Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 111. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. MÁJUS 13., SZOMBAT Válság-, vagy sikerágazat a mezőgazdaság? (3. oldal) Használni és nem ragyogni akarok! (4. oldal) Minden élő és minden halott megérdemli az igazságot (4- n1HaU Befejezte munkáját az Országgyűlés l>r. Htttter Csaba a miniszterek részére fenntartott parlamenti széksorban. * Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken inter­pellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyel­mét az új minisztereknek arra a ház.sz.abály adta le­hetőségre, hogy az interpel­láltnak joga 1 van a Választ 30 napon belül írásban kö­zölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi mi­niszterekhez nyújtottak be a képviselők. E/.t követően Szalai Gé­za (Budapest, 20. vk.), a Ganz. Szerszámgyár Válla­lat vésnök szakmunkása in­terpellált az, igazságügymi­niszterhez a Büntető Tör­vénykönyv módosítása, a je­lenleg érvényben lévő ha­lálbüntetés eltörlése tárgyá­ban. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke az idény- üzemelésű élelmiszer-ke­reskedelem érdekeltségének javítása tárgyában intézett interpellációt a pénzügymi­niszterhez. Zsigmond Attila (Buda­pest 5. vk.), a Budapest Ga­léria főigazgatója a pénzü- gyielvonás-szemlélet elter­jedése és az ebből fakadó intézkedések tárgyában in­terpellált a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő a Miniszterta­nács elnökéhez fordulva fel­tette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügymi­nisztérium intézkedésével, miszerint elvonta a közleke­dési, hírközlési és építésügyi tárca teljes — útépítésre for­dítandó — költségvetését, amelyet pedig törvény rög­zített. Kérdezte továbbá : hogyan magyarázza a kor­mány az öt—tíz milliárd schilling akadálytalan „kifo­lyatását” az országból, valu­tatartalékaink megcsappaná­sát. Az interpellációra Békési László pénzügyminiszter rea­gált. A házszabály adta jo­gával, élve arra kérte a tör­vényhozást, hogy a következő ülésszakon, a kormány prog­ramcsomagjának előterjeszté­se során válaszolhasson az el­hangzottakra. Annyit azon­ban már most előrebocsátott, hogy a kormány nem önké­nyesen, parlamenti felhatal­mazás nélkül vont el anya­gi forrásokat az útépítéstől. Emlékeztette ' a képviselőket arra a nehéz, hosszadalmas vitára, amely az idei költ­ségvetés elfogadását meg­előzte. A parlament akkor egv kompromisszumos meg­oldást fogadott el, amelynek lényege szerényebb mérté­kű adónövelés és nagyobb mértékű kiadáscsökkentés volt. Ennek alapján jelentő­sen mérséklődtek a beruhá­zásokra szánt összegek, eb­ből egymilliárd forint az or­szágos úthálózat építését terhelte. A pénzügyminiszter rea­gált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kor­mány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelen­tette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szer­veinek nincs ilyen elkép­zelése, ez nem lesz a cso­magterv része. Ugyancsak Zsigmond At­tila interpellált a belügymi- niszterhez^ azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hóna­pokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésé­nek elkerülésére? Alkalmas­nak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmé­re? Az interpellációra Földesi Jenő belügyminisztériumi ál­lamtitkár válaszolt. A tör­vénysértések nagyobb vissz­hangját annak tulajdonítot­ta, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogy egy jogtalan rendőri intéz­kedés is jogosan kelt felhá­borodást az állampolgárok körében. Leszögezte: követ­kezetesen fellépnek a hatal­mukkal visszaélőkkel szem­ben. Az atrocitások megismét­lődését azzal igyekeznek meg­előzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket — a törvényes felelősségre vonás részeként — elbocsátják az állományból. Karvalits Ferenc (Zala m., l. vk.), az MSZMP Za':á Me­gyei Bizottságának első tit­kára, a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autóbusz­közlekedés adóztatása tár­gyában interpellált. El Csor­bán arra hívta fel a ügyei­met, hogy a helyközi, illet­ve helyi személyszállítási feladatokat ellátó közlekedé­si vállalatok jó részét ked­vezőtlenül érintik a szabá­lyozók. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter — a pénzügyminisz­terrel egyeztetett — válaszá­ban kifejtette, -hogy a közle­kedési kormányzat szándéká­ban áll a kedvezmények ki- terjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek egyelőre szűk határt szab­nak. A miniszter heiyt adott annak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend sze­rinti közlekedési vállalatok adóztatása ellentmondásos azok közszolgáltatói jellegé­vel, de — mint mondotta— szűk körben — főként a gazdaságilag elmaradott tér­ségekben — mód van a me­netrend szerinti személy- szállítási tevékenység támo­gatására: e vállalatok a be­ruházási költségek 20 száza­lékát leírhatják nyereség­adó-alapjukból. Végül a mi­niszter — utalva a Minisz­tertanács legutóbb hozott határozatára — bejelentette, hogy ez év szeptember 30-áig az Országos Árhivat illái és a Pénzügyminisztériummal közösen felülvizsgálják a helyi és a helyközi Közleke­dés tarifális támogatási rendszerét. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagy­községi Közös Tanács elnö­ke, a lakossági közreműkö­déssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bi­zonytalanságok, illetve az adótörvények ellenimondá­sai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hoz­zájárulásra vonatkozó adó- kedvezményt, az eh néz kap­csolódó törvénymódosítást a '(Folytatás a 2. oldalon) TESZOV-elnökségi ülés Egységes, erős, üj érdekvédelmi szervezetet! Pénteken a TESZÖV el­nöksége dr. Eleki János, TOT'főtitkár részvételével megvitatta az új érdekvé­delmet szolgáló három írás" beli előterjesztést. A tervezettek szerint az új szervezeti felépítés ma" gába foglalja a tagi, tulajdo­nosi, valamint a szövetsé- ai érdekeket. Az előbbit a Magyar Földmunkások Or­szágos Szövetségének alap­szabálya foglalja keretbe, az utóbbit, amely ugyancsak a TOT utódszervezete lenne, hatféle névváltozattal került döntés céljából a testület elé. A Magyar Földmunkások Országos Szövetsége magába foglalná a mezőgazdasági, a halászati, a szakszövetkezeti, a kistermelői szervezetek és szakcsoportok tagjait, alkal­mazottait, a kistermelőket, az állami gazdaságok dol­gozóit, az egyéni gazdálko­dókat, továbbá a felsorolt szervezetek — személyek — részvételével létrehozott gaz­dasági társaságokat, egyesü­leteket, szövetségeket, nyug­díjas tagokat, alkalmazot­takat és járadékosokat. Az alapszabály szerint az. eddiginél egységesebb, erő­sebb. új érdekvédelmi szerv jön létre, amely alulról, munkahelyekről, területek­ről szerveződik és az orszá­gos szövetségre épül. A Magyar Földművelők Országos Szövetsége védi és képviseli a tagok érdekeit az Országgyűlés, a kormány, a kormányzati szervek. a hatóságok előtt. Az országos szövetség a gazdasági és po­litikai érdekképviselet, ér­dekvédelem ellátására vál­lalkozik. A vitában nyolcán vettek részt. Elhangzott, hogy a- szervezetet alulról és felül­ről kell szervezni, a nagy­üzemeknek és a kisüzemek­nek együtt kell élni, mert az USÁ-ban is a gazdaságok 85 százaléka ezer hektáron felül gazdálkodik. Úgy vé­lekedtek, hogy a jelenlegi gazdasági kamara a mező- gazdasági dolgozók érdekei ellen van. Szóba került, hogy a közvélemény a me­zőgazdasággal kapcsolatban félre van tájékoztatva, té­nyekkel kell hatásosan be­bizonyítani a valós helyze­tet. A szakmai szövetségek alá­rendelt viszonyban tevé­kenykednek az országos szö­vetségen belül, a belépés lehetőségét nyitva kell hagyni. más ágazatokban dolgozók számára is. A mai szélsőséges kommunikációs lehetőségek közepette leg­fontosabb feladat az egység megteremtése. Hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezetek vagyo­ni szövetségek és a tulajdo­nosok gyülekezőhelye legyen, a vezetés hatékonyságának céljából menedzsertípusú egyénekre van szükség, emellett fontos a vezetői ér­dekvédelem kibővítése. Szor­galmazták a folyamatok koordinálását. Felvetődött, hogy két párhuzamosan fu­tó szervezet közül melyik­nek van nagyobb esélye a kormánnyal való sikeres és eredményes tárgyalásoknál. Különbözőképpen ítélték meg a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak árányát. Az egyik fél szerint 20, a má­sik szerint csak 10 százalé­ka dolgozik ebben az ágazat­ban az ország lakosságának. A nagyüzemekben dolgozó szakszervezeti tagok maguk döntik el, melyik érdekvé­delmi formát válasszák. Az új névvel kapcsolatban ja­vaslat a Magyar Agrár Szö­vetségre és a Magyar Föld-> munkások Szövetségére hang- » ^ott el. Az elnökség Porrgrácz Jó­zsef elnök javaslatára úgy döntött, hogy a vita anya­gát megbeszélik és kiegészí­tik majd az elnökökkel való részletes konzultáció, a nem világos kérdések tisztázása után. Itt döntenek majd az, új név kiválasztásáról is. Nem szükséges jelzőlámpa az Arany János úti csomópontban Koordinációs értekezlet a 21-es út építéséről A megyeszékhelyen átha­ladó, új 21-es út építésének jelenlegi állapotáról számol­tak be a kivitelezésért fele­lős szakemberek pénteken, a salgótarjáni városházán megtartott, negyedéven­ként esedékes koordináci­ós értekezleten. Először ta­lálkozott az érintett irá­nyítói csoporttal a Közleke­dési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium mag- bízottja: Fodor János. Részt vettek a tanácskozáson a megyei és városi tanács szakigazgatási szerveinek képviselői, a közúti igazga­tóság illetékesei, s a házi­gazda: C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsá­nak elnöke. Az UVATERV — mint legfőbb bonyolító — részé-' ről elhangzott, hogy a múlt évben 24,5 millió forint ér­tékű munkával készültek el, idén ez az összeg vár­hatóan 48,5 millió lesz. Je­lenleg 100 méteren folyik a Rákóczi út szélesítése, il­letve az Arany János úti csomópont korszerűsítésé­nek előkészítése. Néhány elem beépítésétől eltekintve a megadott sza­kaszon, azaz több mint 500 méteren^ megvalósult Tar- ján-patak lefedése. Az utób­bi napokban pedig hozzá­láttak a litkei úti híd széle­sítési munkálataihoz, mely­nek első fázisában a veze­tékek, villamos vonalak át­terelése oldódik meg. Ugyancsak ebben a hó­napban költözött át a Volán helyközi busztárolója, hogy a felszabadult területen megkezdődhessenek a föld­munkák.' A közműkivál­tások üteme megfelelő — állapították meg, —, jelen­tős csúszás egyik területen sincs. Kritikus pont mind­össze egy 400-as .ivóvíz-, és a nyugati városrészbe vezető távfűtési vezeték áthelyezése. A kivitelezők ígérete szerint nincs ok ag­godalomra: például a fűtési idény kezdete előtt biztos­ra vehetjük, hogy a csövek kiváltása befejeződik. A legnagyobb vitát az Arany János úti csomópont forgalmi rendjének kiala­kítása jelentette. Mint is- mereteSj az új 21-es patak mellett haladó szakasza ideiglenesen — a teljes út­építés befejezéséig — eb­ben a csomópontban torkol­lik a Rákóczi útra. Kompromisszum ered­ményeként úgy döntöttek, hogy a jelzőlámpás forga­lomirányítás elhagyható, mert ártana a természetes gépkocsi- és gyalogosáram- lás rendjének. Vita tárgya volt az is, hogy az északról érkezők nagy ívben befor­dulhatnak-e az Arany Já­nos utcába? Megnyugtatá-. sül közöljük: igen. Ugyan­akkor — a főutca forgalmá­nak gyorsítása miatt — nem oldható meg az Arany J. útról a Kossuth útra történő áthaladás, mindösz- sze fordítva. Mindezek a változások fokozott figyelmet és meg­értést követelnek a város­ban közlekedőktől. Számol­ni kell — főleg az év má­sodik felétől — a gyakori torlódásra, s ha lehet, ke­rüljék el az építkezések környékét. (németh) Az új 21-es út további folytatásának nyomvonalát készítik elő a volt busztároló hélyén. kép: bábéi

Next

/
Thumbnails
Contents