Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« J TTOT evelemet írtam, lost viszont, hogy kiöregedtem'' a tu­,o‘ azért fogott tollat, hogy ikel. Azt a jó hírt kaptam, kül kezdhetem tanulmányai- ,...ságí szakközépiskola pénz­e felejtsen dk el. s ha néha-néha irok, t>l- o|<vimat. és az iskolánkból küldött tudósí- ábbra is fogadják szeretettel, Merem re­lesz utódom, aki az eddig kialakult jó ápolni fogja. Sok szeretettel: Kafa Mária Diósjenő Gyermeknap és majális A Pataki öntevékeny Egyesület, a KlSZ-alapszer- vezet és a Pataki Sport­egyesület szervezésében áp­rilis 30-án a pataki tanulók és szüleik egész napos gyermeknapon és majáli­son vettek részt. A rendez­vény szórakoztató és vál­tozatos volt. Színesítette a napot a humoros spoi'tve- télkedő, zsákbamacska, felnőtt gyerekek 11-est rú­gó versenye, a lekváros kenyeret evő verseny, és a hulahoppverseny. De tar­tottunk esti tornát is. A szalonnasütés a nagy szél miatt elmaradt. A mulatsá­got bállal folytattuk. Fél kilenctől a sportpályát hul­ladékszedő versennyel tet­tük rendbe. A versenyszámokat Moj- zsik és Kopó tanár nénik, Koszorús tanár bácsi és Busái Ottó vezette. A büfés a KISZ-titkár volt. A nagy sikerre való te­kintettel, közkívánatra au­gusztus 20-án is rendezte- tünk ehhez hasonló vidám napot a pataki egyesület ve­zetőivel. A dejtári iskola tanulói nevében : Csók Anita és Túri Mónika pataki lakosok Hollókői túrán Osztályunk elhatározta: szervezzünk kirándulást. A sok nevezetesség közül Hollókőre esett a választás. Nyolc órakor volt az indulás Kisbárkányból. Odafelé kétszer is elkapott az eső, de később már ragyogó nap­sütésben folytattuk utunkat. A falu szép volt. Megtekintettük a még mindig jó ál­lapotban lévő, újjáépített középkori várat és az ófalut fatornyos házaival. Végigjártuk a múzeumokat, megis­merkedtünk a népviseletekkel, ami igazán elgyönyör­ködtetett bennünket. Hazafelé- vidáman bandukoltunk, telve a csodás és szép élményekkel — és még az eső sem esett. Az áp­rilisi szeszélyes időjárás ellenére kitűnően éreztük ma­gunkat. ' Ipolyi Éva Nagybárkány kről Csapatfalaink is tükrözik: iskolánkban folyik a munka és a versenyekre való fel­készülés. A különbö­ző háziversenyek után tanulóink jó eredményeket értek el a járási és megyei versenyeken is. A legtöbb oklevél a foci, a kézilabda és atlétika területén el­ért jó eredményeket fémjelzi. De a sakk- versenyen is jól sze­repeltünk. Nemcsak sport-, de •nás területen is ér­tünk már el eredmé­nyeket. A Börzsöny néptánccsoport és a színjátszók több hely­ről is elhozták már az aranyat. Sok más agytornáztató, képes­ségfejlesztő feladatok megoldásában is re­mekeltünk, igv mate­matikából és fiziká­ból. Rafa Mária Diósjenő A csapatfal frissítésén dolgozik Balogh Orsolya és Pintér Zsuzsa, a salgótarjáni Lovász József iskola tanulói. Nálunk járt a Düvő Betegség, amelyet gyakran együttes Iskolánk vendége volt a salgótarjáni Düvő együttes. Hogy műsorukat minél töb­ben meghallgathassuk, a tornateremben gyűltünk ősz- sze. A mi osztályunk is nagy várakozással fogadta a zene­kart, mert eddig még nem hallhattuk, láthattuk őket. Nem csalódtunk. Sokféle dalt adtak