Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
1989. MÁJUS 22., HÉTFŐ NOGRAD 3 — Mindenekelőtt: próbáljunk meg tisztázni egy-két fogalmat. Mi a különbség a küldöttértekezlet és a pártértekezlet között? — Erről széles körben vita folyt az elmúlt időszakban is, amikor sorra küldött- értekezleteket tartottak Nóg- rád megyében, amelyeken megválasztották az egytes- tületes pártbizottságokat. A különbségre precízen rámutató terminológia nincs, a többség azonban egyetértett azzal, hogy hiába vált népszerűbbé a pártértekezletek szervezése, a munka elvégzéséhez alkalmas fórum a küldöttértekezlet. E vélemény kialakítását befolyásolta az a tény is, hogy a közvélemény számos példa kapcsán összekapcsolta a pártértekezletet az adott helyszínen tapasztalható jelentősebb problémákkal. A nógrádi párttagság tehát több tanácskozáson a küldöttértekezlet .elnevezés mellett voksolt. Nevezzük azonban a pártfórumot akár küldöttértekezletnek, akár pártértekezletnek, a küldöttek jogosítványa azonos értékű, a kiválasztás is egyforma szabályok szerint történik. A pártértekezlet tárgyalási napirendje azonban szélesebb körű, így személyi kérdések tervszerű tárgyalására is felkészül. Szeretném azonban hozzátenni, hogy ez a küldöttértekezleten sem zárható ki. A tervezett megyei küldöttértekezlet kapcsán is azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban a megyei első titkár a NÖGRÁD-ban: bármilyen kérdést napirendre tűzhet. Amennyiben a többség igényli, a küldöttértekezlet személyi kérdések tárgyalását is elhatározhatja és meg is valósíthatja. — Hogyan indult meg az előkészítő munka? — A pártbizottság április 24-i ülésén előzetesen úgy foglalt állást, hogy körülbelül júniusban legyen küldöttértekezlet, elsősorban a ‘párt helyi akcióprogramja megvitatása érdekében. Megkezdődtek az intenzív előkészületek is, beleértve a szervezeti és a tartalmi kérdéseket. Szervező- és szerkesztő- bizottság dolgozott a dokumentumok és a küldöttválasztás rendjének kimunkálásán, a megyei végrehajtó bizottság pedig első olvasatban meg is vitatta a megyei politikai program tervezetét. "Ügy számítottunk: május június fordulóján vitatja a tervezetet szélesebb körben a pártbizottság. Addig — nem utolsósorban a vb-ülés észrevételei alapján — jelentős átdolgozásra kerül sor. Látható volt már az is, hogy a párt politikai programja mellett szükség lesz egy másik — tömörebb, kiáltványszerű — dokumentumra is. Azzal a céllal, hogy általa szóljon az MSZMP, a megye lakosságához: mire törekszik a megyében, milyen gazdasági és társadalompolitikai célkitűzéseket lát elsődlegesnek. — Ezen a héten nyilvánosságra kerültek olyan publikációk, amelyek pártértekezlet összehívását sürgették. Ezt tette a megalakult balassagyarmati reformkor is. A pártértekezlet elhatározott tény, van-e valamilyen összefüggés a kettő között? — Egészen másról van szó. A legutóbbi pártbizottsági ülésen is tárgyaltuk, hogy a végrehajtó bizottság kezdeményezésére összehívott küldöttértekezlet időpontja, s valószínűleg a napirendek jellege is módosul. Mindez összefüggésben van a Központi Bizottság május 8-i ülésével. Az ismert, korábban elfogadott politikai munkarend szerint júniusban lett volna a kibővített központi bizottsági ülés, amelyen 1000 párttagonként egy meghívott vett volna részt. Nógrád ehhez igazította volna küldöttértekezletét — az elképzelések azonban jelentősen módosultak. A Központi Bizottság az ősszel sorra kerülő országos pártértekezletről döntött, így a mi teendőinket is ehhez kell igazítani. Nem formai kérdésekről van szó. Ügy vélem, hogy