Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

MAI AJÁNLATUNK

KOSSUTH RADIO:

8.20: A hét zeneműve.'

Liszt: Funérailles.

8.50: A hét költője:

Anna Ahmatova.

9.00: Napközben 11.00: Népdalcsokor 11.31: Hét szűk évtized.

Epizódok Tatay Sándor önéletrajzi regényéből 12.45: Házunk tája.

A Falurádió műsora.

13.00: Klasszikusok délidőben.

14.10: Pardon.

Mészöly Miklós novellája.

14.21: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban.

15.00: összefoglaló a színházi szezonról (PAF)

15.30: Éneklő ifjúság 15.40: Egy békési román nótafa :

Argyelán Péterné.

16.00: Tizenhat óra — hírmagazin.

16.10: Szívesen hallgattuk. Meixner Mihály válogatása.

17.00: Eco-mix.

Gazdasági magazin.

17.30: Táncházi muzsika 18.00: Levelekre röviden 19.15: Első kézből 20.15: Svéd Sándor operaáriákat énekel 20.50: Húszas stúdió —

Személyzeti munka.

21.50: Gong

22.00: Hírvilág

22.33: Halló, itt vagyok!

A telefonnál :

Szilágyi János.

23.30: Sibelius: VI szimfónia.

PETŐFI RÁDIÓ:

8.05: A Gyermekrádió műsora.

9.05: Sárdy János operettfelvételeiből.

9.40: Rivaldafényben a filmzene

A „The Cotton Club” című film zenéje.

11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12.10: Nóták

12.25: Kis magyar néprajz 13.05: Robin Hood

Angol népballadák alapján írta:

Puskás Károly.

14.00: Kettőtől ötig... (Élő).

17.05: Nyáridő (Élő)

17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Sportvilág 19.30: Daráló.

Folytatásos ifjúsági történet — ism.

20.00: Popkorong

21 05: Zenekozelben (Élő)

22.00: ...Egy előadás, amit nem lehetett volna megfizetni...”

A Cole Porter-story.

Zenés dokumentumjáték a dél-kaliforniai egyetem Cole Porter- - estjéről — ism.

23.15: Bemutatjuk az Európa Kiadó új lemezét.

BARTÓK RÁDIÓ:

9.06: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel

9.28: Üj lemezeinkből. Bruckner: V. szimfónia.

10.40: Operakettősök 11.06: Kamarazene 12.00: Zenekari muzsika 13.05: Lemezek a tegnap slágereiből.

14.02: Századunk zenéjéből. 14.39: Csajkovszkij:

A varázslónő Négyfelvonásos opera. Közben :

16.17: Kilátó. —

A Rádió világirodalmi hetilapja.

17.02: Az operaközvetítés folytatása.

18.30: A hét zeneműve.

Liszt: Funérailles — ism.

19.05: Zenekari muzsika 20.16: Évszázadok magyar muzsikája.

20.30: Zsebrádiószínház Vegyétek, egyétek!

Rákos Sándor kis- hangjátéka (1988)

20.48: Fribourgi fesztivál —

1988 — VI 3. rész.

Pietro Torri (1050—

1737) : A világ hiúsága — oratórium.

22.22: Új Kompakt-lemezeinkből. Andrej Gavrilov Ravel-műveket zongorázik.

23.10: Wagner: Trisztán és Izolda — Előjáték és Izolda szerelmi halála.

MISKOLCI STÚDIÓ:

5.55: . Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.00: Krónika. (Kossuth.) 6.15: Közelkép mikrofonnal 6.20: Észak-magyarországi * krónika — Körzeti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. — Reklám.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

1. MÚSOR:

9.00: Képújság 9.05: Tévétorna

nyugdíjasoknak 9.10: Az anatóliai felvidék.

NSZK-rövidfilm.

9.55: Delta

10.20: A HÉT — ism.

11.20: Képújság

1C.25: Hírek

16.30: Déli videoújság.

16.40: Stíri — hírek román nyelven.

16.45: Tízen túliak társasága 17.30: Műsorajánlat 17.35: Szám-adás 17.50: Három nap tévéműsora.

17.55: Reklám

18.00: Kalendárium 1989.

18.45: Reklám 18 50: Esti mese

Biga csiga és Batka manó.

A befőzés.

Csehszlovák rajzfilm.

19.00: Új cim-cim.

Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek Mark Twain.

19.20: Reklám 19.25: Közlemények.

Műsorajánlat.

19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Pogány József :

Napóleon.

Tévéjáték 21.15: Panoráma.

Világpolitika percről percre.

22.00: Reklám 22.05: Zene-táj-város.

Baráti körben Szombathelyen.

Kulturális magazin 22.45: Híradó 3.

2. MŰSOR:

Tv 2.

Sugár Ágnessel és Déri Jánossal.

15.45: Képújság.

XIX. veszprémi tévétalálkozó

16.00: Mészöly Miklós:

A stiglic.

Tévéfilm (1988) —' ism.

17.12: Tv 2.

Benne:

. Reklám Riportok Időjárás Tévétorna Zene

17.45 : Bumm ! ! !

Telefonos játék.

18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek!

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. NSZK-rajzfilm- sorozat.

Sun erb o kincse — ism.

18.50: Tv 2.

19.00: a chateauvalloni polgárok.

Francia tévéfilmsorozat XXVI/25. rész.

19.53: Tv 2.

20.00: Körzeti tévéstúdiók műsörá :

— Budapest “sr PéCS

— Szeged 20.55: Tv 2.

21.00: Híradó 2.

21.20: Tv 2.

21.30: Telesport

Kb.

23.00: Tv 2. Napzárta.

BESZTERCEBÁNYA :

1 MŰSOR:

16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor.

19.30: Híradó

20.00: Parazita — tv-játék.

21.20: Publicisztikai műsor 21.50: Segítséghívás —

feliratos bolgár film.

2. MŰSOR:

17.00: A nap percei 17.10: A titokzatos sziget — tv-sorozat

17.40: Lódarazsak a méhkasban — tv-sorozat.

18.30: A hét eseményei magyar nyelven.

19.00: Torna

19.10: Esti mese

19.30: Híradó

20.00: Sportvisszhangok

21.00: Folklórműsor

21.30: Híradó

22.00: Világhíradó

22.15: A magyar puszta —

magyar dokumentum- íilm-sorozat.

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Nincs kegyelem ! Színes, szinkr. amerikai krimi-akció- film. — Kamara: 3 és 6 órától : Mózes I—II. Színes,

szinkr. angol—olasz film. József Attila Kert: Tanmesék a szexről. — Színes magyar filmvígjáték. — Kohász: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól : Moon- walker. Színes, zenés amerikai fantasztikus film. — Madách Kamara: Tánckar. Színes zenés amerikai film. — Bátonyterenyei Petőfi: Godzilla a Mechagodzilla ellen. Színes japán szinkr. fantasztikus film. — Pásztó: Éjszakai motorosok. Színes görög film. — Szécsény : 6 órától:

Éjszakai rohanás. Színes, szinkr. amerikai „road-mo- vie”-komédia. — Karancsla- pujtő: Halál egyenes adásban. Színes, szinkr. francia film. — Jobbágyi: Az east- wicki boszorkányok. (16) Színes amerikai horrorparódia.

— Nagylóc: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkr. olasz kalamdfilm. — Érsek- vadkert: Rendőrakadémia.

Színes amerikai filmvíg játék.

— Mesemozi: Aranytojás. —

Rétság: K 2 (161, Színes,

szinkr. amerikai akciófilm.

NÓGRÁDI TÁJAKON

TELEXEN ÉRKEZETT

%

Július közepéig látható

Ifjú keramikusok bemutatója Szécsényben

Az idegen nyelvek oktatásáról az általános és a középiskolákban

A művelődési miniszter közleményt adott ki az idegen nyelvek oktatásáról az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben. Ebben egyedi megoldásként engedélyezi, hogy az 1989 90-es tanévtől az intézmények határozzák meg a kötelező tantárgyként oktatott választható idegen nyelveket.

Változatlanul kötelező az általános iskolában egy, a középiskolában — az intézmény típusától függően — egy vagy két idegen nyelv oktatása.

A szabad nyelvválasztásra való áttérés feltételei a következők :

— a választott idegen nyelv bevezetése az általános iskolák 4., (legfeljebb

5.) évfolyamától, szakosított tantervű oktatás esetén a 3. évfolyamtól, illetve a középiskolák 1 évfolyamától felmenő rendszerben történhet;

— a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban álló főfoglalkozású orosz nyelv szakos pedagógusok foglalkoztatását biztosítani kell. s lehetővé, kell tenni számukra újabb nyelvtanári szak megszerzését.

Nyelvoktatásra csak az a pedagógus alkalmazható, aki az adott nyelvből előírt tanári oklevéllel rendelkezik.

A színészek azt mondják: a leghálásabb dolog gyermekeknek játszani. Az írók véleménye: legnagyobb felelősség gyermekeknek írni. A képzőművészek szerint az egyik legnemesebb emberi érzés a szakmai tudást, ismereteket átadni az ifjú nemzedéknek. Szécsényben Fodor Istvánná keramikus erre a szép és nemes feladatra vállalkozott.' Harmadik éve osztja meg szakmai tudását, ismeretét az érdeklődő fiatalokkal. A gyermekek nem csak a szakmai fogásokat sajátítják el. Átveszik azt a hitet, lelkesedést, elkötelezettséget, munkaszeretetet, amely az ő életére, munkásságára, művészetére jellemző. A csoportnak nem az a célja, hogy művészeket neveljen. De ha netalán ilyen is akad közöttük, az külön jó dolog. Az alapvető feladat a művészetet szerető, értő, a szabad időt hasznosan eltölteni tudó, az önmegvalósítást elősegítő személyiségek nevelése. Olyan emberekké nőjjenek, akik számára örömet jelent az alkotás, a munka.

Csak az elismerés hangján szólhatunk a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ vezetéséről, teret és lehetőséget teremtett a Fodorné vezette kör számára, s így az ifjú „művészek” a nagy nyilvánosság előtt is bemutatkozhatnak.

Tóth Cecília lírai hangvételű alkotásait állította ki. Konrád Tamás szoborkompozícióit láthatják az érdeklődők. Zsidai Helga és Faluhelyi Csaba munkái jó korongkezelésről tanúskodnak. Czímer Vera szobrai arról győztek meg, hogy a csoport legtehetségesebb tagja. Hajnal Ildikó gazdag fantáziavilágát szintén dicsérhetem testvére, Krisztián a felrakásos szoborkészítésben szorgoskodik. Ka- nyó Ingrid leheletfinom figuráit, használati tárgyait, remek rajzkészségét lehet megemlíteni. Bállá Zoltán a szobrászatban érzi jól magát. Többek között tetszett az Ikrek című alkotása.

Tóth Mária kedves hangulatú kompozíciói kedvre derítenek. Balázs Ágnesnek színes formaérzéke dicséretes. Czudor Borbálát annyira „megcsapta” a korongozás szele, hogy otthon is van korongozója.

A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ kerámiaszakköre második alkalommal mutatkozik be a ■nagy nyilvánosság előtt. Ez a kiállításuk gazdagabb, tartalmasabb az előző évinél, ami tanúsítja, azt a fejlődést, melyet a gyermekek Fodor Istvánná vezetésével egy év alatt megtettek. A kiállítás július 20-ig tekinthető meg.

— szenográdi —

Fotó : Rigó

Bölcsőtől a koporsóig

„Komatálat hoztam" Komaság és keresztelő

A komaasszony és a bábaasszony keresztelőre menet (Já- kótelke, 1942. Kresz Mária felvétele).

A hagyományos paraszti kultúrában a keresztelés összetett tartalmú szokás. A hiedelem szerint az addig pogány- nak tartott újszülött nemcsak az eredendő bűn től szabadul meg és válik kereszténnyé, hanem a mágikus, ártó hatalmak veszedelmétől is. Ugyanakkor ez az első olyan esemény az ember élete során, amikor a külvilággal tálkozik, az egyházi szertartás révén, mintegy hivatalosan is tudomásul veszik létét, az otthoni ünnepen pedig a szőkébb közösség, a család, a barátok, ismerősök fogadják be maguk közé a jövevényt, ekkor válik társadalmi lénnyé.

Hagy a gonosz tudomást ne vehessen róla, a keresz- teletlen gyermeket nem volt szabad a már jóval hamarabb kiválasztott nevén nevezni; picike, nemtu- domka, pogényka, nevenincs szavakkal említették. A névadásnak is kialakult rendje volt, az első fiúgyermeket általában az apa, a leányt az anya nevére keresztelték. A többi gyermek nevének megválasztásánál már jobban érvényesülhetett az egyéni ízlés, a nagyszülők, keresztszülők, tekintélyesebb rdkon, helybéli hatalmasság, például a földbirtokos után kaptak nevet a gyerekek.

A névválasztás mellett a legnagyobb körültekintést a keresztszülők — komák kiválasztása igényelt. A ko- maságot nem illett visszautasítani, nagy megtiszteltetést jelentett, de egyben anyagi és erkölcsi kötelezettségekkel is járt. A jó koma közeli rokonnak számít, hivatalos minden családi ünnepre, végigkíséri keresztgyereke életének eseményeit, egészen annak kibázasításái'g. Lehet rá számítani, ha bajba jut a család, pénzzel, munkával segít, amikor szükség van rá.

Nem volt feltétlenül szükséges, hogy koma és komé- né házasok legyenek, egyes helyéken viszont szigorú követelmény volt, hogy a főkoma és főkománé, akiket a pap az anyakönyvbe beírt, törvényes, igazi komapár legyen. Ezeken, a helyeken a főkomák mellé lehetett egyedülállókat is hívni, ők voltak a kiskomák.

A keresztszülők számát

illetően kétféle szokás alakult ki. Egyik szerint az összes gyereknek ugyanazt a komapárt választották, a másik szerint minden születendő új gyerek külön keresztszülőt kapott.

Függetlenül attól, hogy előzőleg mór megtörtént a komafogadás, a bábaasszony feladata volt, hogy a keresztelőről értesítse az érintetteket. A századforduló táján a csecsemőket már pár napos korkuban megkeresztelték. Mivel az anya gyermekágyban feküdt, a bába és a komaasszony vitték a szépen felöltöztetett, díszes, kendővel letakart kisbabát. Volt ahol a bába kis üveg tiszta vizet vitt magával a kereszteléshez. Induláskor visszaszóltak az ajtóból : „pogánvt viszünk, keresztényt hazunk”. Ahol több komát is választottak, az mind ott volt a keresztelői menetben és a templomi szertartáson. A férfiak nem mindig vettek részt ebben, otthon iszogattak, és várták a hazatérőket. A papot a keresztanya fizette ki a szertartás végén. Hazaérve e szavakkal adták át az édesanyának a csecsemőt: „Meghoztuk isten bárányká- ját”.

Vidékenként eltérőek a keresztelőt követő otthoni vendéglátás formái, akárcsak az elnevezése: csők, csöröglő, kécsis, komabál, komalagzi, nadalló, poszrik, padoma, paszita. Kis paszitának hívják a keresztelés után azonnal feltálalt reggelit, amin csak a komaasszonyok vesznek részt. A nagy paszita időpontja lehet aznap este, egy-két hét múlva, a születés idejétől függően aratás, szüret után, disznóöléskor. A vendégeket — néhol a papot és a kántort is — a bába hívja meg. Bemutatják a gyereket, aztán, hozzákezdenek az evéshez. Az ebéd bőséges, lakodalmihoz hasonlít : leves, sült, édestészta, közöttük a komaasszony ajándéka. Az ételek elfogyasztása után a bába az asztalra tányért, mellé por- celónbabát állít, jelezvén, hogy a gyerek meztelenül jött a világra, pénz kellene a felöltöztetéséhez. Ahol ez kimert a divatból, a pénzt búcsúzáskor csúsztatták az anya párnája alá, vagy a gyermek markába tették, hogy fösvény ne legyen. A keresztelői ajándék, a ko- rozsma, a keresztszülők adománya. A keresztanya adja a ruhát, és a takarót, amiben keresztelni viszik, de adhat egyéb ruhaajándékokat, pénzt, fülbevalót, nyakláncot, órát. A keresztapától keresztbárány, malac,

vagy borjú jár, mellyel keresztfia vagyoni gyarapodását segíti elő. A keresztszülők később is megajándékozzák keresztgyermekeiket konfirmáláskor, bérmáláskor, húsvétkor, újabban karácsonykor, név- és születésnapokon!.

A közösségi összefogás és segítés szép példája a gyer- mékágyas asszonyról való gondoskodás. Vidékiek szerint 3—9 napig a komaasz- szonyok felváltva ebédet — néhol reggelit is — küldenek a beteg asszonynak, aki nem tudja ellátni magát és családját. Ez a koma- tál, székelyeknél a radi- na. Nagy gonddal készítik össze, van benne leves, húsok, sültek, tésztaféle, sőt bor meg pálinka is. Kosár- bam, koma vékában, * koma- szilkében,, e célra tartogatott komakendővel letakarva viszik, annyit, hegy az egész háznép jóllakjon belőle. Volt ahol hogyomá- nyos rendje alakult ki a naponta vitt ételeknek és italoknak. Egy Heves megyei étrend: reggelire tejeskávé, kalács, fánk, ebédre töltött tyúk, húsleves, sülthús, mákos rétes, csőröge, bor.

László Katalin