Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-15 / 112. szám

I 1989. MÁJUS 15., HÉTFŐ NÖGRÄD 3 Hihetetlen rövid idő alatt Teljes technológiai váltás Romhányban — Február 6-án álltunk le a termeléssel, 10-én még padlólapokat szállítottunk. Rá két hétre pedig teljesen eltüntettük a régi technoló­giai sort, simává tettük az egész gyártóterületet — ér­tékelteti a régi száműzését Kazsimérszky Róbert gé­pészmérnök, a Romhányi Építési Kerámiagyár R—II. gyáregységvezetője. — A Fe­rikéi olasz cég berendezése rövidesen lehetővé teszi szá­munkra, hogy a padlólap­gyártásban is olyan korsze­rű technológiát alkalmaz­zunk, amelynek segítségével új történelmi szakaszt nyi­tunk a gyár műszaki-techni­kai fejlődésében, verseny- képességünk növelésében. • Robotok dolgoznak Az olasz technika-techno­lógia igen korszerű lesz, a présgép, a mázolószalagok, a kemence. — Automatikusan műkö­dő pneumatikus, hidraulikus robotok dolgoznak majd a különböző munkafolyama­tokban — magyarázta a gyáregységveze’tő. — A ko­rábbi technológiával szem­ben, csak egyszer égetjük ki a nyerslapot. A váltás mi­nőségileg korrektebb, esz­tétikailag pedig megnyerőbb, 1160 fokon égetett, kismére­tű, univerzális, fagyálló mo­zaiklapot garantál, mely ugyanolyan szépen mutat a falon, mint a padlón. A helyszínen is A gyáregységvezető a tech­nika irányításáért és mű­ködtetéséért felelős műve­zető társaival együtt a hely­színen, Olaszországban is­merkedett meg a gyártás minden folyamatával. — Sikeres alkalmazása az R—Il.-ban nagy szakmai ki­hívást jelent számunkra, de biztosak vagyunk abban, hogy nem vallunk szé­gyent. Hogy jó órában mondjam, eddig még nem csúsztunk el az ütemmel. Számításaink jól beváltak. Igaz, az előkészítő munkára háromnegyed évet fordítot­tunk. Ha továbbra is min­den jól összejön, akkor ... De nagyon sok múlik az olasz szerelőkön. Úgy lá­tom, ők is presztízskérdést csinálnak abból, hogy idő­re és jól oldják meg felada­taikat. Sem nekik, sem ne­künk nem szabad megbuk­nunk. Én optimista vagyok... Május 22-én már munka­képes lesz a teljes technoló­giai gyártósor, amelyen két műszakban megkezdik a félüzemi kísérleteket. Az ezt követő főpróba utár. jú­nius közepén előre'átható­Ha az országban nom 1 is, rie a megyében egye- , diiláiló ... mondja Ka- zsimérszky Sóbori, az R—11. gyár egy sog tech­nikai, technológiai meg­újítását irányító veze­tője és működtetője. lag beindul a folyamatos nagyüzemi termelés. Elismerve az alkotás ed­digi sikereit, egy kicsit ké­telkedve jegyzem meg* — Hihetetlen, hogy egy je­lentős műszaki, technikai megújulást nyújtó tőkés be­ruházást ilyen rövid idő alatt megvalósítsanak. — Pedig így lesz — állít­ja Kazsimérszky Róbert sze­rényen, de határozottan. — Ha az országban netán nem is, de a megyében minden­képpen egyedülálló a mi vállalkozásunk ... Azzal váltunk el, hogy a főpróba után ismét találko­zunk. Venesz Károly Egyedülálló kiadvány Hazánkban, de Kelet- Európában is egyedülálló ki­adványt jelentetett meg a Magyar Tudományos Aka­démia könyvtárának termé­szettudományi információs igazgatósága: Láng István akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kárának felkérésére közzé­tette az 1981—1987-ben pub­likált természettudományi folyóiratcikkek és idézettsé- geinek jegyzékét. A kötet átfogó képet ad a hazai ter­mészettudományi alapkuta­tás 7 évi publikációs tevé­kenységéről, a magyar ter­mészettudományi kutatás „dicsőségtáblájaként” is te­kinthető. A 480 oldalas adattárban felsorolták az amerikai Ins­titute For Scientific Infor­mation Science Citation In­dex (SCI) adatbázisa 3500 folyóiratában 1981. és 1987. között megjelent összes ma­gyar szerzőnek azokat a cik- ikeit, amelyekre ebban az (időszakban legalább egyszer hivatkoztak. A könyv máso­dik részében, a magyar szer­zők névmutatója kapott he­lyet azonosító számokkal és az idézettségi számok ösz- szevetésével. Mintegy 8 ezer kutató, oktató neve olvasha­tó itt. Ezek közöitt 282 szer­zőnek legalább 3 olyan pub­likációja jelent meg, amely­nek idézettsége nagyobb volt, mint a folyóiratban megjelent cikkek átlagos idézettsége. Közülük 36_an az Akadémia tagjai, 130-an a tudományok doktorai, 116- an kandidátusok, illetve tu­dományos fokozat nélküliek. A kiadványban főleg a fizika, kémia, biológia — beleértve orvosi biológia — művelőinek cikkei szerepel­nek. E jegyzék a társada­lomtudományi publikáció­kat egyáltalán^ nem/ ismer­teti, egy-egy életműnek csak kis részét tükrözi, mégis egyéni teljesítményekről vall. Elősegíti, a tudománymetriai összehasonlító értékelése­ket, elemzéseket. Lesz még bajunk a de­mokrácia értelmezésével — ér­vényesítésével — annyi szent. Nyakunkba szakadt a meg­nyilatkozás lehetősége, szé­pen nődögéi a nyilvánosság fája,, bőségesen hozva a vad­hajtásokat is. Utóbbiak persze nem kívánatosak. De azért nyesegetni úgy kell, hogy a termőágaknak ne essék bán- tódásuk. A Karancslapujtői Karancs Mgtsz elállt egy jövedelme­zőnek ígérkező tervétől, mert a demokratikus ' élőkészítés során beleütközött a nyilvá­nosság ellenállásába. A fal­vak népének akarata ellené­re pedig nem kívánta ke­resztülhajtani az elgondo­lást. ☆ > Az ügyben összehívott ka­rancslapujtői falugyűlés előtt dr. Gergely Sándor tsz-el- nökkel váltunk szót. — Hogy jutott eszükbe, hogy veszélyeshulladék-táro- lót, vagy ahogyan az embe­rek mondják, méregtemetőt csináljanak? — Évek óta melengetjük az,yötletet, hogy belépünk a környezetvédelmi iparba. Óriási a perspektívája, ' pro­duktuma a világban évente megkétszereződik. Szép hasz­not hoz a konyhára, nem is szólván az ember felelőssé­géről, hogy a szanaszét, ösz- szevissza tárolt, szétszórt, eldugott veszélyes hulladék­kal valamit kezdeni kell. Amit mi a kotrdeói major­ban szerettünk volna, az afféle környezetvédelmi kór­ház lett volna — a bajt oko­zó hulladékok elkülönítésére tárolására, idővel megsem­misítésére vagy semlegesítésé­re. A pestises beteget talán en­gedik az egészségesek közt szaladgálni? — Atomtemetőről, tnásodik Csernobilről beszélnek az emberek. — Fogalmam sincs, hon­nan veszik ezeket. Kezdet­től fogva világosan megma­gyaráztuk: a tárolni szán­dékozott hulladék közt nem lehet sugárveszélyes-, tűz- és robbanásveszélyes, valamint bomló szerves anyag. — Mivel tudták volna ga­rantálni, hogy a veszélyes- hulladék-tároló valóban ne legyen veszélyes? — Többszörös védelem­mel. Tapasztalatcserén jár­tunk Hernádkércsen, ahol ugyanezzel foglalkoznak, nyolc család lakik évek óta a tárolótelepen, semmi pa­naszuk nincs. Az emberi gondatlanság ellen egyébként nem létezik százszázalékos garancia. Felajánlottuk azt is: az érintett településeken falvanként alakítsanak tár­sadalmi bizottságot, melynek vezetői tetszésük szerinti időben és gyakorisággal el­lenőrizhették volna a táro­lást. — A falvak népességének ellenállása azonban möttön nőtt. Önöket ez meglepte? — Erre valóban nem szá­mítottunk. Egyetlen lépé­sünket sem titkoltuk, egyet­len lapunkat sem dugtuk el. Arra számítottunk, az embe­rek megértik maj(l, hogy az is veszély, ami ma még nem az ő ablakukat veri. Nem így történt. A felháborodás mind komolyabb méreteket öltött, sokan a személyes fe­nyegetéstől sem riadtak vis»- sza. így hát elálltunk a terv­től. Hiába tartjuk jónak, biztonságosnak, mi itt élünk, velük dolgozunk, nem aka­runk akaratuk ellen tenni. — Személyes meggyőződé­se az is, hogy az effajta kér­déseket népszavazással kell eldönteni? — Nem. Az a vélemé­nyem, hogy a döntést hozók felelősségére kellene bízni. Ha pedig mégis rosszul dön­tenének, tartsák érte a há­tú kát! ☆ A szerdai lapujtői falu­gyűlésnek tehát már csak egyetlen célja volt: bejelen­teni az embereknek, nem lesz méregtemető Kotrocón. A kultúrház nagyterme megtelt. A veremhideg ter­met csak az emberek indu­latai fűtötték, méghozzá igen heves tűzzel. Dr. Gergely Sándor felállt, hogy szóljon hozzájuk, de már első mon­datát goromba közbekiáltá­sok szakították félbe. Az elnök felhívta a hallgatóság figyelmét: náluk a tsz-ben az a szokás, hogy mindenki tisztelettel végighallgatja a másikat. Később emiatt az­tán megleckéztették, mond­ván: ideje hozzászoknia, hogy a szavába vágjanak, elvégre demokrácia van. Kissé sajátságos értelmezése ez a demokráciának... (Az már csupán olaj volt a tűz­re, hogy a taroló megépíté­séről szóló, Salgótarjánból május 5-én feladott hír csak 10-én jelent meg a lapok­ban, köztük a NÓGRÁD- ban is, azután tehát, ami­kor már végleges visszavo­nulót fújt a tsz.) Egymás szájából vették ki a szót a falu lakói. Mondan­dójuk érzelmi indíttatású volt, az észérvek ezúttal ha­tástalanul maradtak. Azzal végül is mindenki egyetér­tett, hogy a veszélyes hulla­dékokat gyűjteni, tárolni kell. De nem itt! Hogy az ártalmas szemét egy részét a Tarján-patak sodorja tova? Az a víz nem errefelé folyik! Hogy a hernádkércsi telepen nyolc család lakik négy éve, és semmi problémájuk? Nem biztos, hogy megérik az ötödiket is! Elődeink is itt éltek, utódaink is itt akarnak ! Orvosi rendelőn törjék a fejüket, nem az atomon! És egyáltalán; mi­ért nem a földdel, az álla­tokkal törődik a tsz? Ha már elvették a földet a paraszt­ságtól, miért nem hatnak oda, hogy megműveljék? összevissza permeteznek a földeken, a gyerekem nem merem már kiengedni a rétre! A folyékony műtrágya­telepet is idehozták a nya­kunkba, azóta a Dobrodából egy fia halat nem tudunk kifogni! Jöjjenek ki a kör­nyezetvédők! Minél hevesebben szólt va­laki, annál jobban megtap­solták. Legjobban azt, aki így tett pontot a vita végé­re: Győzött az ész! Győzött a falu, győzött az élet! Hát, igen. Győztek a fal­vak, meghátrált a gazdaság. S hogy mi lesz akkor a ve­szélyes hulladékokkal? Mi lenne? Hányódnak továbbra is patakban, határban, erdő­ben, mérgüket bemossa az eső a talaj vízadó rétegeibe. Tudja az ördög, hogy mit szívunk a tüdőnkbe, amikor azt hisszük, levegőt veszünk, hogy mit eresztünk le a tor­kunkon, amikor azt hisszük, vizet iszunk. Valóban ezt diktálja az ész? Valóban így győz az élet? Szendi Márta Különlegesen védett körülmények Visszaszállították a Szov­jetunióba a paksi atomerő­mű 1. számú reaktorblokk­jának kiégett — elhasznált — és már öt év óta pihentetett nukleáris üzemanyagát. Mint ismeretes, a friss üzemanya­got a Szovjetunióból kap­juk az atomerőmű reaktorai­ba. Az érvényes magyar— szovjet államközi szerződés szerint a kiégett és nálunk további felhasználásra alkal­matlan, veszélyes hulladé­kot átveszi a Szovjetunió. A Paksi Atomerőmű Vál­lalatnál arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a kiégett nukleáris üzem­anyag első szállítmánya, amelyet különlegesen védett körülmények között indítot­tak útjára Paksról, szom­baton reggel elhagyta az országhatárt. Tájékoztatást adtak a PAV vezérigazgatóságán ar­ról is, hogy a többi reak­torból kiemelt és most pi­hentetett üzemanyag ugyan­ilyen sorsra jut, s így lesz ez a jövőben is, Magyaror­szágon tehát az előírt ötévi pihentetés után sem tárol­nak ilyen veszélyes hulla­dékot. Valamennyit folya­matosan visszaszállítják a Szovjetunióba. Befejezték Pásztó körzeté­ben is a kukorica vetését.- kj — Elvetették a kukoricát A csapadékos idő elmúl­tával a gazdaságok foly­tatni tudták a tavaszi mun­kákat. A silónakvaló kivé­telével befejezték a kuko­rica vetését. Az idén 1 mil­lió 10O ezer hektáron ke­rült földbe a kukorica mag­ja; valamivel kisebb terüle­ten, mint egy évvel koráb­ban. Növekedett viszont azok­nak az üzemeknek a szá­ma, amelyek — a termelé­si rendszerek szervezésé­ben — részt vesznek az úgy­nevezett szuperintenzív ku­koricatermelésben. i^A múlt évben 50 ezer, az i«n már 70 ezer hektáron rolytat- nak ezek a gazdaságok öm.- tözéses termesztést. Győzlek a falvak, meghátrált a tsz Egyetlen lapunkat sem dugtuk el Gyűjtsék, de ne itt! Egy fia hal sincs a Dobrodában

Next

/
Thumbnails
Contents