a tető- szigetelés kijavításáig át­menetileg helyezze el. A múlt évben már más bér­lőnél is kaptunk ilyen se­gítséget a tanácstól.” ☆ Szerkesztőségünk megkö­szöni a részletes információt, és reméljük, hogy Szemán Mária is részesül ebben a segítségben. Aranykoszorús diplomához méltóan Bányászhimnusz és Márványszobor Közel három évtizede annak, hogy aranykoszorús diplomával ismerték el a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Ház bányász­kórusának művészi teljesítmé­nyét. amelyet azóta is megvéd- 1ek a honi és a külföldi kórus- találkozókon. Május végén Dorogon került sor a bányászénekkarok VIII. országos találkozójára, amelyen 12 kórus 400 tagja lépett föl. Erről számol be a fórum olva­sóinak Tóth Gyula, a kórus ,.veterán" dalosa: — A kétnapos program nyitá­nya a bányászhimnusz közös éneklése volt. majd Orosz Jó­zsef, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára kö­szöntötte a megjelenteket és a bányászokat dallal képviselő kó­rusok tagjait. Az első napi program — és a találkozó fény­pontja — a ..gálaest” volt. Mi a dorogi .. Beszterce”-! akótelepen léptünk fel. ahol fáklyákkal a kezünkben — a már hagyomá­nyát vesztő. de műsorunkkal bizonyára azt újra felébresztő — szerenádot adtunk... A lakók nagy tetszésüket, a lehetséges megnyilvánulás sok-sok jelével fejezték ki. amely bennünk is mély. örömteli érzést váltott ki. A találkozó másnap az ének­karok bemutatóiával folytató­dott. A mi kórusunkat hato­dikként vezette dobogóra Fehér Miklós szakvezető karnagy. Mű­vészeti vezetőnk az énekkarun­kat otthonosan és bátran, ma­gával ragadóan. szinte varázs­latos módon és nagyon ered­ményesen dirigálta. A fiatal karnagy önfegyelmet paran­csoló. tiszteletre méltó produk­ciót nyújtott. Csoportunk tisz­tán, érthető szöveghangzással tűnt ki valamennyi számban. Vállalta a zsűri által is jól ismert és bizonytalannak vélt. nehéz műnek, a ..Márványszo­bor” című olasz madrigálnak az előadását is. A nógrádiak fellé­pését osztatlan sikerrel, dobo­gón marasztaló, vastapssal jutal­mazták... Kórusmozgalmunk 65 esztendős története kötelez. Gazdag tra­dícióját a reformpolitika irá­nyaival továbbfejlesztjük, hisz- szük és reméljük, hogy a szű­külő kórusmozgalmunk a jelen­legi politikai csatározásból vál­ságmentesen kerül ki. nem ér­tékelődik le... Tevékenységünk mozgatója a nógrádi nép. a bányásztársadalom és a mun­kásmozgalmi hagyományok. Szeretnénk a jövőben is elő­adni olyan mozgalmi és népdal­gyűjtési csokrokat, amelyet a múltban a csendőri szuronyok a ..föld alá” kényszerítettek. Kó­rusunk valamennyi tagja hit­tel vallja, hogy az elmúlt hat és fél évtized jól szolgálta a for­radalmi hagyományok ápolá­sát. az eszmék dalok szárnyán való hirdetését. Daloljatok hát dalosok, biz­tassátok a teremtő erőt! 2-es helyi járaton Berta Tibor példája Rendszeresen utazom a salgótarjáni 2*es helyi já­raton és így alkalmam van a buszvezetők szolgálatát megfigyelni. Az a tapasztalatom, hogy az idős utasok iránti fi­gyelem, segitőkészség és türelem kedvező irányban változik, ebben is példamutatónak Ítélem meg Berta Tibor autóbusz-vezető tevékenységét, a mindig tapasz­talható, megkülönböztető figyelme alapján. Ha az őáltala vezetett buszon utazom, még na­gyobb biztonságban érzem magam, és úgy vélem nem csak az én tapasztalatomat írom meg a lapom­nak. .. Percze András Salgótarján Levélírónk elismerő sorait örömmel közöljük, mert a nevezett feletteseinek is hasonlóak a tapasztalataik. R. A. Igaz, 1935., amikor a Hajós Alfréd tervei alapján épített balassagyarmati strandfürdőt megnyitották, már régen volt. Természetszerűleg az akkor igen korszerű har­minchárom egyharmados versenyuszoda mára már ki­öregedett. A város mégsem egy új uszodáról, legalább csak a régi kissé kopott strand újbóli megnyitásáról ..álmodik”. ☆ Amikor szerkesztőm meg­hallotta, hogy ismét a gyar­matiak fürdőgondjairól sze­retnék írni, azt kérdezte: nem unalmas kicsit a téma? Hiszen minden évben, így nyár elején foglalkozunk ve­le. — Nem — válaszoltam, hiszen az üzemeltető, a Nóg- rád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat, évente új ki­fogásokból egy egész kollek­ciót vonultat fel : miért nem ildomos kinyitni a gyarmati strandot... De kezdjük egy rövid visz- szatekintéssel. Az Ipoly- parti városban — a folyó szabályozása, és egy sor hid­rológiai változás miatt — hosszú évek óta nagy gondok vannak az ivóvízel­látással. Az első igazán nagy probléma, hogy a városi víz­mű 18 kútjából, csupán öt­nek a vize iható. A többi nit- rátos, vagy magas vas-man­gán tartalmú. Ideiglenes megoldást jelentett a dejtá- ri regionális vízmű megépü­lése. Ez ugyan nem elsősor­ban a városi vízellátásra ké­szült, de ma már ez adja a napi szükséglet háromne­gyed részét. Számokban: a gyarmati kutak átlagos ka­pacitása 1100 köbméter. a Dejtárról átvett átlagos mennyiség 4200 köbméter. A vízhiányos időkben született döntés a városi strandfürdő bezárásáról, volt azonban akkoriban az ille­tékeseknek egy mentőötlete: át kell alakítani a Nyírjes tórendszerét, ott lesz a für­dő! A beruházás több mil­lió forintért meg is való­sult. A két összenyitott tó partján mégis ott áll ma is több fehér tábla: FÜRÖDNI TILOS! ☆ Térjünk vissza a városi strandhoz. Az újra kinyi­tással járó többletfogyasz­tásról Márkus Pált, a víz­művállalat üzemviteli osz­tályának vezetőjét kérdez­tük. — Ha csak a kismeden- cét nyitnánk meg, amiről szó volt többször is, ez 200 köbméter vízigényt je­lentene. Ebből 170 köbméter a medence fogyasztása, ezt naponta cserélni kell, 30 köbméter pedig a zuhanyo­zók működtetéséhez szüksé­ges. A nagymedence igénye 1000 köbméter, ennek a vi­zét az előírások szerint lega­lább hetente kétszer kell cserélni — kaptuk a választ. Megtudtuk azt is: nem az üzemeltetési költségek mi­att nem nyitja meg a válla­lat a strandot, hanem azért, mert ezzel a város és a dej- tári vízmű ellátási területé­nek ivóvízháztartása válna bizonytalanná. A költségeknél maradva még. Nemrégiben a Balassa­gyarmati Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tárgyalta az ivóvízellátás helyzetét, s akkor számtalan kérdés el­hangzott a fürdővel kapcso­latban is. Ezekre válaszol­va Domos Lajos, a vállalat igazgatója a következő ada­tokat ismertette. Két évvel ezelőtt, tehát 1987-ben, ami­kor utoljára üzemelt a strand, egy belépőjegy tel­jes ára 130 forint volt. Eb­ből 20-at fizetett a vendég, 10-et a megyei tanács, 100 forintot pedig a vállalatnak kellett hozzátenni! De ennek ellenére — állította az igaz­gató — nem a ráfizetés a zárva tartás igazi oka... Márkus Páltól megtudtuk azt is, hogy a háromhavi nyitva tartás, a szükséges fel­újításokkal, karbantartások­kal együtt idén 800 ezer fo­rint kiadást jelentene a vi­zeseknek. ☆ Ugyancsak ezen az em­lített vb-ülésen elhangzott még egy érdekes érv o ki­nyitás ellen! Sokat kellene költeni a felújításra, mert évek óta ott semmit sem ja­vítottak... Ez, azt hiszem, ki­zárólag a vállalat „magán­ügye”. Emiatt egy várost szárazságra kényszeríteni?! De folytassuk legfrissebb in­formációink felsorolását. Ak­kor a testület határozottan úgy foglalt állást: mindenfé­leképpen keresni kell a strand kinyitásának lehető­ségét. Felkérte tehát a víz­müvet, hogy gondolja meg a lehetőségeket, s azokkal ke­resse fel a városfejlesztési osztályt. Eddig ez — infor­mációink szerint — nem tör­tént meg! Egyetlen megoldás látszik azonban kivitelezhetőnek, ha az üzemeltető is úgy látja: mégpedig egy úgynevezett mobil visszaforgató beállítá­sa. Ez a masina a medencék vizét biológiai és mechani­kai szűrővel tisztítja, így nem kell akkora vízmennyi­ség. Az sem kisebb előnye volna, hogy a víznek lenne ideje felmelegedni. Az áráró] csak viszonyítási alapot is­merünk. Ennek a berénde- zésnek a stabil, tehát beépí­tett változata: 18 millió fo­rint körül van. a mobil ol­csóbb mindenképpen. Egy a gond: a megyei vállalatnak nincs ilyen gépe. Koráb­ban, ami a gyarmati víz­műnél üzemelt, bérbe volt csak... ☆ Még egy érdekesség csu­pán a strandügyhöz. Sokan kérdezik: honnan kapta ré­gen a vizet a fürdő. Igaz tavaly ezt a kérdést már megválaszoltuk, most azon­ban visszatérünk rá. A pes­ti főút másik oldalán három közepes teljesítményű kút van. Egy a volt szikvízüzem területén ennek a vízhoza­ma a lezárásakor 400 köb­méter volt naponta. Minősé­ge: ivóvíztisztaságú. Egy másik a vágóhíd udvarán, ugyancsak ivóvíztisztaság­gal, egy harmadik pedig a szeszfőzdében. Nos, ezek táplálták Hajós Alfréd ko­rában az uszodát. Még vala­mi:-a fürdői vezeték, ha in­formációink helyesek, az út alatt még megvannak. Csu­pán a vágóhíd udvarára eső részüket szedték fel... Ez is kínálhat valamiféle megoldást. Ám e sorok író­ja úgy hiszi: idén sem lesz másképpen, mint a korábbi években. Marad a tiltott für­dés a Nyírjesben, miközben a városi fürdőt felveri a gaz. Kifogások helyett a megoldást kellene az üze­meltetőnek keresni ! A víz- és csatornamű-vál­lalat levele időközben meg­érkezett a városi tanácsra. Álláspontjuk e szerint is megegyezik a cikkben le­írtakkal. Hlavay Richard A strand látképe. Igaz felvételünk még tavaly készült, ám a helyzet csak annyiban változott, hogy azóta nagyobb a fü! Kép: Czele .János

Next

/
Thumbnails
Contents