Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

MAI AJÁN LATUNK KOSSUTH RADIO: 14.25: Vijestí. Hírek szerb­I.IO: A Beatles árnyékában horvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora III/2. rész 14.30: Műsorajánlat 5.14: „Muzsikának szép a 14.35: Hármas csatorna hangja”. XXIV/l. rés* Sors. IV/1. rész: Zenés beszélgetés Gusa A kezdet Pál furulyás népmű­17.20: a rövidfilmstúdiók vésszel műhelyéből 5.30: A külpolitikai rovat MOVI katonai stúdió műsora I. Irányított szabad idő 10.05: Vándormotívumok az több ülésben irodalomban : anya és 2. Tehetségek mundér­család ban 10.35: Labirintus. Zenei rejt­18.15: Négy nap tévéműsora vények fiataloknak 18.25: Tizenkét hónap az 10.50: Klasszikus operettekből erdőn. Május 11.35: Anyám 18.55: Esti mese Karinthy Frigyes no­Trombi és a tűzmanó vei Iája Puli bácsi pipája 12.45: Válaszolunk hallga­Magyar rajzfilm tóinknak 19.05: Reklám 13.00: Klasszikusok délidőben 19.10: Műsorajánlat 14.10: Nagy Kálmán ötvenéves 19.15: Lottósorsolás lenne 19.20: Reklám 14.25: Zenei tükör 19.25: Közlemények. Műsor­15.00: Szóról szóra. Zenés ajánlat irodalmi magazin 19.30: Híradó 16.20: Neked szól! 20.00: Reklám Zenei kalandozás térben 20.05: Szomszédok és időben Teleregény. 53. fejezet 17.00: Opera részi etek 20.35: Reklám 17.30: Beszélgessünk zenéről 20.40: Hírháttér. Nézetek, vé­18.00: Kritikusok fóruma lemények közérdekű 19.23: Hangerő. Gazdaság­kérdésekről r politikai folyóirat 21.25: Képes nóták 20.00: Tancházi muzsika Videoklip-összeállítás 20.30: A megkésett moderni­a Neoton együttes záció és az értelmiség dalaiból összeállítás a veszprémi 21.55: Erőltetett menet szociológiai tudományos Irodalmi dokumen­konferenciáról. 2 rész tumfilm. II/2. rész: 21.00: Székely Endrére emlé­Bortól Abdáig I kezünk 22.40: Híradó 3. 21.45:. „Hajszálgyökerek” 22.00: Hírvilág TV 2 22.30: Magyar kórusmuzsika 23.00: Zenekari muzsika Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral PETŐFI RADIO: 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 8.05: Nóták Benne: Reklám — Ri­8.20: A Szabó család portok — Időjárás — 9.05: Napközben (Élő) Zene — Tévétorna 12.10: Fúvósindulók 17.45: Torpedó 12.30: „Énekeltem én: Be­Telefonos játék reczki Antal” 18.00: Telesport 13.05: Nosztalgiahullám 18.25: Gyerekeknek! 14.00: Lelátó. Sportmagazin Szupernagyi 14.30: Aki háromszor szüle­Angol filmsorozat tett. Beszélgetés Bürüs XIII'9. rész: Szuper­Lajos nyugalmazott nagyi és a szépségver­rendőr századossal seny (ism.) 15.10: Operaslágerek 18.50: Tv 2 15.45: Törvénykönyv 19.00: Nap a hálóban 16.00: Játék — tízezer fo­Csehszlovák film (1962) rintért ! (FF) 17.05: Fecsegő-recsegő 20.30: Tv 2 17.30: Gordiusz. Magazin töp­Benne: Reklám rengőknek, korhatár 21.00: Híradó 2. nélkül 21.20: Tv 2 18.30: Slágerlista Benne: Nézze meg az 19.05: Nótakedvelőknek ember! 20.05: A Poptarisznya dalai­21.30: Fent és lent ból Angol dokumentum­21.05: Kattogó kabaré film 21.59: Bemutatjuk a Chick 22.00: Nézőpont’ Corea Akuostic Band A művészeti főszer­legújabb dzsesszlemezét kesztőség műsora 23.15: Tom Waits nagylemezei 22.45: Tv 2. Napzárta XIV'5 réáz 23.59: Wilder: I. rézfúvós­Salgótarjáni ÖtÖS ! ■ * • *• ' ' -"V"fï városi televízió: ' 18.00: Sportösszefoglaló (visz­BARTOK RADIO: szapillantás a Salgó Ra­lira, a diákolimpia me­9.08: Hermann Prey opera gyei döntője. Síküveg­felvételeiből gyár—Jászberény NB II. 9.30: Zenekari muzsika női kézilabda. SKSE— 11.10: Magyarán szólva ABE férfikosárlabda, 11.25: Nagy mesterek kamara­SBTC—Gyöngyös NB III. zenéjéből és SVT—Nézsa megyei 12.30: Zengjen a muzsika! •labdarúgás) 13.05: Klütaimnésztra 18.40: Anyák napi műsor Mariján Matkovic mo­19.00: Tarjáni magazin nodrámája (1983) Képújság (közéleti hí­14.00: Zenekari muzsika rek, lesz-e szexpartner­15.00: Pophullám kereső szolgálat vidé­15.59: a Magyar Hanglemez­ken?, autópiaci kör­gyártó Vállalat díjnyer­kép. az MDF utcanév­tes lemezeiből. XX/4/c. javaslatai). rész 19.30: Mesefilmek 17.00: Nyitnikék. Kisiskolá­19.45: Reklám sok műsora 20.00: Városmozgató játék 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­(felhívás) diót (Élő) A Magyar 20.05: A katonaorvos (francia Rádió és Televízió gyér­háborús film) mekkórusának hang­21.40: Műsorzárás versenye (A teljes programot i Kb. megismételjük pénte­18.05: Szimfonikus dallamok ken. azonos időpontban, 18.30: In limba materna a Beszterce-lakótelepen !) A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi mű­sora, Szegedről BESZTERCEBÁNYA : - ’ 1. MŰSOR: 19.05: Bevezetés a filozófiába 19.35: Rádióhangversenyekről 20.05: Közvetítés a debreceni 18.20: Esti mese Csokonai Színházból 18.30: Kék fény Erkel: Bánk bán 19.30: Híradó N Háromfelvonásos opera 20.00: Egy család története 22.22: Napjaink zenéje Sorozat Felejthetetlen hang­20.25: Dalok a képernyőről versenyek 20.45: Publicisztikai műsor 21.30: Autósok-motorosok MISKOLCI STÜDIÖ : magazinja 22.10: Jenny. Norvég tévéfilm 5.55: Műsorismertetés. hí­(2. rész) rek, időjárás, útinform. — 6.00 : Krónika (Kossuth). — 6.15: 2. MŰSOR: Közelkép mikrofonnal. — 19.10: Esti mese 6.20: Észak-magyarországi 19.30: Híradó krónika. — 6.30: Hírek, lap­20.00: A kritikus megterhelés szemle (Kossuth). — 6.55: Üt­pillanata. Tévéjáték inform (országos és körzeti). 21.30: Híradó — 7.00: Krónika (Kossuth). — 22.00: Világhíradó 7.20: Észak-magyarországi krónika. — Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették. meg­kérdeztük. — 7.45: Tájak, ar­22.15: Komolyzenei koncert MOZIMŰSOR: cok. színek és vélemények. — Salgótarjáni November 7.: 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: Krokodil Dundee II. Színes ausztrál kalandfilm-vígjáték. — Kamara: Lidérces órák. Színes, szinkronizált ameri­kai tragikomédia. — Balassa­gyarmati Madách: Vörös zsa­ru Színes, szinkronizált ame­rikai bűnügyi akciófilm. — 9.05: Tévétorna nyugdíja­Kamara: Hanussen. Színes magyar—NSZK-beli kopro­dukció. — Pásztói Mátra: Fél 9.10: Hogyan hallgassunk 6 és fél 8-tól: Afrika-expressz. operát? Angol film. Színes, szinkronizált olasz sorozat. IV '4. rész kalandfilm. Ovimozi: Paci (ism.) Manci frizurája. — Szécsényi 10.00: Szia, Mami! Rákóczi: Vadon. Színes ma­10.30: Mozgató Tévétorna mozgáskor­látozottaknak 10.40: Képújság gyár kalandfilm. Mesebériet, felső tagozat: A 39-es dandár. Alsó tagozat: Aranyfej. — Job­bágyi: ördögűző. Színes, ame­rikai horrorfilm. — Nagylóc: 16.10: Hírek Zsoldoskatona. Színes olasz 16.15: Pannon krónika kalandfilm-vígjáték. — Rét­A pécsi körzeti stúdió ság: Mesebérlet: Száguldó híradó műsora falka. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. FI LM JEGYZET Az utolsó asszony Marco Ferreri olasz ren­dező bizony jó nehány alko­tására kitehették már a ,Csak 18 éven felülieknek!” figyelmeztető jelzést. A Dil­iinger halott, A méhkirály- nö, s legutóbb A nagy zabá- lás nem tartoznak az ifjú­sági kategóriába. A most be­mutatott /lz utolsó asszony­ban a férfi és a nő testi vi­szonyának legmeghittebb, de egyben legdrasztikusabb áb­rázolásával már a csúcsokat ostromolja. Ha az 1976-ban világsztá­rokkal (Gerard Depardieu, Ornella Muti, Michel Piccoli, Renato Salvatori) készült olasz—francia produkció mégsem lett pornófilm, ah­hoz a rendező és a forgató­könyvírók társadalmi problé­mák iránti érzékenysége igen­csak hozzájárult. Mert a nagyvárosi ember betegessé növekedett belső magánya és íaz egyre elha­talmasodó egoizmusa nem egyedi jelenség! ‘Az unalom és a bezártság felerősíti az önmagunkkal való foglalko­zást, s kettős függőséghez ve­zet és reménytelen a szaba­dulni akarás. Az életforma csődje, a jólét rákfenéje nem enged el. Ha ez az_ önzés nyilvánosságot és teret kap, akkor ezt karrierizmus, ha­talomvágy formájában éljük meg és szenvedjük el. De az otthonok falai legalább eny- nyi visszafogott és kiélt zsar­nokságot, elfojtott *vagy oly­kor felrobbanó indulatot rej­tenek el szemünk elől. A két nem együttélésének harmó­niáját bármelyik fél jellemé­nek ilyen irányú torzulása tragikussá teheti. Hősünk, Gerard (Gerard Depardieu) is kóros lelkű személyiség. A 28 éves mér­nökembert felesége elhagy­ta, egyedül neveli 13 hóna­pos kisfiát, Pierrot-t. Kitűnő­en megvannak, mert alkal­mi partnereivel mindig csil­lapítani tudja mohó szexuá­lis étvágyát. Azt gondolja, így lesz ez Valerie (Ornella Muti) ese­tében is, akit gyermeke da- dusaként ismer meg. Az egy- éjszakás kaland hiú ábránd­ja azonban hamar szerte­foszlik. Mert az új társ re­mekel a klasszikus szerep­ben: nemcsak szeretőnek ki­váló, de jó anyának is bizo­nyul, aminek a férfi egyre kevésbé örül, sőt kifejezet­ten zavarja. Ügy véli, „kira­bolták" mivel mérhetetlen gőgösségében azt hiszi: a kis­fiú szeretetét kizárólag csak ő bitorolhatja. A tulajdoná­nak tekinti. Azzal vádolja meg, hogy „ellopta" az első* lépéseit. Amikor azt látja, hogy a vonzalom a második mama, s az őt elfogadó Pier­rot között mind bensősége­sebb lesz, féltékennyé válik s feleslegesnek érzi magát apaként és szeretőként is. Az a téveszméje; a nőknek ele­gendő csupán a férfiasság szüntelen bizonyítgatása. Nehéz kettesben élni! El­viselhetetlen számára a tar­tós kapcsolat ténye is s az, hogy a gyönyörű lány csak­hamar unni kezdi a férfi ál­lati ösztöneit, s az annak alárendelt állandó engedel­meskedést. Nemcsak kihasz­nálja a nőt, hanem elvárja, hogy pszichikuma teljes megtagadásával azonosuljon Gerard Depardieu—Ornella Muti: AZ UTOLSÓ ASSZONY sánes olasz-francia film „A gyönyörű lány csakhamar unni kezdi -a zsarnoki férfi iállati ösztöneit, s az annak alárendelt állandó engedelmeskedést.” az örökösen a szuperhímet alakító, fallikus felsőbbren­dűségének büszke tudatában levő énjével. Valerie nem tö­rődik bele \az énvesztésbe. Nem akar eljutni az egyé­niségfeladásig. Önmegvalósí­tásra, gyöngédségre és sok érintésre van szüksége. Fel­lázad tehát: nem éri be^ az ággyal. Beszélgetni is óhajt, mert jó, ha megoszthatjuk gondolatainkat is szerettünk- kel. A permanens meztelen­kedés azonban szinte 90 szá­zalékban uralja azt a 112 percet, amelyet a filmvászon előtt töltünk. Ennyi idő alatt jut el Ge­rard magányos töprengései s önmarcangolása során a végső, extrém megoldásig. Mert lám, a klausztrofóbiába kényszeritett bérházlakók zö­me a monotonság és a sivár­ság ellenére normális, egész­séges ember, mégha jócskán is akad köztük boldogtalan lény. De lehet, hogy nem annyira bővérűek, mint francia barátunk! Csak úgy szabadíthatjuk fel igazán magunkat, ha azt csináljuk, amit érzünk és gondolunk. Ám ha valaki ennyire kép­telen — bár vágyik — a tar­tós együttlétre, akkor jobb, ha örökre letesz az erre irá­nyuló kísérleteiről. S akkor nem kell vágyait öncsonkí­tással végleg halálra ítélni! Buzafalvi Győző Alibi könyvkritika A pedagóguswnunka nehézségei Gondolatok egy értekezletről Szavazógyűlésen vettem részt a pedagógus-szak­szervezet megyei választó küldöttértekezletén. _ Fur­csa a megjelölés, de ez volt, hiszen minden funkcióra csak egy jelöltet állítottak a „választói listán”. Le­gyen ez bírálat és szegény­ségi bizonyítvány is! Nagyon jó volt ugyan­akkor — mint hallgatónak — észlelnem a kérdések megvitatásában a vehe­menciát. Két domináns té­nyező kapott szerepet: a pedagógusok anyagi megbe­csülése és az ezzel kapcso­latos követelések. Egyértelműen leszögezték, hogy a megoldás jiem a sztrájk, hanem az igényekért való harc, és az ígéretek, beharangozások helyett a tények és a megvalósulá­sok. Nem arról van szó, hogy toldozni-foldozni kell a bérek rendszerét, hanem ki kell munkálni és meg­valósítani a „nép napszámo- sa”-ként nevezett réteg megbecsülését, a többi értel­miségihez hasonló szinten. Enélkül a pedagógusállo­mány sorvad, minősége rom­lik. Ha nincs meg a neve­lőikben a pálya iránti szen­vedélyes szeretet, elkötele­zettség, akkor a jobban fi­zető szakmák felé távolod­nak. Ezért kevés nagyon a nyelvszakos, a matemati­kus, a kémikus, s így hiá­ba születnek jó tervek, el­gondolások. Többen vetették fel az iskolák állagának alkalmat­lanságát. Legégetőbben a kisiskolákét (például a pásztó—mátraszőllősi kül­dött). Valóban: korszerű ok­tatást követelni korszerűt­len, elavult iskolai körül­mények között aligha több mint illúzió. Emlékszem rá, hogy a felszabadulás után mennyi­re örültünk annak, hogy sok szép kastélyt vettünk birtokunkba iskola • cél­jaira (Bércéi, Alsópetény, Cserhátsurány stb.). Büsz­kék voltunk rá, és kicsit meg is nyugodtunk, hogy jól állunk. Az idő azon­ban lehagyott bennünket: a kastélyok iskolai célokra alkalmatlanokká váltak. Ma — sajnos — még csak ígé­retek sincsenek a javulás­ra. Hiszen a kisközségek­ben is vissza kell állítani — a helyi kulturális léte­zés követelménye — leg­alább az alsó tagozatos is­kolákat, amihez ugyancsak pénz szükségeltetik. Sok szó esett az iskolák reformjának, az egész rend­szer átalakításának a szük­ségességéről, a „fejtől a talpáig”. Gazsó Ferenc volt művelődésügyi miniszter- helyettes is alapvetően ezt sürgeti. Igaza van a mi­nisztériumi dolgozókról szóló kritikájában: nem lehet író­asztal mellől, gyakorlat nélkül, könyvből tanúit is­meretekkel sem irányítani, sem koncepciót kialakítani, sem tantervet készíteni, sem tankönyvet írni, sem követelményeket tá­masztani és így tovább. Matematikából például re- formtantervet készítettek, amely körülbelül úgy néz ki, mintha az építész egy eme­letes ház építésekor ki­hagyja az első emeletet, és folytatja a másodikkal. Er­re megszületett a „korrek­ciós tanterv”. Azaz a fol­tozott ruhát kívánták újnak minősíteni. Hosszak a tankönyvek — megállapították többen. Igá- zuk van. Nem is lehet­nek jók, hiszen nem egyet egyetemi tanárok írnak. Elismerem tudásukat, de nem az általános iskolai gyakorlati munka szint­jén. Az általános iskolai tankönyveknek pedig ilyen korú gyerekek részére kell szólni, és nem az egyetemi hallgatók szintjére. Sok­szor mondják az illetéke­sek, hogy meghallgatják a gyakorló pedagógusokat. Félő azonban, hogy úgy van ez, mint velem. Kap­tam ugyanis záros határ­időre véleménynyilvánítás végett egy készülő tan­könyvet. Örültem a meg­tiszteltetésnek, és javában dolgoztam rajta, amikor a tankönyvkiadóban dolgozó ismerősömtől kaptam az értesítést, ne erőltessem ma' gam, mert a könyv már nyomdában van. Torén el emből az általá­nos iskola 8. osztályának tankönyve vastag betűkkel tárgyalja az „ellenforrada­lom” eseményeit. Nehéz a nevelő dolga. Az érdeklő­dő gyermek mást hall a rádióban, televízióban, mást olvas az újságokban. Ezeket csak azért emlí­tem, mert nagyon nagy szükség van a nevelők ön­állóságának biztosítására. A „felügyelet” nagyon jó szak­mai felkészültséggel segít­se és ne formális, banális, tessék-lássék kérdésekkel zaklassa a nevelőket, akik nemes szándékkal akarnak jobbat. Nagyon szép irodalmi idézetekkel ecsetelték töb­ben a sanyarú helyzetet, a nevelők szorító problémáit (Pálinkás József, Arató János, Gyenes László és mások). De hallják-e az érdekelt vezetők, és lépnek- e, vagy csak széttárják a kezüket: nincs lehetőség? Szubjektív a véleményem: van pénz, csak rossz az elosztás. Kevés szó esett a kül­döttértekezleten az iskolák­ban folyó munka tartal­mi részéről. E nehéz körül­mények között is a tisztes­séges igényesség a minősé­gi munka alapja. Tiszta erkölcsi, igényes szellemi és tartalmas nevelési el­várások most is hozhatnak figyelemreméltó eredménye­ket. Ehhez jó tantestületi szellem és együttműködés, egymás munkájának a meg­becsülése, támogató meg­értése szükséges — a tan­testületek megosztottsága nélkül. Nem esett szó az iskola és a társadalom együtt­működésének kérdéseiről. Szerintem nem formák kel­lenek, hanem tartalom, szük­ség szerint a szülőket is nevelni, meggyőzni a he­lyes gyakorlatról. Ehhez az egyeztető szerveknek a hat­hatós támogatása kívána­tos és a szakszervezetek közös akarata, nem csak a pedagógusoké. Pedagógus-szakszerveze­tünknek sürgető harcosság­gal kell dolgoznia a közok­tatás fejlesztéséért, a peda­gógus dolgozók megbecsü­léséért. Ez lehet nyitja, ki- indulója a javító együtt­működésnek, a közoktatás előbbrehaladásának. Kmetyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents