Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 121. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 25.. CSÜTÖRTÖK ( —— "I Repülőgép permetezte a szótoki kerteket (3. oldal) Cigányfórum Balassagyarmaton (4. oldal) Hallgattassék meg a másik fél is (7. oldal) Horn Gyula Belgrádban Belgrádban kedden folyta­tódott a magyar külügymi­niszter hivatalos munkala- togatása. Horn Gyula, a délelőtti órákban találkozott Desztimir Jevticcsel, a szerb köztársasági kormány elnö­kével. Véleménycseréjük­nek különös jelentőséget adott az a tény, hogy Ma­gyarország és Jugoszlávia együttműködésén belül Szer­bia kiemelkedő helyet foglal el. Tavaly például a magyar vállalatok jugoszláviai áru­cseréjüknek 63 százalékát szerbiai partnerekkel bo­nyolítottak -le. A jugoszláviai magyar nemzetiség zöme a Szerb Köztársasághoz tarto­zó Vajdaság autonóm tarto­mányban él. „Otthon ismeretlen a ridegtartás” Lengyel agrar szakemberek ötnapos tapasztalatcse­rére három lengyel szak­ember érkezett Nógrádba, tanulmányozza megyénk mezőgazdaságát ezen a hé­ten. A Przemysl megyei ag­rár szakemberek az ottani mezőgazdasági mérnökök és technikusok társaságának tagjai, akik a Magyar Ag­rártudományi Egyesület (me­gyei szervezetének meg­hívására érkeztek a hét ele­jén Nógrádba, a két szer­vezet között kialakított többéves együttműködés ke­retében. A delegáció tagja Andi" zej Rybka, a Premvsl me­gyei Gazdapárt mezőgaz­dasági üzemszervezője, Ka* zimierz Wieczorek, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának termelésfej­lesztési osztályvezetője és Tadeusz Janowski, a Me- dicai Állami Gazdaság igazgatója. Itt-tartózkodásuk alatt felkerestek számos ter­melőszövetkezetet, szakin­tézményt, tanulmányozzák a növénytermesztést, az állat- tenyésztést és az üzemszer­vezést. Szerdán a megyei állatkórház vendégei vol­tak, ahol dr. Szőke Pál adott tájékoztatást munkájukról. Itt mondták el eddigi ta­pasztalataikat. Tadeusz Janowski : — Lengyelországban ismeret­len az itt honos szarvasmar- ha-ridegtartás, érthetetlen, megyénkben hogyan viselik el az állatok az időjárást. Valószínűleg a klíma kedvező... Kazimierz Wieczorek: — Nálunk folynak ugyan ef­féle kísérletek, de csak ta­vasztól őszig. Kis csopor­tokban, kis területen tart­juk a húsmarhákat, a gyor­sabb gyarapodás végett. Az ősz nálunk elég csapadékos, ezért nem igen hiszem, hogy megoldható lenne az itt lá­tott ridegtartás. Andrzej Rybka: — Szá­momra újszerű dolog volt az ipari melléktevékenység, melyről Szécsényben egy vi­deofilmét is megnézhet­tünk. Otthon kevés ilyennel találkozni még, de szüksé­ges a nyomott árak miatt. (németh) Az Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Bányagépgyára különböző szállítószalag-görgőket, ka­zettás szállítószalagokat, valamint az élelmiszer- és vegyiparban használható újdonságnak számító mű­anyag palástú szalaggörgőket mutat be a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A szakemberek körében nagy az érdeklődés a mezőgazdaságban használandó kazet­tás szállítószalagok iránt. Felvételünk a vásári sza­badterületen kiállított bányagépgyári termékekről készültek. —RT— Dr. Körmendy József megyei tanácselnök köszönti a sajtótájékoztató résztvevőit. Fotó: Rigó Tibor Helyik fél a kiszolgáltatott? Nem szívesség, hanem üzlet a szolgáltatás! Az árak drágulnak, a lakosság szegényedik % Már a turkáló is telített •Goffrit süt a ruházati szövetkezet? Ki ne tudna példát mon­dani arra, hogy a szolgálta­tást igénybe vevő lakosság esetenként mennyire kiszolgál­tatva érzi magát? Sokallja az árat, kifogásolja az «elvégzett munka minőségét, szóvá teszi a hangnemet, hosszúnak talál­ja a vállalási időt. A szolgáltatási üzletágban lehat nincs minden rendben. Ezt állították szerdán a sal­gótarjáni szolgáltató cégek vezetői is, akik az MSZMP városi bizottsága meghívásá­ra ültek közös asztalhoz. A inlálkozó része annak a be­szélgetéssorozatnak melyet a városi pártbizottság külön­féle rétegekkel már hosszabb idő óta folytat. A gondok gyökere a 'szol­gáltatások bővítésének kez­detéig nyúlik vissza. Az alaphelyzet akkor az volt: a dolgozó nők életét sokféle és olcsó szolgáltatás kínálásá­val is könnyíteni kell, át- ’■állalva "/.Ze1 második mű­szakjuk jelentős részét. A sokféleséggel persze akkor is problémák voltak, egy azonban bizonyos, a szolgál­tatás költségeinek tetemes részét az államháztartás vál­lalta magára. A világ azóta nagyot for­dult. A társadalompolitikai megfontolások mind jobban háttérbe szorultak a szolgál­tatások piacán, átadva a te­ret az üzleti élet törvényei­nek, a versenyszabályok ér­vényesülésének. Az állami támogatás e szférában is mind kurtább, a szolgáltatók emiatt kénytelenek díjaikat emelni, ugyanakkor a lakos­ság elszegényedik, s jóllehet igénye volna a szolgáltatás­ra, nem tudja megfizetni. így aztán maguk a szolgál­tatók is kiszolgáltatott hely­zetbe kerültek, s most tör­hetik a fejüket, hogyan vé­szeljék át a szűkös éveket. Mert meg kell valahogy él­ni addig is, míg munkájuk iránt — s ebben valameny- nyien bíznak — ismét élén­kül a fizetőképes kereslet. A közüzemi szolgáltatók még valamivel derűsebb színben látják a világot, hi­szen ivóvízről. távfűtésről aligha mondhat le a lakos­ság. A támogatások ésökke- nése, s ennek nyomán a díjak emelése azonban ne­kik is gondot okoz, hiszen úgv vélik: az állam bizto­sabb fizető, mint a lakosság. Más a helyzet azokkal, akik­nek szolgáltatásai helyette­síthetők — akár a csináld magad mozgalommal, akár az iparengedély nélkül, te­hát olcsóbban dolgozó vál­lalkozókkal. Üzlethálózatuk megvan, felvevőhelyeiket ki­alakították, s miután keres­let híján már többe kerül a leves, mint a hús, iparkod­nak ezekbe jövedelmező te­vékenységeket keresni. A Nógrád Megyei Szolgáltató Vállalat álláspontja például az, ha egy vállalkozás csu­pán két-három hónapig ígér hasznot, akkkor is bele kell vágni ! A Ruházati Szövetke­zet is sok mindennel próbál­kozott már. A ruhajavítás' nem vált be, a turkálópiac is telített, legközelebb ta­lán goffrisütésből csinál pénzt. Egy bizonvps : tartósan veszteséges üzletágak fenn­tartását a lakosság iránti humánus magatartástól vezé­relve egyetlen gazdálkodótól sem lehet elvárni. Dolgozóik" megélhetését nénik is bizto­sítani kell, ráfizetésüket pe­dig nem téríti meg senki. A szolgáltatás most ugyan­úgy leszálló ágban van, mint a gazdaság egésze. S amíg a (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában meg­beszélést folytatott Georgi- osz Vasziliuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével. Az MSZMP főtitkára tájékoz­tatta a vendéget hazánk helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP támogatja a ciprusi kormány erőfeszíté­seit a szigetország békés jö­vőjének biztosítására. Georgiusz Vasziliu el­mondta, hogy Ciprus közvé­leménye nagy rokonszenvvel figyeli a magyarországi fo­lyamatokat. Grósz Károly és Georgiosz Vasziliu találkozója Derzsi András Nógrádban Elmozdult a holtpontról az útépítés és a távközlés ügye Sajtótájékoztatót tartott a miniszter Ismerősként érkezett .Nóg­rádba Derzsi András közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi miniszter, ezúttal Sal­gótarjánban május 24-én a megyei tanácson a szokásos éves feladategyeztető tár­gyaláson vett részt. Tájé­koztatták őt az ebben ille­tékes szakemberek Nógrád megye közlekedési, hírköz­lési, postai szolgáltatásáról, az építőipari tevékenységről, az építési eljárásokról, va­lamint az építőipar gond­jairól és eredményeiről. Fel­vázolták a középtávú terv­elképzeléseket, de nem hall­gatták el előtte az idei terv megvalósításában, az ez évi kivitelezésben jelentkező problémákat sem. A mi­niszter ismertette a tárca lehetőségeit s azt, milyen konkrét segítséggel járul hozzá a régióban felhalmo­zódott nehézségek enyhíté­séhez. A déli órákban Derzsi András találkozott a sa^íó képviselőivel. Elöljáróban összefoglalta a délelőtti ta­nácskozás legfontosabb meg­állapításait. A közlekedésről szólva ki­emelte, hogy a legsürgetőbb teendő a 21-es út építése. Jelenleg a 2. ütem föld­munkáit végzik. Mindenkép­pen szeretnék betartani az 1990. augusztus 30-i határ­időt. A 3. ütem a 2. számú alternatíva szerint valósul meg. A kölcsönös szándék áz, hogy folyamatos legyen az építés, melynek költsége 500 millió forint. Ez év ele­jén a munkálatok pontos ütemezésében megállapo­dás született. Bátonvterenye városi stá­tusa miatt sem halogatható tovább a Kisterenye és Nagybátonv közötti összekö­tő út megépítése, mely a becslések szerint legalább 100 millió forirytba kerül. A nyomvonal kijelölése az el­ső feladat. Későbbi tárgya­lások hivatottak a beruhá­zás forrásainak előteremté­sére. Megyei értékelés szerint Nógrádban 10 kilométeres hosszon azonnali javításra van szükség, s ez 36 millió forintos többletkiadást igé­nyel. A tárca ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálja á salgótarjáni határátkelő- helyen a tengelysúly-ellen- őrzés bevezetésének esélye­it. Jó eredménynek számít az Ipolyvece—Dejtár útsza­kasz májusi átadása. Jövő­re pedig elkészül a Zabar— Domaháza közötti útvonal. Az idegenforgalmi szem­pontból jelentős Bánk, Di- ósjenő és Pásztó közúti cé­lokra 60 millió forintot for­díthat, a közúti igazgató­sággal egyetértésben. Kritikus a vasút helyze­te! A Hatvan—Salgótarján —Somoskőújfalu vonal meg­kezdett villamosítására 1990-ig konkrét ígéret nincs, mert nincs rá fedezet. Szó esett a salgótarjáni vasútál­lomás környezetének ren­dezéséről. A MÁV és a ta­nács tanulmányt készíttet a környezeti ártalmak csök­kentése érdekében. Júliusban kormányszintű döntés születik a távközlés fejlesztésének 400 milliárd (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents