Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 104. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 5., FENTEK 1--------- - ' ................... N Fa lupártibb politika (3. oldal) Siratóoszlop lesz az érettségin (4. oldal) Fiatalok oldala (5. oldal) L ........... A szfaltút Dejtär és Ipolyuece között • Szalagot vágtak át a miniszterhelyettesek • Társadalmi munkában első Ipolyvece • Váge a kerülő útnak! Ütátadás manapság? ISzin- te hinni sem mer az ember a meghívónak, hiszen tudatában van a tárca pénzügyi gondjainak. Mégis elkészült az aszfaltút Dejtár és Ipolyvece között — mintegy 18 kilométerrel rövidítve le az arra közlekedők tnenethosz- szát —, ám, hogy nem mindennapi körülmények j között, arról számölt be a Drégelypalánki Községi Közös Tanács elnöke, Deine Lajos. Mint a csütörtökön, az útszakasz ipolyvecei szakaszán elhangzott beszédéből kiderült, az ötlet már 1938-ban felvetődött. Az akkori képviselőjelölt tett ígéretet a helybélieknek az út megépítésére, amennyiben megválasztják a honatyák közé. Sem ekkor, sem később nem haladt előbbre az ügy, míg végül 1986-ban, a helyi tsz vezetősége benyújtott egy pályázatot, hozzátéve saját 2 millió forintját. Ugyanennyit vettek ki a célra a tanácsi költségvetésből, s számos környékbeli üzem támogatásával együtt összegyűlt 5,7 millió forint. Mindez persze nem fedezte volna a teljes építést, de a pályázat révén pénzhez jutottak a MÉM-től, és a KPM-től, valamint a megyei tanácstól is. Így vált lehetővé, hogy 1987-ben megkezdődhessen a vonalvezetés tervezése. A tanulmánytervet Gál János, (megyei származású), a Soproni Erdészeti Egyetem rektora segítségével készítették el, míg a kiviteli dokumentáció a Nógrádi Szénbányák gyors munkáját dicséri. Az Egri Közúti Építő Vállalat egy év alatt valósította meg a 3,8 kilométeres szakaszt, a MÁV budapesti igazgatósága pedig térítés- mentesen vállalta egy vasúti átjáró jelzőberendezésének a felszerelését. A teljes költség meghaladja a 24 millió forintot. A községbeldek jelenlétében dr. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építési miniszter- helyettes, Valamint Papócsi László, a MÉM-beli kollégája vágta át a nemzetiiszínű szalagot, jelképesen megnyitva az új utat. Az eseményen jelen volt Hoffer István is, a MÉM földügyi és térképészeti hivatalának vezetője. Ezt követően dr. Körmén - dy József, a Nógrád Megyei Tanács elnöke méltatta a községbeliek társadalmi munkáját, amely a múlt évben elérte az egy főre vetített 8400 órát. Ezért a község elöljárójának átadta azt az elismerést, amely az ipolyveceiek első helyezését tanúsítja, s mellé 400 ezer forint értékű dologi támó- gatásról szóló passzust. Ugyancsak elismerte a Szbn- díi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet Pattantyús brigádjának községet segítő tevékenységét, majd Kiss István számára —, aki a megyei tanács tagja és a Szondi lakatosrészleg vezetője —, átnyújtotta a társadalmi munkáért járó plakettet. A kocsikonvoj és a helyi iskola biciklis diákjai ezután áthajtottak a rendkívül jó minőségű úton, majd Déj táron hasonlóan bensőséges ünnepségen fogadták a magas rangú vendégeket. (németh—rigó) Tisztázni kell történeti értékrendünk elveit! Akadémiai tudományos ülések A Magyar Tudományos Akadémia közelgő közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülések csütörtökön kezdődtek meg az Akadémia székházában. A filozófiai és történettudományok osztálya tanácskozásának témája „Magyarország 1945—1958”. A tudósok a kétnapos ülésen feltárják a magyar társadalom válságának forrásait, s szólnak napjainkról, elemezT ve történelmünk felszabadulás utáni szakaszát. A mai magyar társadalomban megkerülhetetlen ön- ,vizsgálati kényszer él. Ki kell beszélni a múltat, hogy az ne táplálja tragikus képzeteinket — hangsúlyozta Pataki Ferenc akadémikus, osztályelnök megnyitójában. — A történettudósok, ha méltóak nevükhöz, sokat tehetnek a történelmi igazság feltárásáért. Világosan kell tisztázni történeti értékrendünk elveit — hangsúlyozta Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Problémák és megközelítések fel- szabadulás utáni történelmünkben című előadásában. Egy-egy történelmi korszak megítélése, teljesítményeinek mérlegelése sokféle értékelv alapján történhet. Viszonyíthatjuk a megtett utat a kiindulópont szintjéhez, megelőző önmagunkhoz. Mérhetjük azonban magunkat az ugyanezen korban legjobb teljesítményt, legnagyobb sikert elért országokhoz. Ugyanaz az eredmény az egyik összehasonlításban kiemelkedő, a másikban szánalmasan szerény. A felszabadulást követő időszak kortárs történeti kutatásai hosszú ideig alkalmazták az első mércét. Minden lépést mintha mérföldes csizmában tettünk volna meg, oly rohamosan távolodtunk előző önmagunktól. Napjaink közhangulata ezzel ellentétben csakis az utóbbit tekinti egyedül autentikusnak. A dél-ázsiai gazdaság, a finn vagy spanyol felzárkózás, a skandináv társadalmi és szociális biztonság, az amerikai vagy angol válság- kezelés a 70—80-as évek fordulóján mintha más nagyságrendekben számoló mércét állítanának teljesítményeink mellé — mondotta. A biológiai és az orvosi tudományok osztályának együttes ülésén bemutatták az ideg-, hormonális- és immunrendszer-felismerő, információtovábbító funkciói kutatásának legújabb hazai eredményeit. Ismertették például az immunrendszer egyik, sejtpusztítást kiváltó receptorának működését, az idegrendszer kémiai ingerületátviteli mechanizmusait. A műszaki tudományok osztályának ülésén a hazai távközlés fejlesztési lehetőségeiről, a nemzetközi színvonalhoz való felzárkózás esélyeiről tanácskoztak. Hatodszor kapott nemzeti zászlót a megyeszékhely Kitüntetések társadalmi munkáért Az elmúlt évben a salgótarjániak egészen pontosan 191 millió 627 ezer 19 forint értékű társadalmi munkát végeztek, vagyis 3917 forintnyit lakosonként. Ezzel a teljesítménnyel 1988-ban a megyében az első helyet szerezték meg a társadalmi- munkaverseny-mozgalom- ban. Ebből az alkalomból csütörtökön délután, a salgótarjáni városházán a városi népfrontbizottság és a városi tanács társadalmi munkások aktíváját hívta össze. A családi intézet köszöntő- műsora után C. Becker Judit, a városi tanács elnöke értékelte az elmúlt évben végzett településfejlesztő társadalmi munkát. Kiemelte, hogy napjainkban mind nagyobb hangsúlyt kap az önként vállalt munka lakóhelyünk szépítéséért, gyarapításáért, s éppen ezért, egyre nagyobb megbecsülés is illeti. Ezután szólt az „ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom tavalyi tapasztalatairól, majd a munkában élen járó kollektívák, intézmények vezetőinek, dolgozóinak mondott köszönetét. A társadalmi munkában kiemelkedő lakóterületek, így a többiek mellett Somlyóbánya, Ká- roly-akna, Béke-telep, huszonöttől hetvenezer forintig terjedő jutalomban részesültek. Álljon itt még néhány adat a tanácselnök beszámolójából az elmúlt év jellemzésére. Tavaly 1621 méternyi járda készült el a salgótarjániak munkája nyomán, s több mint 170 négyzetméter zöldterülettel lett gazdagabb a megye- székhely. Az idei feladatokról szólva a tanácselnök elmondta, hogy amiként 1988-ban, úgy az idén is elsőrendű feladat a Tóstrandnál levő szabadidőpark kialakítási munkáinak folytatása. Ezután Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a megyei népfrontbizottság titkára átadta C. Becker Judit tanácselnöknek a népfront országos tanácsa által a megyeszékhelynek adományozott nemzeti zászlót, amelyet immáron hatodszor kapott meg Salgótarján, Az elismeréssel együtt kétmillióval lett gazdagabb a város. A tavalyi társadalmi munka Salgótarjánt a t megyei versenymozgalomban is az első helyhez juttatta, s az ezért járó oklevelet dr. Farkas Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára adta át C. Becker Juditnak. A város kitüntetése után számos egyént, kollektívát jutalmaztak az 1988-ban végzett munkáért. kiváló vállalat oklevél — első alkalommal Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat ünnepsége Nagyorosziban A tárca miniszterének üdvözletét és a Kiváló vállalat oklevelet adta át csütörtökön dr. Szilárd György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője Sógor Lászlónak, az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat ügyvezető igazgatójának, a Nagyoroszában megtartott bensőséges ünnepségen. A főosztályvezető'népes hallgatóság előtt ecsetelte az ágazat gondjáit, ám, mint azt a tegnapi renr dezvény is tanúsította, ha ritkán is, de akad örömteli pillanat munkájukban. Az elmúlt évet értékelve utalt a rendkívül nehéz gaz; dasági helyzetre, melyben ilyen szép eredményt elérni igazi bravúrnak számít. A társulat fejlődése egyértelműen ívelt a mai napig, amikor is első alkalommal nyerték el a címet. Míg 1960-ban mindössze egymillió forint termelési értéket értek el, addig ma több mint hetven milliót, örömmel állapította meg, hogy ennek 10 százaléka, azaz 7 millió forint képezte a tavalyi munka nyereségét. A „vizes”-társulatok országos tevékenységét elemezve elmondta, hogy jelenleg 13 miilliárd forint e szféra vagyonát, kezelt tulajdona. A múlt évben egyetlen veszteséges gazdálkodó egységük sem volt, s az eredmény ennek megfelelően a tervezettnek a duplájára sikeredett. A minisztérium emiatt is dönthetett úgy a közelmúltban, hogy a tár- suláiti munkára szükség van, a jövőbeni ils fenn fogják tartani. Ehhez persze nem elegendő az alaptevékenység ellátása, itt sem közömbös a több lábon állás. Erősíteni kell a vállalkozói hajlamot — nyugtázta —, hiszen a közcélú feladatokat csakis jelentős önerőből valósíthatják meg. Sógor László köszönetét fejezte ki a kitüntetésért hiszen 67 vetétytárs közül bizonyultak a legjobbnak. (Folytatás a 2. oldalon)
