Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó ötvenöt perc Irodalom­kedvelőknek 9.20: Fiatalok Rádió-előadás 9.53: Közvetítés a Tv-lottó sorsolásáról 10.05: Kapcsoljuk a nyíregy­házi stúdiót. . . 10.25: Grófé: Grand canyon. Szvit 11.00: Nevezetes nóták, ne­vezetes csárdások 11.31: Heptameron Jelenetek Navarrai Mar­git elbeszélésgyújtemé- nyéből 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádió-színház 15.10; Táncházi muzsika Erdélyi táncok 15.40: Poggyász Tudnivalók utazóknak 16.00: Tizenhat óra Hírmagazin 16.10: Éneklő ifjúság 16.20: Testőrségen Egészséges életmódról gyerekeknek 17.00: Védtelenül? 17.30: Vivaldi: g-moll concerto 17.45: A Szabó család 19.15: Vonzódások 20.15: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.00: Tudomány és gyakorlat 21.30: soltész Rezső énekel 21.45: ..Hajszálgyökerek” 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót (Élő) 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Jean Sutherland ope­rett- és zenésjáték- felvételeiből 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Rádióklub 15.05: A Fan Fan együttes felvételeiből 15.20: Könyvről könyvért (Élő) 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Hely kereső 18.30: A Who együttes ,»Rari­ties” (Ritkaságok) című albumáról 19.05: Fiataloknak! 20.17: Prága város panop­tikuma. 21.05: Fényes Szabolcs művei­ből. VII 5. rész 22.34: Sanzonpódium ,,Szeretlek Párizs” 23.15: A dzsessz története 80/40. rész Glenn Miller 23.55: Régi fúvószene BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Karinthiai nyár — 1988 XI 5. rész 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveggyűjte­mény. Hemingway: Az öreg halász és a tenger 11*00: Üj Melódia-lemezeink­ből. Prokofjev: IV. szimfónia 11.38: Zenaida Pally opera­felvételeiből 12.05: Magyar zeneszerzők 12.37: Bemutatjuk új kórus­lemezünket 13.05: Gettók vidéken 14.03: Kamarahangverseny a kissingeni nyári játéko­kon 15.30: Labirintus Zenei rejtvények fiata­loknak 15.45: Májusi virágok Muzsika gyerekeknek 16.00: Romantikus zene 17.00: A tudákosság könyvei Gazda István előadása 17.20: Professzor úr, mesél­jen . . . Aki ..mesél”: Dr. Zsákonyi Ferenc 17.30: Poggyász 17.50: X Európa Cantat Pécs 1988. XXX 20. rész 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Wieslaw Ochman opera­áriákat énekel 20.00: Prágai tavasz 20.45: Afrika nomád népeiről Kb. 21.00: örök anyaggá váltál Tornai József versei 21.05: A hangverseny-közve­títés folytatása 22.10: Operaáriák 22.30: Üj magyar hangjáték 23.06: Népballadák feldolgo­zásban MISKOLCI STÜDIO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. — 6.30: Hírek, lapszemle, 6.55: Ütinform (országos és körzeti). — 7.00: Krónika (Kossuth). — 7.20: Észak-ma­gyarországi krónika. Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.40: Képújság 8.45: Tévétorna nyugdíja­soknak 8.50: Brahms — Bernstein- ciklus. NSZK-filmsoro- zat. VII2. rész Hegedűverseny. Op. 77. (ism.) 9.50: Telelottó 10.00: Vörös özvegy Francia tévéfilm. II2. rész (ism.) 11.30: Panoráma Világpolitika percről percre (ism.) 12.15: Mozgató Tévétorna mozgáskor­látozottaknak 12.25: Képújság 14.21: Televíziós gyermekmű­sorok és gyermekfilmek VIII. kőszegi szemléje 14.21 : Szekrénymesék Bábmesefilm Királyi pár ősbemutató 14.31: Titiri Betlehemes bábjáték (ism.) 14.54: Ratkó József: Gyerek­holmi. Dokumentum­film 15.26: Petrovácz István—Fejér Tamás : Csere Rudi Ifjúsági tévéfilm (1988) (ism.) 16.30: Hírek 16.35: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradó műsora Dél-dunántúli hírek, ese­mények, információk 16.45: Nachrichten. Hírek né­met nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 16.50: Nasa obrazovka A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzeti­ségi magazinja 17.20: Számadás Gazdasági negyedóra 17.40: RTV-közönségszolgálat 17.45: Reklám 17.50: A zord folyó Szovjet tévéfilmsorozat FF. IV'3. rész: Az áru­lás (ism.) 19.00: Esti mese Mirr-Murr A titkos jel Magyar bábfilm 19.10: Népdalkórusok Rossa Ernő: Három Eger-vidéki népdal (ism.) 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsor­ajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika NSZK-tévéfilmsorozat XI/4. rész: Az élet értéke 20.50: Reklám 20.55: Stúdió ’89 A televízió kulturális hetilapja 21.40: Az animáció mesterei Angol dokumentum- film-sorozat Jugoszlávia 22.20: Híradó 3. Tv 2. Endrei Judittal és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne : Reklám — Riportok — Időjárás — Zene Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok 17.45: Kérdezz-felelek 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.49: Tv 2 19.00: TIR Olasz—magyar tévéfilm­sorozat. Esmeralda 19.58: Tv 2 Popkorong 5. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 21.30: Folyton folyvást foly­tassa! Angol filmsorozat 7. rész 21.56: Tv 2 22.00: Gondolkodó. A televízió tudományos folyóirata 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Magazin 19.30: Híradó 20.00: Prágai tavasz 1989. Kon­cert, a szünetben híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Publicisztikai műsor 2. MŰSOR: 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Dokumentumfilm 20.15: Rózsa elbúcsúzáshoz NSZK-tv-sorozat 21.15: Varázslatok 21.35: Dokumentumfilm az indiánok szokásairól 22.20: Jákob és Adela. NSZK- tévéfilm 22.50: A müncheni filharmo­nikus zenekar műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től : Hugó, a víziló. Szí­nes magyar—amerikai rajz- mesefilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Kommandó (16). Színes, szinkronizált amerikai akció­film. — Kamara: Te rongyos élet. Színes magyar film. — Kohász: Bob herceg. Színes magyar film. — Múzeumi Moz­gó: A Hold kegyeltjei (1984). Francia film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4-től: Leó és Fred. Színes magyar rajz­játékfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól : Embervadász. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: 5-től: Recsk 1950— 53. Színes magyar dokumen­tumfilm. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Az istenek fegyvere. Szí­nes, látványos hongkongi ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Vörös zsa­ru. Színes, szinkronizált ame­rikai bűnügyi akciófilm. — Karancslapujtő: Mesebérlet: Robin Hood nyila. — Rétság: Háborús játékok. Színes, szinkronizált amerikai fantasz­tikus film. NÓGRÁDI TÁJAKON... 2222TELEXEN ÉRKEZETT... Vélemény Kánifádi Sándor hatvanéves Cirkuszi varázslat: Don­ner Márta és a tigris a lovon. (Fotó: Földi Imre) Közönségsiker Nagy közönségsikert ara­tott a Vajdaságban a jász­berényi Jászi népi együt­tes tánccsoportja, ötnapos vendégszereplése során az automón tartomány magyar­lakta 'községeiben lépett fel, vasárnap pedig két elő­adást tartott Újvidéken, Nemzetiségi oktatás A szerb kormány szerdán, május 17-én tárgyalja meg és fogadja el a köztársaság új nemzetiségi oktatási törvényét, amely mintegy 2,1 milló nemze­tiségi lakost érint. A Szerb Köztársaság területén az 1981-es népszámlálási adatok szerint 1,3 millió albán, 395 000 magyar, 95 000 cigány, 72 000 szlovák, 50 000 makedón, 33 000 bolgár, 25 000 ukrán, 20 000 ruszin és 15 000 török nemzetiségű lakos él. „A templomok lerombolha­tok, de mi történjék a kö­vekkel?" (Kányádi Sándor: Kőnyomat) A magyar nyelv egyik leg- csodálátosabb művelője, az erdélyi születésű s ma is ott élő Kányádi Sándor hatvan­éves lett. A Magyar Televí­zió péntek este fő műsoridő­ben köszöntötte őt a Vári Attila készítette portréfilm­mel. A születésnapi interjú kö­zelképet adott egy olyan köl­tőről, aki ebben az embert próbáló időben is népe kö­zött maradva őrzi a lángot, őrzi úgy, hogy őr- és mun­kahelyén a Napsugár és A haza •sólymai című gyermek- lapokon s az író-olvasó ta­lálkozókon a felnövekvő nem­zedékben ébren tartja tí nem­zeti hovatartozás érzését. Fegyverei a versbe szedett szavak, amelyeket olyan nyelvi közegből hozott, ahol a nép egyszerű fiai is az élő­beszéd áradásában képeket, hasonlatokat, metaforákat rögtönöznek. Nem kunszt, nem nagy művészet így 'ver­set írni — tréfálkozott vele hajdani nyelvtanára, Márton Gyula professzor a költő szü­lőfalujában tett gyűjtő útja tapasztalatainak hatására. Minden valamirevaló em­ber életében a gyermekkor a meghatározó. Móricz Zsig- mond is úgy tartotta, hogy életműve élményanyaga a tízéves korig megélt ^dolgok­ból merített. Kányádi Sán­dor is ebből próbál valamit a „maradék” számára át­menteni. Olvasótábora ma­napság főleg a gyermekek és az öregek közül kerül ki, mivel a köztes generáció ke­nyérkereséssel van elfoglal­va. Nap mint nap találkozik a gyerekekkel. Álmaik, vágya­ik jó ismerője. Látja, sok minden más már a világban, de ami nem változott, az |a menü: a táplálkozás mind a testi, mind a lelki, megma­radt a szerényebb viszonyok között. A gyermekek élet­módja hagyományőrzőbb, a korábbi nyelvi állapotokat őrzi, más mint ami ma Ma­gyarországon van. Lassúbb a fejlődés, kisebb arányú a gyarapodás, a civilizáció fo­ka is elmarad az anyaorszá­gétól. Ezért az egzotikumnak ki­járó rácsodálkozás, a szép­ség iránti tisztelet, a hódo­lat illeti az erdélyieket. Ezek az emberpalánták jelenleg közelebb állnak a palatáb­lához, mint a számítógéphez, akkor, amikor otthon a ha­sonló korosztály a videózás­tól hovatovább már kezd megcsömörleni. A gyermekversek avatott tolmácsolása után a költő a a térségben élő népek között vállalt híd szerepéről beszélt. Már a református kollégium­ban töltött diákévei alatt megértette: meg kell ismerni és tanulni egymás kultúrá­ját, hogy minél nagyobb bé­kességben éljenek a nemze­tiségiek. Ezért irányult mun­kássága a különböző etniku­mok felé. Megmentve a jö­vendőnek azt a népi kultú­rát, amely évszázadokon ho­nos volt a Kárpátok alatt. Így született a szász és a kiadás alatt lévő jiddis nép- költészeti gyűjtemény is. De a küldetés teljesítésé­ben erős gyeplők húzzák vissza! Szomorú-könnyes te­kintete és döbbenetes vers­sorai is elárulták: belül száz sebből vérzik. Nemzetéért, földijeiért és a szülőhazájá­ért. önös érdekből sohasem cselekedett. A szükség úgy hozta, hogy 30 esztendeje magát idomítja a feladatok­hoz. Csak a hatóság által havonta megvizsgált írógépe nem alkalmazkodik. Pedig ezen igen szeretett volna még ezoterikus költeményt is írni. Olyat, ami titkos, rej­tett, csak a beavatottaknak hozzáférhető s általuk ért­hető. Olyat, ami nem a nagy- közönség előtt zajló lelki dol­gokról szól. Kívánjuk, hogy legyen ere­je, kitartása s hite addig, amíg a billentyűk leüthetik az első szigorúan nem ellen­őrzött sorokat! Buzafalvi Győző Santana ragályos révülete 4 varázslathoz nem kell varázspálca... „Néhány órára kikapcsolta a külvilágot” Ez a ritmus több mint zene. Hangkavalkád. Toll azt le nem írhatja, magnósza­lag azt vissza nem adhatja. (Persze összekínlódhat róla az ember valamiféle tudósítgatást, és lejátszható a felvétel, de ez már csak afféle devalváció. Olyan, mintha a villámfényt a villanólámpával imitálnánk. Santanát megörökíteni? — Soha. A kamera továbbíthatja ugyan a látványt, a magne­tofon. fölveheti a zenét,, de ezzel ki is merülnek lehetősé­geink. Santana azonban nem csak látszik és hallatszik, de sugárzik. Hipnotikus kapcsolatot létesít közönségével.) Santanáról épp ezért csak elrontani lehet a hagyományos élménybeszámolót. írhatnám ugyan, hogy ... Óriási tömeg gyűlt össze május 8-án, a Budapest Sportcsarnokban, hogy meghallgassa a világszerte ismert virtuóz gitárművész já­tékát. Carlos Santana három éve járt utoljára Magyarorszá­gon, akkor kirobbanó ovációval fogadta a közönség. Az ŐRI most is biztosra mehetett, hiszen a borsos árú jegye­kért úgyszólván közelharc folyt. . . A siker ez alkalommal sem maradt el, a nagyérdemű két ízben tapsolta vissza sze­retett Carlosát, aki fél-félórás jutalomjátékkal köszönte meg viharos tetszésnyilvánításukat. Mielőtt elbúcsúzott volna a publikumtól, gitárszólamokba csomagolt ajándék­ként mintegy átnyújtotta hallgatóságának régi világsikerét, az Európát...” De hát ez nem igaz! Mint ahogyan a lejátszott rádiófel­vétel sem igaz! Hiszen a hangszórókból csak annyi hallat­szik kii, hogy Carlos gitározik. Holott ő — játszik. Es ez már teljesen más. A hangszalagot annyiszor tekergetik az elejére, ahányszor csak akarják. Santana játéka azonban megismételhetetlen. Ö és a közönség ugyanis kölcsönösen „elbolondítják” egy­mást. Ennek első jele, ha Carlos egyszerre csak ugrálni kezd a színpadon. Valami ragályos révület keríti hatalmá­ba, amely lassan átterjed a körülötte állókra. Először a ze­nekar tagjait éri1 el... Santana „megtekeri” a húrokat. Az állóhely táncol. Ne tessék most semmi rosszat gondolni, ez a közönség nem az a fajta. (Nem törik össze a széksorokat, nem dobá­lóznak az üres üvegekkel, s nem verik meg a segédrend­őrt.). Az ülőhely lassan ringatózni kezd. A sok száz wattos dübörgés lüktető ritmussá szelídül, s a tömeg engedelmesen fogadja magába a zenét. Más most nincs. Santana néhány órára kikapcsolja a külvilágot, tüzes ritmusú zenéje fel­oldja a személyiség belső korlátáit. Miért nem tudja ezt elérni egy poprook koncert? Talán azért, mert az egyszerűen egy színre vitt produkció. Lel­ketlen, ámde hatásvadász forgatókönyv szerint zajlik a leg­apróbb részlet is, a zenészek (?) pontosan tudják mikor üt be a dob, milyen hosszú lesz a következő gitárszóló... A banda szólamról szólamra ugyanazt dübörgi a próbákon,, mint a közönség előtt. (Anélkül, hogy előítéleteimnek itt helyet adnék, arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az effajta „rágógumikoncert” saját hallgatóságát is minősíti. A fű- és szeszmámor pedig már következmény, azt a hiányt tölti be, amelyet az igénytelen zene hagy maga után.) Santana koncertjén nem lobogtak a feliratok, és nem égtek a gyertyák. A lányok nem sírták személyes tragé­diává a lassú számokat. Santana egyszerűen csak játszott. Nekünk. És mi táncol­tunk. Emlékszem, hogy megharagudtunk valakire, mert az illető az óráját nézte. Mintha megtörte volna a varázst. Mellesleg gyermekkoromban azt hittem: a varászláshoz va­rázspálca kell. A koncert után már úgy tudom, elég egy gitár is. Gitárból persze rengeteg van. Költséges, wattigányes be­rendezésnek sem vagyunk ’hál istennek híján, s hellyel- közzel még egy-egy virtuóz zenész is akad. Egész jól pen­geti például Paco de Lucia, s érdemes meghallgatni talán Al Di Meolát is —, de Santanából csak egy van. műkpdvpln ^"ekri^kus, úgy vélem, hogy muncuvciö játékában van valami vis* vi- talisszerű jelenség. Hogy azon a ponton, ahol ujja a gitár húrját érinti, önerővel jelenik meg valami energia, amely életérzésként és hitvallásként szól a hangszórókban. Szóval : Santana az Santana. Ez a megállapítás* talán banálisnak tűnhet azok előtt, akik legfeljebb a rádióban (lemezen) hallgatják őt, akik sokallták a négyszáznyolcvan forintot az . állóhelyért. Tudom, nagy pénz ez. De azt is tudom, hogy alig olcsóbb a beugró az üres zenét játszó, „egyslágeres” együttesek fellépéseire, ahol ugyanúgy meg­telik a küzdőtér lelkes „szurkolókkal” —, de ez 'már csak afféle zsörtölődés, itt az ideje abbahagynom. Különben is, ez már egy másik cikk témája. —barabás—

Next

/
Thumbnails
Contents