Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... tZ^> TELEXEN ÉRKEZETT... Törvény homo­szexuálisoknak Híre van az országban r ■ rr, fi r% f r , r Uttorotabor Rarospusztan Beindult a „nagyüzem” megyénk úttörőtáboraiban, és az túrázócsapatok vált­ják egymást, a vándortá­borok állomáshelyein is. Ráróspusztán a Szécsé- nyi Városi Tanács kezelé­sében működő ideális tá­borban is kitehető a „Telt ház” tábla, olyan érdeklő­dés nyilvánul meg az „ipolyszorosi” táborozóhely iránt. Pusztai Kálmán, a tábor vezetője mondja: — Június 12-én indult a valódi szezon, a szécsé- myi kisdobosok vettek részt egy hangulatos összevo­náson, az elmúlt héten pedig Hajdú-Biharból és Bács-Kiskun megyéből ér­kezett csoportok ismerked­tek a környék és megyénk nevezetességeivel. Az Ebes­ről és Csengődről érkezett csoportok vezetői nagyon gazdag programot állítot­tak össze a gyerekeknek. Különösen a csengődjek voltak „mozgékonyak”, mert a különbusszal Heves és Borsod megyébe is elláto­gattak. Az Alföldről érke­zett gyerekeknek nagyon megtetszett Ipolytamóc, Hol­lókő, Szécsény, Benczúr- falva nevezetessége, de vol­tak Salgótarjánban, Eger­ben, Aggteleken és a Du­nakanyarban is ahonnan szintén sok úti élménnyel tértek vissza. A borús, esős időben a tábor videofelszerelése, szí­nes televíziója, sporteszközei adnak szórakozási, sporto­lási lehetőséget. . . A tapasztalt, jól szervező, segítőkész táborvezető me­gyénk egyik „nem hivata­los idegenforgalmi” propa­gálója. Több csoport éppen azért jön újra Rárósra tá­borozni, mert a „Kálmán bácsi túraajánlatát” — idő híján — nem tudták tel­jes egészében megvalósí­tani. Erről tanúskodik a tábor emlékkönyve is. — A kirándulás, egy-egy környékbeli túra, nem csak kellemes elfoglaltság, szóra­kozás, hanem nagyon fon­tos egészségmegőrző,' spor­tolási lehetőség is — ál­lítja határozottan. Szavai­ból az is érződik, hogy na­gyon sok gyermek éppen itt a táborban találkozik közvetlenül és kötetlenül a természettel, .a dombos-he­gyes tájjal. .. — örvendetes, hogy az ideérkezett úttörőcsapatok vezetői élnek a környék és a környezet adta lehe­tőséggel. A táborozócso­portok vezetői arról sem feledkeznek meg, hogy ez a gyönyörű táj, ez a ter­mészet tanít is. Ha egy- egy környékbeli kirándulást gondosan szerveznek meg, az a gyermekek igazi él­ményévé válik, közösséget, barátságot erősít, elősegíti a természet még teljesebb megismerésére irányuló von­zalom erősödését.. . — vall­ja meggyőződéssel. — A tábor évről évre fej­lődik, és ez a feltételek­ben, a fogadókészségben is érződik. Különösen az el­múlt év az, amely e vonat­kozásban jelentős változást hozott. A fűtés átszerelése, hideg-meleg vizes hálózat ki­építése, új bútorok beszer­zése a jó összefogás ered­ménye. A szécsényi BRG tmk-s kollektívája, a skálások, és a Nógrádi Sándor Szak- középiskola diákjai ez év­ben is jelentős munkát vál­laltak és teljesítettek. .. A tábor ez év nyarán 23 csoportot fogad. A mos­tani táborozok Karcagról jöttek. Ebből az alföldi vá­rosból 160 gyermek érke­zik a határ menti táborba. De jönnek Abádszalókról, a fővárosból és Kiskunhalas­ról is... A „Nógrádi parti­zánok útján” elnevezésű vándortábor augusztus 10-ig tart. Harmincfős csoportok ismerkednek Nógrád me­gye természeti, néprajzi, történelmi, munkásmozgalmi nevezetességeivel. Az ország távoli megyé­jéből érkezett gyermekek bizonyára élményekben gaz­dagodva térnek haza. így mi mást kívánhatunk, mint az előzetes táborozási és túratervek megvalósulását, és az ehhez nélkülözhetet­len vidámságot és a jó na­pos időt... Rácz A. Senki sem vitatja Dániá­ban, hogy „történelmi” döntést hozott a parla­ment, a íolketing : július 1-től törvény szerint is egybekelhetnek az egyne­műek; férfi a férfival, nő a nővel. A javaslatot négy képviselő kivételével fo­gadták el. Az új törvény ugyanolyan jogokat ad ezeknek is, mint a hagyományos, te­hát a férfi-nő életközös­ségben lévőknek; örököl­hetnek, adományokat tehet­nek, halál esetén rendel­kezhetnek a másik vagyo­nával, illetve válóper során kérhetik a vagyonmegosz­tást is. Egyetlen dologra nem jogosítja fel őket; arra, hogy gyermeket fo­gadjanak örökbe. A parla­menti indoklás szerint ez a döntés a homoszexuális férfiak, illetve a leszbikus nők társadalmi beilleszke­dését és az AIDS terjedésé­nek akadályozását egyaránt szolgálja. Idekívánkozik San Fran­cisco városi elöljáróságá­nak a közelmúltban hozott határozata is, miszerint 35 dollár befizetése ellenében „házassági bizonyítványt” ál­lítanak ki mindazok­nak az egynemű párok­nak, akik ezt kapcsolatuk legalizálása szempontjából fontosnak tartják. Minthogy a házassági anyakönyv diszkréten kezeli az egybe­kelés tényét, a tisztvise­lők is eltekintenek a „férj”, illetve a „feleség” rovat ki­töltésétől. várható eseményei Hétfőn a Balassagyarmati Városi Bíróságon meg­kezdődik Faiüdi Sándor és társai pere, üzérkedés és folyamatosan elkövetett, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűlten kezelés bűntettében. Kedden tartja soros ülését a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napirenden a helyi taná­csok ellenőrzésének és beszámoltatásának új rendjére hangzik el javaslat, de szó lesz az 1990. évi népszám­lálás előkészületeiről. Döntést hoznak a megyei mo­ziüzemi vállalat átmeneti támogatásáról, Javaslat hang­zik el az óvodával, iskolával nem rendelkező települések, intézményei visszaállítását segítő megyei tanácsi teen­dőkről. Ugyanezen a napon nyílik a balassagyarmati politikai centrum. A hét második napján adják át, ünnepélyes keretek között a hollókői ivóvízvezetéket; Szerdán ülést tart a megyei társadalombiztosítási tanács. Napirenden a megyei TAKEH társadalom- biztosítási tevékenysége, a megye baleseti helyzete, különös tekintettel az üzemi és úti balesetekre. Csütörtökön ülést tart Salgótarján Város Tanácsa. A testület elsőként a városi tanács végrehajtó bizott­ságának munkáját tekinti át, majd javaslatot hallgat meg és dönt a városi művelődési központ alapításá­ról. Beszámolót hallgat meg az ellátási, szervezési bizottság munkájáról, majd személyi ügyekről tár­gyal. Ugyancsak csütörtökön megyénkben három területen megtartják a Péter-Pál-napi sztrájkot a gabonatermelő gazdaságok. Pénteken a Szécsényi 11. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központban új filmsorozat kezdődik, A borzon- gatás mesterei címmel. EZ A VAKÁCIÓ? — Hétéves vagyok, test­vérem nincs. Már két hete nem járunk iskolába. Anya és apa viszont ilyenkor is munkába megy. Minden reggel jön értem a nagyi, hogy magával vigyen, mert nem maradhatok itthon egyedül Amikor a rádió sí" pol: ti-ti-ti, anyáék indul" nak, mi — nagyi és én — tartjuk itthon a frontot. — A fejemre húzom a takarót, mert jobb lenne velük menni, de azt mond­ják, nem lehet. Tovább aludni sem szabad, ugyan­is a nagymamának tejet kell venni, s ha nem roha­nunk, elfogy. Csak az a haj. hogy siettet. Ha öl­tözködés közben viszket a lábam, rámszól: ne vaka­rózzam. A hideg vizet sem szeretem, a felnőttek is csak megszokásból mosa­kodnak mindennap, s még panaszkodnak, hogy sok a dolguk... — Reggelizni jobb a nagyiéknál, ők olyan jóízű­en esznek és náluk sült szalonna is van a lágytojás mellé, meg hagyma. Az. oviban is gyakran kaptunk hagymát. Dénes barátom szerint attól erősek le­szünk. Míg a mama főz, ho­mokozok. játszom a cicá­val, a Buksival, papa né­ha a kisbaltát is odaadja. Szerelek dolgozni, ha nagy leszek, én is minden reg­gel eltávozom otthonról. — Délben megint eszünk, aztán kiballagok az ud­varra. Szoktam kamillát, meg virágot gyűjteni. A múltkor volt két igazi csi­gám! Szedtem nekik fü­vet. Beletettem egy befőt- tesüvegbe. abban laktak. Anya később megjegyezte: nem elég, ha locsolom, úgy elpusztulnak. Kirak­tam őket a mogyoróbokor alá, de lemásztuk, és most már sohasem tudom meg: melyik volt a fiú és me­lyik a lány. — Anya meg apa dél­után érkeznek haza. A villanyoszlopnál szoktam várni őket. Onnan belátok a nagy útra. Majdnem mindennap hoznak vala­mit. De én a legjobban velük lenni szeretnék. Ez nem mindig sikerül, mert anya tanul, apa pedig vi­deózik. Néha mesélünk, vagy olvasunk a „Minden napra egy kérdés”-ből. Apa hamar elalszik. Anya éj­szaka is olvas. Én jobban szeretem, ha világos van. — Holnap is nagyiéknál leszek... — A felnőttek azt mondják: ez a vaká­ció. —imi— Hi a titka a csontkovácsoknak? A természetes gyógymódok alkalmazásában Magyaror­szág leglább 20 évvel elmaradt az eu-rópai országok átlagától. Nálunk néhány évvel ezelőtt még az akupunktúra még ku ruzslásnak számított, és más ósi gyógymódokat is a nem kívánatosak közé soroltak. Ez­zel a bevezetővel nyitotta meg szombaton Balatonfüreden a természetgyógyász napot Lóska Szilárd, az Országos Egészség- védelmi Tanács titkárságának vezetője. Ma már érezhető a szemlélet- változás, ezt bizonyítja, hogy az egészségvédelmi tanácsban külön munkacsoport foglalko­zik a természetes gyógymódok elterjesztésével, annak jogi, tár­gyi teltételeinek biztosításával. Á különböző módszereket az előadások és a bemutatók is­mertették. Rendkívüli érdeklő­dést váltott ki dr. Fügedi Ágota nyíregyházi szakorvos előadása, ő az úgynevezett moxa-terápiá- ról és a köpölyözésröl beszélt. Mindkettő ősi népi gyógymód, amelynek azonban ma már tu­dományos hátterét, magyaráza­tát is ismerik. Az úgynevezett rnoxa-terápia rokonságban van az akupunk­túrával. annyiban, hogy ez is az emberi test egy-egy pont­ján keresztül hat a különböző szervekre, testrészekre, de nem tüszúrással. hanem melegítéssel és gyógyfüvek füstjével, párá­jával A doktornő főleg az ágy- havizelő gverekeket gyógyítot­ta ily módon, nagyon eredmé­nyesen. A tartós köhögésre ajánlotta és alkalmazza is a kö- pölyözést, a sajátos formájú meleg üveg, illetve kerámia­edénykék mellkasra helyezé­sét. Mi a titka a csontkovácsok­nak, akik gyógyító munkáját ma is misztikum lengi körül? Erre a kérdésre egy rögtön­zött kezelöasztalon válaszolt dr. I.ipóczki Imre nyíregyházi főorvos, részletes anatómiai ma­gyarázattal. Mindez tehát nem boszorkányság, nem kuruzslás, hanem olyan népi tapasztalat, amely a gyógyszeres kezelésnél kevesebb mellékhatással, és nem egy esetben nagyobb hatékony­sággal szabadítja meg a beteget kínjaitól. A barlangterápiáról dr. Hor­váth Tibor tapolcai főorvos szolt, és beszámolt arról, hogy a magyar alumíniumipar segít­ségével kialakított és kórház­nak berendezett tapolcai bar­langban eredményesen gyógyít­ják az idült légúti megbetege­déstől szenvedőket. Az előadók rámutattak arra is. hogy ezek a módszerek természetesen nem minden esetben helyettesíthetik: a gyógyszeres és a műtéti be­avatkozást, alkalmazásukra azonban még rendkívül sok te** rületen volna lehetőség. Az elő­adásokat bemutatók kísérték, » résztvevők megkóstolhatták a különböző szójából készült étele­ket, a tartósitómentes gyümölcs- leveket, vásárolhattak gyógy*- teákat, kozmetikumokat, és ki­próbálhatták a talpniasszást is.

Next

/
Thumbnails
Contents