Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
4 i NOGRAD ♦ 1989. MÁJUS 27., SZOMBAT Gótika és barokk A szé katolikus templomban A pár esztendeje újra város Szécsény egy üké me, gyénk legnagyobb múltú településeinek. Már 1331-ben elnyerte a fontos kiváltsá- 'gokkal — például adó- és vámmentességgel — járó mezővárosi rangot. Ezt annak a Tamásnak köszönheti, aki a Kaosdos nemzet«'g neves sarjaként már a Szécsény i vezetéknevet használta. é.s Károly Róbert király, feltétlen híveként? a Csák Máté elleni rozgonyi csatában vérét. hullatva nyerte el az uralkodó kegyeit. Ö az, aki, XXII. János pápától — az avignonii fogság idején -—,1332 tavaszán engedélyt kapott templom és kolostor építésére. Ezt aiz eseményt örökíti meg a sekrestye egyik festménye, Ungvári Lászlónak az 1930-as évek közepén készült alkotása. Ungvári másik két munkája Károly Róbertét és* a gyermek Nagy Lajost, valamint az építési engedélyt hozó pápai legátust ábrázolja. A gótikus sekrestyében látható a négy evangélista köböt faragott szimbóluma is. levert fejekkel, mért a -törökök . —, akik szintén -használták a templomot — vallása, az iszlám tiltotta az areábrázolást. A török -hódoltság után 1696-ban újjáépített templomot, 1715-ben tűz pusztította el, -s az ezt követő újjáépítéskor — a szentély és a sekrestye eredeti' gótikáját megtartva — -barokk, -hajót építettek a templomhoz. A kéfél-e művészeti istílüs egymást jól1 kiegészítve, -kitűnően -tanulmányozható. Az értékes festmények mellett — a mór említetteken kívül a freskókat 1976-ban Takács István -mezőkövesdi festőművész kés-zí bette — nagyszerű fafaragások késztetik elismerésre a látogatókat. Számos használati eszközt, szekrényt, padot Oszler Liborius ferences bárét készített a XVIII. század közepén. -S ugyanígy megjegyzésre érdemes a szintén fafaragó és ferences szerzetes Spiegel Mártom, Alter Antal budai asztalos- mester, . Saffarik Ignác szécsényi kovácsmester. Márton Lajos festőművész neve. A szécsényi katolikus templom értékeiből csupán ’-ízelítőt adhatunk, de ebben a szerény ismertetőben is meg kell emlékeznünk a R ákóczi-terem ről, amely szerves folytatása . az alat ta levő gótikus sekrestyének. A fejedelem több mint egy hónapot töltött Szécsényben az 1705-ös őszi Országgyűlés alikál-mábóli, s -naponta ebiben a kápolnában imádkozott. Szívesen időzött a városban, hiszen a ferences rendhez főnöke, Bá-rkányi János egykoron hat. évig szeretett nevelője volt. (Sulyok László és Bábel László képriportja) Hangversenysorozat után Tanulni kell a kulturált viselkedési Visszhangot vetve elhaltak az utolsó hangok is. A karmester könnyedén leereszti karjait. Elismerően int szemével a zenekarnak. A zenészek, akik az előző pillanatban még másutt voltak lélekben, 'most pirosló, mosolygó arccal néznek egymásra. Jó volt, nagyon kellemes volt együtt zenélni! Aztán jelcsattan a taps... , Talán így kezdené rm portját egy költői lelkületű* jegyzetíró. Deák András karnagy vezetésével a salgótarjáni szimfonikus zenekar muzsikált a megyeszékhelyi általános iskolások idei szezonbeli utolsó bérleti hangversenyén valóban olyan poétikusan. olyan magával ragadó élménnyel, ahogyan írásom kezdődött. Ezen a napon nagyon jó esélyük volt a szép muzsiké-, lásra, hiszen a romantikus zeneirodalom bőséges kincsestárából válogathattak, és igen szerencsésen választottak. A tanévben — sőt. az előzőben is — többször muzsikált a gyermekeknek bérleti hangversenysorozat keretében a salgótarjáni szimfonikus zenekar, és mindig örömet szerzett a hallgatóságnak. A fiatal karmester korát meghazudtoló tekintélyt harcolt ki magának a zenekar előtt. Jó hallani, amint hónapról hónapra érettebb, összedojgozottabb a ’Zenekar munkája. De méltóképpen elismerve à muzsikálást az a taps, amely a nézőtéren nagyon különböző hangzású?' Az egyik legutóbbi előadáson a nézőtér két szélső sávja, a padsorok jobb és bal szélén ülő, soronként körülbelül tíz-tíz néző igen lelkesen tapsolt. Am a sorok közepe? Az a soronként mondjuk, 15 gyermek nem nagyon tapsolt, mert hiszen. mit is tapsoljon, ha oda sem figyelt. Neveletlen-, ségükben odáig merészkedtek, hogy a halkabb zenei részletek közben hallani lehetett, beszélgetnek. Rozgonyi István tanár úr, gondolom hallatlan önuralommal, nem szakította meg műsorvezetői - mondanivalóját. de időnként szinte megállt a beszédben, és néhány tizedmásodpercig azt latolgatta, nem keI16ne-e megszólítania a középsí szektort. A hangverseny után elmentem a megyei könyvtárba, és kértem néhány pedagógiai tárgyú könyvet elolvasásra. Például a Kulturált viselkedés szabályai című könyvet. Miután elolvastam nagyon elszomorodtam, mert ott a hangversenyen, abban a bizonyos középső sávban a nevelési eredményekről leírtakból semmi sem volt tapasztalható. Számos dologról elgondolkodtam. Nevezetesen: Miért jöhet el délelőtt hangversenyre az olyan gyerek, aki csak azért veszi meg a bérletet, hogy addig se legyen az órán ? Ezek unatkoznak, mert a zene nem érdekli őket, csak a lógás. , A hangversenytermekben kötelező illedelmes viselkedést meg lehet és meg is kell követelni. Van ellenvetés tudom. Például az a tetszetős elmélet, mely szerint egy kis rendetlenségért nem kell mindjárt szólni, bízni kell abban, hogy a zene varázsa úgyis megragadja, megszelídíti a gyermekeket. Ez nagyon szépen hangzik és nagyon nagy tévedés. Amire az ember csak félig figyel, vagy még annyira sem, az csak akkor ejt rabul, ha például éppen az történik, hogy az oroszlán felfalja a szelídítőjét, vagy bejön egy . háromlábú, háromkezű ember és kétlábú zongorán játszik, miközben körbe-körbe gurítja a hangszert a színpadon. Nos, a zene más. A bömbölő hangszórókhoz szokott, már 18 évesen 1 3- részt halláskárosult gyerekek csak akkor veszik észre a piano vagy mezzoforte szépségét, ha csendben, elmémben figyelnek. Ezt az odafigyelést pedig mégiscsak az iskolában lehet elkezdeni, megtanítani. Nagy hiba lenne, ha valami főellenőr az ilyen hangversenyeken szerzett (netán egyszeri) tapasztalata alapján ítélné meg az iskolákban folyó kulturált viselkedésre nevelés színvonalát, de azért. — gondolom — az ilyen tapasztalat is adalék. S ha csak egy fél- s?ázaléknyi is, körülbelül ugyanennyi árnyékot vet a családi nevelésre is. (Alföldi N ) Rákóezi-terem kiegészítés AIDS-látlelethez Az Egészségügyi Világszervezet nemrég közzétett adatai szerint, veszedelmesen növekszik az AIDS-fertőzések száma. 1988. december 31-én 19 058 esetről tudtak, s ez 87 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 8877 beteggel szemben. Nyilvánosságra hozták a huszadik század pestisének is mondott kór területi statisztikáját is. Eszerint Franciaországban szenvednek a legtöbben ebben a betegségben (5655 eset), Olaszország 13008), az NSZK (2779), Spanyolország (2165) és Nagy- Britannia (1982) előtt. Ha a lakosság számához viszonyítjuk az AIDS-fertőzötteket, akkor Svájc áll az élen (106,4 megbetegedés 1 millió lakosonként). A további sorrend: Franciaország (101,7), Dánia (70,2). A Genfben kiadott látlelet szerint az AIDS-fertő- zöttek döntő többsége (87,8 százalék) a férfiak körében található. Sem az okot, sem a feltárás módját nem részletezte a világszervezet. Éppen ezért, vélhetően, hálával gon dóin ak Griselda Martinez Gutierrez 29 éves mexikói prostituáltra, aki különös végrendeletet és örökséget adott a kezükbe. Sorsának beteljesülésére várva — AIDS-ben szenvedett — kórházi kezelőorvosának átadott egy lezárt borítékot azzal a megjegyzéssel, hogy csak halála után bontsák fel. A boríték felbontásakor kiderült, hogy a végrendelet csupán egy listát tartalmaz annak a 38 férfiinak a nevével és címével!, akikkel közvetlenül .a kórházba kerülése előtt kapcsolata volt. Éppen emiatt javasolta, hogy ' vizsgálják meg valameny- ny.it. Nem lényegtelen, hogy a hölgy közölte: ennél sóikkal több ügyfele vöt, a nevekre azonban nem emlékszik, amiért ezúton is elnézést kér... A végrendelet nem tisztázza, hogy a bocsáha.t kérés kit illet, az egészségügyi hatóságot, vagy az elfelejtett klienseket. Ez a hiányosság ugyanis több, miint érzelmi, vagy könyvelési mulasztás. Griselda Martinez Gutierrez —, hogy a Mexikóvárosban keltezett hírt idézzük — „nagyon csinos volt, ennélfogva sikerrel folytatta a mesterséget”. Az AIDS szempontjából is.