elő, melyek között volt vidám és szomorú. A csúfo­lódó ének 'előadásán nagyon sokat nevettünk. Műsorukat hallgatva különböző hang­szerekkel is megismerked­hettünk, így a 'kecskedudá­val, a tekerőlanttal, cselló­val, cimbalommal. Mikor kö­zölték velünk, hogy az utol­só szám következik, kicsit elszomorodtunk. örültünk viszont annak, hogy megis­merhettük a Düvő együt­test és szórakoztató műso­rukkal kedveskedtek isko­lánk tanulóinak. Szabó Krisztina Litke Csigarejtvény Aj rejtvény egyik sajátos­sága, hogy egy-egy meghatá­rozás utolsó betűje, egyben a következő első betűje is. He­lyes megfejtés esetén a ka­rikákba eső betűket folya­matosan összeolvasva, egyik nagy költőnk nevét és egy szép költeményének címét kapjátok. Ezt küldjétek be. 1. Támlás fekvő-ülő bútor. 2. Égtáj. 3. Tekejáték. 4. Ta­vaszi virág. 5. Kedvelt gyü­mölcs. 6. Szalonnát főz. 7. Rest. 8. Az ég kékje. 9. Szí­nekre játszott szerencsejáték. 10. Királyi szék. 11. Vérszí­vó rovar. 12. Gyufa. 13. Mun­kadíj. 14. Ráüt. 15. Káros, hátrányos. 16. Hüvelyesek kártevője. 17. Tyúk párja. 18. Nem hall. 1!^. Tejtermék. 20. Gombafajta. 21. A föld történetének legrégibb kora. 22. Versszakos dal végén ismétlődő szöveg. Beküldési határidő: május 19. Múlt heti fejtörőnk így kellett volna felosztani : Gyergyói László Salgótarján, Kőszeghy Krisztián Balassa­gyarmat, Marsiczki Karolina Érsekvadkert, Orosz Rita Kisterenye, ifj. Kovács László Zagyvaróna. A könyveket postán jut­tatjuk el részetekre! S AROKSZERKESZTÖ : csak Szent Rókus gyógyít Az életkor növekedésével gyakori • Estére a láb megdnzzad A konzult megoperálták • Bardot mezítláb járkál A visszeresség ősi beteg­ség. Számos ember, így ne­vezetes történelmi szemé­lyiségek életét nehezítette meg. Például VIII. Henrik angol királyt a lábainak alaktalan megduzzadása, va­lamint lábszárfekélyei éle­tének utolsó éveiben telje­sen tétlenségre kárhoztat­ták. A visszérbetegségek kétharmadát ma is csak Szent Rókus, a lábbetegek védőszentje kezeli... A visszeresség latin or­vosi neve varicen, a varus rövid a-val írt szóból ered­het, amely csomókat je­lent. Statisztikák szerint az európai népesség 15—20 szá­zaléka szenved alsó végtagi vivőérbetegségben. Minden ötödik nőnek és minden ti­zenkettedik férfinak vivő­ér-elváltozása van. A be­tegség egyes afrikai és ázsiai népek körében sok­kal ritkábban fordul elő. A vivőérbetegségek miatt igen jelentős a táppénze­sek, kórházi kezelést igény­lők és rokkant nyugdíjasok száma. A számos vivőérbetegség egyike az elsődleges vissz­érbetegség. Erről akkor be­szélhetünk, ha a tágulatkép- ződés helyi okát nem ta­láljuk. A betegséget rend­szerint több kórok együtte­sen idézik elő. Az elsődle­ges visszérbetegség egyes családokban halmozottan fordul elő. Sokan úgy vélik, hogy a kötőszövet gyengesé­ge öröklődik, s ennek egyik megnyilvánulása a vivőér- tágulat. Mások szerint a mély és felületes, valamint az összekötő vivőerek bil­lentyűinek rossz elrendező­dése, kis száma, hiánya, vagy gyengesége az oka a betegségnek. Az öröklődés fontos szerepet játszik a visszérbetegségben. Kialakulásában és előreha­ladásában az álló- és ülő- foglalkozásnak, nehéz fizi­kai munkának is szerepe van. Az alsó végtag vivő- ereiben uralkodó magasabb nyomás az erek kitágulását, a billentyűk elégtelenségét okozhatja. A visszérbetegség az élet­kor növekedésével gyako­ribb és kifejezettebb lesz, később panaszok, majd szö­vődmények jelentkezhetnek. További hajlamosító ténye­ző a terhesség. A visszértágulatokat so­kan civilizációs ártalomnak tartják, olyan megfontolá­sok alapján, hogy az első­sorban szénhidrátban gaz­dag, kevés salakanyagot tartalmazó táplálékot fo­gyasztó egyének betegsége. Olyan népeknél, ahol a táp­lálék a salakanyagban gaz­dag és így a székrekedés ritka, a visszeresség isme­retlen. A visszérbetegség megállapítása látszólag egy­szerű, hiszen előrehaladott állapotban már ránézésre is szembetűnő az elválto­zás. Pontosabb megítélése azonban számos részletkér­dés tisztázását kívánja. A kanyargós, tág. bőrön áttűnő felszínes tágulatok egyéb kellemetlenség hiá­nyában is gyakran orvoshoz kényszerítik főleg az eszté­tikumra többet adó nőket. Kezdetben az elsődleges visszeresség alig okoz pa­naszt. Később a beteg já­ráskor a végtagot nehéznek érzi, gyorsan elfárad. A láb­száron és a boka körül fe­szülő érzés jelentkezik. Es­tére a láb megduzzad. Szö­vődmények is jelentkezhet­nek: visszérgyulladás, vissz- érrepedés, bőrelváltozás (ek­céma, elszíneződés, lábszár- fekélv), hirtelen felálláskor ájulás is előfordul. A visszérbetegség kezelé­se — konzervatív injekciós és műtéti — nem égymást helyettesítő, hanem inkább kiegészítő eljárások. Az elő­rehaladott betegség, ha an­nak ellenjavallata nincs, műtéttel kezelendő, mert csak ez hozhat végleges gyó­gyulást. Kisfokű seprűszerű viszerek kezelésére jól be­vált az injekciózás. A kon­zervatív kezelés a pana­szok időszakos enyhítését szolgálja, melynek lényege már a több évezrede hasz­nált rugalmas nyomókötés, amely a kóros visszaáram­lást lecsökkenti, a felületes hálózatot összenyomja. Így a vivőeres keringés javul, a panaszok megszűnnek. A jól felhelyezett rugalmas pólyával, vagy harisnyával átmeneti javulás érhető el. Igen jó hatású a végtag tornáztatása, kerékpározás, úszás, járás, éjjelre, illetve pihenés alatt a fékhsly láb­felőli végének megemelése. Gyógyszerekkel a vivőerek falának tónusa fokozható, á végtagduzzanat csökkent­hető, a gyulladásos jelen­ségek megszüntethetők. A visszérbetegség injekci­ós kezelését Paul Linser bőrgyógyász professzor fe­dezte fel 1911-ben Tübin- genben. A tapasztalat szerint az injekciós kezelés eredményei jók, ha megfelelő anyaggal, technikával és indokolt ese­tekben alkalmazzák. Bevált a kis seprűszerű, valamint a hálóza tos vis szerek és a műtét során megmaradt ol­dalágak kezelésére. Az ered­mények kozmetikailag is jók. A visszérbetegség műtéti kezelését már 2000 évvel ko­rábban is megkíséreltél:. Plutarkhos római író szá­mol be egy Gaius Marius ne­vű konzulról, akinek egyik lábán a visszereket megope­rálták. A másik végtag mű­tétjét azonban megtagadta, ami nem egészen érthetetlen, ha elolvassuk Celsus (i. e. 53 i. u.) műtéttan könyvét, amely szerint a vérzést a műtétnél tüzes vassal csil­lapították. Érzéstelenítés természetesen nem volt. Ma a beteg számára a teljes érzéstelenség biztosí­tott, s az izzó vas használa­tát is modernebb módszerek váltották fel. A műtét lé­nyege az elégtelen felületes visszerek összeköttetéseinek megszüntetése, a tágulatok kiirtása, illetve szondákkal történő eltávolítása. A be­teg már a műtét napján ismét járóképes, és néhány hét után munkaképes. A he­lyesen végzett műtétek után kiújulás nem, vagy alig fordul elő. A modern orvostudománv azonban nemcsak a gyógyí­tásra, hanem a megelőzésre is törekszik. Fontos a he­lyes életmód kialakítása. Erre utal az az adat, hogy a néger Afrikában nagyon ritkán betegszik meg vissz­érbetegségben. Az Ameriká­ban élőknél pedig ugyan­olyan gyakorisággal fordul elő a betegség, mint a fe­hér lakosságnál. A legalább időnkénti mezítlábjárás elő­segíti a vivőerek kiürülését, így igazat lehet adni Bri­gitte Bardot-nak, aki Siant Tropezben egész nyáron mezítláb járkált. Hosszabb utazás alatt, ha valaki szűk helyen ülni kényszerül, időnként járkál­ni kell, mert a pangás trom­bózist okozhat. A szoros csizmák, térdharisnyák tartós egész napos viselése nem egészséges, sőt a magas sar­kú cipő használata sem. Az ülő foglalkozásúaknak időn­ként járkálni kell, illetve a lábukat 10 percre maga­sabbra helyezni. Napi 30 perces erőteljes ikraizom-mű­ködtetés (járás, úszás, futás, jóga) mindenkinek ajánlatos. A vivőérkeringés javítása céljából a fekvő betegeknek is tornázni kell, illetve az ágy lábrészét ajánlatos ma­gasabbra emelni. A rostdús táplálkozás (főzelék, gyü­mölcs, búzakorpa) is a szék­rekedés megelőzésével ' a vénás keringést segíti elő. Dr. Gyurkó György Dr. Révész Johanna Veszélyes hulladék tárolása tsz-kezelésben A környezetre ártalmas hulladékok átmeneti táro­lására kíván raktárt kiala­kítani felszámolandó szarvasmarhatelepén a Ka- rancslapujtői Kananes Ter­melőszövetkezet. Terveik szerint a tsz ötvenegy Nóg- rád megyei ipari és mező- gazdasági üzemmel köt szer­ződést olyan feltételekkel, hogy a tárolásra kerülő anyagok között nem lehet radioaktív hulladék, tűz­és robbanásveszélyes, il­letve bomló szerves anyag, sem olyan vegyület, amely a levegővel érintkezve mér­gező gázzá alakul át. A hulladékot 200 literes, patentzáras hordókban, il­letve kontérenekben tá­rolják, különleges jelzéssel ellátva, hordánként, illettve vállalatonként nyilvántart­va. A rendszeres szakértői ellenőrzésből a kellő műsze­rekkel ellátott személyzet gondoskodik, de ezenkívül mind a Köjál, mind a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium f o ly*ta t k on t r ol 1 Vizsgál a to­kát. A tsz ezenkívül java­solja az érdekelt környék­beli tanácsoknak, alakítsa­nak társadalmi bizottságo­kat, amelyeknek megbízot­tai bármikor beléphetnek a telepre éllenőrzés céljából. A termelőszövetkezet kér­te a körzet érdekelt öt köz­ségi tanácsát, vitassák meg a tervet, tartsanak minde­nütt falugyűlést, ahol a szövetkezet szakemberei mindenre "kiterjedő felvilá­gosítást adhatnak. A szö­vetkezet kész arra is, hogy a lakosság képviselőit au­tóbuszon a Borsod megyei Hernádkércsre vigye, ahol már négy éve működik ha­sonló telep. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents