Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

1989. JÚNIUS 22.. CSÜTÖRTÖK NO(iRAI) 3 Normaszegé viselkedés ff. A n adósságai evei nak és bosszúja Programwita Balassagyarmaton Ha a fele megvalósul jó lesz! A kétarcúság szokatlan, szükséges tulajdonság — lesz Nógrád megyében is sú­lyosbodott a helyzet. Amíg ugyanis 1980-ban az alko­holfogyasztásra visszave­zethető halálokokban el­hunytak 100 ezer megfelelő korú lakosra jutó száma át­lagosan 27,7 fő volt (az or­szágos átlag 28,3 fő), s ez­zel a megyék között a tize­dik helyet foglalta el, ugyanez 1986-ban 64,2 főre rosszabbodott és már csak hét megye mutatója kedve­zőtlenebb ennél. Az orvosi kezelést igénylő 11—12 ezer beteg többsége javakorabe­li — 30—49 év közötti — férfi és biztosított az „után­pótlás” is, mintegy 20—25 ezer fő rendszeres nagyivó­ból. A jelenség tömeges elter­jedésének hátterében szá­mos társadalmi, gazdasági és személyiségi probléma áll. Döntő szerepe a csa­ládnak van, a kötelékek la­zulásának, felbomlásának. Az év végén nyilvántartott alkoholbetegek száma a nyolcvanas évtizedben há­romszorosára nőtt. Szakor­vosi vélemény szerint alko­holizmus esetén elsősorban az apák alkoholizmusára gondolnak, ám rohamosan növekszik az anyáké, a nő. ké. Legfontosabb következ­ménye az, hogy kiszorul a család életéből, amelyre pe­dig a legnagyobb szükség lenne. Az alkoholista csa­ládja mindig veszélyezte­tett. Gyakran izolálódik és neurotizálódik. A külvilág számukra sokszor kirekesz­tődik, nehezen megközelít- hetően, nem képesek gyó­gyító kapcsolatot teremteni. Mivel a személyiség a csa­ládban fejlődik, az alkoho­lista családjában kapott minta a későbbi életutak során bekövetkezett emberi tragédiáknak egyik élőidé, zője. S egy megfigyelés: a legrosszabb anyák a női alkoholisták! Eltűrt részeg, kiközösített gyógyult A gyógyult alkoholbetegek társadalmi megítéléséről nem sok szó esik. A helyzet paradox, a társadalom elvi­seli, a munkahelyek még imitt-amott eltűrik az ittas­ságot, de a gyógyultat ese­tenként kiközösítik, mint hajdan a tébécéseket. Az alkoholizmus társa­dalmi veszélyessége nagy. Talán jelent némi remény­sugár az, hogy az összes ittasan okozott balesetek száma 1980 és 1987 között országosan mintegy hatodá­val, Nógrád megyében több mint harmadával csökkent, Ám még igy is magas. Kö­zülük minden tizedik vég­ződik halállal. Sokszor egy- egy élet megmentéséért az A múlt évi költségvetés végrehajtásáról, az államház­tartási reformkoncepcióról, valamint az adóreform kor­szerűsítéséről tanácskozott szerdán az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága a Ke­reskedelmi Minisztérium Do­rottya utcai tanácstermében. A költségvetéssel kapcso­latos írásos előterjesztések­hez Patkó András pénzügy­miniszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Pozití­vumként értékelte hogy ja­vult a fizetési mérleg — az ország adóssága nem növe­kedett olyan viharos gyorsa­sággal, mint korábban — s általában jobb az előző évi­nél a vállalatok jövedelme­ország lakossága mozdul meg. S az így, értelmetlenül meghaltak? Ittasság által ü valószínűsíthetően „halálra ítéltek”? S kék tényszerű adat, csu­pán önmagukban említve. Azoknak a jogerősen elítélt felnőtteknek aránya, akik­nek cselekménye az alkohol- fogyasztással volt kapcso­latban, 40 százalék körül alakul, de a fiatalkorúaknái is eléri a 20 százalékot. A pszichés segítség, ^ szociális gondozás és általá­ban a társadalom kulturális szintjének emelkedése fon­tos eszköz lehet az alkoho­lizmus kialakulásának meg­előzésében. A fogyasztás korlátozása, a szeszes italok árának emelése csak tüneti kezelés, bár a kezdeti ered­mények nem elhanyagolha. tóak. Ha elfogadjuk azt, hogy az alkoholizmus má­sodlagos tényező, akkor a fő hangsúlyt az elsődleges kiváltó okok megszünteté­sére kell helyezni. Menekülés — hátra Most köszönnek vissza a nevelés évtizedes restanciái, a véleményem szerint kiala­kulatlan, befejezetlen sze­mélyiségépítés. Hogy nin­csenek felvértezve a várat­lan stresszhatások fogadá­sára, a jelentkező feszültsé­gek feldolgozására és leve­zetésére. Az alkoholizmus a küzdés feladása és feledése. A ki­sebb ellenállás irányában haladnak akkor, amikor egy élvezeti cikk fogyasztásába temetik a megoldásra váró problémákat. Az önsorsron- tók deviáns viselkedésének elterjedésére mégsem köny- nyű elfogadható magyará­zatot találni. Krízishelyze­tek, sorscsapások mindig voltak és lesznek. Miért nem hasznos elfoglaltságba, az ismeretek gyarapításába menekülnek, s miért hátra, miért nem előre? Egyálta­lán van-e, s milyen a fele­lősségérzetük a jövő nemze­dékével szemben? Nem öncélú a dohogás, valamit ki kéne találni és megálljt parancsolni. Ennek a valaminek az al­fája és ómegája a családi kötelékek erősödésében, ér­tékének növekedésében rej­lik. És nem szabad feladni az alkoholellenes kampányt sem, még ha eddig nem is született látványos ered­mény. Nagyon nehéz és bonyo­lult kérdés az öngyilkosok problémája. Évente mintegy ötezer ember hal meg így Magyarországon. Évtizedek óta a magyar mutató a leg­rosszabb a világon, aránya 45 százezrelék körüli. Egy emberöltőnyi idő óta folya­matosan emelkedik, s 1983­zősége is —, a részletes elemzés nagyon sok anomáli­ára rámutat. A szóbeli kiegészítést kö­vető vitában Polgári József (Pest megye) kijelentette: a költségvetésről szóló jelen­tést nem tudja elfogadni. Vé­leménye szerint ugyanis a számítások nem megalapozot­tak, hiszen az elmúlt hóna­pokban kézhez kapott értéke­lések egymástól nagymér­tékben eltérő adatokat tar­talmaznak. A végső kimuta­tás pedig, amely szerint 36 milliárd forinttal több a költségvetés bevétele a ter­vezettnél, bizonyítja, hogy a többletet felelőtlenül költöt­ték el, a kiadások tizen­ban érte el a legmagasabb szintet, amikor 4911-en ve­tettek véget önkezűleg az életüknek. Az utóbbi három évtizecj átlagában az öngyilkosok hét tizede férfi, 30 százaléka nő. A kísérletek száma há­romszorosa az öngyilkosok­nak és ettől is többen van­nak a határmezsgyéje felé sodródók. Lényeges a területi kü­lönbségek állandósága. A legmagasabb öngyilkossági gyakoriságú régiók az al­földi megyék, különösen Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Vas, Zala és vi­szonylag Nógrád megye is, bár hullámzás az utóbbinál megfigyelhető. Az 1981—87. évek átlagában a megyében évente átlagosan 73 fő halt meg öngyilkosság által; há­romnegyedrészt férfiak. Önkéntes halál Ugyanebben az időszak­ban három 14 éven aluli vetett véget önkezével éle­tének. A legveszélyeztetet­tebb korosztály a 40 és 59 évesek közöttiek csoportja, az öngyilkosok 42,6 száza­lékos részarányával. A 60 éves és idősebbek az ősz. szes öngyilkos három tizedét teszik ki. Milyen tényezők váltják ki? Három ok látszik meg­határozónak. Egyfelől az időskorúak számának növe­kedése a népességen belül. Másfelől a szociális kötődés mértéke gyengül. Az embe­rek, egy része akkor mene­kül az önkéntes halálba, ha kapcsolata az emberekkel, a közösségekkel végletesen meglazul, gyakorlatilag meg­szűnik. Nem az egyedüllét a meghatározó, hanem a re­ménytelen magány, és a2; önszeretet hiánya. Nem vé­letlenül élnek tovább a csa­ládosok, mint az egyedülál­lók, a házasok, mint az el­váltak. S végül a harmadik kiváltó ok a gyógyíthatat­lan betegségek tudatosulása, megélése. A területi különbségek­ben olyan okok is fellelhe­tők, mint a végletes túlhaj­szoltság a munkában, az ez­zel társuló egészségtelen életmód, egyéni, családi, kö­zösségi konfliktusok esetén a hagyományos viselkedés- formák érvényesülése. A koncentrációs táborok­ról hallott szörnyű számok között akad egy mélyen em­beri. A lélektan egyes mű­velői szerint ugyanis itt történt a legkevesebb ön- gyilkosság. Az élni akarók üzenete ez az egyszeri és megismételhetetlen ÉLET- nek. Dr. Gyöngyösi István KSH Nógrád megyei igazgatója (Vége) egy sora közül ugyanis tíz­nél kimutatható a túlkölte­kezés. Túlzottnak találta a költségvetési szervek rezsi­jét is, s felhívta a figyel­met, hogy a Kereskedelmi Minisztérium, a Pénzügy­minisztérium, a belügyi és a honvédelmi tárca kiadásai 1988-ban átlagosan mintegy 50 százalékkal haladták meg a megelőző évit. Azt java­solta, hogy ez év szeptember 1-jétől a nyugdíjasok és a családi pótlékra jogosultak jövedelmét egészítsék ki a társadalombiztosítás várható 20 milliárd forintos többlet- bevételének legalább egy- harmadávál. Természetszerűleg ez a program is annyit ér, ameny nyit sikerül belőle megva~ lósítani ezt többen is hang­súlyozták azon a vitán, — a balassagyarmati népfront­bizottság tanácskozótermé­ben —, amelyen a megyei népfront programtervezete volt a téma. A résztvevők pedig a hajdani rétsági és gyarmati járásokból a me­gyei HNF-értekezletre dele­gált küldöttek voltak. A beszélgetés előtt Letö­rni Ildikó megyei titkár mondott néhány bevezető gondolatot. Elmondta, hogy ez a tervezet a korábban el­készült helyi programokra épült. Azt is hozzátette: any- nyit beszéltünk már az or­szágos tanács munkájáról, igazán itt az ideje saját magunkról is szót váltani... — Mi ebben az átmeneti állapotban dolgozni aka­runk, sokkal inkább, mint nyilatkozni a reformról! — jelentette ki határozottan Letovai Ildikó. O O O O A vita érezhetően két té­makört ölelt fel. Rögtön az első hozzászólásban — amelyre rendhagyó módon nem kínos percek, hanem röpke másodpercek után sor került — a program egyik fő területe a telepü- léspolitikáról esett szó. A Szendehelyről érkezett Schmidt József né jónak ítél­te meg a tervezet ezen ré­szét, főleg, mert — aho­gyan mondta — végre fog­lalkozik a kistelepülések, a társközségek gondjaival. Ez utóbbiakról elmondta: ami itt olvasható, azt a társ­községekben élők már húsz éve — ■ a körzetesítés kez­detétől mondják. Hozzá­csatlakozva kért második­ként szót Gyürki Tibor Gál- gagutáról, s kettejük elmon­dása alapján tisztán kiraj­zolódott: a kis, körzetesített települések, a téesz, a ta­nács és az iskola elköltö­zésével szerep nélkül ma­radtak. Vagyis megtartóerő nélkül! — A népfrontnak fel kel­lene vállalni a körzetesítés elleni küzdelmet — jelen­tette ki Gyürki Tibor. Neki azonban volt egy másik ér­dekes javaslata ig, amely önmagában a vita másik fő kérdését Is előrevetítette: — Nem lenne-e okos, a falusi népsizerűségre építve a mozgalomnak párttá ala­kulni ? O O O O Schmidt Józsefné azt is elmondta: eddig is voltak programok, csak azokból semmi nem lett. Ha ennek a fele is megvalósul, már jó lesz! De a megvalósulás érdekében hogyan tud a mozgalom megújulni szer­vezetileg is? — ezt a kér­dést, már Nagy Dezső, a nagyorosziak küldötte tette fel. Véleménye szerint a népfrontnak helyes, ha meg­marad szövetségszervező po­litikai mozgalomként. Ám, szerinte, a politikai rendszer jogi szabályozásánál a Ha­zafias Népfrontnak el kell különülnie, hiszen pluralis­ta viszonyok között mégin- kább a tömegérdekek kép­viselete lesz a szerepe. A közjogi funkciókat is ő em­lítette elsőként. Álláspontja szerint ezekről a választá­soknál le kell mondani, ám kell önálló jelölt, mert csak ez lehet garancia a további tevékenységre. — A demokrácia kifeje­zés helyett annak magyar megfelelőjét kellene hasz­nálni : néphatalom — így kezdte hozzászólását Rezest Miklós, aki Ipolyvecét kép­viselte. Amely