Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
1989. JÚNIUS 26., HÉTFŐ NOGRAD „Pártunk nyitottá vált...” Interjú a portugál leiriai megyei pártdelegáció vezetőjével A esendes pihenőn alszanak, olvasgatnak a betegek. Gyógyterápia a föld alatt Látogatás a jósvaföi Béke-barlangban — Elkéstek a látogatással — fogad minket Györkei Iván, a jósvaföi Bányász <3yógyüdülő gondnokhelyettese. — Ha június első hetén érkeznek beszélhettek volna a Nógrádból jött tíz szénbányásszal. Sajnáljuk a találkozás elszalasztását, • ez azonban nem térít el bennünket úti célunktól. Elvégre csaknem 130 kilométert autóztunk idáig. Nosza, sietve meleg pufajkakabátot veszünk magunkra, s elindulunk a hegy gyomrába. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, közel a csehszlovák határhoz, négy patak összefolyásánál erdő borította sziklás hegyek katlanjában búvik meg Jós- vafő. A település neve már egy 1272. évi oklevélben felbukkant, s a krónika szerint hazánkban itt létesítettek először vashámort. A jelenleg ötszáz lakost számláló községet élénk idegenforgalma és a légzőszervi betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas Béke-gyógybarlang teszi határainkon túl is ismertté. — Az aggteleki karsztvidék és országunk második legnagyobb kiterjedésű barlangját 1952 augusztusában fedezte fel a hírneves geológus, dr. Jakucs László — tájékoztat útközben kísérőnk. — Az általa irányított kutató- és feltárómunkát önkéntesek sokasága segítette. Cseppkőbarlang, akár a „bátyja”, az innen néhány kilométerre kígyózó Baradla. Főági mesterséges bejárója Aggtelek község határában található, míg a barlangrendszer alsó végében nyitott második, úgyszintén mesterséges bejáratot a betegek használják. Dr. Jakucs László, akinek a nevéhez több barlang felfedezése és felkutatása is fűződik. így írja le, miként ismerték fel a Béke-barlang gyógvhatását: „Már a kutatási időszakban feltűnt, hogy bár sok esetben teljes napon át mellig érő 10 Cel- sius-íokos hideg vízben jártunk és dolgoztunk, tagjaink nem egyszer az érzéketlenségig elgénberedtek, mégsem fázott meg közülünk senki. Sőt néhány esetben lázas, máshol szerzett meghűléses megbetegedéssel oda bemenő barátaink minden esetben gyógyultan jöttek fel a felszínre. Megfigyelésünkre felhívtuk a megfelelő tudományos szervek figyelmét, s a debreceni klinika gyógyszerkutatóintézetének munka- közössége 1953-ban megkezdte az érdekes és feltűnő jelenség kivizsgálását.” — A Béke-barlangot, az Egészségügyi Minisztérium 1969-ben minősítette gyógy- barlanggá, s a Nógrádi Szénbányák kezelésében van. Tíz év múlva újabb faházakat építettek a meglevőkhöz, s jelenleg huszonhárom szobával rendelkezünk. A föld alatti szanatórium két teremből áll, s egyszerre 60 beteg klímakezelésére alkalmas. Májustól szeptember végéig tart a természetes terápia, háromhetes kurzusokban. Télen azért nem fogad betegeket a gyógyüdülő, mert nincs téliesítve — magyarázza Györkei Iván, aki húsz évvel ezelőtt beutaltként ismerkedett meg a barlang jótékony hatásával, s három esztendeje, amióta „hivatalból” is gyakran megfordul a föld alatti szanatóriumban, egyáltalán nem szed gyógyszert az asztmájára. A barlangtermekben csend honol, a betegek meleg holmikba burkolódzva fekszenek a nyugágyakon. Naponta kétszer, két és fél A szabadban eltöltött szünetben jólesik a tízórai, a terefere. órát töltenek el a mélyben, közben fél órára kijönnek és elfogyasztják a tízórait. A kúra után lemennek ebédelni a faluba a helybeli áfész által fenntartott vendéglőbe. A napi négyszeri bőséges étkezéssel elégedettek a betegek. — Gyomaendrődön lakom, a Kner Nyomdában fényszedőként dolgozom — válaszolja érdeklődésemre Bá- tori Sándor. — Két évtizede rendszeresen visszajárok. Mivel nem vagyok bányász, nekem nem jár kedvezmény, de a közel hétezer forintot így sem soka Horn. A faluban lakom, mindig ugyanannál a családnál, étkezésben önellátó vagyok. A terápia után jobban érzem magamat, sőt egész évben nem vagyok táppénzen asztmával. Vannak itt férfiak, nők, gyerekek — vegyesen. Evente egy turnust külön fenntartanak az apróságok számára, de ha a szülő és fia, vagy lánya egyaránt beutalt, akkor együtt jöhetnek. Júliusban és augusztusban külföldről is érkeznek gyógykúrára — egy felnőttnek nem egészen 14 ezer forintot kell a háromhetes, itt-tartózkodásért fizetnie. Egyébként hasonló gyógyhatású barlang még egy van a világon, ez az NSZK-be- li Klutert-barlangrendszer. Ami nem mellékes a mai gazdasági helyzetben : a hat hazai energetikai vállalat — köztük a Nógrádi Szénbányák — által fenntartott gyógyüdülő nyereséges. — A délelőtti kurzus csendes pihenővel telik — közli kérdésemre Tompos Erzsébet, a Borsodi Szénbányák anyaggazdálkodási főelőadója, aki rendszeres visszatérő. — Alszunk, olvasunk. Délután esetleg beszélgetünk. Napközben sokat sétálunk a csodálatos környezetben, a jó levegőn. Kétágyas szobában lakunk, a társalgóban tévézünk, rádiózunk, kártyázunk. Nekem a három hét csak 1670 forintba kerül, s jóformán újjászületve megyek haza. A betegek állandó orvosi ügyelet alatt állnak. A hetente sorra kerülő felülvizsgálat során dönt az orvos arról, hogy mennyivel csökkentsék a gyógyszerszedést. Előfordul, hogy a terápia után nincs szükség mesterséges antibiotikumra. — Sajnos, manapság meglehetősen gyakori a légzőszervi megbetegedés hazánkban főleg a poros, füstös városokban, munkahelyeken — mondja dr. Mezei Ilona orvos, akinek a kisgyermeke is itt van, mivel gyakran küszköd fulladással. — A Béke-barlang egy adomány, a levegőjében levő penészgomba — spórák, valamint a talajban tenyésző alacsonyrendű gombák egyike-másiká igen nagy hatású antibiotikumot termelnek. Rendkívül kedvezőek a barlang klímatényezői: az állandóan alacsony, 10 Celsius-fok körüli hőmérséklet, a magas, 100 százalék körüli páratartalom, a levegőben kedvező arányban levő kalcium, magnézium, jód és egyéb elemek keveréke, az abszolút pormentesség. Mindez hozzájárul a légzőszervi betegségek gyógyításához, a károsodott szövetek regenerációjához, a szervezet védekező mechanizmusának és a légutak tisztító tevékenységének fokozódásához. Kolaj László Fotó: Bábel László Mint erről lapunkból értesülhettek, a múlt héten megyénkben járt a Portugál Kommunista Párt leiriai megyei bizottságának delegációja, vezetője: José Marques Simoe.s Ináció, a hét párt kapcsolatáról, tapasztalatairól kérdésünkre az alábbiakat válaszolta: A két megye — Nógrád és Leiria — kommunista pártjainak kapcsolata egy évtized óta áll fenn. Hogyan összegezhetné a tíz év tapasztalatait? — Bár én mindössze három éve veszek részt közvetlenül az irányító munkában, a két párt kapcsolatáról vannak ismereteim. Magyarországra készülve magam is gondolkodtam hasonló kérdésen. Azt mondhatom, hogy számunkra ez az együttműködés nagyon sok tapasztalatot nyújt. Önöknél a szocializmus gyakorlati megvalósításán dolgoznak, ezért az itt látottak, tapasztaltak meggyőző bizonyítékul szolgálnak ahhoz a társadalmi jövőképhez, amit mi Portugáliában csak elméletben fogalmazhatunk meg. Az ör.ük példái a 80-as években igen hatásos eszközök voltak számunkra a szocializmus bírálóival szemben, őszintén meg kell mondani, hogy ez a helyzet az évtized végére változott. A társadalmi megújulással együttjáró gondjaik, válságjelenségek —, amelyeket én magam kétkedve fogadtam a többezer kilométeres távolságban' — elbizonytalanodást vált ki párttagjainkból. A szocialista országok politikai és gazdasági nehézségeit a szocializmus bírálói messzemenően kihasználják a kommunista párt befolyásának csökkentéséért folytatott munkájukban. — Tíz év alatt nagyon sokat változott természetesen a mi pártunkban is a helyzet és ebben én úgy érzem, a magyar kapcsolatok, tapasztalatok is szerepet játszanak. Pártunk nyitottá vált, ezért ma — a gazdag tőkések és a társadalom lumpen elemei kivételével mindenki tagja lehet, « aki politikánkkal egyetért. Korábban a felvételnél a világnézeti és ideológiai követelmények is döntő tényezők yoltak. Felismertük, hogy ez nem helyes, mert távol tartja tőlünk például azokat a vallásos embereket, akik pedig politikánkkal egyetértenek. ön tudja, hogy hazánkban ma a társadalmi-gazdasági reform megvalósításán dolgozunk. Ennek kezdeményezője az MSZMP. A gyakorlati megvalósítása azonban szenvedélyes vitát vált ki a párton belül is. Eddigi tapasztalataink arról győztek meg, hogy a politikai rendszer modelljét gyökeresen meg kell változtatni, mert a sztálini modell nem reformálható. Ennek kapcsán sokan vitatják, a marxizmus—leninizmug érvényességét is. Mi erről a vélemé- ménye? — Bár a- földrajzi távolság igen jelentős Portugália és Magyarország között, mégis azt mondhatom, hogy sokat hallunk az utóbbi időben az önöknél végbemenő változásokról. A megyei pártbizottságon folytatott eszmecsere, találkozásaink Salgótarjánban, Pásztón, Szé- csényben, Balassagyarmaton az iparban és mezőgazdaságban dolgozó emberekkel, arról győznek meg bennünket, hogy valóban gyökeres változást valósítanak meg. Azt tapasztaljuk, hogy mindezt a szocializmus megújítása érdekében teszik. A személyes tapasztalat ebben nagyon fontos, mert vannak olyan hangok is nálunk, amelyek azt akarják bizonyítani, hogy a magyarok más irányba fordulnak. Ez őszintén szólva a portugál kommunisták számára érthetetlen volna, mert mi a szocializmust tartjuk a leghumánusabb társadalomnak. Azt mi is valljuk, hogy ugyanakkor szükség van a folyamatos változásra, nem szabad hagyni, hogy megmerevedjenek a társadalom elemei. Igazi demokráciát tömegek számára véleményünk szerint csak a szocializmus képes teremteni. Én úgy látom, hogy ami' re most önök vállalkoznak, az történelmi mércével mérve is jelentős, mert egy valóban új társadalmi modell kiépítésén dolgoznak, ha ez sikeres lesz, akkor a szocializmus iránti bizalom újra erősödik. Pártunk véleménye szerint nagy hiba volna sablonokban gondolkodni, minden nemzetnek joga van a legelőnyösebb modell kialakítására a demokrácia érdekében, ami a szocializmus egyik legfontosabb tényezője. — Ami a marxizmust illeti azt mondhatom, hogy pártunk Marx—Engels— Lenin eszméit a szocializmus szempontjából döntőnek tekinti. Ugyan a mai viszonyok egészen mások, mint a klasszikusok időszaka volt, de ezek az eszmék voltak azok, amelyek alapján a társadalmi átalakulás elindult. Nélkülük ez nem valósult volna meg. Ugyanakkor nagy hiba lenne, ha ezekhez az elvekhez a pártok mereven ragaszkodnának. Az elmélet fejlődésének iránya, ma döntően attól függ, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok hogyan alakulnak. A gyakorlattól nem szabad elszakadni. Pártunk — az MSZMP — úgy látja, hogy korunkban szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a szociáldemokrata mozgalommal. Mozgalmi tapasztalatára, tömegbefolyására, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Mi ezt most tanuljuk, önöknek azonban konkrét tapasztalataik vannak, hogyan látja a két mozgalom viszonyát és jövőjét? — A kérdést a portugál gyakorlati tapasztalatok alapján szeretném megvilágítani. Ugyanis ha az európai szociáldemokrata mozgalomra gondolunk, akkor azt a politikát nálunk a szocialisták képviselik. A szociáldemokrata tömörülés, a gazdaság ipari és mező- gazdasági tőkések pártja, ennek következtében a kommunista párt nem vele, hanem a szocialistákkal tart fenn szorosabb kapcsolatot. Gyakran keressük egymást és együttesen lépünk fel, például választásoknál, vagy a kormánynyal szembeni követelések érvényesítéséért. A parlamentben képviselőink közös egységben végzik munkájukat. Szükséges ez, még ha kompromisszumokat takar is, mert ellenkező esetben megosztják erőinket. Így eredményesebb a munka. — Ami a kommunista és szociáldemokrata mozgalom viszonyát illeti úgy látjuk, hogy világméretekben is közeledés figyelhető meg közöttük. Korunkban számtalan olyan kérdés van, amit közös érdek alapján együttműködve eredményesebben tudunk megoldani, ezért mi is az együttműködésre törekszünk. Sokáig ezt a kérdést a kommunista párton belül bizalmatlanul kezeltük, azonban a világon egy új típusú baloldali mozgalom van kialakulóban, amelynek egyik jellemzője a kommunista és szociáldemokrata pártok erőteljes közeledése. A többpártrendszer kiépülése hazánkban — így Nógrád megyében is — már folyamatban van. Ezért a közeljövőben megtartandó választásokon, komoly ellenfelekkel kell mérkőznünk. Önök ezt 1974. április 25. — a vörös szegfűk forradalma — óta többször átélték. Mondana néhány figyelemre méltó tanácsot ehhez a munkához? — A portugál fegyveres erők mozgalma után — így is szoktuk emlegetni, a vörös szegfűk forradalmát, mivel haladó katonák álltak az élén — egy demokratikus választási rendszer alakult ki nálunk, amihez a jogi garanciákat is megteremtettük. Választási rendszerünk alapegységei a járások, pártunk is ehhez rendezkedett be. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy semmiféle olyan nyomás ne nehezedjen a választókra, ami kényszert jelenthet számukra, mert akkor az már eltorzítaná szándékaikat. Sajnos a valóságban a helyzet bonyolultabb és a jobb oldal — mivel a tévé. rádió, az ő kezükben van — gyakran folyamodik olyan intézkedésekhez, amelyek zavarják a választás tisztaságát. Választások előtt a kormány gyakran tesz ígéreteket az életszínvonal emelésére. Ez történt 1986— 87-ben is, az ígéretek alapján valóságosan is emelkedett az emberek éltszínvonala. A választások megnyerése után — 51 százalékkal nyert a Szociáldemokrata párt — azonban a helyzet változott. 1988-ban az infláció már tíz százalék volt, jelenleg pedig már 13 százalék, a tervezett hat százalékkal szemben. A bér pedig csak a tervezett infláció szerint növekedhet. A választók hamar felismerik a valóságos helyzetet és azt kifejezésre is juttatják. Alig néhány nappal ezelőtt szavaztunk Portugáliában az Európa Parlament küldötteiről. Itt már a szociáldemokrata párt csak 32 százalékot ért el. A választási küzdelem a politikai munkánk egyik legfontosabb területe. Ott dől el, hogy a parlamentben milyen befolyással fogunk majd rendelkezni. A beszélgetések során tapasztalom, hogy ez most komolyan foglalkoztatja az MSZMP tagjait is, amelyből látszik, hogy felismerték a választás jelentőségét. Ha ez párosul a tömegek megnyerésével — ez utóbbit többszörösen aláhúznám — akkor az MSZMP biztosan nyerni fog, még akkor is, ha most mintha egves problémák feledtetnék az elmúlt évtizedek eredményeit. Azt kívánom testvérpártunknak, hogy eredményes legyen politikai küzdelme. Gordos János