az eddigi munka — annak tartalma és időrendi menete — összhangba hozható a megváltozott központi elképzelésekkel. Jelentősebb változásra a szervezeti előkészítésben van szükség, az időrendi beosztásról nem is beszélve. — Miben látja a szervezeti előkészületek módosításának lényegét? — Elsősorban arról van szó, hogy korábban nem ter- véztük az üzemi, intézményi, községi, városi pqrtér- tekezleteket, amelyekre a megyei pártfórum épült volna. Jelentős módosulás, hogy az előkészületek most alulról építkezve pártértekezleteken folynak majd, előkészítve a megyei és az országos pártértekezletet. Végső soron tehát a várható őszi országos pártértekezlet kapcsán igazítjuk át az órát. Időpontjából visszaszámlálva úgy gondoljuk, hogy leghelyesebb a megyei pártértekezletet augusztusban tartani. Márcsak azért is, mert így friss mondanivalóval, időszerű politikai töltéssel indulhatnak küldötteink az országos pártfórumra. — Korábban vitát váltott ki a tervezett megyei küldöttértekezlet képviseleti rendje. Pásztó környékén például azon méltatlankodtak: hogyan képviselheti több kis falu párttagságát egyetlen küldött a megyei fórumon? — A mostani módosítások azt is jelentik, hogy újra kell gondolni a küldöttválasztás rendjét. Az eredeti elképzelés szerint közbeeső pártértekezletek nélkül, az alapszérvezetek szintjén egyeztetve dolgoztuk (yolna ki a küldöttválasztás módját. Ez persze, rendkívül bonyolult és vitatott folyamat, az idényeket százszázalékosan kielégítő módszert nem is találhattunk volna. Hatszáztizennyolc alapszervezetünk között van hat- meg kétszáz tagot számláló is. Képviseljen minden alapszervezetet egy tag? Azzal együtt, hogy ez aránytévesztésre vezet a hatalmas létszámú pártértekezlet technikai feltételei sem teremthetők meg. Arról nem is beszélve, hogy akadálya lenne a hatékony és érdemi munkának, erre más példák is figyelmeztetnek. Az alulról építkező új helyzetben lehetőség lesz arra, hogy minden alapszervezet állást foglalhat a küldöttekről valamilyen szintű pártértekezleten. Ez megteremtheti az arányos képviseletet. Seeret- ném hozzátenni, hogy nem feledkezhetünk meg a közvetlen megyei irányítás alatt dolgozó községi, nagyközségi pártbizottságokról és néhány alapszervezetről. A párttagság csaknem tíz százalékát érintik ezek, így az a kötelezettségünk, hogy küldötteik ott legyenek a megyei pártértekezleten. Ügy gondolom, végülis egy 350— 400 résztvevővel sorra kerülő munkatanácskozás optimálisan alkalmas arra, hogy érdemben lehessen gondolkodni, vitát folytatni. A formai kérdések mellett nem szabad ugyanis elfeledkezni a nagyobb jelentőségű tartalomról, a politikai program megvitatásáról. — Hogyan zajlik tovább az előkészületi munka? — Az új politikai „menetrend” szervezeti és eljárási kérdéseivel önálló napirendként foglalkozik a pártbizottság következő ülése. Dolgozik egy húszfős szervezőbizottság, tagjai között épp úgy ott vannak alapszervezeti, mint városi első titkárok. A szervező- munka pedig egyre inkább szinkronba kerül a tartalmi előkészítéssel. Vannak teljesen még nem látható törekvések, erről is szeretnék szólni. A Központi Bizottság azon is gondolkodik, hogy a vezető tisztségviselők közvetlen pártválasztáson mérettessenek meg. — Az elmondottak világosan érzékeltetik, hogy a pártbizcrtt- ság nem felülvizsgálja álláspontját, hanem a megváltozott körülményekhez rugalmasan igazítja elképzeléseit. Csakhogy ez támadási lehetőség is, mondván: kihajtották” a megyei pártértekezlet összehívását. — Az irányító és a kezdeményező' a pártbizottság. Érvényes ez a korábban tervezett küldöttértekezletre is, a párt egészét érintő központi elképzeléseket, új kezdeményezéseket azonban figyelembe kell venni. Erre való tekintettel nem halasztásról, hanem a politikai összhangról van szó. Az eddigi „menetrendet” egyébként többször vitatta a végrehajtó bizottság, alakította a tartalmi munkát, hiszen menetközben is sok információt, észrevételt, meg kritikai megjegyzést kapunk. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy az ellenfelek nem mindig korrektek: magukénak hirdetik a kezdeményezést. Sajnos, ez néha a szimpatizánsainkra is hatással van. — Végezetül: mj várható a jelentős pártfórumtól? — Szerintem az a legfontosabb, hogy az összhangra és az érdemi munkára törekedjünk. Mindenképpen kerülni kell a sablonokat és nem a látványosságon van a hangsúly. A politikai program, a működési szabályzat, a személyi kérdések megvitatása nagyon fontos, a politikai és a gazdasági munka szempontjából azonban nélkülözhetetlenek a hétköznapi tettek. A megújulást, *a reformot, a változást sokan és sokszor csak a tervezetthez hasonló fórumoktól várják. Szerintem aránytévesztés, ha ezeken a kelleténél nagyobb a hangsúly, a mindennapi cselekvés pedig kevesebb figyelmet kap — mondotta befejezésül Szalai László, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a megyei pártértekezlet szervezőbizottságának vezetője. Kelemen Gábot NOTTÉV-névj egy Beregszászon II. Felnyitott sorompók A generálkivitelező által épített új kórházi szárny. A beszélgetés záróakkordjaként témát váltva megkérdem: miiként ítélik meg eddigi munkájukat? Izsó nem nyalog... — A helybeliek szerint, mind mennyiségben, mind minőségben szép munkát adunk ki kezeink közül. Jólesik az elismerés. Jogosak is — erősíti meg az előbbieket Rigó Győző és Pálfi Károly kőműves, majd hozzáteszik; — Büszkék vagyunk arra, amit eddig építettünk. Szóba került, hogy olyan még nem volt, akit fegyelmezetlenség, vagy italozás miatt haza kellett küldeni. — Egy dolgozót haza kellett küldenem — teszi teljessé az igazságot Izsó Béla, majd így folytatja: — Nem mindenkivel dolgoztam együtt korábban idehaza. Ennek -ellenére azt mondhatom, hogy jó csapat jötit össze. Azt meg természetesnek tartom!, hogy váratlanul valakit mindig leszondáztatok. Ami pedig a magas mércét illeti: csak anhylit követelek mástól, mint magamtól. A nagyobb pénzért többet és jobbat kell adni miridénki- nek... , — Vajon van-e alapjuk az előbbi dicséreteknek? — Régi kapcsolatunk van a vállalattal, nem kívánok jobb partnert — hangsúlyozza Vasvári Károly, a fővállalkozó, SZÖTTERV helyi képviselője. — Azt viszont el kell ismernem!, hogy csak nagy erőfeszítésekkel sikerül az ütemes munkához szükséges anyagot biztosítani. Szerencsére Izsó Béla rugalmasan oldja meg az átmeneti gondokat. A tervek minősége pedig azért S fogásolható, mert rövid ő állt átvizsgálásukra, ugyanakikor a megbízónk központi szabványa is más, mint a miénk. Gondjainkat végül mindig megoldjuk, csak lassabban, mint, ahogy szeretnénk, ráadásul lényegesen több energiával. — Csak jót tudok mondani mind az elvégzett munkáról, mind annak minőségéről és a dolgozókról. Észre sem vettük, úgiy belesimultak az itteni környezetbe — kapcsolódik a beszélgetésbe Bodó Pál, a beregszászi járási tanács jó humorú. már az első percekben is dinamikus ember benyomását keltő elnökihelyettes, aki faipari mérnök, s dolgozott gyárigazgatóként is. Izsó Béla nagyon korrekt, kiegyensúlyozott ember, nem nyafog, hanem rugalmasan intézkedik. Csak akkor jön segítséget kérni, ha valahol megakad. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyikünk sem tesz szívességet a másiknak. Kölcsönös előnyök alapján kötött barter- szerződést teljesítünk. Az új kórházi szárny, a rendelő- intézet és a proszektúra, a magyarokon kívül a járásban még 17 nemzetiségnek ad gyógyulási, kezelési lehetőséget. — Mi is figyelemmel kísérjük az építkezésit — folytatja később a Vörös Zászló című, két nyelven — magyar, ukrán — megjelenő járási lap felelős szerkesztője, Csanádi György. — A NOT- TÉV-esek fegyelmezettek, komolyak, a pontos és jó minőségű munkát tanulnunk kell tőlük. Járásunkban túl sok az építőszervezet, ugyanakkor kevés a jól képzett szakmunkás. Nem udvariasságból mondom, amikor azt állítom', hogy az új létesítmények Kárpát-Ukrajna legszebb épületei lesznek. Hem szahari Mmennelek... Ezek után önként tolakodik elő az újabb kérdés: — Hogyan tovább? — Bizonyára nem mondok nektek újat, amikor megerősítem, hogy a tőkés vállalkozók hosszabb távon is jő piacot látnak bennünk. A minden érdekel felfogás jegyében eddig nyugatnémet, osztrák, olasz vállalkozók jelentkeztek. Nektek nem szabad innen kimennetek — mondja Botka Miklósnak, a NOTTÉV igazgatójának, Vi- szovsziki Ernőnek, a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat . igazgatójának és Guzmics Györgynek, a tervezőiroda csoportvezetőjének. — Jövőbeni együttműködésünket úgy képzelem el, hogy kihagyjuk az eddigi bürokratikus formákat és közvetlenül tárgyalunk. Kezdeményezéseink előtt, nálunk minden eddig lezárt sorompót felnyitottak. A legjobb együttműködési formának a közös vállalatot képzelem el. Ehhez az‘kell, hogy alanyi jogon, közvetlenül a velünk való üzleti kapcsolatban is önálló exportjogot kapjatok. Előző gondolatait erősítette meg a közelmúltban hatónkban lezajlott magyar— szovjet közgazdász-találkozó, amely a kétoldalú kapcsolatok erősítésének jegyében új, rugalmas, több változatú elszámolási lehetőségről tárgyalt, beleértve a konvertibilis deviza alapon történő üzleti kapcsolatokat. — A következőket ajánlom nektek, amihez már az anyagi feltételek jórészt megvannak — folytatja Bodó Pál. — Rekonstruálni kívánjuk az új ruhagyárat, terveinkben szerepel egy új szolgáltatóház építése, tejüzem létrehozása, a kul- turhéz bővítése. Még jóformán be sem fejezi a felsorolást, bellép irodájába Fekete Sándor, a ruhagyár igazgatója. A 800 főt foglalkoztató, éves szinten 25 millió rubel értékű felnőtt dzsekit előállító gyár vezetője nem sokkal később Bodó Pállal együtt Guzmics Györgytől kapott válaszok alapján együtt tanulmány ózzák a gyár rekonstrukcióját, bővítését szolgáló előzetes NOTTÉV-terv elképzelést. A szimpatikus, jó fellépésű igazgató azzal búcsúzik, hogy másnap a gyár szakembereinek véleménye alapján válaszol. Ez pedig a következő. — Veletek szeretnénk megterveztetni és tneg- építetni új létesítményeinket... Ili asztalon, nem pedig alul Az előbbi jó érzéssel és gondolatokkal lépjük át újra a magyar határt. Botka Miklós kérésemre összegezi a tárgyalások tapasztalatait. — A nehézségek ellenére hosszú távon is mindenféle^ képpen jó partnernek kell tekintenünk a szovjet meg- .bízónkat. Nem szabad csak a jelenben megragadnunk. A kölcsönös viszonyok kedvező alakulása nekünk is előnyös üzleti kapcsolatokat ígér. Ehhez még csak annyit: a NOTTÉV és partnereinek névjegykártyája szem előtt; az asztalon, nem pedig a fiók legmélyén van. Vége. Venesz Károly Kellő ütemben folynak a rendelőintézet tetőépítési munkái. A politikai menetrend „óraigazítása” ■ lildöttértekézlettSI pártértekezletig ■ * Beszélgette Szilái Lászlóval, az MSZMP negyei titkórival
