Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-15 / 112. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON •w-v TELEXEN ÉRKEZETT. Sem előnyt, sem hátrányt Nem magyarkodásból Beszélgetés Veres Gáborral, a beregszászi járási pártbizottság első titkárával Szovjet-Ukrajnában, Be­regszászon, az utcákat járva, úgy érzi magát az ember, mintha megyénk valamelyik nemzetiségi községében lenne. Egy idő után pedig hajlamos arra, hogy a la­kosság érintkezési nyelvé­nek a magyart tekintse. A beszélgetésre a nemze­tiségi kérdésről Veres Gá­bor mateçnatikust, kandidá­tust, a pártbizottság első tit­kárát kértem meg. — Ön egy soknemzetisé­gű, ugyanakkor döntően ma­gyarlakta terület első szá­mú politikai • vezetője. Ügy tudom, hogy ebben a beosz­tásában régóta tevékenyke­dik, jól ismeri a nemzetisé­gi kérdés felfogását és gya­korlatát. — Járásunkban a nemze­tiségi kérdés mindig napi­renden volt. Ezt az élet kö­vetelte meg. Köztudott, hogy Kárpát-Ukrajnában nagy múltja és mély gyökerei vannak a magyarságnak. Rajtuk kívül tizenhét nem­zetiség található a járásban. A közöttük kialakuló, helyes együttélés meghonosításá­ban alapelvként fogadtuk el, és ennek megfelelően cse­lekedtünk, hogy a történel­mileg kialakult új helyzet­ben együtt kell élnünk, dol­goznunk, boldogulnunk. — Mi jellemzi az itt élők magyarságtudatát?-— A járásban nyolcvanhá- Tcmezren élnek, közülük hetven-hetvenöt százalé­kuk magyar ajkú. A második világháború befejezését kö­vető évtől én mint magyar újságíró, az önálló járási magvar lapnál a Vörös Zászlónál dolgoztam tizen­egy évig. Itt alakult meg az első irodalmi kör, innen ke­rültek át az újságírók az Ungváron megjelenő kárpá­tjai Igaz Szó című újsághoz. A magyarságtudat erősítését szolgálja a maga módján két képzőművészünk : Garam­völgyi József és Horváth Ani, valamint Füzesi Magda költő. Az ukrán irodalom jeles költője pedig Petróczi Iván. — Érdekelne, hogy a leg­utóbbi nemzetiségi kérdés­sel foglalkozó pártplénum állásfoglalásaként milyen folyamatok indultak el, hol tartanak ezek? — Az igazsághoz tartozik, hogy a bevezetőben emlí­tett időszakban átmenetileg különböző tabuk pangásra kényszerítették a korábban kedvezően alakuló, zajló fo­lyamatokat. Ebben az idő­szakban egzisztenciális kér­dések merültek fel, gondot okozott a munkalehetőség, a korábbi lüktető kulturális szellemi élet pedig megállt. A legutóbbi nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó párt­plénum e tekintetben is szé­lesre tárta a kapukat. Bizo­nyára ön is látta a kétnyel­vű utcaneveket, az üzletek magyar nyelven való feltün­tetését. A járás ötvenkettő általános iskolája közül egy orosz, kettő ukrán, a többi pedig magyar. Az óvodák­ban magyarul tanulnak az apróságok. Egy önálló alko­tócsoport most dolgozik a magyar történelemkönyv összeállításán. Tizenhat me­zőgazdasági üzem közül a magyarlakta területeken ti­zenegyben magyar nemzeti­ségi az első számú vezető. A párt-alapszervezeti titká­rok, a tanácselnökök ötven- hatvan százaléka is magyar. A Kárpátontúli Dolgozóik Kulturális Egyesülete meg­kezdte a helyi szervezetei­nek létrehozását. Nem ma­gyarkodásról, hanem olyan reális lehetőségek okos ki­használásáról van szó, amely hozzájárul a magyarságtu­dat és kulturális életünk erő­södéséhez felpezsdüléséhez. A magyar nemzetiség nem jelent sem előnyt, sem hát­rányt. A nemzetiségi kér­dést tárgyaló pártaktívákon szóba került az állampolgári jog maradéktalan gyakorlá­sának feltétlen biztosítása. — Mivel nem kis feladat­ról van szó, vajon hogyan kapcsolódik be ebbe a nagy munkába az értelmiségiek csapata, valamint az egy­házak? — A pedagógusok egyér­telműen támogatják, a mű­szakiakról is ugyanezt mond­hatom. Az egyházak képvi­selői pedig lojálisak és