egyben azt jelenti, hogy a szavazásra jogosultak — nem minden­ki tehát! — gyakorolják a hatalmat településükön. Ma­gasabb fórumokra képvise­lőket küldenek, akiknek kö­telességük a választók véle­ményét és érdekeit képvi­selni. Nem a saját elgon­dolásaikat tehát, ahogy manapság oly gyakran lenni szokott — (de ezt már csak s sorok írója teszi hozzá). Szerinte a települések ön­állósága emberi jog, akár gazdasági, akár politikai té­ren. Függetlenül az ott la­kók számától. Ezt az önál­lóságot a népfrontnak kel­lene biztosítani mindenki számára. A választásokkal kapcsolatban pedig úgy vé­lekedett: a mozgalomnak nem kell jelölt, .neki a tisz­taságra kell felügyelni a többi párt képviselőjének bevonásával. O O O O A településpolitika mel­lett nagy súllyal említették még a szociálpolitikát. Eb­ből csak néhány érdekesebb megállapítás : legyen min­den településen ingyenes ebéd a nyugdíjasoknak, de a szociális segélyt töröljük el! Szimák Ferenc berceli népfrontos úgy gondolja — nincs ezzel egyedül —, ne szociálpolitikából éljenek meg a nyugdíjasok. Dolgoz­tak 20—40 évet, ne 100 fo­rintot dugdossunk a zsebük­be! A fiatalok első lakás­hoz jutásának problémája is előkerült. Gól Gáborné er­ről úgy vélekedett, hogy nemcsak az OTP-től felvett Emeletes autóbuszok Szegedről Az idén megalakult Tor­nádó Jármű- és Gépgyártó Kft. szegéd—kiskundorozs­mai gyárában a holland Smidt céggel kooperálva, Magyarországon elsőként emeletes autóbuszokat gyár­tanak. Még az idén 14 dara­bot terveznek átadni, jelen­leg az első két járművet sze­relik. A kft. szándékai szerint hazai utakon is megjelenik ez a jármű. Fotó: Németh György 400 ezer forint havi törlesz­tése nagy teher, hanem a vállalt két gyerek felneve­lése is. Igaz a szülők tud­nak segíteni, amíg az ő ka­mataikat fel nem emelik visszamenőleg. Erre pedig — mondta dr. Serföző Kál­mán — minden jogi lehe­tőség megvan. — Akkor arra kell töre­kedni. hogy az ilyen jog­szabályokat, törvényeket ne szavazza meg a parlament! — jelentették ki sokan, fela­datként a mozgalomnak. Igaz ez kérdésként is felve­tődött: el tudjuk-e ezt érni? A nyugdíjkorhatárok elle­ni tiltakozása mellett a ci­gánytanácsról is ejtett néhány szót Szász László tol- mácsi küldött. 0 dol­gozik cigányokkal, s nagyon jók a tapasztalatai. Vannak azonban vezetők, akiknek valóban van elő­ítélete. Ám hogy ez változ­zon, nem csak a népfront­nak a feladata! A cigányok­nak is akarni kell megvál­tozni ! O O O O A vita második órájához közeledve Letovai Ildikó pró­bálta összefoglalni az el­hangzottakat. Nem volt túl könnyű helyzetben. Eb­ből csak címszavakban. A párttá alakulás veszélyeztet- hetné az egyházakkal imeglé- vő kapcsolatot. A tanácsi döntésekbe való beleszólás­nál élni kell a nyilvánosság- adta lehetőségekkel. A tele­pülések azonnal egységes önállósítása nem volna jó, mert van amelyik úgy elhalt ennyi év alatt, hogy nem ké­pes az önálló életre. Jelöltet pedig ott kell állítani, ahol van alkalmas személy. Szabó Ferenc a megyei népfront­bizottság munkatársa hozzá­tette, hogy a napokban meg­jelent választási törvényter­vezet nagy szabadságot kí­nál a jelöltállításhoz. Letovai Ildikó azt is kijelentette még: meg kell szokni a ket­tősséget, hogy mozgalom­ként tevékenykedni, néha azonban pártként viselked­ni! Utolsóként dr. Kakuk At­tila kért szót, igazán erede­ti végszót adva a vitának. — Demokráciában és sza­bad országban valósulhat meg csak ez a program — mondta majd hozzátette: most az a fontos, hogy a népfront MSZMP-tagjai úgy irányítsák a párton belüli harcot, hogy ne a fundamen­talisták „győzzenek”. A leg­fontosabb kiállni a reform mellett! Hlavay Richá/d Javult a fizetési mérleg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents