Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

MAI AJÁNLATUNK

moSSl'TII RADIO:

!«.#•: Punurâm». Világpolitika percről percre (ism.)

*.2«: Társalgó, ötvenöt

10.45: Delta. Tudományos

perc Írod alom kedvehíradó (ism.)

löknek

11.10: Mozgató. Tévétorna

9.15: s-anzonok f

mozgáskorlátozottak9.32: Az erkélyen. László

nak

Anna hangjátéka (1988)

11.20: Képújság

10.05: Kapcsoljuk a győri

16.20: Hírek

körzeti stúdiót . . .

16.25: Pannon krónika

Kisiparosok a lakosság

A pécsi körzeti stúdió

szolgálatában

híradó műsora

10.25: Haydn: B-dúr vonós16.35: Nachrichten. Hírek nénégyes. Op. 76. No. 4.

met nyelven. A pécsi

10.48: Az Állami Népi Együtkörzeti stúdió műsora

tes felvételeiből

16.40: Ecranul nostru

11.29: Közben:

A szegedi körzeti stúdió

Gobbj Hilda önéletírása

román nyelvű nemzetifolytatásokban

ségi magazinja

12.45: lntermikrofon

17.10: RTV-közönségszolgálát

13.00: Klasszikusok délidőben

17.15: Számadás

14.10: Magyarán szólva

Gazdasági negyedóra

14.30: Dzsesszmelódiák

17.30: Reklám

15.02: Zsebrádió-színház

17.35: A zord folyó

Hol vagy. Amarilla?

Szovjet tévéíilmsoroLázár Ervin kishangzat (FF). IV/'i rész:

játéka

A Gromovok (ism.)

15.20: Kóruspódium

19.00: Reklám

15.40: Poggyász. Tudnivalók

19.05: Műsorajánlat,

utazóknak

19.10: Esti mese

1Í.2U: Kérhetek valamit?

Mirr-Murr. Legyünk

A Gyermek rádió kívánkóbormacskák

ságműsora

Magyar bábfilm

17.00: Neked se mindegy!

19.2«: Reklám

Tudsz-e veszíteni?

19.25: Közlemények. Műsor17.30: Nóták

ajánlat

17.45: A Szabó család

19.3(1: Híradó

19.15: Nagymező utca

20.00: Reklám

20.05 : fiaim árosán halljuk

20.05: A klinika

őket

NSZK-tévéfil msorozat

20.25: Sokszemközt az egészXI 2. rész: A kegyes

segrol

hazugság

20.54: Jascha Heifetz hegedül

20.50: Reklám

21.45: ..Hajszálgyökerek"

20.55: Stúdió '89

22.00: Hírvilág

A televízió kulturális

22.30: a Rádió Dalszinházáhetilapja

nak bemutatója

21.40: Kerékasztal a kiútról

Végelszámolás

A külpolitikai szerkeszKarinthy Ferenc drátőség műsora

mája

22.25: Az animáció mesterei

23.40: llovyart: Tűzijáték

Angol dokumentum, film

PETŐFI RADIO:

Nagy-Britannia 22.55: Híradó 3.

8.05: Leó Fali operettjeiből

•*.05: Napközben (Elő)

Tv 2

12.10: Nóták

13 05: Popzene sztereóban

Kutílik Júliával és

M.oo: Sokféle. Szórakoztató

Aigner Szilárddá)

irodalmi magazin

17.00: Képújság

13.05: Kapcsoljuk a 6-os

17.15: Tv 2

stúdiót (Elő)

Benne: Reklám — Ri13.30: Csúcsforgalom (Elő)

portok — Időjárás —

1 «*30: Helykereső. EsélyekZene — Tévétorna

röl. lehetőségekről fiaTeledoktor

taloknak

Orvosi tanácsok

Csak a középhullámon:

A mell önszűrése — a

18.30: Daráló. Folytatásos

mellrákról

ifjúsági történet

17.45: Torpedó

Az U RH-sávon:

Telefonos játék

: 8.30 : G ra mo 1 on s ztá ro k

18.»0: Telesport

19.05: Fiataloknak!

18.25: Gyerekeknek!

20.30: Nóták. Radioton-JemePumukli kalandjai

/.ékről

Magyar—NSZK rövid21.05: Prága város panoptijátékfilm. A végz.etes

kuma. Jiri Marek elbetejszínhab

szélé se

18.49: Tv 2

21.42: Popzene az NSZK-ből

19.00: A híd alatt

22.06: Rádiószínház .

Kínai filrrç

..Harmat hull a peó20.56: Tv 2

niába . . Huartg-tí csá_

Benne: Van öt perce?

szár találkozásai taSchubert: A pisztráng

nácsadóival. Bakos Fe21.00: Híradó 2.

rend hangjátáka (1988)

21.20: Tv 2

23.15: A dzsessz története

21.30: Folyton-folyvást foly80 39. rész

lassa! Angol filmsorc23.55: Virágénekek

zat. 6. rész 21.56: Tv 2

BARTOK RADIO:

22.00: Gondolkodó

A televízió tudományos

9.08: Barokk muzsika

folyóirata

9.33: Loming operaiból

22.45: Tv 2. Napz.árta

10.30; Törd a fejed!

10.45: Hangos szöveggvüiteBESZTERCEBÁNYA:

mény

ii.oo; Romantikus zene

1. MŰSOR:

12.25: Zenetörténeti értéktár

13.05: Radiószinház

9.20: Tévéjáték (ism.)

A vadkan

10.55: Tévébörze

13.58: Gianni Raimondi ope16.00: Objektív. Magazin

raáriákat. énekel

16.30: ipari tanulóknak

14.20: Zenekari muzsika

17.10: Művelődési sorozat

15.32: Labirintus. Zenei rejt17.45: A pirotechnikusok

vények fiataloknak

munkájáról

J5.4<: Magyar müvek cimba18.20: Esti mese

lomra

18.30: Táviatok. Magazin

16.10: A Magyar Hanglemez19.30: Híradó

gyártó Vállalat dijnyer20.00: Törékeny kötelék

les lemezeiből. XX 4/a.

rész

Dán tévéfilm

2i.35: Expedíció a Jenyiszej

*7.00: Diakfélóra

folyón

17.3«: Poggyász. Tudnivalók

22.05 : Komolyzenei koncert

utazóknak

17.5«: X. Európa Cantat —

2. MŰSOR:

Pécs. 1988. XXX 18. rész

18.30: Na maternjem jeziku

16.05: Letty. Angol tévéA Magyar Rádió szerbsorozat

horvát nyelvű nemzeti16.30: Megyei magazinok

ségi műsora Pécsről

16.50: A nap percei

19.0.): in der Muttersprache

17.05': Zéman őrnagv esetei

A Magyar Rádió német;

Tévésorozat

nyelvű nemzetiségi mű18.30: A hét eseményei masora Pécsről

gyár nyelven

19.35: Csajkovszkij: Vonós19.00: Torna

szerenád

19.10: Esti mese

20.10: Magyar művészek ope19.30: Híradó

rafel vételei bői

20.00: Fiatalok tv-klubja

20.55: Fiatalok a seregben

21.30: Híradó

21.25: Holnap közvetítjük

22.00: Világhiradó

21.45: Bécsi „muzsika

22.15: Éjjeli vonat a gyilkos22.30: Zeneközeiben a magnóSághoz. Angol tévéfilmsok

paródia

MISKOLCI STÚDIÓ:

MOZIMŰSOR:

5.55: Műsorismertetés. hílek. időjárás. útinform. —

Salgótarjáni November 7. :

Rain Man. Színes, szinkroní6.00: Krónika (Kossuth). —

6.15: Közelkép mikrofonnal.

zált amerikai film. — Kama— 6.20: Észak-magyarországi

ra: 5 és 7-től: E világból.

krónika. — 6.30: Hírek, lapMagyar film — Kohász: ..K"

szemle (Kossuth). — 6.55: Üt2 (l€). Színes magyar film.

inlorm (országos és körz.eíi).

— Múzeumi Mozgó: El Par7.00: Krónika (Kossuth).—

ban nő a láz. Francia—mexi7.20: Észak-magyarországi

kői film. — Zagyvapálfalva :

krónika. — Körzeti időjárás.

Embervadász. Színes. szink-- 7.35: Szóvá tették. megionizált amerikai krimi. —

kérdeztük. — 7.45: Tájak, arBalassagyarmati Madách :

eok. színek és vélemények. —

Rendörakadémia. Színes ame7.55: Napi összefoglaló és a

rikni filmvigjáték. — Kamamásnapi műsor ismertetése.

ra: Lidérces órák. Színes, szinkronizált amerikai tragiMAGYAR TELEVÍZIÓ:

komédia. — Bátonyterenyei Petőfi: Kommandó (16). Szí1. MŰSOR:

ne.s. szinkronizált ' amerikai akeióí.ilm. — Bátonyterenyei

9.00: Képújság

Bányász: Omen (16). Színes.

9.05: Tévétorna nyugdijaamerikai horrorfilm. — Pászsoknak

tói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól-:

9 10: James Burke rendhagyó

Krokodil Dundee II Színes

gondolatai a változásról

a u szt rá 1 k al andf i 1 m ví g j á t ék.

Angol dokumentum— Rétság: Légy bátor és

film-sorozat. X lo. rész:

erős (16). Színes. szinkroniVégtelen világok (ísm.)

zált kanadui filmvígjáték.

NÓGRÁDI TÁJAKON... ^23) TELEXEN ÉRKEZETT=

^YVélemény

KAPCSOLATOK

Hollandia említésére többségünknek néhány nemzeti sajátosság: a szélmalom, a tulipán, a fapapucs jut az eszébe, de a fiatalabbaKnál már a Philips márkanév is „beugrik”. Ezek a sztereotípiák a hagyományok és a kulturális örökség máig élését, a gazdasági életben, a kereskedelemben elengedhetetlen megbízhatóságot, a jó minőséget jelzik számunkra.

Elég csak ránézni a térképre, s feleleveníteni gyiK- ran hézagos történelmi ismereteinket, beláthatjuk: a földrajzi távolság miatt is ritkán érintkezhettek népeink az elmúlt századokban.

Az első világháború borzalmas pusztítását követő Tanácsköztársaság utáni hónapok mérhetetlen nyomora és éhínsége idején azonban váratlanul felbukkan a segítőkész Hollandia. Hogy miért éppen ők álltak humanitásukkal mellénk, az a véletlen műve. Ennek a történetével ismerkedhettek meg azok a tévénézők, akik április utolsó vasárnapjának délutánján képernyő elé ültek. Mészáros Katalin rendező Kapcsolatok című filmje a húszas óvek megindítóan emberi kezdeményezését idézi fel.

Egy Budapesten dolgozó, világlátott ember, Fledderus úr nemcsak nagyszerű bankár, hanem háromgyerekes családapa is. Amikor munkája ismét hazánkba szólítja, feleségét és gyerekeit Hollandiában telepíti le. Itthon

látja az első világégés okozta szívfacsaró szegénységet, s levelet ír szeretteinek, amelyben kéri, hogy azt juttassák el az újságokhoz is. Hollandia semleges és gazdag ország volt, ha akarnak segíteni a polgárai, hát itt a nagy alkalom.

A szeretetáradat beindult. Jött a pénz. A magyar kormány vöröskeresztes segélyhelyein jól szervezetten láttak neki a nélkülözéstől legyengült apróságok élelmezéséhez, felruházásához. Ezzel egyidejűleg, 1920 és 1940 között közel negyvenezer kisgyermek vett részt hosszabb- rövidebb időn át hollandiai üdülésen. Módosabb, tehetősebb emberekhez kerültek, ahol nagyon hamar beleszoktak a „jóba”.

Mindenkit olyan családhoz osztottak be, amilyen vahá- sú, hiszen ilyen téren nagy volt az elkülönülés. A mieinktől eltérő puritánabb életkörülményekkel találkoztak. Ám az akkori honi közellátáshoz viszonyítva soha nem látott bőség köszöntött rájuk. Napi háromszori étkezés, reggelihez vajas kenyér csokoládéreszelékkel, narancsdzsem, s az ismeretlen banán, amelyről azt sem tudták hogy kell enni.

Könnyen ment a nyelvtanulás is. Hetek múlva a három-négy évesek már szinte az anyanyelvet is elfelejtették. De az érettebbje azt is észrevette: nagy önfegyelemmel bíró nép közé érkezeit.

akik nem tudják igazán kimutatni örömüket és bánatukat. Sokukat nyaranta visszavártak, visszafogadtak, ám akadt olyan fiatal is, aki kint maradt.

A „hollandi mamákat' nem lehetett egyhamar elfelejteni. Második anyaként őrzik meg őket emlékezetükben a dédnagymama-déd- nagypapa korban levő szereplők. A kapcsolatok az évek során a politika hullámzásával párhuzamosan hol erősödtek, hol borulni látszottak. Sokan ma is tápláljál;, s ha lehetőség nyílik rá, országok közötti kapoccsá fejlesztve erősítik a két nép barátságát.

Jó lenne ezt az intézményt felújítani. Nem legújabbk >ri elszegényedésünk mondatja ezt velem, hanem a filmben Halápy Lilli, a neves festőművész enyémre rímelő megállapítása is. Ügy vi : azért jó, ha a gyerekek megismerkednek az övékétől eltérő kultúrával, mert ig" csak azt tanulják itthon, hogy ilyen az angol, ilyen az olasz, ilyen a nétnr*. Kint rájönnek, hogy vannt k alapvető nemzeti tulajdonságok, amelyek a történelmi múltban gyökereznek. De étben a fogékony korban megtanulhatják: nem szabad általánosítani. egy országra ráhúzott klisét elfogadni. íuv talán egyszer elérhetjük mi is: megszűnünk a gulyás is a csikós országa lenni.

Buzafalvi Győző

Semprmm

Magyarországról

Magával ragadó és szén* vedélyes politikai átalakulás időszakában van Ma* gvarország — mondotta szombaton Madridba visszaérkezve Jorge Semprun, spa* nvol kulturális miniszter.

— A magyarok igen eredeti utat járva demokratizálják az eddigi egypártrendszert. Ez bonyolult folyamat, ám egyúttal rávilágít egy kis nép életerejére. .

Semprun kötetlennek és formaságoktól mentesnek nevezte budapesti megbeszéléseit Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, Pozs- gay Imre államminiszterrel, a magyar filmesekkel, az írószövetség és a magyar PEN Klub képviselőivel. A jövő szempontjából fontosak a magyar művelődési miniszterrel a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről folytatott hivatalos tárgyalások. A múzeumi és zenei élet terén jelzett előrelépést és utalt arra, hogy társadalmi és politikai témákat felölelő viták. találkozók szervezését is elhatározták.

Rendkívül figyelemreméltóak Semprun szavai a másfél évtizeddel ezelőtti spanyolországi és a mai magyarországi folyamatok ősz* szehasonlításáról. — Valóiban léteznek közös elemek

— mondotta —, hiszen mindkét esetben a korábbi t< kintélyuralmi rendszer elvetéséről van szó. Logikus tehát, hogy vannak egybevethető jelenségek. mivel azonos a cél: a pluralizmus elérése.

Hírünk a világban

A nagy palóc

A budapesti Mikszáth-rmlékmő

(Barka, Gábor felvételei

„ö az álarcos író. Szerény maszkkal takarja tartalmát, okosságát, kegyetlen, csontig ható kajánságát. Pipa- füstbe burkolózik, melyen a kedély lámpafénye aránylik, látszólag ártatlan, nagyon kedves adomákat me- sélget, mint asztalbontás után a múlt század öregurai: de egyszerre egy metsző élcet hallunk, mely gondolkodóba ejt benünket, fülünket egyszerre egy bűvös szó üti meg, mely más, eddig ismeretlen régióba ragad, s akkor ocsúdunk föl, hogy kivel társalogtunk’ — írta irodalmunk páratlan tehetségű mesteréről, Nógrád nagy szülöttéről, Mikszáth Kálmánról, a késői pályatárs, Kosztolányi Dezső.

Mikszáth nógrádi emlékei mindenki előtt ismertek. A mohorai parkban és a hor- pécsi múzeumban mellszobra található. Salgótarján számára idős Sz.abó István faragta bazaltba alakját, Balassagyarmaton 1961-ben avatták fel Herczeg Klára bronzszobrát, az íróról. A nógrádi tájakat ugyan nem, de az országhatárt át kell lépnünk, ha szülőfaluját, Szklabonyát fel akarjuk keresni. Mikszáth szülőházát, néhány nappal 1910. május 28-án, bekövetkezett halála után, egy hölgybizottság a következő szövegű táblával jelölte meg:

Itt élte át, szülei házában Mikszáth Kálmán gyermek- és ifjúkorát 1852—1872

Az épületet azóta lebontották, s a márványtábla szülei későbbi lakóháza falát díszíti. Fölötte, egy másik táblán, szlovák nyelvű felirat ismerteti a magyar szöveg fordítását.

De jöjjünk át Budapestre, ahol az író munkássága legtermékenyebb és legsikeresebb korszakát töltötte. A főváros már az 1930-as években méltó emléket kívánt állítani a nagy palócnak. Nem is egyszerű szoborra, hanem monumentális díszkútra gondoltak a városatyák. „Az emlékmű elgondolása szerint Mikszáth parasztalakjai kapnának helyet a kúton, az ő írásművészetének derűs közvetlenségét, magyaros jókedvét hirdetve ' — méltatta a tervet Liber Endre alpolgármester.

A lelkesedés azonban hamvába holt: a díszkút sohasem készült el, s Mikszáth csak 1953-ban kapott szobrot Budapesten. Sóváry János mészkőből faragott mellszobrát először a Városligetbe vitték, ahonnan — némileg eldugott helyéről — 1966-ban került méltó környezetbe, a margitszigeti Művész sétányra. Igazi, méreteiben is impozáns emlékmű avatására azonban 1961- ben került sor. Halála után fél évszázaddal, a VIII. kerületi Mikszáth Kálmán téren, (amely 1911 óta viseli nevét), végre lehullt a lepel életnagyságánál nagyobb méretű, kőbe faragott, álló alakjáról. Kocsis András munkája kevéssé fejezi ki azt az elapadhatatlan derűt és kedélyt, ami oly jellemző volt a nagy palóc stílusára és egész egyéniségére. Nem bizonyult igazán jó ötletnek az a megoldás sem, hogy a szobrot egészen alacsony talapzatra helyezték. A zsúfolt, kis téren néha szinte elvész a parkoló gépkocsik között a szobor.

A tér összhatásának meghatározó pontja a 4—6. számot viselő, klinkertéglás épület, amelyben az orvostudományi egyetem egyik klinikája működik. A ház sarkán, az utcatábla alatt/

márványból készült profi! dombormű idézi Mikszáth arcvonásait — jóllehet az író nem itt, hanem a szemben lévő 1. szám alatt töltötte élete utolsó éveit. ..

Budapest mellett — szülőföldjén kívül — még egy település játszott nagy szerepet Mikszáth életében. Szegeden, ebben a csendes, alföldi városban indult el a hírnév felé. Szeged a Kultúrpalota előtt állított emléket a magyar próza mesterének. Ungvári Lajos szép mellszobra 1961 óta díszíti a Móra- parkot.

Végezetül essék szó egy távoli érdekességről. Szlovéniában, Maribortól délkeletre fekszik Rohics. Ezen a híres fürdőhelyen keresett nyaranta felüdülést 1900 és 1910. között, az egvre többet

betegeskedő Mikszáth. A helybéliek számon tartották a neves magyar írót: az öreg tölgyfát, amely alatt oly sokszor üldögélt, kis táblával jelölték meg.

Mikszáth Kálmánt nem kényeztette el az utókor monumentális emlékművekkel. A Kerepesi temetőben. —, ahol János és Albert ■fia, valamint Edit unokája mellett nyugszanak hamvai — egyszerű fekete márvány obeliszk vigyázza sírját. Neve azonban örökké élni fog, amíg magyar nyelven beszélnek és olvasnak, bárhol a világon. Krúdy írta 1910-ben: „Nem érheti többé semmi baj. Élni fog a halhatatlanságban, együtt az alakjaival. . ."

Prohászka László