tevé­kenyen részt kérnek elsősor­ban. az anyanyelvi művelő­dés feladataiból. A magya­roknak az anyaországgal va­ló kapcsolatát erősítik a tá­jékozódásban biztosított szé­les lehetőségek Az itteniek bőven válogathatnak a Ma­gyarországról érkező napi­sajtókból, hetilapokból és képeslapokból. Pártszerve­zeteink segítenek abban, hogy a nemzetiségi állam­polgárokat a hivatalokban mindenütt tisztelettel fogad­ják, megkülönböztetés nél­kül foglalkozzanak ügyeik­kel, kéréseikkel. A további tennivalók, az élet által felve­tett nemzetiségi kérdéseket célzó problémákat még az idén, testületi ülésen meg­vitatjuk, s az illetékesekkel közösen alakítjuk ki az újabb tennivalókat. — Végül engedjen meg egy személyep kérdést. Az ön beosztásában meddig tudja megőrizni, megtarta­ni, megóvni sajátos egyéni arculatát, stílusát, új iránti érzékenységét, kezdeménye­zőkészségét, többirányú szel­lemi érdeklődését egy-egy vezető? — Ebben a beosztásban a Szovjetunióban, Kárpát- Ukrajnában magyar nem­zetiségű csak egyedül én vagyok. Három nyelven — orosz, magyar, ukrán —kell a különböző fórumokon tol­mácsolnom gondolataimat. Még nem gondoltam végig, de talán igaza lehet, hogv a pártmunkában töltött évek megkoptatják az ember egyéni stílusát, sajátos ar­culatát. Ezen úgy próbálok segítem, hogy sokat olva­sok, gondolkodom, igyek­szem fantáziámat valami­lyen formában felgyorsítani '— fejezte be gondolatait a beregszászi születésű, tős­gyökeres magyar családból származó Veres Gábor. — Venesz Károly — Szervezett, tervszerű munka az HHSZ-klubokban Az MHSZ Nógrád me­gyei vezetőségének székhá­zában, Salgótarjánban ösz- szevont megyei klubtitkárt értekezletet tartottak, ame­lyen megjelent Bognár Fe­renc ezredes, az MHSZ fő­titkárának első helyettese is. Az értekezleten egyebek között megtárgyalták a kö­zelmúltban lezajlott vezető­ségválasztó klubközgyűlések tapasztalatait. A közgyűlések megtartá­sára az év első három hó­napjában kerül sor. A 125 klubból — személyi és át­szervezési okok miatt — mindössze háromnál nem tartották meg a közgyű­lést. A közgyűlések előké­szítése lelkiismeretes, fe­lelősségteljes volt, s ez a megjelenésben és az akti­vitásban is megnyilvánul. A megjelenési arány 70—80 százalékos volt, ám volt olyan hely (Zagyvaróna), ahol a 100 százalékot is meg­haladta. Alkalmanként 6— 12-en mondtak véleményt. A hozzászólások a jobb munkavégzésre, a munka- feltételek javítására ösztö­nöztek. Elismerően szóltak a hozzászólók a klubok te­vékenységéről. Az állami, párt- és társadalmi szer­vek minden esetben kép­viseltették magukat. Dr. Szilágyi Tibor, országgyű­lési képviselő, az öblös- üveggyári klubközgyűlésen például elismerően szólt az MHSZ munkájáról. A beszámolók döntő több­ségükben reális képet ad­tak a klubok tavalyi tevé­kenységéről, gazdálkodásá­ról. Eredményesen tevé­kenykedtek, elsősorban a honvédelmi nevelést szolgá­ló rendezvények megtartá­sával, gazdálkodásukban pedig a takarékosság tük­röződött. A hozzászólók gazdagították, tartalmasab­bá tették a klubéletről ki­alakított képet, annál is in­kább, mert több, a társa­dalmunkat is foglalkozta­tó kérdés is előtérbe ke­rül. Így a fiatalok helyzete, a velük való foglalkozás az, hogy az MHSZ sajátos esz­közeivel, hogyan tud segí­teni a nevelésben. Sokan szóltak az MHSZ szerepéről, feladatairól, fi­gyelmeztetve arra. hogy társadalmunk átalakulóban van. Sok más egyéb mel­lett az együttműködés lehe­tőségeiről, feltételeiről, a képzési feladatok teljesítésé­ről is szó esett. Nem egy közgyűlésen az alternatív mozgalmakról, az azokkal való kapcsolatról is elhang­zott hozzászólás. Számos felszólaló időzött, elemezte, az MHSZ-nél fo­lyó tömeg- és versenysportot. Szó volt a lőterek építésé­ről, a bázisok fejlesztéséről és karbantartásáról. Szóba került a technikai és sport­eszközök ellátottsága, biz­tonságos fegyver- és lőszer­tárolás és a gépjárműokta­tás is. A 123 klubnál történt vá­lasztásnál 107 titkárt újra­választottak. ugyanakkor l(i klub élére új titkár került, összegezhetjük, a közgyűlé­sek elérték céljukat, s bi­zonyították, hogy az MHSZ- klubok megléte és jövője meghatározó az üzemekben, intézményekben és lakóhe­lyeken. Gazdag, tartalmas program várja a fiatalokat ! Ez fontos is, hogy az MHSZ megyénkben működő klub­jai is mozgósítani tudják a fiatalokat, a lakosságot, hogy erősödjön a honvédel­mi -nevelés és képzés, a verseny, és tömegsport. A változó társadalmi hely­zetben az MHSZ-iklubok is új szellemben, új gondol­kodással kívánják szolgálni a megújhodást. Elmondhat­juk: a beszámolók egy terv­szerű, szervezett és előre­mutató programmal rendel­kező szervezet munkáját tükrözték. Ezek egyben a klu­bok jövőbeni munkáját is meghatározzák. Szécsényi kitüntetettek A Magyar Vöröskereszt szécsényi városi vezetősége kibővített testületi ülésen emlékezett meg a Vöröske­reszt világnapjáról. Az ünnepi eseményen az országos vezetőség több ki­tüntetését Báli Nándorné dr., a Vöröskereszt Nógrád me­gyei vezetőségének titkára adta át. A Vöröskereszt munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át Tóth Jo­lán, a szécsényi nyugdíjas Vöröskereszt-szervezet titká­ra, bronz fokozatát pedig Túrái Barnabásné Nagylóc községi Vöröskereszt-szerve­zet titkára kapta. Az ifjú­ság körében végzett egész­ségnevelő munkáért, kitün­tetésben részesült dr. Ha- raszty Zsombor, Varsány körzeti orvosa, dr. Domon- kosné Tari Katalin, szécsé- nyj és Pénzes Sándorné nagylóci védőnő. A véradószervező-mun- káért emlékplakettel tüntet­ték ki Juhász Vincénét, a rimóci Vöröskereszt-szerve­zet titkárát. A véradómozga­lomban végzett munkáért, az országos vezetőség oklevéllel tüntette ki a BRG szécsényi gyáregységének szerszám­üzemi és a ludányhalászi szociális otthon kollektívá­ját. r HÉT várható eseményei Hétfőn Bátonyterényén, a lakossági összefogással megvalósuló közműfejlesztések helyzetéről, az OTP lakásépítő és -értékesítő tevékenységéről, valamint a helyi Tüzép-telep szolgáltatásairól tárgyal a tanács végrehajtó bizottsága. Balassagyarmaton, a tanács vb- ülésén tájékoztatót hallgatnak meg a vízellátásról, valamint a fiatalok lakáshelyzetéről. Pásztón egy; javaslat kerül a végrehajtó bizottság elé az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapít tásáról. Salgótarjánban rendkívüli végrehajtó bízott' sági ülésre kerül sor. Salgótarjánban, a Petőfalvi .Lajos Általános Isko­la névadója születésének 75. évfordulója alkalmából rendéz ünnepséget. Kedden, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának ülésen Salgótarjánban a párt Központi Bizottságának legutóbbi tanácskozásáról hallgatnak* meg tájékozta­tót. Pásztón, a Hazafias Népfront városi értekezletén új tisztségviselőket választanak. Szerdán, a Magyarországi, Szlovákok Demokratikus Szövetsége a nemzetiségi törvény alapelveiről vitáz­nak a kétnapos rendezvényen. Pénteken, Salgótarjánban, a Hazafias Népfront vá­rosi értekezletére kerül sor. Újjáválasztják a városi bizottságot, valamint megválasztják a megyei érte­kezlet küldötteit. Az Eötvös Loránd Tudományos Egyesület országos fizikai versenyének megyei értéke­lését tartják Salgótarjánban, a Technika Házában. Szombaton, Halász Judit és a Bojtorján, együttes szerepel Rétságón, a művelődési központban. Véget ért a Mógrádhő bemutatkozó szezonja • Telefonos ktváncsiskodás • Elavult a vezetékhálózat • Egy városrész, egy gazda Az elmúlt héten befejező­dött a távfűtés, az utóbbi évek leghosszabb fűtési sze­zonja ért véget. Ez a sze­zon volt egyben az elmúlt év októberében megalakult Nógrád Megyei Hőszolgálta­tó Vállalat bemutatkozása is. A vállalat azzal a céllal jött létre, hogy e szervezeti változás újat hozzon a szol­gáltatásban, javuljon a hő­szolgáltatás minősége, emel­kedjen a kiszolgálás kultu­ráltsága. Az üzemeltetésben folyamatos műszakban dol­gozók érdekeltsége a szol­gáltatás zavartalanságához, minőségéhez kötődik. A vállalat dolgozói mint­egy 1 millió légköbméter fű­téséről, valamint 50 ipari fo­gyasztó hőellátásáról gon­doskodnak. A területfelélő- sök egy-egy városrész gaz­dái, naponta ellenőrzik a hőközpontokat, feltöltik víz­zel a fűtési hálózatot, légte­lenítenek. Munkájuk révén alakulhat ki a szoros kap­csolat a fogyasztók és a szolgáltatók között. A hő­szolgáltatók egyébként a vál­lalati emblémával ellátott egységes munkaruháról is felismerhetők. A hőfokellenőrök felméré­sei alapján központilag le­het irányítani a fűtésiener- gia-felhasználást. Munkájukat mind kevesebben minősítik zaklatásnak, hiszen tudják, hogy mind az alul-, mind a túlfűtés káros. Az ügyeleti diszpécser- szolgálat hibabejelentés nél­kül is felhívott időnként né­hány fogyasztót, hogy érdek­lődjön a fűtés és a meleg­víz-ellátás színvonaláról. Különösen fontos e „kíván- csiskodás” az átmeneti fűté­si szezonban, arfiikor este már fázunk, délelőtt viszont rendszerint melegünk van. Szaporodik azoknak a fo­gyasztóknak a száma, akik átalánydíjas karbantartási szerződést kötnek a válla­lattal a hőközpontokra és a belső fűtési hálózatra. De rajtuk kívül is valamennyi fogyasztót tájékoztat a vál­lalat az elengedhetetlenül szükséges karbantartási munkákról. A legnagyobb gondosság ellenére is kilyukadhatnak a föld alatti vezetékek s be­következhet sokféle üzemza­var. A 25 éves fűtési veze­tékhálózat teljes rekonstruk­cióra szorul. A hibákat kü­lön üzemzavar-elhárító cso­port javítja ki. A távhőszolgáltatás üzem­biztos, robbanásveszély-men­tes, környezetkímélő szol­gáltatás. Mint minden hőel­látási forma, sajnos, ez is költséges. Átlagos külső hő­mérséklet és légtérfogatú la­kás, átlagos hőtartalmú fű­tőanyag esetén a távhőszol­gáltatásért a lakosság napon­ta 20—25 forintot fizet, az állami támogatás 53—73 fo­rint. Gázfűtés esetén a díj 35—40 forint, széntüzelésnél központi fűtéssel 60—100 fo­rint, az állami támogatást a gáz- és a szénárban hatá­rozzák meg. A növekvő energiaárak mellett alapve­tő feladat téhát a technoló­giai lehetőségektől függő hő­szolgáltatás megvalósítása. Csőke Béla Nógrádhő-igazgató ahogyan a gyermekek szerelik Úttörőtúra — őrsvezetőképzés A tanév kezdetén őrsveze- töképző tanfolyamot indítot­tak a salgótarjáni városi út- törőházban, amelynek célja az volt, hogy a korábbi út­törőprogramokat a gyerme­kek gondolatvilágához, igé­nyeihez és kívánságaikhoz közelítsék. Az- őrsök veze­tői megtalálják és gyakorol­ják azokat a formákat, ame­lyek nem az intézményekre és a tantervekre szerveződ­nek. Szombaton reggel Salgó­tarjánból indult az a túra, amely szabad mozgásra kész­tetett és a gyakorlatban is bizonyította, hogy a jól fel­készült őrsvezetők — pénz­szűkében is — képesek von­zó, színes, tartalmas ismere­teket gazdagító és cselek­vésre késztető rendezvénye­ket szervezni. A túrán részt vevő 250 őrsvezetőn kívül részesei vol­tak a hangulatos esemény­Az ifjú turisták gyülekezőhelyén, az indulás előtti készü­lődésnél készült fényképünk — fotó: kulcsár — nek a korábbi évtizedek, évek úttörővezetői is. Közü­lük ma is sokan segítik, tá­mogatják a gyermekmozgal­mat. Mert mit is akarnak a gyermekek? Több játékot, kirándulást, táborozást. Szombaton Salgótarjánban a úttörőtúrával több is megva­lósult, a „gyérmekálmokból” szórakoztatóan, hasznosan... — rácz —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents