Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 103. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Reklámforgácsok és a valóság (3. oldal) Az utolsó asszony (4. oldal) Amatőr tarjáni hármaspróbázók az IBUSZ-maratonon (7. oldal) " ....­...................... ■ E gy lépés előre A törékeny fizikumú, korlátozott lehetőségek­kel bíró ember fennma­radásának meghatározó eleme volt ösztönös cse­lekvésének tudatossá vá­lása: a gondolkodás ki­alakulása. Megtanulta a maga javára hasznosítani a környező világ alkal­mazkodást biztosító je­lenségeit, később pedig a megismerés révén be is avatkozhatott az őt körülvevő természetbe, elsősorban gyarapodá­sát, komfortosabb éle­tét szolgálandó. Mind­össze eggyel nem szá­molt: a következmények­kel. Hogyan is számol­hatott volna, hiszen gon­dolkodása véges, s a kor­rekt cselekvéshez temér­dek információra van szüksége. Leleménye azonban nem _ hagyta cserben, megteremtette magának azt a berende- ; zest, amely szűkös agyi befogadóképességét ki­tágítja. Ez az eszköz a ma már közismert szá­mítógép. E korszakos találmány elterjedése, hasznosítá­sa sajnos korántsem tart ott, ahol tartania kelle­ne. És ez nem csupán pénz kérdése. Az okok között találjuk a lusta- ; ságot, a hagyományok­hoz való ragaszkodást, de legalább ennyire be- ; íolyásoló tényező az al­kalmazó szakemberek ■ hiánya. Nógrád megye —f* ha megkésve is — pó­tolni kívánja a mulasz­tást. Immár egy sor is- ! kola rendelkezik gép­parkkal, a Madách Imre Általános Iskola és Gim­I náziumban számítás- technikai fakultáció ke- : rétében folyik az okta­tás. Már a gyakorlati, ügyviteli, ipari kompu- terizációt tanulmányoz­zák a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola salgótar­jáni intézetének hall­gatói, akik közül egyre többen találnak speciális munkaalkalmat a SZÜV- ben, a számítástechnikai szervizekben, szervező vállalatoknál. A Neumann János Szá­mítógép-tudományi Tár­saság megyei szervezete ma és pénteken tar- i tó kiállítása bizonyára hozzájárul a számítás- technika nógrádi fejlő­déséhez. Mit ígérhet ilyenkor a szervező? Annyit min­denképpen, hogy aki be­tér, a tavalyihoz képest, sok újat láthat, hallhat. Tizenhárom cég, iskola mutatja be e téren elért eredményeit, legyen az újszerű gépi összeállítás, vagy programtermék. S mint egy évvel ezelőtt, ezúttal is a salgótarjáni Technika Háza ad ott­hont a rendezvénynek. Kit várnak? Minden­kit, aki a számítástech­nika iránt érdeklődik. Hogy hol tart me­gyénkben a számítás- technika? Nehezen fel­mérhető, főleg a gazda­sági életen keresztül. A szervezők mindenkép­pen egy lépéssel előbb­re ... TNL I ____________ H armincnyolc dolgos esztendő után megvált a Salgótarjáni Kohászati Üzemektől Bertók József. A .kétszeres kiváló dolgozó, évtizedeken keresztül alakította faz izzó vasat ko­vács szakmunkásként, most elérve a korhatárt, tisztességgel nyugdíjba vonult. Egykoron még száznál is többen dolgoz­tak a kovácsológyár nappali műszakjában, most a 25'öt is alig'éri el a létszám. Kovács pedig már csak egy maradt, a többi betanítottként látja el teendőit. Bertók Józsefnek pedig a Somoskőújfalui ház és a porta ad ezentúl elfog' laltságot, eddig lsem félt a munkától, ezután is a közelé­ben marad. Legyen egészsége hozzá! Képünk az utolsó munkanapján készült. —kulcsár— Munkasikerek Taron A tanácsok egyre szű­külő anyagi lehetőségei között mind nagyobb a je­lentősége a különböző me­gyei és országos pályázato­kon nyerhető összegeknek, melyekkel a rendelkezés­re álló pénzeket stabilizál­hatják, növelhetik. százezer forinttal gyarapo­dott. r Az emúlt három eszten­dőben egyébként a tariak — a társadalmi munka­akcióban elért eredmények alapján — hárommillió fo­rinttal gazdagodtak. Hogyan lehet alacsonyabb adóval nagyobb adóbevétel? Előadás törvények tükrében Kit ne foglalkoztatna ma­napság az adózás kérdése? Vajon a kormány tervezi-e a terhek mérséklését, ezál­tal a vállalkozó kedv ser­kentését? Számos összefüg­gés alapjául szolgálhat a már meglévő társasági törvény és az elfogadásra váró át­alakulási törvény. E téma­kör taglalását vállalta fel Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár- helyettese, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság pénzügyi és számviteli szakcsoportjának felkérésé­re. Az előadás a salgótarjá­ni Technika Házában hang­zott el szerdán. Mint mondotta, a jó jog­szabályt sem nélkülözi az a környezet, amiben érvénye­sülnie kell. A cél talán már mindeniki előtt közismert: olyan tőkebevonást,, (tőke­áramlást elérni, amely hoz­zásegítheti a gazdaságot a gyorsabb fejlődéshez. Csu­pán a törvény — legyen az akármilyen korszerű — nem képes e feladatot ellát­ni, de nagyon fontos keret. Fodor szerint mindenek­előtt vállalkozásbarát köz­gazdasági környezetre van szükségünk ahhoz, hogy a tőketulajdonosok megfelelő mozgásteret kapjanak. Rendkívül fontos, hogy a tőkével rendelkező szférát érdekeltté tegyük a befek­tetésben. A külföldiek ese­tében ezek mellett az is szükséges, hogy adórend­szerünk vonzó legyen, kap­jon a vállalkozó preferenci­át, megfelelő infrastruktúrát és még sorolhatnánk. Nyi­tott kérdés azonban, hogy a gazdaságban meglévő ma­gántőkét miként lehetne ak­tivizálni. A vállalkozási hajlam erő­sítése nagyban függ majd az 1990-ben életbe lépő — vár­hatóan új — adórendelettől. Olyan filozófiának kellene érvényesülnie, amely nem az adók maximalizálásával centralizálja a bevételeket, hanem alacsonyan szabija meg az adóhatárt, s mivel ez a vállalkozási hajlamot növeli, magasabb adóbevételt eredményez. Ez persze hosz* szú távú folyamat, de lét­kérdés. Az iménti elv akkor való­sítható meg, ha az adórend­szer verseny- és szektorsem­leges, továbbá minimális kedvezményeket tartalmaz. Jelenleg sok a kivétel és messze nem szektorsemlie- ges az adórendszer — mon­dotta. A jogalkotás sem re­kedhet meg a jelenlegi tör­vényességi kereteknél, hi­szen az átalakulási törvény lesz az, amelyik a szektorok közötti tőkeáramlást szabá­lyozza, egyáltalán lehetővé teszi. így válhat lehetővé közös vállalatok kialakítása is. Az átalakuló állami vál* Tálatok részvényeinek keze­lése az átalakulási törvény tárgya. Nyitott kérdés azon­ban, hogyan lehet felérté­kelni az állami vállalat va­gyonát, a részvények hány százalékát értkesítheti, s a részvények ellenértékéből milyen arányban osztoznak az állammal. S, az állam vajon hogyan gazdálkodjon az így nyert bevétellel, il­letve, hogyan forgassa azt vissza a gazdaságiba ? Mind­ezek a változások előbb vagy utóbb átértékelik a szocialista relációban törté­nő kereskedelmünket is. (németh) A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a kü­lönböző települési kategó­riáknak esztendők óta meg­hirdeti a társadalmi mun­kaversenyt. Taron a múlt években kiváló eredményeket értek el. A községek kategóriá­jában 1985-ben megyei harmadikok, 1986-ban és 1987-ben elsők lettek. Ta­valyelőtt elnyerték a Hazafias Népfront nemzeti zászlaját is és az ezzel együtt járó másfél millió forintot. Tar község lakói a múlt esztendőben sem sütkérez­tek a társadalmi munkák sikereinek fényében. Jól mutatja ezt, hogy 1988. évi eredményeik alapján a köz­ségek közötti megyei ver­senyben másodiikok lettek. Egy főre jutó társadalmi munkájuk értéke 7795 fo­rint volt. Tevékenységük, szőkébb pátriájuk szebb, emberibb környezetének szépítése. A község általános isko­lájának Ady Endre Úttö­rőcsapata nemrégiben kap­ta meg a megyei tanács vb dicsérő oklevelét a tele­pülés szépítésében végzett kiemelkedő társadalmi mun­kájáért és a szovjet hősi emlékmű felett, vállalt véd­nökségért. Ugyanakkor a helyi tanács is folyamato­san elismeri a munkában élenjáró egyéneket, közös­ségeket. Szerdán a tariak tanács­ülésén ünnepélyes pillanatok­ra került sor. Az 1988. évi me­gyei társadalmi munkaver­senyben elért második he­lyezésük elismeréseként Ro­masz Adolf, a Nógrád Me­gyei Tanács elnökhelyettese nyújtotta át a dicsérő okle­velet, mellyel együtt a ta­nács „pénztárcája” négy­Nyolcezerféle csiszolókorong a Widentáb A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat ro*n- hányi Widenta üzemében az idén százhuszonkilencmillió forintos árbevételt terveznek. A tizcnkétféie cikkcsoportba tartozó csiszolókorongokat a hazai piacon túl szocialista és tőkés exportra szállítják. Az idén először adnak el ter­méket Dél-Kordának, Zimbabwének és Ausztráliának. Ezen­kívül még iaz USA-ba, Hollandiába és Franciaországba szállítanák a nyolcezerféle célszerszámból jelentős mennyi­séget. Felvételünk a főként nőket foglalkoztató üzemben készült. —Rigó Tibor—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents