Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

% CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ * Fiúknál ritkán, lányoknál gyakrabban? Új ismeretek a gerincbántalmakról Varrd magad! t blúz — 3 változata A blúz ruhatárunk ked­velt darabja, belőle min­den mennyiség kevésnek tűnik. Készülhet selyem­ből, püplinból, 'kartonból, pamutdzsörzéből stb. ! A bemutatott modell ötlet azoknak, akik tud­nak varrni. Á blúz válla érdekesen leszabott, ujja enyhén húzott, keskeny álló galléros megoldással készül. Az 1. számú mo­dell galérja és újjá meg- kötős pántban végződik, s mivel alul két oldalt hasí­tott, szoknya és nadrág fölé kívül viselhető, tel­teknek is előnyös. Á 2. és 3. számú modell elől vé­gig gombbal csukódik, hosszú, illetve könyökig érő ujjakkal, gombolt ké­zelővel. B. K. Á gyermek és a közlekedés Az utca nein játszótér • Idejében Indulni • A felnőtt példája Korunkban igen gyakoriak a különféle gerincbántal- mak, nem csoda, ha a ku­tatók figyelme is egyre in­kább ráirányul ezek okaira, illetve gyógyításukra. A kutatók új megállapí­tása, hogy a szkoliózis, a gerinc oldalgörbülése fiúk­nál ritkán, lányoknál an­nál gyakrabban fordul elő. A hátgerinc elgörbül, és ez a görbülés a pubertás vé­géig évenként mintegy 8 fokkal növekedik. Minél gyorsabban nő a beteg, an­nál gyorsabb ütemben sú­lyosbodik a betegség. Ez ad­ta az ötletet amerikai orvo­soknak, hogy a nők óriás­növekedése ellen alkalma­zott hormonkezelést kipró­bálják a szkoliózis ellen is, hiszen a betegség összefügg a növekedéssel. A legnagyobb gondot a kezelés kezdetének megálla­pítása okozta. A növekedést gátló hormont már az első havi vérzés előtt kell adni, hogy maximálisan hasson. A szkoliózis azonban az ese­tek túlnyomó többségében csak 11 éves, vagy még idő­sebb korban jelentkezik. A kérdés tehát az volt, vajon a hormon a később meg­kezdett kezelés ellenére is használ-e majd. Érdekes mó­don, a kezelés éppen ezért volt hatásos. A tizenévesek­nek tudniillik először az al­só végtagjaik nőnek, csak azután a hátgerincük. A későn megkezdett terápia tehát éppen arra a testrész­re hat. amelyre hatnia kell, vagyis a hátgerincre: fékezi annak növekedését és a görbülést. A „fékezett” be­tegek átlagban csak 2—3 centiméterrel maradtak ki­sebbek. A kezelés eredmé­nyeképpen a gerincoszlop görbülése lassult, és még a kritikus 25—30 fokos szög elérése előtt megállt. Sőt, olykor némi javulás is be­következett, bár az orvosok csak a szkoliózis megállítá­sát remélték elérni. A gör­bülés csökkenése egyelőre megmagyarázhatatlan. Svédországban viszont ér­dékes összefüggést ismertek fel a dohányzás és a hát­gerinc között. A csigolyák között vízzel töltött ütkö­zőkként működő porckoron­gok sejtjeikben bizonyos fehérjék kötik meg a vizet, amihez oxigén szükséges. A dohányzás a porckorong és a csigolya közötti lemez vér- edényhálózatát károsítja, amely az oxigén és más tápanyagok továbbítására szolgál. Ily módon a sejtek megkötő fehérjék képzésére, a porckorongok kiszáradnak, és az egyébként az örege­déssel előrehaladó folyamat idő előtt felgyorsul. Mit mond a fodrász? fl hajhullásról Ha naponta negyven szál, vagy annál nagyobb meny- nyiségű hajunk hullik ki, akkor beteges hajhullásról beszélünk. Az ennél kisebb hajhullás ugyanis nem más, mint a természetes hajcse­re következménye. Néhány gyakran jelentke­ző hajhullástípus közül fi­gyelmet kell fordítani a tü­neti hajhullásra. Rendsze­rint súlyos betegség kísérő jelensége, vagy következmé­nye. Ilyen betegség lehet a tífusz, az agyhártyagyulla- , dás, vagy a skarlát. À haj­hullás oka pedig az, hogy a betegség-kórokozók anyag- cseretermékei a hajhagy­mákra mérgezően hatnak. De hajhullást okozhatnak hosz- szú műtétek, és a terhesség is. Az utóbbi a szervezet vi­taminkészletének elhasználó­dásával függ össze. Ilyen esetekben a fejbőrön nem látható gyulladás, csak az erősen hulló haj jelzi a rendellenességet, Vitaminok adagolásával, vitaminos ke­zelésekkel nagymértékben gyorsítható a gyógyulás. Említést érdemel még a korai hajhullás, amely fő­képpen férfiaknál fordul elő. Többnyire már igen fiatal korban elkezdődik. A haj­lam örökölhető. Előidézheti hormonzavar, de az egyszerű zsíros korpásodás is. A haj hullását lassítani lehet, de megállítani csak ritkán si­kerül. Jó hatásúak a vérke­ringést fokozó bőrizgató anyagok, a hajregenerátorok. Hasznosak a növényi teafő­zetek: a bojtorjángyökér, a zsályalevél, a tölgyfakéreg, a csersav, a kinakéreg-tink- túra, a paprikatinktúra. A vitaminok közül az A-vita- min szedése ajánlatos. Az öregkori hajhullást is lassítani lehet — igaz csak kismértékben — az említett anyagokkal. Az a tapasztalat, hogy a fiatalkortól rendsze­resen vitaminnal ápolt haj- és fejbőr állapotában az öreg korral együtt járó fo­lyamatok lassíthatok. Előfordul még a kerek, vagy ovális foltokban hulló haj. Ezt leggyakrabban át­meneti hormonzavar okoz­za. Ha azonban a kihullott részeken néhány hónap után sem képződik haj, a fejbőr hámlik, vagy gyulladt, pi­ros lesz, azonnal forduljunk orvoshoz. Szarvas Sándorné A gépkocsik egyre emel­kedő száma, az idegenfor­galom és a tranzitforgalom növekedése nemcsak a fő­város, a nagy- és kisebb vidéki városok 1 közlekedési biztonságát nehezítik, ha­nem a legkisebb községek, települések 'helyi és átme­nő 1 forgalmát is veszélyez­tetik. Ezt igazolják 'a na­ponta előforduló közleke­dési balesetek, amelyeknek legesendőbb és legvédtele­nebb szenvedő alanyai 1 a gyermekek. Minden szülő kötelessége, hogy néhány alapvető szabályra kioktas­sa, megtanítsa gyermekét. Figyelmeztessük őket, hogy sohase kapaszkodja­nak gépkocsira vagy más mozgó járműre, mert ez nagyon veszélyes. Ellenőriztessük, hogy a gyerekek látása, hallása tö* kéletes-e, ezt a szakorvo­sok könnyen megállapítják. A gyereknek lehetőleg víz­hatlan esőkabátot, pelerimt vásároljunk az esős időszak­ra, és ne engedjük, hogy esernyővel egyedül közle­kedjenek, mert ez látásukat korlátozza. Ha a szemben lévő jár­dán, vagy az úttest másik oldalán vagyunk, ne hívjuk a gyermeket magunkhoz, mi menjünk át hozzá. Az autóba való be- és ki­szállás az úttestnek azon a felén történjen, ahol a gye­rek vár, vagy ahova megy. Szoktassuk hozzá a gyer­meket, hogy idejében indul­jon az iskolába, ne kelljen futva érkeznie, mert ilyen­kor könnyem válik figyel­metlenné. Tanítsuk meg a gyerme­ket arra is, hogy — ha van — mindig a járdán közle­kedjék, mégpedig az úttest­től legtávolabb eső felén-. Szoktassuk rá, hogy mi­előtt az úttestre lép, a jár­da szélén álljon meg,, figyel­je meg körültekintően, nem közlekedik-e valami­lyen jármű. Az úttesten egyenes irányban menjen át, mivel ez a legrövidebb út, és- így könnyebb észre­venni mindkét irányból a járműveket. Ha az úttesten zebra van, szokja meg, hogy csakis ott menjen át, de itt is figyeljen, és nézzen körül, Tanítsuk meg a gyerme­ket a forgalomirányító lám­pák jelentésére, és arra, hogy a jelzéseket tartsa tisz­teletben. Szoktassuk a gyermeket arra, hogy — különösen a vidéki-, járda nélküli uta­kon — a forgalommal1 szem­ben haladjon. Véssük eszébe, hogy ha leszáll a buszról, villamos­ról, nézzen körül, milelőtt az útoni áthalad. Gondoljunk szüntelenül arra, hogy a gyerekek min­dig többet tanulnak abból, am-iit látnak, miint abból, arni-t mondunk nekik. Ezért mutassunk példát, tanítsunk mi is fegyelmet, és ne von­szoljuk magunkkal a tilos­ba! Győződjünk meg-, róla, hogy a gyerek eléggé nyu­godt és kiegyensúlyozott-e, figyelemmel tudja-e kísérni a forgalmat, képes-e helyes magatartást tanúsítani'. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gyermeket felkészítsük a közlekedési helyzetekre. De ne bízzunk abban-, hogy a gyerek teljes mértékben képes felelőssé­get vállalni a sa-ját életé­ért. B. K. — K edves olvasó, mi­előtt meghökkenne, za­varba jönne, esetleg méregbe gurulna személyes­kedő kérdésemen, kérem, gondolja csak meg, miért reagál érdeklődésemre ér­zékenyebben, mintha mond­juk arra lennék kíváncsi: megeszi-e a saját főztjét, ol­vassa-e Walter Scott írása­it, hallgatja-e a dixielandet. Valószínűleg azért lesz ide­ges, mert e kérdés intim -lel­kivilágába hatol be, ahol közép-kelet-európai ember nem tűri meg egy idegen jelenlétét. De így viselkedne-e egy exkluzív párizsi mulatóhely törzsvendége is? Vajon fel­háborodna-e a felkelő nap országának szülötte ártat­lan érdeklődésünkön ? Ök alighanem banálisnak minő­sítenék kérdésünket, mint­ha csak arra lennénk kíván­csiak: szoktak-e levegőt szív­ni, naponta enni, beszélget­ni? Hogy ki hogyan fogja fel a szexualitást, ezt persze -aligha határozza meg lak­helyének föld-rjazi szélessé­ge. A „dolog” nem köthető helyhez és időhöz (bizonyít­ja ezt éppen a legősibb mes­terség ősisége), ám közvet­lenül meghatározza a kul­túra. A kulturáltság. A szex ugyanis egyidős magával az emberiséggel. Voltaképpen a mágia része, amely egyszerre volt művé­szet, tudomány és vallás. Két lábon járó szőrmák őse­ink ugyanis az első olyan „állatok”, akiknek nemi éle­te már nem biológiailag be­programozott, azaz szabadon, bármikor párosodhattak, nemcsak az ösztrusz ideje alatt. Ennek hatására ala­kult ki a család, a primi­tív szociális szabályok, s je­lentek meg az első emberi érzelmek. És hát — innen számítjuk a szexuális kul­túra kezdetét. Apropó : Szereti ön a szexet? Ne mondja mos-t azt, hogy nem! Hiszen szex nélkül nincsen utód-nemzés. (A lom­bikkísérletek tömegesítése egyelőre beláthatatlan ve­szélyekkel fenyeget, pár száz évig még be kell érnünk a fajfenntartás természetes módjával). No és szexuális kapcsolat nélkül mit ér a szerelem? Igaz, ezt a kérdést fordít­va is illik feltenni: meg­éri-e öncélúan szeretkezni ? A futó kalandok, íkéj-sóvár csábítások, a nihilista öröm- hajhászás már eddig is túl­ságosan sokba került. Nem forintban (dollárban, vagy márkában) számolom most a kárt, hanem színvonalcsök- kenésben. Általános kultu­ráltságunk (amelynek igen­is része a szexualitás is) adta meg az árát. Nem tudom, látták-e Dob- ray György „K” című film­jét? Ha másért nem, lega­lább azért nézzék meg, hogy megtudják, milyenek az át­lag pesti utcalányok. No, és milyen körülmények között nyújtják extravagáns szol­gáltatásaikat... Ez kérem, nem szórakozás, sőt már-már nem is csak exhibicioniz­mus! Hasonlítsák csak ösz- sze a látottakat a hallomás­ból ismert nyugati nyilvá­nosházakkal (franciaágy, do­ki bácsi, higiénia, diszk­réció). Á tüzes vérű fran­ciáknál maradva, kíváncsi vagyok, vajon egy lyoni „üz­letkötő” akarná-e a Rákóczi téren ? Elszomorító, hogy mégis milyen nagy forgalmat bo­nyolítanak le ezek a lá­nyok. (Dr. Láposi Lőrinc rendőr ezredes szerint szá­muk tizenötezerre becsülhe­tő). Ez pedig már azt is megmutatja, mennyire igény­telen a mai férfiember. Ha­sonlómód aggasztó jelenség persze, a galerik nemi éle­te, melyek tagjai ez- irányú szükségleteiket az autóban, a parkban, vagy egy kapu­bejáróban „végzik”. (Ha­marjában ezt a szót talál­tam a leginkább ideillőnek). Kérdés, hogy miért? Véle­ményem szerint tehet erről az évtizedeken át uralkodó prüdéria, a témát tabuként kezelő (lekezelő) oktatás, il­letve kelet felé hömpöly­gő pornóhullám. Hány nem kívánt gyermek jött a világ­ra tönkretéve szülei (és sa­ját) sorsát, hány abortusz tette kétesélyessé a követ­kező, „igazi” gyermek éle­tét és hányán szeditek ösz- sze ilyen-olyan nemibeteg­ségeket? S ez a helyzet nem történelmileg alakult ilyen­né, mi magunk hoztuk lét­re! Tessék csak megnézni, -hány kapcsolat mélyén la­pulhat egy HIV-vírus, hány polgártársunk fizet életével felelőtlen kalandjáért? Azt tetszik mondani, az ő baja? Kétségtelenül. Az ő felelős­sége? Ezt már kevésbé hi­szem. Tiszta lelkiiismerettel aligha mondhatjuk, hogy csak az övé... Ezt látta, ezt tanulta — hát miért csi­nálja másként? No, nem az iskolában, talán nem is ott­hon látta és tanulta. Ott ép­penséggel mellőzték a té­mát, hát másutt elégítette ki természetes kíváncsiságát az érdeklődő ifjú... Ne csodálkozzunk rajta hát, ha itt tartunk. Mondja csak, és ön szere­ti a szexet? Hogyan ? Színes magazi­nokban, videokazettán, pi­káns magnószalagon, a klasz- s zik us képzőművészetben, Jancsó Miklós filmjeiben, esetleg korosztályához nem illő partnerekkel, csak a kedves nejével (férjével), ne­talán csoportosan...? Bajos lenne csak a közszájon for­gó variációkat is fölsorolni. Az ókori görögöknek bez­zeg nem voltak ilyen gond­jaik. Ép testben ép lelket — mondták. A test kívánja a szexet, a lélek a szerel­met, a kettő együtt a kalo- kagathiát —, miért kell eb­ből olyan nagy ügyet csi­nálni ? Azóta eltelt kétezer év, s az ép test és ép lélek har­móniájának igénye nem évült el. Viszont a testisé­get álszent prüdéria nyom­ta él, hogy az az utóbbi években elemi erővel kény­szerüljön a felszínre törni. Jobb esetben mint top les, nudizmus (homoszexuálisok egyesülete?)... Egyébként nemi erőszak, pornó, AIDS... Hát nem lett volna jobb egy kicsit több teret enged­ni neki? Szóltunk már róla, hogy a szex speciálisan emberi jelenség. Az a mód azon­ban, ahogyan sokan ma Magyarországon csinálják, meglehetősen embertelen. Ez igénytelenség ellen pedig a természetes szülői magatar­tás, az iskolai nevelés teljes­sége, sőt, maga a társada­lom tehet a legtöbbet! Ér­tékszegény világunkban íme egy újabb sárbatiport drá­gakő. Egészségvédő progra­munk mát van, de psziché­védő, a teljes embert óvó programról még nem hal­lottam. Remélem, erre sem kell már sokat várnunk. Addig azonban kedves uram (hölgyem), kérem, gondolja meg, mit válaszol­na, ha ennek kapcsán a „tár­sadalomtudósok” megkérde­zik: Szereti ön a szexet? (RT) Sten Holm svéd orvos felfedezését magyarázza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents