Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

VILÁG* PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLV. ÉVF.. 144. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 21., SZERDA Az elmúlt évben helyezték üzembe a SOLNA 230 típusú kétszínnyomó gépet az Állami Nyomda pásztói gyáregységébe. A modern berendezéssel lehetőség van új­ságok, plakátok és prospektusok előállítására. —RT— A Salgótarjáni NEB vizsgálta Hogyan készültek fel a középiskolák a demográfiai hullámra Salgótarján területén nyolc középfokú intézmény és két kollégium működik. Ezek­nek az iskoláknak kell meg­oldaniuk a megyénkben is várhatóan a jövő tanévben tetőző demográfiai hullám okozta gondokat, melynek hatásai elsősorban a közép­iskolákban lesznek érzékel­hetőek. Az 1988 89-es tan­évben 807 gyerekkel végzett több az általános iskolák­ban, mint 1987-ben. A lét­szám emelkedése folyamatos, várhatóan csak az 1991 92- es tanévben fog jelentősen csökkenőre fordulni. Salgó­tarjánban a helyzet ará­nyaiban hasonló képet mu­tat, itt évente 114-gyel emel­kedett az általános iskolák­ban végzők száma. Felké­szültek-e a középiskolák? Ezt vizsgálta a népi ellen­őrzési bizottság Salgótar­jánban. Eredményeikről teg­nap délután számoltak be. A vizsgálat összegzésében megállapítják, hogy a város középfokú intézményei fel­készültek a növekvő gyer­meklétszám fogadására, az irányító szervek időben gon­doskodtak a tanteremfej­lesztésről. Ezek az intézke­dések az átmenetileg te­remtődő gondokat megold­ják, az oktatási feltételeket megteremtik. Néhány intéz­ményben ésszerű átszervezé­sekkel, kényelmetlenségek­kel kismértékű kapacitás- növelés még elképzelhető. A NEB tagjai az alábbi javaslatokat tették a váro­si tanács vezetésének: A következő ötéves terv készítésekor ismételten vizs­gálják meg a lehetőséget a kereskedelmi és vendég­látó szakközép- és szakis­kola megépítésére, illetve, a fiúkollégiumi férőhelyek bő­vítésére. Az említett iskola megépítése már nem csu­pán városi feladat, így an­nak lehetőségeit a megyei tanáccsal közösen kell ke­resni. Mielőbbi intézkedése­ket igényel a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum tehermentesítése, a dolgo­zók képzésének átszervezé­se révén. Az intézmények (Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre fogadta az OBT vezetőit Az európai közös ház nem építhető fel, ha Kelet- és Közép-Európa tartós válság- övezet marad — hangsúlyoz­ta Pozsgay Imre állammi­niszter, aki kedden hivatali dolgozószobájában fogadta az Országos Béketanács ve­zetőit. Pozsgay Imre elmondta: a kormány nemzetköz;; politi­kája a nyilvánosság előtt zajlik és az állampolgárok számára is egyre inkább el­lenőrizhető. A nyíltság és a nyilvánosság a magyar bé- kemozgaiom számára is •újabb lehetőségeket nyújt. Külpolitikai törekvéseink egyik lényegi vonásaként említette meg az állammá" niszter, hogy az európai egység és stabilitás jegyé­ben különös figyelmet for­dítunk az európai intéz­ményekre. Pozsgay Imre végül a bel­ső viszonyokról szólva úgy vélekedett, hogy konfliktu­sos helyzetek elébe nézünk. A konfliktusok alapvető oka, hogy Magyarországon eléggé tartós válság alakult ki, amelyben politikai, gazda­sági és társadalmi viszonya­ink válsága egyaránt meg­jelenik. Sztanyik B. László, az OBT elnöke szervezete helyzetéről és a július 1‘jén kezdődő XII. magyar béke- konferencia előkészületei­ről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Elmondta, hogy szö­vetségi alapon tervezik új­raszervezni az Országos Bé­ketanácsot. Az OBT tevé­kenységében megkülönböz­tetett figyelmet kíván for­dítani a hazai megbékélés folyamatának elősegítésé­re. Sztanyik B. László az OBT nevében kérte Pozsgay Im­rét, hogy legyen a ház lét­rehozóinak hazai támogató­ja. Ezt a felkérést az állam­miniszter köszönettel elfo­gadta. (MTI) Kevés a pénz, sok a váltó a gabona felvásárlásához Eddig ritkán tapasztalt módon, vezető banki tiszt­ségviselők közreműködésé­vel tartottak sajtótájékozta­tót a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban kedden a kalászos ga­bona betakarítási, felvásárlá­si és értékesítési idényre való felkészülésről. A kenyérgabona fogadásá­ra igyekezett felkészülni a gabonaipar és valamennyi üzem is. Ennek révén a tá­rolókapacitás az elmúlt években 8,5 millió tonnáról 11,5 millió tonnára növe­kedett, így az idén termett mintegy 8 millió tonna kalá­szos gabonának bőven van helye. Ezzel szemben valószínű­leg idén sem lesz zökkenő- mentes a gabona árának ki­fizetése. Dorozs Béláné, a Magyar Nemzeti Bank fő­osztályvezetője ugyan vi­szonylag kedvezően nyilatko­zott; mint mondotta, a har­madik negyedévben mintegy 30 milliárd forintot biztosí­tanak valamennyi mezőgaz­dasági termény, ezen belül a búza felvásárlására is. Ennek azonban csaknem kétharmada, mintegy 17 mil­liárd forint, váltóban jelenik meg. az, hogy a kereskedel­mi bankokat milyen arány­ban részesítik a hitelből és a váltóból, még ezután dől el. A bankok és a Gabona Tröszt kérésére az idén több lesz a hosszabb lejárati ide­jű váltó, míg tavaly döntően 90 napos váltókat bocsátottak ki. Idén ezek aránya mint­egy 40 százalékos. Ezen fe­lül 180 napos és afölötti vál­tókkal „fizetnek” a gaboná­ért. A tőkés export lebo­nyolításához a külkereske­delmi banknak 5 milliárd fo­rintos devizahitelt adnak, ezen felül 4,2 milliárd fo­rint tőkepótló hitelt nyújt­hatnak a felvásárló vállala­toknak. Lacii Dániel, a Gabona Tröszt vezérigazgatója — arra is utalva, hogy a ter­melők újabb áremelést kö­vetelnek — kijelentette: eb­ben a pillanatban a jelenlegi árakon történő kifizetésre sincs meg a fedezet. A Gránit Csiszolószerszám- és .Kőedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyárában az idén 120 millió forint ér­tékű árut állítanak elő. A különféle csiszolókorongokat a hazai piacon kívül tőkés exportra is szállítják. Képünkön Kacsári János és Makrai Zoltánné égetésre készítik elő a termékeket. —Rigó— Normaszegő viselkedés „Becslések szerint hazánkban a deviáns viselkedé­Í sűek száma mintegy 550—600 ezer főre tehető, ezen- belül az alkoholisták száma közel 450 ezer, a kábí­tó- és kábítószerpótló-használóké 35—40 ezer, az ön­gyilkosoké hozzávetőleg 5 ezer. Több mint 60 ezer ember kerül börtönbe. Mint minden másban, itt is a leghatásosabb a megelőzés lenne, mert később a »gyógyításuk« már kisebb eredménnyel kecsegtet.” (Elemző írásunk első része a 3. oldalon olvasható.) Bajorországban a gyarmati fúvósok Nagy útra készül a balassagyarmati fúvószenekar. Ma indulnak a bajorországi Heimenkirch nevű vá­roskába. ahol több mint 50 zenekar nagy zenei fesz­tiválon méri össze tudását. A fúvószenei életnek nagy hagyományai vannak a városban. Az \egykori tűzoltó­zenekar tagjai közül ma is a zenekarban játszik a 80 esztendős Mogyorósi János. A fúvószenekar 1970-ben alakult újjá Veres István karnagy vezetésével. Jelen­leg Gyimesi László zeneiskolai tanár oktatja, vezeti a zenészeket. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Zsunyi nappalok Zsunypuszta, Nagylóc és Hollókő között a keleti Cserhát egyik szép fekvésű csendes, kellemes levegő­jű települése. S ami kü­lön előnyére szolgál: jól kiépített és karbantartott műút mellett fekszik. Egy 1980-as tanácsi jelentés szerint a pusztának 171 la­kosa volt, ma 120-an lak­ják. (Sulyok László és Bá­bel László riportja az 5. oldalon.) 0 minőség felé mozduló mozgalom Újítók, ötletek, forintok □ □on Kettőzött haszon — Hárman a milliós klubban — Dupla díjat fizettek A szakemberek körében sok szó esik manapság az újítómozgalom jelenéről és jövőjéről. Általános az a vélemény, hogy ezen a téren is a minőségi szemléletnek kell érvényesülnie a meny- nyiségivel szemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti: a vállalatok az eddiginél job­ban ösztönzik dolgozóikat a jelentősebb újításokra, nem mondva le természetesen a kisebb hasznot hozó ötle­tekről sem. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben kedvező irány­ba mozdult el a mozgalom, Puskás Lászlótól, az újítási csoport vezetőjétől megtud­tuk: az első öt hónapban bevezetett javaslatok utó­kalkulált megtakarítása 12 millió 558 ezer forintra rú­gott, csaknem kétszeres? volt a múlt esztendő ugyan­ezen időszakában elért gaz­dasági eredménynek. Az öt­letgazdák 1 millió 417 ezer forint újítási díjban része­sültek, szemben az egy év­vel ezelőtti 810 ezer forint­tal. Magától értetődően az újítók megérdemelték az anyagi elismerést. Elvégre 149 javaslatot dolgoztak ki, s 131-et már a termelésben is hasznosítanak. A vállalat vezetése sokra tartja az új iránt fogékony, ötletgazdag kohászok ez irányú tevé­kenységét, ennek tudható be az újítási szabályzat módo­sítása. Áprilistól a legkisebb öt­letre is 700 forintot fizet­nek, 200-zal többet, mint ko­rábban. A kalkulálható újí­tás hasznának minimum a 7 százalékát kapja díjként a javaslattevő, ez eddig 5 szá­zalék volt. Az egyszemélyi elbíráló saját hatáskörében eszmei díjas újításnál 25 ezer, kalkulálható eredmé­nyűnél 50 ezer forintot ítél­het oda: mindkettő ötszörö­se a régebbi összegnek. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban is több a jelentős újítás. Herperger János újí­tási előadó elmondta: az el­múlt öt hónapban 9,5 millió forint haszna származott a gyárnak az újításokból, csaknem 700 ezer forinttal több, mint 1988. első fél évében. Az ötletek gazdái átlagosan az eredmény 5,4 százalékát kapták meg, s ez összesen 521 ezer forintot tett ki. A benyújtott 19 ja­vaslatból 13-at vezettek be az üzemekben. Akárcsak a múlt év ha­sonló időszakában, ezúttal (Folytatás a 2. oldalon) Űjabb érdekvédelmi szer­vezet alakult kedden Buda­pesten. A Kertbarátok és Kistermelők Országos Szö­vetsége a tervek szerint fel­lép majd a biztonságosabb termelési, értékesítési felté­telek megteremtéséért, a kis­termelőket érő különféle hátrányok ellen. Szándékaik szerint egyaránt képviselik majd a hétvégi kerttel ren­delkezőket, s à kiegészítő vagy a fő jövedelmüket a kistermelésből biztosító sze­mélyeket, ezek különféle szövetkezéseit és szakcso­portjait. A szövetség helyi szinten, a megyékben, illet­ve a fővárosban területi szervezetek segítségével in­tézi majd ügyeit. A Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetségének alakuló ülése

Next

/
Thumbnails
Contents