Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
I MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix Gazdasági magazin (ism.) 8.50: Táncházi muzsika Erdélyből 9.20: Gyöngy Pál szerzeményeiből 10.05: Rendezte: Turián óyörgy Ne okoskodj, Pista! Mikszáth Kálmán regé-, nye rádióra ‘alkalmazva 11.01: A kamarazene kedvelőinek 12.45: Törvénykönyv Gazdaság és jog 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai. Geleji Katona István Magyar gramma- tikácskája 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.00: Hírmagazin 16.10: Dalposta 16.20: Miska bácsi levelesládája 17.00: Erre. szerződtem 17.25: Ipargazdák 17.30: Slágerfilmek-filmslá- gerek 18.02: Üjraolvasva 19.15: Kártyázó asszonyok Hunyadi Sándor színjátéka rádióra alkalmazva 20.05: Egy énekes — több műfajban. Kovács Apollónia felvételeiből 20.30: A külpolitikai rovat műsora 21.00: örökzöld dallamok 21.50: Gong 22.00: Hírvilág 22.30: Az egészség világa — a világ egészsége 22.45: Operaest 23.35: Dvorzsák: d-moll szerenád PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Elő) 12.10: Fúvós indulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Betűtenger 15.05: Zenerulett (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Sport 19.13: Fényes Szabolcs műveiből VII/7. befejező rész 21.05: Tanakodó arról, hogy kinek a füttyére táncol az iskola 22.00: Tessék választani. II/l. rész 23.10: Sporthírek 23.15: A dzsessz története 80/41. rész 23.55: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Romantikus kamarazene 9.45: Zenekari muzsika 11.05: Pillanatkép 11.10: carl Orff: Carmina Burána 11.50: Anyegin Részletek Csajkovszkij operájából 13.05: Szonda 13.35: Operaházi portrék Delly Rózsi 14.07: Kórusmuzsika a XVIII. századból 14.25: Magnósok figyelem! 15.05: Századunk zenéjéből 15.58: Romantikus operákból 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) Kb. 18.05: Madrigálok 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Diákfélóra 19.35: Balettzene operákból 20.00: Prágai tavasz (Élő) -20.45: Költő és közönsége Kb. 21.05: a hangverseny-közvetítés folytatása Kb. 21.50: Csembalómuzsika 22.05: Kódexek zenéje. XV/1. rész. Híres kódexek 22.45: Az eseti orvos 23.06: Népek zenéjéből MISKOLCI STÚDIÓ: (Hétfőtől péntekig, állandó műsorszámok.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1 1. MŰSOR: 8.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.05: Stúdió ’89 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból jelentjük . . . Tudósítás az Országgyűlés májusi ülésszakáról 17.20: Hírek 17.25: Déli videoújság 17.35: Správy. Hírek szlovák nyelven LATUNK 17.40: Műsorajánlat 17.45: Nonstop nonszensz Didi első hajóút ja NSZK-film 18.25: Carmel és a Fine Young cannibals NSZK zenés film (ism.) I 19.05: Reklám 19.10: Esti mese Zabszem varázslő A varázscipő. Csehszlovák rajzfilm 19.20: Reklám ;. 19.25: Közlemények. Műsorajánlat , 19.30: Híradó 20.00: Az Országházból jelentjük . . . összefoglaló az Országgyűlés mai napjáról 20.40: Reklám 20.45 : HalálMsta. Tévéfilm 22.f0: Reklám 22.05: ökölvívó EB. Közvetítés Athénból, felvételről 23.05: Híradó 3. Tv 2 Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne : Reklám — Riportok — Időjárás — Zene — Té- vétorna 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.48: Tv 2 19.00: És a nap elsötétül . . . Csehszlovák tévédráma 20.24: Tv 2 Benne: Rockkalapács — Köny- ; nyűzenei összeállítás a kemény zene kedvelőinek. A nevem Sára Ferenc 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne : Felkínálom 22.20: Nana. Francia tévéfilmsorozat. VI/2. rész (ism.) 16 éven felülieknek ! Kb. 23.15: Tv 2. Napzárta • BESZTERCEBÁNYA : 1. MOSOK: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Francia tv-sorozat (ism.) 10.50: Csak nőknek 16.45: Dokumentumfilm 17.30: A bioteohnológikáról 18.00: Jegyzetfüzet 18.20- Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Különös találkozás Tv-játék 21.10: Publicisztikai műsor 21.50: Labdarúgó-összefog- lajó 2. MŰSOR: 16.20: A nevelésről 16.50: A nap percei 17-00: ........te vagy az, Anna?” T v-játék 18.00: Koncert a nemzetközi gyermeknap alkalmából 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szlovák dokumentum* filmek 20.45: Utazok Madridba. Tv- játék 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A pozsonyi Lyra műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től : Túsztörténet. Színes magyar film. Háromnegyed 6-tól: Volfc egyszer egy Amerika I—II. Színes amerikai kalandfidm. — Kamara: Idő van (16). 15 és 17 órától: Színes magyar filmkomédia. 19 órától: Filmklub: Madárka. Színes amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Piroska és a farkas. Színes magyar—kanadai koprodukció. Háromnegyed 6 és 8-tól : Három férfi és egy bébi. Színes, szinkr. amerikai film vígjáték. — Madách Kamara: 17 órától: A dokumen- tátor I—II. Színes magyar film. — Bátonyterenyei Bányász: A leghosszabb nap I—II. Amerikai háborús film. Bátonyterenyei Petőfi: Cserébe az életért. Színes, szinkr. amerikai krimi. — Pásztó: Fél 6 és fél 8-tól: Piedone Hongkongban. Színes olasz kalandfilm. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Ét 000 Hangszóró mellett Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja szerdán adott interjút a Szabad Európa Rádiónak, amelyet szombaton közölt le a SZER. Az interjú egyes megállapítását széles körben ismertette a magyar sajtó (többek között a rádió szinte valamennyi híradásában). Az interjút (nyilvánvalóan az első ilyen ami a hazai sajtóban megjelenhetett) a Magyar Nemzet teljes terjedelemben adta hétfői számában, de megemlékezett erről valamennyi lap. Ezzel szemben szó sem esett Qlatz Ferenc kultuszminiszterünk szerepléséről a londoni rádió magyar adásában, amelyet viszont vasárnap este sugárzott — természetesen a londoni rádió. Függetlenül attól, hogy Glatz Feíenc rádióinterjúját is közlik (vagy nem közlik a magyar lapok), érdemes szót vesztegetni elősorban arra, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a szigetországbelieket. Siklós István rendkívül korrekt, visszafogott. „angolos” kérdései elhangozhattak volna a Kossuth rádióban is. Végeredményben nem értem, miért nem kérdezte a Kossuth az új kultuszminisztert azonos „felállásban”. ☆ Az angol—magyar rádiót a körülmények érdekelték, amelyek ' között a tárcát „I# Glatz Ferenc átvette. A válasz ugyanígy korrekt — nem csupán negatívumokról lehet ma sem beszélni. Sokan panaszkodnak ma Magyar- országon, új miniszterünk nem tartozik közéjük. Bizalmat érez a miniszterelnök iránt s mindig is volt elképzelése arról — hogyan lehetne modern kultuszminisztériumot felépíteni. „Szerepet játszott az a kiscserkészi magatartás, hogy az embernek segíteni kell, ha lehet..." — így a miniszter a londoni rádióban, Angliában, a cserkészet bölcsőjénél, más szóval már az elején meggyőzött: tudja, hogy mit akar. Szó-volt a párt szerepváltásért, amelyben fontos elem, hogy leadta az ellenőrzést, és a kultuszminiszter ma nagy önállósággal, rendelkezik tehát a politikai légkör is jobb, s vele a feltételek a munkára, mint mondjuk egy évvel korábban. Mi a legnagyobb gondja miniszterként Glatz Ferencnek — erre a kérdésre ilyen válaszok érkeztek Londonból. Vannak személyes gondjai és vannak politikai gondjai, de ebben még semmi új nem lenne. Rossz gazdasági helyzet jellemzi az országot és ezzel kapcsolatosan egy kissé ideges (?) a közhangulat. A feltételek tehát ellentmondásosak, mert L O Ét d o mindeközben meg kellene alkotni â jövő évezred magyar kultúrpolitikáját. Hát, ez nem egyszerű — mondhatja mindenki, aki együttérez Glatz Ferenccel. És ilyen sok van, sok lehet ma is. Éppen a kirajzolat- lan helyzet (általános) teheti kilátástalanná, de legalábbis kérdésessé kultusz- miniszterünk távolba nyúló terveit. Sokan vannak éppen ezért azok is, akik úgy vélik — Glatz Ferenc nem való kezdő embernek, hogy sporthasonlattal éljek. Öt a negyedik helyen kellett volna „futtatni”, mert kár len-* ne érte... A londoni rádió erre a kézenfekvő ténykörülményre azonban nem utalt még egy sóhajjal sem, tehát vagy nagyon tájékozatlan volt a kérdező (amit nehezen hiszek), vagy nagyon udvarias, ami viszont teljességgel angolos és a mai magyar valósághoz képest valósággal konzervatív vonás. De le kell építeni a kultúrában a sztálini koncepciórendszer olyan utolsó pontjait is. mint amilyen a kötelező orosz nyelvoktatás, ami sohasem volt politikai (hiába mondták esetleg annak is) kérdés, hanem kizárólag szakmai. Olyan oktatás kell, ami elősegíti — s itt kedvenc szava következik új miniszterünknek — a „beintegrálódást” a művelt Nyugatba. Olyan mérnökök kellenek, akik megfelelő nyelven beszélnek. Ha én vagyok a londoni kolléga, itt talán rámutatok arra, hogy a KGST sem pusztán politikai kérdés. Oda is beintegrálódhattunk volna (az orosz nyelv ezért is kellett, s kell talán továbbra is, ha nem is kizárólagosai!), de mert a KGST nem vált be... Vagy fordítva: a nyugati nyelvek kötelezővé tétele esetleg politikai kérdés is. ☆ Fontos volt ugyanakkor az a megállapítása miniszterünknek, amelyben figyelmeztetett a túlzott radikalizmus veszélyeire a hirtelen változtatásban és szólt az ezredfordulós iskolatípusról, amiben nagyobb tér jut a humán ismereteknek de amelyből teljességgel hiányzik az aktuálpolitikai ismeretek tanítása. A gondok a mostani feltételekből következnek egy nehéz gazdasági helyzetben. Alapítványi erő a felsőoktatásban, klubszellem a diáksportban, egyházi kultúra és erkölcs az iskolai oktatásban, a külföldi magyarok iránt érzett felelősség (a nálunk élő nemzetiségiekkel is) — és mindez (ahogy Glatz Ferenc elmondta) Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter asztalánál... (T. Pataki) Salgótarjáni siker a pályázaton Hazánk mezőgazdasága diákszemmel A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1970 ősze óta minden’évben meghirdeti Budapesten a „Hazánk mező- gazdasága diákszemmel” című pályázatot. Az idei pályázaton az általános, iskolaii kategóriában a salgótarjániak szép sikert értek el. Ha- maridesz Viktória és Bóna Kinga tízesztendős tanulók pálya munkái is ot t szerepelitek a kiállításra került alkotások között. A két kislány a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola növendéke. Sikerük arról árulkodik, hogy iskolájukban nagy gondot és figyelmet fordítanak a rajz tanítására, az esztétikai nevelésre. Technikusképzés a gépipariban Ötödik osztályba léphet • Élő kapcsolat a gyárral • Féltik a minőséget • Második után elágazás Két-három évtizeddel ezelőtt még csak két gépipari technikum működött Észak - Magvarországon, az egyik Miskolcon, a másik Salgótarjánban. Azóta öt új iskolával gyarapodott a hálózat, ami azt is jelenti, hogy a beiskolázási kör szűkült, azaz a salgótarjáni intézménybe már kizárólag Nógrád megyei diákok jelentkeznek. A Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolában évfolyamonként • négy osztály működik. A most végző negyedik dé osztály tanulói szerszámkészítő szakközépiskolai képzésben részesülnek, míg a többiek, valamennyien technikusi ismereteket szereznek. Jövőre tehát homogenizálódik az oktatás, csak technikusokat — mint hajdan '— képeznek a gépipariban. Ok viszont öt évig kötelesek tanulni. így a következő tanévben három ötödik osztályban folyik majd a tanitás. — A minőségre nagyon vigyázunk — mondja Venczel Ottó igazgató. — Nem szeretnénk ugyanis, ha diákjaink kudarcot váltanának a termelésben, és az üzemek nem tudnák őket a végzettségük szerint, tehát technikusokként alkalmazni. — Csak technikusokat képeznek, évente négy osztály-j ban. Nem tartanak attól, hogy egyszer felhígul, telítődik a pálya?------------------------------------------j-------------A Fáklya napokban megjelenő júniusi száma terjedelmes összeállításban foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel A népek és az állam címmel. A témakör alcímei: A gazdasági függetlenség; Kétnyelvűség; Nemzeti újjászületés. Mindezekhez kapcsolódik az a riport is, amely a tatárok visszalköltözé- séről szól, akik mostanában tömegesen érkeznek — Természetesen gondolunk erre, azért is hangsúlyozzuk a minőséget. Másrészt bevezetjük a választási lehetőséget. A második év után elágazik a technikusi és a szakközépiskolai képzés. Aki például manuális képességek tekintetében jobb, az a szakközépiskolában érettségit és szakmát kap, négy évig tanul, aki pedig elméletben is erős, öt év után technikusi oklevelet szerezhet. Ez az oktatási szisztéma elejét veheti a felhígulásnak. — Arra is gondolunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsuk ki az üzemekkel — teszi hozzá Túrái Ferenc igazgatóhelyettes. — Az öblösüveggyárral például már tárgyaltunk. Nagyon készségesek. Szerződést kötnek a gyerekeinkkel, hivatalosan igazolják, hogy szilikátgépész-ismereteket szereztek, s ezek mindenkor jó ajánlólevélnek tekinthetők az Üvegipari Művek gyáraiban. Elkezdtük a gyári emberek bevonásával a tananyag-előkészítést. Jövőre a harmadikosok és az ötödikesek már szerződést köthetnek az öblösüveggyárral. Az iskola és az üzemek együttműködésének koncepcióját Túrái Ferenc dolgozta ki. Alapelv, hogy az oktatásban figyelembe veszik az adott gyár sajátosságait, technikai és technológiai színvonalát, igényeit, s igyefáklifaismertető vissza eredeti lakhelyükre, a Krím-f élszigetre, a Szovjetunió különböző vidékeiről, ahová kitelepítették őket. Tragikus statisztika a címe annak a cikknek, amely keznek az ottani szükségletnek megfelelően kiképezni a tanulókat. Konkrét feladatokat kérnek a gyártól, továbbá a speciális ismereteket nyújtó oktatókat, szaik- embereket. — Elsősorban fémforgácsoló-, géplakatos- és változatlanul szerszámkészítő- szakmákban gondolkodunk — folytatjía az igazgatóhelyettes. — Tervként felvetődött, hogy egy osztály is tanulhatja, csoportbontással e három szakmai ismeretágat. — A feltételek megvannak-e a színvonalas technikusképzéshez? — Anélkül hozzá sem kezdhetnénk az oktatáshoz — feleli Venczel Ottó igazgató. — Rendelkezünk a szükséges tárgyi, technikai, személyi feltételekkel. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg ezek folyamatos, tudatos fejlesztéséről, hiszen kötelességünk lépést tartani a mindenkori fejlődéssel. A salgótarjáni gépipari szakközépiskolában —, melyet a jövőben nyugodtan nevezhetnénk, mint régen, technikumnak — reális és helyes elképzelésekről hallottunk. Az üzemekkel való élő, eleven kapcsolat csak javára válhat az iskolai képzésnek, éppen úgy, mint az egyéni képességek figyelem- bevétele, és az ezeknek megfelelő tanulási lehetőség felkínálása. (ok) a sztálini időszak „halálos áldozatait” veszi számba •— bizony, elborzasztó adatokat tudhatunk meg belőle. Érdekes új adatokat ismerhetünk meg Kun Béla emigrációjával és halálával kapesotot- ban. A lap anyagát a hagyományos rovatok — filimiis- mertetés, rejtvény stb. — egészítik ki.
