Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

Á BÉKESSÉG JEGYÉBEN Kényszerű lépések I a szénbányáknál Szomorú hangvételű műszaki értekezletet tartottak § csütörtök reggel a kányási bányaüzemben. Dr. Zsákay | János miniszteri biztos bejelentette: a vállalat nem j tud eleget tenni a szanáló szervezettel megkötött j I szanálási megállapodásnak. I Ennek okaj sokrétűek. Jelentős a tervhez viszonyí- | tott lemaradás a termelésben, kisebb mérvű a vá- j gathajtásban. A szén minősége is rosszabb az elő- | irányzottnál, s mindezek következményeként számot- j tevő az árbevétel-kiesés. Ráadásul az értékesítésre I szánt ingatlanokat sem sikerül a remélt áron eladni: J a várt 335 millióval szemben legfeljebb 220 millió 1 forint lesz a bevétel. (Cikkünk a 2. oldalon.) XLV. ÉVF.. 140. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 16.. PÉNTEK Az MSZMP megyei szóvivőjének tájékoztatója • Erősek a párt megosztottságának jelei •Telek- és lakásvásárlási kedvezmény •Pártalapitvány a jól tanulóknak •Öregek napközije párthelyiségekben • A gyász napja a megbékélés napja legyen! • Megnyílik a megyei pártarchívum Az MSZMP megyei bizott­sága június 12-i ülésén idő­szerű politikai kérdéseket vitatott meg, valamint elő­zetes javaslatot tárgyalt meg a kongresszusi felké­szülésről. Az első titkár vi­taindítóját követően kiraj­zolódott néhány fő problé­makör, melyben a testület állást foglalt. Erről kérdez­zük most dr. Csongrády Bé­lát, a megyei pártbizottság szóvivőjét. (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi konfliktusok Ismét Salgótarján adott otthont a 3. társadalomtör­téneti konferenciának, le­véltárosok, múzeumi dolgo­zók, szociológusok, néprajz- kutatók tanácskozásának. A tegnap kezdődött előadás- sorozat három napon át fog­lalkozik hazai történelmünk társadalmi konfliktusaival, a salgótarjáni székhelyű Haj­nal József-kör rendezésé­ben, A nyitónapon Boros Sándor, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte az ország valamennyi részé­ből érkezett vendégeket, a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola helyi, intézetében. „Olyan időket élünk” — mondotta Boros Sándor —, „amelyekben helytállni csak világos történelmi látáson nyugvó magatartással le­het”. Majd utalt rá, törté­nettudományunk felelőssé­ge, hogy hiteles tudással elé­gítse ki ezt az igényt. Az egyesületként működő Haj­nal-körtől azt várjuk, hogy új forrásokkal, új módsze­rekkel, új megközelítések révén, a társtudományokkal sokoldalúbb kölcsönhatás­ban legyen képes reálisabb, összetettebb, igazabb képet alkotni a magyar társada­lom múltjáról, jelenének és továbbhaladási lehetőségei­nek jobb megértése érdeké­ben. „Sokat várok attól” — (Folytatás a 2. oldalon) fl megyei képviselőcsoport ülése Kiadós munka vár az Országgyűlés június 27-én kezdődő ülésszakára, a fél­tucatnyi napirend előzetes vitáját tegnap végezte el az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Devcsics Miklós, a képviselőcsoport vezetője, több minisztérium számos képviselőjét is kö­szöntötte az eszmecserén, a törvényjavaslatokhoz fűzött eligazító szavak segítették az állásfoglalást. A honvédelmi törvény módosított szövege kapcsán — elsősorban dr. Bar falué dr. Borszéki Erzsébet kép­viselőtől — több észrevé­tel is elhangzott. A hon­védelmi igazgatós kapcsán például szóvá tette: miért firtatnák a pártállást és a tömegszervezet,i tagságot, amikor ez ellentétes a ma megerősödő gyakorlattal. Ke­lemen József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke megerősítet­te: ugyanez volt a honvé­delmi bizottság ülésének ál­láspontja is, így valószínű­leg mindez kimarad az előterjesztésből, összhangban van ez a képviselő meg­jegyzésével: néphadseregről, nem pedig párthadseregről lévén szó, indokolatlan az ilyen nyilvántartás. (Folytatás a 2. oldalon.) Fejleszteni akarják a szénen kívüli tevékenységet, s az eddiginél nagyobb feladat vár a kisterenyei villa­mos részleg dolgozóira is. Fotó: Bábel VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD MALÉTER PÁL (1920—1958) Uj üzlet, magyar—francia vegyes vállalat SZILÁGYI JÚZSEF (1917—1958) Az elmúlt három eszten­dő sikerei után, no meg a csomagológépek eredményes termelésének következté­ben a Szécsényi II. Rá­kóczi Termelőszövetkezet az idén is megrendezte úgy­nevezett partneri napját. Hogy népszerűek és kere­settek a szécsényiek gyárt­mányai, mi sem jelzi job­ban; a csütörtöki bemutatón telt ház volt, mintegy 320 fő foglalt helyet a városi művelődési ház színházter­mében, hogy meghallgassa a gépgyártásról adott tájé­koztatókat és megtekintse a termelőszövetkezet tevé­kenységéről készített filmet. D|r. Sümegi Sándor meg­bízott tsz-elnök köszöntője utón, Percze István keres­kedelmi igazgató, Morvái Béla ipari igazgató, majd Nógrádi Dezső, a Hunpack- mas Gt. igazgatója tájékoz­tatta a jelénlévőket a cso­magológép-gyártás helyze­téről, a gyártmányok minő­ségéről és keresettségéről!. Az előadások után került sor a nap „fénypontjára”, a II. Rákóczi Mgtsz csomago- lógép-gyártó üzemében ren­dezett kiállítás megtekinté­sére. A jelenlévő szakem­berek, üzletkötők, kereske­(Folytatás a 2. oldalon.) , Nagy volt az érdeklődés a bemutatott csomagológépek iránt. —kép: Rigó— GIMES MIKLÓS (1917—1958) A napi politika csatározásaitól érintetlen falusi paraszt­asszony minden korábbinál nagyobb figyelemmel kiséri a rádiót, elmélyül a máskor csak felütött újságokbon. A végtisztességgel történelmi igazságot megkapó politikusok nevét sorolja - immár mint közeli ismerőseiét -, szavai­ban azonban ott az aggodalom is: csak baj ne legyen! A mai közélet nyelvén ennek igényét igy látja a tájé­koztatásban: nemzeti igazságtétel és megbékélés. Ez volt a mottója annak a múlt heti beszélgetésnek is, amelyet Pozsgay Imre államminiszter és Horn Gyula külügyminisz­ter folytatott a sajtó képviselőivel, s ahol kiemelt figyelmet kapott Nagy Imre és sorstársai mai temetése. E fórumon nem akadt megnyilatkozás, amely ne azt sugallta volna: a nemzeti megbékélés történelmi jelentő­ségű napja lehet a mai. Az MSZMP Központi Bizottsága — a történelmi albizottság feltáró munkája nyomán - a Minisztertanács és az Országgyűlés is kifejezte vélemé­nyét, azóta sok más, a megegyezést szolgáló nyilatkozat is napvilágot látott. Mindebben kulcsszó a megbékélés és a reform. Annak a biztos tudatában, hogy gondjaink megoldása csakis bé­kés úton lehetséges, semmiféle vita nem tisztázható - legalábbis nemzeti tragédia nélkül - erőszakkal. Optimis­tán mondhatjuk: reményeink ma minden korábbinál elő- remutatóbbak. Az idézett fórumon az egykor elítélt Révész András igy fogalmazott: mindennek, aminek meg kell történni, a teljes békesség jegyében kell végbemenni. Révész András a megbocsátásra is apellál, ily módon: felejteni nagyon nehéz, megbocsátani valamivel könnyebb. Igazsága van, de ez az igazság másokéi is. Csak meg­rendültén olvasható a meggyilkolt kommunista, Mező Im­re özvegyének nyilvánosságra hozott levele. A tragédiák idézése után ezt írja: „Magammal, a világgal megbékél­tem már, gyógyított az idő is. A megbocsátás útját, azt hi­szem, nehezen tudjuk egészen végigjárni. Emberileg meg kell érteni azokat, akik nyilvánosan ma gyászolják ha­lottaikat. Meg kell adni az elégtételt, a lehetőséget a megbékélésre. Egyetértek mindazokkal, akik június 16-át, Nagy Imre és sorstársai temetésének napját, a gyász, a megemlékezés és ezáltal a nemzeti megbékélés napjaként kívánjuk megélni. Azokat támogatom, akik a békesség, a kéznyújtás, az együtt haladás őszinte szószólói.” Nemcsak gesztusértékű Vásárhelyi Miklós ugyancsak nyilvános vála­sza: az „üzenet” kötelességre emlékeztet: fejet kell haj­tani Mező Imre előtt is. A két levél mögötti tartalom - ha más megvilágításban is - hangsúlyt kapott a szerdán Salgótarjánban tartott megyei pártaktiván is. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára mondotta ki, hogy egyetlen politikai rendszer sem viselhet a hátán olyan morális terhet, amelyet a megalapozatlan, súlyos ítéletek jelentenek. Sokan kimondják ma óhajukat: egyszer és mindenkor­ra zárjuk már le régi ügyeinket, tisztázzuk, békéljünk meg múltunkkal. A nemzet óhajtása ez. A kor parancsa azonban a leszámolás helyett az el­számolás, a nemzet sorsa az egymással és önmagunkkal való megbékélésen múlik. Ebben természetesen benne van mindenki vitathatatlan joga arra is, hogy saját belátása, tiszta lelkiismerete szerint gyászoljon ma, emlékezzen. Személyesen a Hősök terén, vagy szerte az országban: gyertyagyújtással, megemlékezésen való részvétellel, vagy csak egyszerű főhajtással. A nemzeti igazságtétel és megbékélés lehet a forrá­sa erőnk megújulásának, manapság sajnálatosan szapora gondunk megoldásának. A sok tőről sarjadó szándékot kecsegtetően hitelesítik a megkezdődött politikai egyez­tető tárgyalások. A megnyitáskor Szűrös Mátyás, ,az Or­szággyűlés elnöke szavai sokatmondóan érzékeltették a tétet: „A ránk leselkedő katasztrófa veszélyét elhárítani, az ország szekerét a mély kátyúból kilendíteni többpárt­rendszerben is csak együtt lehet.” Közös munkával. A gyászt ugyanis a cselekvésnek kell követnie, bár manapság a pezsgő politika eseményei mel­lett az újságok alig írják le ezt a szót. Sajnálatos arány­tévesztés, hiszen megtermelt javak nélkül a legteljesebb demokratizmus és a legszínesebb politikai paletta is vaj­mi keveset ér. A múltnak - és persze gyermekeinknek is - szóló történelmi igazságtétel mellett terjedjen ki a megegyezés erre is. A jövő érdekében. Kelemen Gábor Emlékezzünk csendes főhajtással! NAGY IMRE (1896—1958) AZ MSZMP LAPJA LOSONCZY GÉZA (1917—1957) »

Next

/
Thumbnails
Contents