Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

XLV. ÉVF.. 142. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 19.. HÉTFŐ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD „Vízfakasztok Hasznoson Összehangolt egvüttmükëdést A reformok útján járó szocialista országoknak, így Lengyelországnak, Magyar- országnak és Jugoszláviá­nak, össze kell hangolniuk együttműködésüket és együttesen kell fellépniük a nemzetközi pénzügyi intéze­tek vonatkozásában — han­goztatta Németh Miklós mi­niszterelnök, a Politika cí­mű .belgrádi napilapnak adott nyilatkozatában, ame­lyet a jugoszláv hírügynök­ség ismertetett. A lap vasárnapi számá­ban megjelent interjúban a magyar miniszterelnök be­jelentette, hogy még ebben az évben találkozik Ante Markovics jugoszláv kor­mányfővel. Németh Miklós hangsúlyozta, hogy megbe­széléseiken számos téma kerül terítékre, lévén a két kormánynak hasonlóak a tö­rekvései. Magyarországnak és Jugoszláviának ösztönöz­(Folytatás a 2. oldalon) Vízben szegény Nógrád, ezért volt jelentős esemény ihárom évvel ezelőtt a hasznosi vízmű át­adása. Napjainkban negyvenezer emberhez, me­gyénk lakosságának egyötödéhez jut el innen a ki­váló minőségű éltető „nedű”. Az üzemben fél- százan dolgoznak azért, hogy eleget tegyenek a nö­vekvő igényekhez, a településeken élők mindenkor hozzájussanak a nélkülözhetetlen, ám eléggé nem becsült kincshez. Riport a 3. oldalon. a Síküveggyár SE! Nagy érdeklődés mellett került sor vasárnap a Sal­gótarjáni Síküveggyár SE— SBTC NB III-as bajnoki találkozóra. A rendes já­tékidőben döntetlenre vég­ződött összecsapás a pál- falvai gárda bajnoki cí­mét jelentette, így újra van NB Il-es csapata me­gyénknek! (Részletes tudó. sitásunk a hetedik oldalon olvasható.) nRHnnm ír— A mindentudó Hitachi Gyűlik a pénz g kórházi alapítványra Sokan a félévi mérlegre várnak A balassagyarmati kórház a városban és környékén működő gazdálkodó egysé­gek vezetőinek, nemrégi­ben városi egészségügyi fó­rumot tartott. Ismertették az egészségügy helyzetét, s itt hangzott el a felkérés: segítsék anyagilag a kór­ház műszervásárlását. A cél egy Hitachi EUB—450 ult­rahang-berendezés. Az ultrahangos berende­zések már hosszú évek óta használatos eszközei a gyó­gyászatnak, azonban termé­szetszerűleg szinte évente újabb és újabb, korszerűbb, megbízhatóbb gépeket gyár­tanak. A gyarmati kórház is rendelkezik egy régebbi géppel, ez azonban erősen behatárolja a betegségek fajtáit — felismerhetőség szempontjából —, s lévén a mostaniaknál primitívebb esetleges diagnosztikai té­vedésekre is okot adhat. Ha van egy öt-hat évvel öregebb és egy mai bérén, dezés, az a kettő között generációs különbséget je­lent. Ám ha most az új technika nem kerül be a városi egészségügyi intéz­ménybe, az évtizedes lema­radáshoz is vezethet. Nehéz hétköznapi nyelvre lefordítani, mit tud ez a ja, pán berendezés. Jó tulaj­donságai közt talán az egyik fontos, hogy üzemeltetése nagyon olcsó — a hagyo­mányos röntgentechnikával szemben. Ugyanakkor ezt már nemcsak diagnosztizálásra, hanem kezelésre is lehet al­kalmazni, egyes esetekben egyidőben is. Az alapgép­hez többféle fej csatlakoz­tatható, betegségek szerint, de a vizsgálandó páciens neme, életkora szerint is. A gépnek nagyobb képernyője van, mint a mostaninak, ehhez egy számítógép kap­csolódik. Ennek segítségével akár levelezőlap nagyságú fénykép is készíthető a mo­nitor képéről. De a számí­tógép segítségével a kép egy bizonyos részletét ki lehet nagyítani, filmes nyel­ven szólva, „rá lehet köze­líteni”. A kép természete­sen videomagnóval is megörökíthető. Mindez ak­kora, méretben, mint egy 260 lilteres Lehel hűtőszek­rény. A berendezés nem egy osztályt szolgálna, hanem a kórház valamennyi terüle­tén alkalmazható volna. A szakembergárda sem jelent (Folytatás a 2. oldalon.) Pozsgay Imre: „Berendezhetjük szobánkat a közös Európai Házban" — Az, ami a Mennyei Béke téren történt, Peking- ben, csak erősítette az igazi magyar reformerekben azt az elszántságot, hogy radi­kális eszközökkel akadá­lyozzák meg hazájukban az eseményeknek a kínaihoz hasonló menetét. Másfelől nem szabad eltekinteni at­tól, hogy namcsak a Kíná­ban történtek jeleznek va­lamit, hanem Gorbacsov bonni látogatása is. Ezt hangsúlyozta a Welt am Sonntag című politikai, kul­turális,. művészeti és . gaz­dasági hetilapban megjelent interjújában Pozsgay Imre államminiszter. Az MSZMP PB tagja a nagy példányszámú, befo­lyásos konzervatív újságnak arra a kérdésére válaszolt, hogy a pekingi vérfürdő nem hűtötte-e le a magyar re­formerek derűlátását. A nyi­latkozatot szintén ismertette a Deutschlandfunk, az NSZK-nak az NDK irányá­ba is sugárzó országos rá­dióadója. Pozsgay Imre kijlentette: úgy vélem, Önök is bizto­sak lehetnek afelől, hogy a bonni Gorbacsöv-látogatás- ból tudunk olvashi. Amit a (Folytatás a 2. oldalon) Lámpabúrák az új Ikarus családhoz Idén kezdték el az Ikarus 400-as buszcsaládhoz terve­zett lámpabúrák gyártását Diósjenőn, a VILLTESZ Járművillamossági Szövet­kezet telephelyén. Legújabb termékükből külföldre is jut. A szövetkezet idei ter­melési terve — a budapes­ti központot is beleértve — meghaladja a 220 millió fo­rintot. Ennek csaknem a felét termeli meg a 110 fős diósjenői kollektíva. Na­gyobb kiadással járó mű­szaki fejlesztést ebben az évben ugyan nem tervez­nek, de egymillió forinttal támogatják a hamarosan át­adandó és a község számá­ra már nélkülözhetetlen szennyvíztisztító telep költ­ségvetését. Képünkön, az ívelt Ikarus hátsó lámpák szerelését látjuk, Fagyas Gergelyné és Enyődi Jó­zsef né által. Kép: Rigó Tibor Önkéntes segítségnyújtás az M—1-es autóúton Az ország egyik legbaleset- veszélyesebb útja a Tatabá­nya—Győr közötti M—1-es autóút, amely sajnos, vezet a sok halálos áldozatot kö, vetélő balesetek statisztiká­jában. Ezen az útszakaszon kezdte most meg az önkén­tes és ingyenes segítségnyúj­tást a nemrég alakult „Aero- caritas” elnevezésű országos légi kutató-mentő és elsőse­gélynyújtó egyésület. Az au­tóút mellett három helyen rendeztek be segítségnyújtó bázist, a 64-es, a 84-es és a 94-es kilométerszelvényben, a tatai, a bábolnai és a ko­máromi leágazásoknál. Eze­ken a pontokon 2—3 tagú, szakápolókból, orvosokból ál­ló személyzet tart ügyeletet. Egyelőre a hétvégeken vehe­tők igénybe, később pedig mindennap. Az ügyelet cél-) ja, hogy gyors segítséget nyújtsanak a sérülteknek mindaddig, amíg a mentők a helyszínre érkeznek. Aratásra készülnek A kombájnok és a szállítójárművek nagyjavítását végzik ezekben a napokban a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet gépjavító műhelyében. Szerelők sokasága serénykedik, hogy az aratás előtti gépszemlére hibátlanul készen álljanak a betakarításhoz szükséges gépek. —RT— AZ MSZMP LAPJA Sok Híren vállalat kellene! Kamatoztatják az önállóságot a síküveggyárban Növelik a tőkés exportot és a nyereséget— Edzett üvegből két és félszeresére emelik a termelést — Virágzik a gyár, több jut a pénztárcába Ahogy mondani szokták: jól húz a csacsi, kiváló­an fut a szekér! A remélhetően nem sértő hasonlat a Salgótarjáni Síküveggyárban jutott az eszembe, hallgatva a kimagasló termelési sikereket. A kollek­tíva kitűnően él az önállóság lehetőségeivel, s az idén olyan eredményeket akar elérni, melyről koráb­ban csak álmodoztak. Közismert nehéz gazdasági helyzetünkben sok ilyen vállalatra volna szüksége az országnak! A síküvegesek 2 milliárd forint árbevételt terveztek ez évre, szemben a tavalyi 1,7 milliárddal. Nyereségben 260 millió forint a célkitű­zés, 60 millióval több a múlt esztendeinél. A tőkés export 1988-ban 6 millió dollárra rúgott, 1989-ben ezt 1, de inkább 2 millióval kívánják megfejelni. A munkásgárda az első öt hónapban hiánytalanul ele­get tett az időarányos ter­veknek, holott a külföldről vásárolt földpát és szóda minősége kívánnivalót ha­gyott maga után. A gyár kétmilliméteres képüvegből tovább növeli a termelését kihasználva a nyugati keresletet. Lénye­ges változás lesz ezen a té­ren, hogy a jövőben a ter­méket csiszoltan szándékoz­zák értékesíteni, mivel az így. kapható ár többszöröse a jelenleginek. Ennek érde­kében egy, esetleg két csi­szológépet szándékozik be­szerezni a gyártó. Edzett üvegből 400 ezer négyzetméter az idei elő­irányzat, s ez nagyjából meg­felel a tavalyi mennyiség­nek. Ám a jövő év közepé­től óriási változások lesznek ezen a területen, tudniil­lik akkorra befejeződik, az a beruházás, amely évi 1 millió négyzetméter üveg előállítását teszi lehetővé. Egy Glastek-kemence vásár­lása és különféle feldolgo­zó gépek üzembe helyezése szerepel a nagyarányú prog­ramban. Az elképzelések megvalósítása után a sze­mélygépkocsikhoz való üve­geket kompletten tudják majd gyártani az üzemben, holott most csak szélvédőt készítenek, s a szerkezetvál­tás alkalmat ad az export­ra. Ragasztott biztonsági üveg­ből is a tavalyi szinten ala­kul majd a termelés, vagyis közel 300 ezer négyzetméter lesz. Az üveg három negye­dét a járműipar, egy negye­dét az építőipar vásárolja meg. Az idei teendők közé tartozik azoknak a kísérle­teknek a befejezése, ame­lyek az Ikarus 300-as és 400-as buszok szélvédőjének sorozatgyártását hívatottak elősegíteni. Hőszigetelő üvegből jelen­tős felfutás várható a pia­con, s a gyár élni akar ezzel a lehetőséggel. Az ez évi termelés 400 ezer négyzet- méter, 60 ezerrel több a ta­valyinál. A teljesítés érde­kében folyamatos munkaren­det vezettek be az üzemben. A Soproni Faipari Vállalat­tal kooperál a síküveg, s az Ausztriába szállított nyílás­zárókkal elégedett a meg­rendelő. A Salgótarjáni Síküveg­gyár tehát virágkorát - éli. Megmutatkozik ez a dolgo­zók fizetésében is: a szén­bányák után itt a legmaga­sabb az átlagos kereset. Az idén 15 százalékkal növek­szik majd a síküvegesek jö­vedelme.

Next

/
Thumbnails
Contents