Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

1989. MÁJUS 13., SZOMBAT NOGRAD 3 Szeneii Márta NÚGRÁD: Foglaljak össze dióhéjban : az önök véleménye szerint mikor fordult akkorát a világ, hogy az évtizedeken át sikerágazatként emlegetett me­zőgazdaság háza tája ma súlyos gondjaitól hangos? FORGÖ IMRE: E.i a kérdést így tenném fel: mi­kor és miért volt siker­ágazat? Mikortól és mi ok­ból gondoktól hangos? Si­kerágazat akkor volt, amikor - társadalompolitikai megfontolásokból több esz­közt kapott — .és nem .is érdemtelenül. Ezt a san­szot a nógrádi nagyüzemek is igen magas színvonalon hasznosították: több termé­ket világszínvonalon állí­tottak elő, egyes cikkek, mim például a tej fajlagos hozama is megközelítette az európai színvonalat. A tá­mogatások és elvonások szaldója akkor a mezőgaz­daság javára szólt, arányo­sabb volt a mezőgazdasági és az ipari termékek ár­rendszere, nem nyílt ekko­rára az agrárolló. Az ipari kiegészítő tevékenységek még három éve is konjunktúrát éltek. A keresleti többlet is húzta az ágazatot. így fut­hatott be fényes pályát a mezőgazdaság. NÖGRAD: Ehhez képest jó­korát változott a világ. FORGÓ IMRE: Kívül is, hévül is. Szembetalál­koztak az üzemek a kíná­lati többlettel, értékesítési feszültségek hozzák lázas állapotba a termelőket. Gon­doljunk csak bele: öt fo­rint a krumpli, két forint a hagyma kilója! Hol té­rülnek meg ebben az elő­állítás költségei? A mező- gazdaságban egyre több és mind drágább ipari esz­közt használnak, akkorára nyílt az agrárolló, hogy ez már inkább argárkasza ! És akkor még tegyük hoz­zá: a mezőgazdasági termék árát a vevő szabja meg, az ágazatban használt ipari termékét meg az eladó! DR. BABLENA FERENC: Az ellátást, az exportot, a dollárbevételt tekintve ma is sikerágazat a mező- gazdaság. Válságágazat vi­szont a lehetőségei szem­pontjából. Az alaptevé­kenység jövedelmezősége ro­hamosan zuhan, egv-két százalékos haszonnal vagy veszteséggel dolgozik. Ta­valy a nógrádi 38 gazda­ságból 24 ráfizetéssel ter­mesztette a búzát! Az ál­latlétszám csökkenése is közismert tény. Az ipari tevékenység jövedelmezősé­ge hosszú időn át eltakarta a gondokat, ma ennek is megkurtult a haszna. DEÁK Pál: Az ér­dekeltség formáit egyéb­ként éppen a kiegészítő te­vékenységekben kamatoz­tatták a gazdaságok, ugyan­is azokban engedélyezték ezeket. Komoly jövedelmi forrás vqlt akkor a me­zőgazdaságban az ipar: a nyereség kétharmadát hoz­ta ! DR. R ADV AN MIHÁLY: Az alaptevékenységek jö­vedelmezősége a 70-es évek közepétől fokozatosan csök­kent. Megsínylettük a ,tol- dozgató-foldozgató árrend­szert, mely logikátlan, sem a világpiaci árakhoz, sem a költségekhez nincs köze. Az ország külkereskedelmi mérlege az ágazat nélkül soha nem lett volna pozitív, de az üzemek helyzete si­ralmas. A tsz-ipar azon­ban nem csodaszer: ver­seny van, s ma már egy­dr. Radván Mihály Forgó Imre Deák Pál dr. Bablena 'Ferenc Juscsák György A EEBSI^S kerékasztala Válság- vagy sikerágazat a mezőgazdaság? Öröm szétnézni a húsüzletekben és a zöldségesstando- kon, a .kínálat az esetek zömében kifogástalan. Panaszra legfeljebb az árusoknak lehet okuk, hiszen nem fogy úgy a portéka, ahogyan szeretnék. 'Mi, vevők viszont az árcé­dulákon látható magas összegekkel nem vagyunk kibékül­ve. Noha a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar bőséges terítéket ajánl a fogyasztó asztalára, mégsincs minden rendjén az agrár agaratok [portáján. A bajok orvoslására agrár]5oIHikai téziseken dolgozik az MSZMP, az alterna­tív szervezetek, programot 'készít a kormány. >Iik hát a be­tegségek, melyeket gyógyítani kell? A kérdésre kerekasztal-beszélgetésünk résztvevőitől vár­juk a választ. Vendégeink ezúttal: Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Mátraaljai Álla­mi Gazdaság igazgatója, Forgó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság eíső titkára, Deák Pál, ta TESZÖV tit­kára, dr. Bablena Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági ' osztályának vezetője, és dr. Radván Mihály, a Karancs- sági Egyesült Erő Mgtsz elnöke. két kisvállalkozás nem ment meg egy átlag tsz-t, hi­szen az iparhoz is nagyság­rend kell. JUSCSÁK GYÖRGY: A termelésnek mindig megvolt a maga ciklikus jel­lege még, ha ezt mi ideo­lógiai alapon tagadtuk is. Szerintem a bajok oda gyökereznek, hogy meg­kíséreltünk ideológiára épí­teni gazdaságot, jóllehet a gazdaság a maga törvényei szerint működik. Ami pe­dig aé ágazat válsághely­zetét illeti: a mezőgazda­ság tavaly a legnagyobb dol­lárbevételt hozta, kiegyen­súlyozott ellátást nyújt, net­tó exportőr, versenyképes az eladók között. FORGÓ IMRE: A nem termelő szféra mindenkor részesedik a haszonból, tény­leg nem mennek tönkre. Nyereségük mégsem jele­nik meg sehol, ráköltik ön­maguk fenntartására. JUSCSÁK GYÖRGY: Ezért idővel magunk is el­hisszük, hogy a farok csó­válja a kutyát. DEÁK PÁL: A vál­sághangulat szítását sze­rintem sem lenn kezdemé­nyezték. Odafönn kell végre tudomásul venni, hogy ha ennek az ágazatnak stabili­záló szerepet szánunk, ak­kor invesztálni is kell bele. A nógrádi gazdaságok be­vétele 1980 és 1988 között megkétszereződött, nyere­ségük ugyanakkor csak har­madnyival nőtt. Nem arról van szó, hogy az ága­zat nem akarja viselni a terheket, de az nem állapot, hogy önmaga tartalékait élje fel. JUSCSÁK GYÖRGY: A magyar népgazdaságra min­dig a programszerű irányí­tás volt jellemző. Most a vasutat tegyük rendbe, most a vegyipart fejlesszük stb. Félő, hogy a mezőgazdasá­got is úgy akarják majd fellendíteni, hogy kiszakít­ják a népgazdaság egészé­ből. Pedig a fejlődésnek a harmónia a sajátja, nem a folytonos hullámzás! NÖGRAD : A sikeres gaz­dálkodáshoz is kell egy karban­tartott, következetes filozófia. Nézetük szerint milyen filozófi­át vallhatnak a zömmel ked­vezőtlen adottságok között dol­gozó nógrádi üzemek? JUSCSÁK GYÖRGY: E filozófia alapja szerintem : belehelyezni a mezőgazda­ságot a társadalom egészé­be. A filozófia megkoreogra- falásához sokoldalúság szük­séges: ideológiából nem le­het a. gazdaságot levezetni! Nem elsősorban politikai szabályozókra van szüksé­günk, a politika a gazdasá­gi törvényszerűségek érvé­nyesülését támogassa. Ne­künk. a piaci gazdaság filo­zófiáját kell magunkévá ten­nünk! A fiskális költségveté­si szemléletből elegünk van, a szabályozatlan érdektelen­ség helyett szabályozott ér­dekeltséget akarunk! DR. RADVÁN MIHÁLY: Filozófiánk az alkalmazko­dás. feltétele pedig az ér­tékviszonyok rendbetétele. Mi 3—4-szer annyi búzát adunk egy kombájnért, mint nyugati versenytársaink. Eny- nyit a mezőgazdaságtól, mint tőlünk, csak Üj-Zélandban és Ausztráliában vonnak el,- de, hogy az ágazat többet fizessen be költségvetés­be, mint am*ennyit kap, ab­ban Magyarország az egyet­len a világon! Feltétel a szektorsemlegesség is. Néz­ze, gyermekkorunkban lej<- tős terepen fociztunk, az előny-hátrány térfélcseré­vel egyenlítődött ki- De net11 volt mindegy, ki hol kez­dett! Az alkalmazkodás alaptétele a minőség, ahhoz viszont jó eszközök kelle­nek. Az alkalmazkodási készség minősítésénél pedig hagyjanak fel az éves szem­lélettel: a jövőért is tenni kell! FORGÖ IMRE: Nálunk a szabályozókhoz kell alkal­mazkodni, ahelyett, hogy a piachoz alkalmazkodnánk. A kormány egyszerűsített for­mában szabályozzon, és a piaci viszonyokat tegye rend­be! DEÁK PÁL: Nógrádban eddig is volt a mezőgazda­ságnak filozófiája: talpon maradni, fejlődni, több láb­ra helyezkedni. Ez nálunk bevált, a jövő filozófiája sem lehet más — kiegészít­ve a piaci alkalmazkodás­sal, a minőségi termeléssel, a világpiaci terjeszkedéssel. DR. BABLENA FERENC: Ahhoz, hogy egy térség, egy üzem filozófiát tudjon kiala­kítani, markáns agrárpolitika kell, ami tisztázza, hová akarunk eljutni, mit aka­runk elérni. NOGRAD: Az IMSZMP agrár- téziseinek vitája során is több ízben elhangzott: a mezőgazda­ság finanszírozásához vissza kell állítani a régente .jól ! bevált „zöld hitel’* intézményét. Ezek szerint a mezőgazdaság köl­csönigényeinek kiÿégitésével sincs minden rendben? DR. RADVÁN MIHÁLY: Az ágazat vagyonarányos nyeresége 9 százalék, az alaptevékenységé 3—4, a banki kölcsön kamata 20 százalék fölötti. Kell ehhez kommentár? Ez a pénzügyi arrogancia azzal jár, hogy a tökét utoljára fektetik a mezőgazdaságba, ettől min­den csak jobb lehet! Ráadá­sul kínálat sincs a hitelpia­con, még a szuperkamat mellett is kilincselni kell érte. Általános a pénztelen­ség, mindenki sorban áll já­randóságáért. A tejipar pél­dául, míg korábban tíz nap­pal előre fizetett, most egy­havi késéssel utal. JUSCSÁK GYÖRGY: Egy főre jutó nemzeti jövedel­münk nem éri el a három­ezer dollárt, a pénzügyi kor­mányzat mégis azt hiszi, még mindig tőke van . az em­bereknél, a gazdálkodóknál. A restrikciós pénzügyi szem­lélettel agyonnyomják a gazdaságot. De még csak a pénz forgási sebességét sem tudjuk növelni, hiszen a ter- mési idő nincs tekintettel a pénzügyekre! A bankok nye­reségesek. de hasznukat nem fektetik be a gazdaságba. Hovatovább mi sem fog­juk, hiszen jobban járunk a szelvényvagdosással ! DEÁK PÁL: A kétlépcsős bankrendszert a gazdaság élénkítésére hozták létre. Ehelyett az lett'belőle, hogy szűkítették a gazdaságban forgó pénzt, mind kevesebb jut a termelés finanszírozá­sára. A nógrádi gazdaságok már második éve a terme­léshez szükséges hitelnek csak 70—75 százalékához jutnak hozzá. A jövedelme­zően gazdálkodók is! A hite­lezésnél a legkevésbé sem veszik figyelembe a mező- gazdaság sajátosságait: 90 napos, sőt újabban egy hó­napos futamidőket szabnak meg. Szeretném látni azt a kukoricát, búzát, ami eny- nyi idő alatt beérik! JUSCSÁK GYÖRGY: Ne csodálkozzunk, ha a gazdálkodók azt mondják, nem érdemes a mezőgazda­ságba pénzt fektetni. Ez is. egyfajta pénzügyi reguláció. Amúgy szép banki székhá­zak épülnek... FORGÓ IMRE: Köz­gazdasági logikával mai hi­telrendszerünk nem követ­hető. A 23 százalékos kamat fizetéséhez 40 százalékos nyeréséghányad kéne! Érde­mesebb hát a pénzt bank­ba tenni, mint termelni be­lőle. Ez aztán az anakroniz­mus ! Tőke után kiált a ter­melés, a tőke meg ehelyett ' a bankba vándorol! DR. RADVÁN MIHÁLY: Ez állítólag antiinflációs lépés, de számomra ez ma­gas. Az is, hogy valóban bankok-e a mai bankjaink, vagy hivatalok. JUSCSÁK GYÖRGY: Ugyanakkor a gazdaságban óriási pénzek vannak elfek­vőben, például indokolatlan támogatások formájában. Bi­zalmat keltő értékmérő rend­szerre volna szükség, s er­re a tőzsdétől jobbat még nem találtak ki. NÖGRAD: A támogatások fo­kozatos leépítése a magyar gaz­daság élénkülésének egyik leg­járhatóbb útja. Előbb-utóbb nyilván az agrárágazat sem ke­rülheti ezt él. Ha e politika kö­vetkezetes megvalósítására sor kerül, mi lesz a nógrádi üzemek, a főidből, állatokból élő embe­rek sorsa? JUSCSÁK GYÖRGY: A mezőgazdasági támoga­tások általános leépítése he­lyett a támogatások struk­túrájának általános leépítése helyett a támogatások struk­túrájának módosítására sza­vazok. Az állam vegye el a magáét, a többit bízza az üzemekre! Viszont az ága­zat exportkényszerét ex­porttámogatással el kell ismerni. A külpiacokon a tá­mogatások versenyeznek! A termelési hullámzások csillapítására szükség van az intervenciós rendszerre és jogos a támogatás a ked­vezőtlen adottságok közt dolgozók esetében. De a szubjektív alapokon álló, ki­lincselő, kijáró jellegű tá­mogatásnak vessenek véget! DR. BABLENA FERENC: Nógrád aprófalvas me­gye, hová jutna, ha nem fejlődne a mezőgazdaság? Nem mondhatunk le az ágazatról, de megmaradásá­hoz támogatásra van szük­ség. A tőkét még a ked­vezőtlen adottságú Nógrád“ ból is elvonják: 1931 - tel napjainkig kétmilliárd fo­rint a megye tiszta befizeté­se! JUSCSÁK GYÖRGY: Az NSZK-ban a termelők­nek évente 30 • százaléka tönkremegy. A piacra ke­rült cégektől átviszik a tő­két a prosperálókhoz. Ha a mi országunkban azért ke­rült padlóra 450 üzem, mert elmozdult tőle a tőke, az nem olyan nagy tragédia. Kérdés, jó irányba mozdul- e? S még valami a támoga­tásról: Japánban hallottam, hogy az embert kizsákmá­nyolni csak annyira szabad, hogy újra tudja termelni önmagát. A magyar paraszt ezt úgy fejezi ki, hogy etet­ni kell a birkát ahhoz, hogy nyírhassuk. . NÓGRÁD: Az agrár ágazattól — hasonlóképpen mint az ipar­tól — a rugalmasabb piaci al­kalmazkodást kérik számon. Egyáltalán tudják 'a gazdaságok, hogy mihez kéne alkalmazkod­ni? Van ehhez elegendő hasz­nálható információjuk?^ JUSCSÁK GYÖRGY: Ma még nincs, vagy csak közvetve van. Hosszú időn át nem engedtek ki ben­nünket a piacra, most me kérjék számon rajtunk isme­retét! Nem tesz jót az al- kalmazkodásnaik 'Ilii s mér­hetőségünk sem. A nyugati cégek szinte mindent tud­nak rólunk, nem vagyunk eléggé sokszínűek. FORGÖ IMRE: A ke­reskedők zöme ma is csak gibic, a szabályozók kiszá­míthatatlanok, tehát kevés az információértékük. Javu­lást csak a termelő 1 és a kereskedő együttes érdekelt­ségétől várhatunk. DR. BABLENA FERENC: A klasszikus piac, me­lyen a kereslet és a kínálat diktál, a legjobb informá­tor. Ahol monopóliumok, maffiák uralják a piacot, ott az információ kevesek kiváltsága. DEÁK PÁL: A jó in­formáció fél siker. És kulcs­kérdés, ha valóban, a piacra termelünk. Ma csaknem.ezer gazdálkodó rendelkezik .ala­nyi jogon külkereskedelmi jogosítvánnyal, de eredmé­nye még alig érzékelhető. NÖGRAD: Országos vita kere­kedett abból, kell-e Magyaror­szágnak a farmcrgazdálkodás meghonisitása, veszély ezeti-e ez a nagyüzemek jövőjét? Ygy tű­nik azonban, nem az a jellem­ző, hogy földosztásért verjék rá az ajtót a tsz-elnökCkre. önök) hogyan látják az egyéni gazdál­kodás szerepét? JUSCSÁK GYÖRGY: Nem a farmergazdálkodás fogja rendbe tenni a ma­gyar mezőgazdaságot. A for­mát a hatékonyságnak, a gvaiapodásnak, az értéktöbb­let-termelésnek kell meg­szabnia. A magyar mező- gazdaságot tanulmányozni Kaliforniából is idejönnek. A nyugati gépgyártás fon­tos referenciája a magyar mezőgazdaság, mely ma is világszínvonalon termel. Ezt a sikert, melyet a történelem visszaigazolt, nem vághat­juk a sarokba! Az eszkimók is megtalálták a maguk ter­melési struktúráját és meg­élnek belőle. Ez kényszer, racionalitás, de ne csak fe­lülről akarják irányítani! DR. BABLENA FERENC: A mezőgazdaság ma is többszektorú. A termékek 40 százalékát kistermelők áltíják elő. JUSCSÁK GYÖRGY: De úgy, hogy a kisüzemek adminisztrációs terheit a nagyüzem viseli! A kisüzem, a magángazdaság tiszta pro­filban jelenjen meg! Egyéb­ként a farmergazdaság nem egyenlő a mi háztájinkkal. Kevésbé hatékony, mint a nagyüzem, s a mi tőkesze­génységünk ezt aligha vise­ld el. FORGÓ IMRE: Nem le­het ebből divatot csinálni. Mi hajlamosak vagyunk a magángazdálkodást szembe­állítani a nagyüzemmel, s ez szélsőséges gondolkodás. Vissza kell ' adni az üze­meknek, a tagoknak a jo­gosítványt, hogy dönthesse­nek a gazdálkodási forma felel! DR. RADVÁN MIHÁLY: Még senki sem verte rám az ajtót a földosztá­sért. Meggyőződésem, hogy a magántőke nem elsősor­ban a mezőgazdaságra sza­vaz. DEÁK PÁL: Más me­gyékben azért vannak márv vállalkozók, elsősorban az ingázók közül. Nógrádban ma is több. mint tízezer hektár szántó- és gyepterü­let van művelésen, kívül, le­het rá jelentkezni. JUSCSÁK GYÖRGY: Biztos, hogy fognak is. Hi­szen egy kisüzemben nevelt libán jócskán lehet keresni, s ma már olyan kisgépek vannak, hogy az este lesze­dett gyümölcsből reggelre konzervet csinálnak. De a mi vidékünk iparosodott, itt gyors váltásra nem lehet számítani. Amennyi ráció azonban a farmergazdaság­ban van, azt ez a nép ka­matoztatni fogja! Nem győ­zöm eléggé aláhúzni : a ma­gyar nép tehetséges, szorgal­mas! S, ha már válságba jut­tatták, legalább ne ingassák meg hitét, bizalmát, hiszen nem másnak, mint ennek a népnek kell a válságból ki­vergődnie! Szendi Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents