Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 150. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 28.. SZERDA Tanácskozik az Országgyűlés A Parlamentben kedden reggel megkezdődött az Ország- gyűlés soros ülésszaka. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánná Csongrád megye, 8. számú és Szabó János Zala megye, 2. számú választókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondást 7 ellenszavazattal, 16 tartózkodással tudomásul vette. Bibók István- né helyére az Országgyűlés Ábrahám Vince, eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta. Ezt követően az Ország- gyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését — az előző ülésszak óta al-, kötött törvényerejű rendeletekről — egy tartózkodással tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban a következőket mondottá: — Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel kísérte a politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik tárgyaló félként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyalóküldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Or- szágyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavon-i ja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon, Ennek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra a plurális, többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés úton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni. A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron levő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak következményeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Ezt követően dr. Tomsit« Erika, Südi Bertalan kértek szót. Az interpellációkra Pozsgay Imre válaszolt. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról. szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat: 7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított, 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölő- bizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, ábécésorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Déhes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének (Folytatás a 2. oldalon) Miért maradok MSZMP-tag? „A* emberi jogokat tekintve nincsenek bűneim, nem gyilkoltam, a szabadságában nem korlátoztam és nem aláztam meg embereket. 1956-ban és az utána következő években nem lőttem a tömeg közé és főként nem akaszthattam tizenhat éves gyerekeket, lévén akkor magam is annyi idős. Nem én eredményeztem a gazdaság mai helyzetét, nem vettem fel dollárhitelt, így elherdálnom sem volt mit. Viszont mindig olyan gazdasági egységnél dolgoztam, amely nem fogyasztotta, hanem növelte a nemzeti jövedelmet. Semmi előjogom nem volt párttagként. Hát akkor a fentebb említett élhetetlenségemen kívül mi tart még bent?” (Az írás az 5. oldalon olvasható) Készülnek a Karancs ugrógálára „A salgótarjáni Kohász SE atlétikai szakosztálya az idén szeptember 15-én, pénteken 14.30 órakor a Karancs Szálló előtt 3. alkalommal rendezi meg a Karancs ugrógálát. Ma mór az sem titok — mondja Angyal János, az SKSE vezető edzője, hogy szeretnénk megnyerni Szergej Bubkát, a rúdugrás világcsúcstartó- ját, hogy jöjjön el versenyünkre-” (Beharangozó írásunk a 7. oldalon) Még egyszer a sárospataki diáknapokról „Lapunkban már többször foglalkoztunk ,a nógrádiak szereplésével. Hruska Tímea balassagyarmati diák, aki h zsűri tagja volt, már beszámolt tapasztalatairól. Ellentmondásos kép alakult ki a rendezésről, fi szereplésről. A megyei csapat felkészítését végzők fáradságot nem kímélve dolgoztak a siker érdekében. Végül felemásra sikeredett ,a szereplés, azonban /erről sem ők, sem a lelkes szereplők nem '< tehetnek. A közönség vastapsa és a hivatalos "zsűri véleménye közötti különbség szembetűnő. Most készült el az összegzés, amely feltétlenül segíti a tárgyilagos értékelést. (Írásunk a 4. oldalon olvasható.) Szűnjék meg a mezőgazdaság kiszipolyozása — Kik számolnak meg bennünket? — Visszavont támogatások Segítség a mozinak Döntés legyelmi ügyekben Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egyebek közt az agrárágazat megújulásának szükségességéről tárgyait keddi üléséin a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ösz- szes foglalkoztatottak egyötödének murikát adó ágazat kedvezőtlen adottságok közt is elismerésre méltó teljesítményt ért el. A külső körülmények és az üzemi gazdálkodós gyengeségei azonban mára odavezettek, hogy egyes ágazatokban a termelők száméra elfogadhatatlan mértékben csökkent a jövedelmezőség, a fejlesztési lehetőség a minimálisra esett vissza, az üzemek egyhar- móda önerőből az egyszerű Újratermelésre sem képes. A gazdálkodók nagy részének hitelképessége megingott, csökkent önállóságúik, megkezdődött a vagyonfelélés. Tulajdonviszonyok, szervezettség, érdekeltség — e három gazdasági kategória az, v melyben az üzemeknek mielőbb korszerűsödniük kell. Felvetődött a tanácskozáson az is, hogy a mezőgazdasági üzemiek legnagyobb gondja várhatóan termékeik értékesítése lesz, miután a belső fogyasztás drasztikusan csökken, a nyugati piacokat az óriási áru- bőség jellemzi, a KGST- kapcsolat okban pedig szav- porodnak a problémák. Ugyanakkor az is tény, hogy a külpiacokon jobb kereskedelmi’ munkával még mindig boldogulná lehet, újabban például a nyúl- és a lóhúsra vevő Nyugat-Európai. A testületi ülés vitájái. ban határozottan leszögezték: a vagyoniérdékeltség elméleti kategória marad mindaddig, míg a nyereségráta az élelmiszer-gazdaságban alig 2—3 százalék. Nem változtat ezen a kisüzemeik jelentősebb haszna sem, hiszen nyereségüket a nagyüzemre támaszkodva érik el. A működési formák közt ma is a nagyüzem a döntő, ez integrálja a kisüzemi termelést, ami egyébként az előállított értéket tekintve már nem is olyan kisüzemi. A családi vállallkou zásOk, a ma oly sokat emlegetett farmergazdálkodás ifl csak biztonságos nagyüzemi háttérrel képzelhető el. A nagyüzemek azonban csak úgy maradhatnak működőképesek, ha megszűnik a mezőgazdaság kiszipolyozása, ha képes lesz a tőke az iparhoz hasonló nyereséget hozni. A következőkben a jövő évi, sorrendben a tizenharmadik népszámlálás előkészületeiről hallgatott meg tájékoztatót a vb. A statisztika egyik legnagyobb vállalkozása a népszámlBL. lás, és sokakban felvetődik a kérdés: az összegyűjtött adatokat vajon mi mindemre használják majd fel? Tudni keld, hogy azokat szolgálati titokként kezelik, csak statisztikai célra használhatják fel! (Folytatás a 2. oldalon)
