Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

TÉESZ, FÖLD, ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS Tanácskozik az Országgyűlés —képeit: . kulcsár—x Az ülésterem előcsarnoka az újságírók egyik birodalma. Itt készülnek az interjúk, az élő riportok Vélemények, hangulatok a megyeszékhelyi üzemekből A hibás döntések árát a munkásokkal fizettetik meg Az MSZMP salgótarjáni végrehajtó bizottsága állási leglall a Balassi Bálint Asztaltársaság relormkörének nyílt leveléről Szűrös Mátyás elnökleté­vel szerdán folytatta mun­káját az Országgyűlés ked­den megkezdődött üléssza­ka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításá­ról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módo­sításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálko­dásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt köve­tően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal he­lyet Sztanko Todorov. a Bol­gár Népköztársaság nemzet­gyűlésének elnöke és az ál­tala vezetett küldöttség. Eb­ből az ' alkalomból külön kö­szöntötte a bolgár vendége­iket. A három törvényjavaslat­hoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­tott expozét. A három törvény módosí­tását, korszerűsítését a tár­sadalmi fejlődés, a gazdasá­gi megújulás követelményei tették szükségessé — mond­ta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, majd rá­mutatott: — A termelőszö­vetkezetekről, a földről és az ' erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló tör­vény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indul­tak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltaikkal össz­hangban először a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva, a szövetkezeti szektorról el­mondta: az 1250 termelőszö­vetkezet, a 60 szakszövetke­zet, a 12 halászati termelő- szövetkezett és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja élő. A 1er­melőszövetkezetek — gazda­sági tevékenységük mellettit — meghatározó szerepet ját­szanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk lé­téért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt, két évti­zed alatt többször módosítot­ták — mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtize­des, sok társadalmi, politi­kai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező • ta­pasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól ér­zékeltetik az önrendelkezés­ben, a vállalkozás lehetősé­gében, a szövetkezeiti tagság élet- és muntkakörüllményei- ben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás mgaik ad ál y ozá­sához már korábban is több előremutató reformra lett vol­na szükség. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítás­tól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reform­hoz illeszkedő, reformszelle- mű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövet­kezeti tagság számára létkér­déssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasz­tás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvé­nyesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék le­hetővé a demokrácia tény­leges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsola­(Folytatás a 2. oldalon) Ez évben második alka­lommal tűzte napirendjére a megyeszékhely ipari üze­meiben szerzett tapasztala­tok megvitatását az MSZMP salgótarjáni végrehajtó bi­zottsága. Ezúttal is üzemi pártbizottsági üléseken vet­tek részt, párttagokkal, mun­kásokkal beszélgettek a vb tagjai, hogy benyomásokat szerezzenek a helyi gondok­ról, az emberek hangulatá­ról. A tapasztalatokat a vb szerdai ülésén összegezték. Ahány helyen csak jár­tak a vb tagjai, az emberek mindenütt szóvá tették a bizonytalanságot, a követhe­tetlen intézkedések okozta zűrzavart. Egyetértenek az­zal, hogy az MSZMP tisz­tázni akarja múltját, ugyan­akkor szeretnék, ha ennek a folyamatnak mielőbb vége lenne. Úgy látják ugyanis, az erők a múlt tisztázására összpontosulnak, alig jut fi­gyelem napjaink kérdéseire, a gazdaságra, mely a nagy politikai csatározások köze­pette csendben összeomlik. Az üzemekben dolgozó kommunisták közül sokan úgy látják, ebben az ország­ban a hangoskodók érnek könnyen célba, aki „csak” dolgozik, az rendre pórul A reformkörök országos ta­nácskozásán, Szegeden egyet­len olyan megye volt csupán, melynek MSZMP-tagjai nem rukkolhattak elő a párt meg­újítását szolgáló csoportosulás­sal: Nógrád. Ma pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy a megyeszékhelyen — néhány na­pon belül — a második re­formkor alakult meg, szerdán a Nógrádi Sándor Múzeumban, noha neve épp e visszás hely­zet miatt — lapzártáig nem dőlt el. A helyszín azonban nem véletlen; az összegyűlt, mint­egy 20 MSZMP-tag fontos fel­adatának tekinti, hogy a kor­szerű ■ politizáláshoz a hiteles történelmi alapot tárja fel, s ebben a folyamatban, munká­ban a múzeum alappillér le­het. Vitaindítójában dr. Hor­váth István igazgató ez utóbbi gondolatot hangsú­lyozta. A házigazda erre az alapra építkezve képzeli el a jelenleg legnagyobb befo­lyású politikai erő, az MSZMP segítését, támoga­tását, nem mellőzve az al­kotó kritikát, s távol tart­va magát a szélsőséges né­zetek befolyásától. „Nem akarunk a már megalakult tarjáni reformkor alternatí­vája lenni!” — hangsúlyoz­ta. A továbbiakban minden jelenlevő szólt arról, mi késztette őt a „műhely” munkájának megismerésé­re, miért akar csatlakozni e maghoz. Abban szinte va­jár. Megfogalmazták ezt ab­ból az aspektusból is: a be­csületesen dolgozó munkások nem tehetnek arról, hogy kátyúba jutott az ország szekere, igazságtalannak tart­ják tehát, hogy a hibás dön­tések árát velük fizettetik meg. A napjainkban folyó politikai vitákat úgy érzé­kelik, hogy a szellemi elit, az értelmiség folytatja pár­viadalát a fizikai munkások feje fölött. Az üzemekből hozták a vb- tagok ezt a véleményt is: az ideológiai pluralizmus mellett mind jobban kibon­takozik egyfajta ideológiai terrorizmus is, mely az el­számoltatás helyett a leszá­molást akarja. Szóvá teszik az emberek, hogy a Politikai Bizottság és a Központi Bi­zottság gyakorta vált véle­ményt, ugyanakkor azt is elvárják tőlük, hogy tartsa­nak lépést változó világunk- ' kai. Hossz vért szülnek a közvéleményben a kapkodó intézkedések, az ingatag ma­gyarázkodások, a cinikus nyilatkozatok, melyek mint­ha tudatosan akarnák rom­bolni a kormány hitelét. Sok véleményt tettek le a testület asztalára tegnap a lakóterületi pártmunkával lamennyien egyetértettek, hogy az értelmiség^ réteg, mint a legtöbb közösség szempontjából legfontosabb kohéziós erő, indítson el — önszerveződéssel — egy. po­litikai tisztázó folyamatot, melyben fontos szerepet kap a gyakorlati eligazító tevé­kenység. A lényeg, hogy a város, s talán a megye szempontjából egy életké­pes program bontakozzon ki, amely szőkébb pátriánk fel- emelkedését szolgálja. Volt, akit a pártnak az utóbbi évtizedekben ki­alakult politikája — elein­te — hittel, bizakodással töltött el, s ma látnia kell, hogy ez illúzió volt. Más vélemény szerint ez az utol­só esélye a pártnak a meg­újulásra. S volt olyan is, aki arra kíváncsi: vajon koráb­bi ellenkezései, pesszimiz­musa téves nézetéből kö­vetkeztek, vagy volt igaz­ságtartalma? Az „apparátusbéliek” — hiszen e körben is találunk pártbizottságokon dolgozó­kat — szinte egybehangzóan tették fel a kérdést Önma­guknak: apparátuson kívüli közösségben elfogadhatók-e nézeteik? Egy valaki azt firtatta: kinek akarnak se­gíteni, mert a jelenlegi párt­vezetés számos tagja el­vesztette már hitelét a tag­kapcsolatban is. A ma még üzemi pártalapszervezetek- ben dolgozók idegenkednek a lakóterületen végzendő pártmunkától, jóllehet belát­ják. hogy mind az új tulaj­donlási formák, mind a többpártrendszer ez irányba tolja majd el a politikai munkát. Az egyebek közt szó esett a Balassi Bálint Asz­taltársaság reformköre ál­tal' a minap közzétett nyílt levélről, melyben Devcsics Miklós országgyűlési képvi­selőt szólították fel önvizs­gálatra és visszavonulásra. A végrehajtó bizottság kul­túrálatlannak, elfogadhatat­lannak minősítette a visszahí­vás módszerét, ugyanakkor leszögezte: egyetlen választott közéleti tisztségviselő sem térhet ki a megmérettetés elől. Az állásfoglalás után C. Becker Judit, a városi ta­nács elnöke és Petesházi Gá­bor, a HNF városi bizott­ságának titkára a végrehajtó bizottság tudomására hozta máris gyűjtik a választópol­gárok véleményét az 1-es választókörzetben (északi vá­rosrész), hogy tisztázzák, elé- gedettek-e a körzetben Dev­csics Miklós országgyűlési képviselő munkájával, vagy sem. r ság előtt: támogatni csak hiteles embereket szabad! Kérdésként vetődött fel: egyáltalán igényli-e a párt a segítséget? Végül volt olyan is, aki „mindössze” nemes beszélgetést várt. . . ☆ Lapzártakor még tartott a beszélgetés. Plachy Pétert, az MSZMP salgótarjáni el­ső titkárát arra kértük, mondja el véleményét a teg­nap megalakult „reform­körről”, hiszen ő maga a műit hét pénteken megala- kultnak már tagja. — Minden jó szándékú kezdeményezésnek örülünk, értékeit szeretnénk mun­kánkba integrálni. Az MSZMP salgótarjáni re­formköre a nyilvánosság meghirdetésével alakult, alulról — szoktuk mondani —, s rendkívüli érdeklődést váltott ki. A tegnapi ala­kulás szervezőinek felro­vom a nyilvánosság hiányát, hiszen magam is részt vet­tem volna az összejövete­len, ha tudok róla. Kölcsö­nös érdekünk a közeledés, s erre jó alkalom lehet a pén­teken, a HNF-székházban 16 órakor kezdődő, első hiva­talos összejövetelünk, mely­re e másik kör tagjait is várjuk. (németh) Dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyet­tese a vendégek részére fenntartott páholyokból ismerke­dik a parlament munkájával. Még egy reformkor Salgótarjánban ?

Next

/
Thumbnails
Contents