Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Sokszemközt az egészségről 8.50: Nótacsokor 9.40: Kár, kár. . . óvodások műsora 10.10: Nagy mesterek, t világhírű előadó­művészek 11.10: Magyar írás. A Rádió irodalmi hetilapja 12.45: Külpolitikai könyvespolc 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mátlé Éva népdal- felvételeiből 14.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Hagyományápolók 16.10: A nagy Gilly Hopkins Katherine Paterson regénye 17.01: A képviselő noteszéből 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Egy kém a hideg­háború idejéből 20.16: Lemezek közt válogatva 21.05: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 22.00: Hírvilág 22.30: Egy portrékötet margójára 23.00: A dzsessz világa PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Slágermúzeum 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig. (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Operettkedvelőknek 21,05: Senki többet? Harmadszor! Szellemi árverés a 20-as stúdióból 22.15: Máról holnapra BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Az eladott menyasszony 10.10: Csak fiataloknak! 11.10: Századunk zenéjéből 11.56: A kamarazene kedvelőinek 12.40: Jevgenyij Nyesztye- renko opera­felvételeiből 13.05: Hallgassuk újra. Asszonysorsok. (Ism.) 14.05: Zenekari muzsika 15.00: Országos fuvolás­találkozó — 1988. 4. (befejező) rész 16.00: Verdi összes operája. XXVIII 27. rész Otelló. Négyfelvonásos opera 18.28: Régi fúvószene 18.45: Holnap közvetítjük 19.05: Diákfélóra 19.35: Barokk versenyművek 20.20: Tükörképünk 37 darabban 20.50: Üj kamrazene- f el vételeinkből 21.55: Üj kompakt lemezeinkből 22.55: Josquin des Prés: L’homme armé — mise MISKOLCI STÜDIO: 5.55 : Műsorismertetés, hí­rek. időjárás, útinform. — 6.00: Krónika. (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. — 6.20: Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lap-' szemle. (Kossuth). — 6.55: Ütinform (országos és körze­ti). — 7.00: Krónika. (Kossuth). — 7.20 : Észak-magyarországi krónika. — Körzeti időjárás. • — 7.35: Szóvá tették, megkér­deztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló, és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Szilvási Lajos: Appasionata. Tévéfilm. IH/2. rész. (1984) (ism.) 10.05: A St. Martin-in-the- Fields kamarazenekar Händel-estje Angol film 10.50: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Műsorajánlat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató- műsor 19.00: Esti mese Michaela. A rettent­hetetlen hegedűs Román rajzfilm 19.10: ..Türelöm köll a szögénységhőn...” X/9. rész: Az asszony 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Két férfi — egy eset NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat A kudarc 21.05: Reklám 21.10: Dobai Péter—Madaras József Eszmélet. Tévéfilmsorozat V/2. rész. A szépség koldusa 22.00: Szeretlek, Budapest! összeállítás Kristóf Károly dalaiból 22.35: Híradó 3. Tv 2. Sugár Ágnessel és Aigner Szilárddal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene — Tévétorna 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25 : Gyerekeknek ! Tom és Jerry A m éri kai ra j zfilm - sorozat. William Hanna és Joseph Barbera produkció 1. Szombat esti macs­kabuli. 2. Macska- románc. 3. Elbocsátás 18.47: Tv 2. 19.00: A cigánylány Francia film. (1985) (Ism.) 20.28: Tv 2. .Benne : A hét műtárgya Robert Longo: Most mindenkinek (Magyar Nemzeti Galéria) 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: A papa szolgálati útra ment Jugoszláv filmszatíra III/2—3. rész 23.30: Világrock (World Music Video Awards 1989.) 1.30: Tv 2. Nap zárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A napocska 9.45: Szovjet dokumentum- film. 9.55: Tévéjáték. (Ism.) 11.00: Publicisztikai magazin. (Ism.) 11.40: Egy család története. (Ism.) 16.10: Beszélgetés az A ka d érni a -fi 1 m - fesztiválról 16.55: Az Albatros kiadó­vállalatról Ï7.25: Az éveket nem lehet megálltam 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Az Arany Krokodilus helyszíni közvetítés a díjkiosztásról 21.10: Bulpian, angol tévésorozat 22.05: Charlie, a nagy mágus 23.15: Vetélkedő 2. MŰSOR: 15.20: Folklór 15.55: Orosz nyelvtanfolyam 16.15: A számítógépekről 16.45: Publicisztikai film 17.05: A nap percei 17.15: Portréfilm 17.35: Zéman őrnagy esetei, tévésorozat 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Dokumentum film Jela Spitkova hegedű- művészről 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Utolsó holdtölte, tévéjáték 22.55: Dzsessz a 70-es években MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Mesemozi 9 és 11-től: Hamu­pipőke királyfi. Iskolamozi 3. tói: Rigócsőr királyfi. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Omen. (16) Színes amerikai horror­film. — Kamara: Pergőtűz I. Magyar dokumentumfilm.t — Balassagyarmati Madách: há­romnegyed 6 és 8-tól: Kom­mando. (16) Színes, szinkro­nizált amerikai akciófilm. Is_ kolamozi : 2-től : Hupikék törpikék és törpicur. (Dózsa alsó). Fél 4-től: Az ördög jobb és bal keze. (Dózsa fel­ső). — Kamara: 3 és 6-tól: A leghosszabb nap I—II. Fe­kete-fehér amerikai háborús film. Fél 6-tól: Ismeretlen ismerős. Színes magyar zenés családi film. Fél 8-tóOi: Ma­donnák háborúja. (16) Színes japán kalandfilm. — Szécsé- nyi Rákóczi: 6-tól: Volt egy­szer egy Amerikai I—II. Szí­nes amerikai kalandfilm. — Karancslapujtő: Ifjú Sher­lock Holmes és a félelem pi­ramisa. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Nagylóc: Szömyecskék. Színes, szink­ronizált amerikai fantasz­tikus horrorparádia. — Érsek- vadkert: Eldorado. Színes magyar film. — Rétság: Fe­hér feketében. Színes, szink­ronizált amerikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen érkezett. .. TARTALÉKAINK hol von túl sokan vagyunk! Ez OUI\ I lel y Cl I tény, ám valamit a megállapítást követően tenni is kellene! Ezt felismerte a Balassagyarmati Városi Ta­nács is, amely legutóbbi ülésén bizottságot alakított. Megvizsgálják az intézmények lét­számhelyzetét, s javaslatot tesznek... Félő, ahogyan máskor, ez a csoda is há­rom napig tart majd. De félre a tréfával! Üdvözlendő szándék, s biztos betölti majd hivatását a bizottság. Tárja fel tartalékainkat, s a felesleget is ezekkel a jelmondatokkal bocsátották út­jukra őket a tanácstagok, akik bíznak ben­ne, hogy az ellenőrzésük alatt és pénzű (n)- kön élő intézményeknek még vannak tarta­lékaik. Lehet így van, s akkor biztosan meg is fogják találni azokat Ám hasonló tarta­lékkutató. bizottságot nem csak létszámügy­ben, hanem példának okáért ötletügyben is létrehozhatnának. De mindjárt ezután egy másikat, amely ötleteinket követő tetteinket vizsgálná, ámbár félő ez a bizottság — tet­tek híján — munka nélkül maradna... Vagy az ötletvizsgálót létrehozhatnánk mi ma­gunk, ha már egyszer elméletben miénk az intézmény ! Mert ugyebár ötletekben néhol túl gazda­gok, máshol meg túl szegények (szerények?) vagyunk. Itt van például a művelődés. Pénz híján itt nemigen lehet új ötletekkel előrukkolni — mondják sokan. Lehet! Ám a bizottság kideríthetné talán, hogy hová tűntek Balassagyarmaton a középkorosztály­nak szóló programok, a kikapcsolódást, ám mégis színvonalas szórakozást nyújtó rendez­vények? Mert van ugyan országszerte elis­mert, s nagyon divatos rocktáncház, a vá­rosban, de sajnos ez csak a tini korosztályé. Ok is —, ahogy egyikük másikuk mondja — azért jár ide, mert a diszkóban sok a ré­szeg ember, meg nagy a tömeg, szóval jobb­híján... Hová tűntek hát azok az ötletek, amelyek­kel a ma negyveneseit, a városban igencsak népes értelmiségi nem értelmiségi réteget ki lehet otthonról mozdítani, abból az ön­emigrációból, amelybe valami miatt maguk­tól kényszerültek, kényszerülnek? Hová tűnt a hagyományos társasági élet, amely — ha sokaknak nem is tetszik — sajátja a város­nak! Ám az sem tartozik más lapra, hogy ha nem is ötletdúsan, de egy hónappal ezelőtt még működtek a kulturális intézmények: nyitva állt a művelődési központ, a könyv­tár is. Aztán — hivatkozással az épülő ok­tatási nevelési központ várható (?) átadásá­ra — bezártak, leltározni, csomagolni. En­nek egy hónapja. Az új intézmény átadása pedig csak tolódik, s a város egyre szegé­nyebb kultúrterületen. Csak egy szerény saját ötlet: nem lehetett volna csupán akkor bezárni a kapukat, amikor az átadás — a műszaki természete­sen — megvolt? Hiszen azt még a hibajaví­tás követi, ami legalább még egy-két hét. így mégsem szorultak volna kényszersza­badságra a művelődés kis szakkörei. Azok a kis közösségek, amelyek talán őriz­getnek valamit a hajdan volt nagy egyesü­leti-közösségi életből, s talán megerősödve, egyszer majd újra élesztik azt. Most vi­szont otthontalanul léteznek. Léteznek? I ln\/ tű ni lé a bizottságnak mégis- lUllirv csak ienne dolga. De talán ezeket az ötleteket nem egy külön bi­zottságnak kellene kideríteni, mert ezek a tartalékok minden jószándékú városlakó előtt nyilvánvalóak. Csak volna valaki, aki felkarolná őket, Nem számonkérőn, segítő szándékkal. (hlavay) LAPRÓL- LAPRA A magyar tfyelv hete hétfőtől Nemzet, nemzetiség, anya­nyelv — ez lesz a központi témája az idei magyar nyelv hetének, amely április 17-én kezdődik. Az országos meg­nyitó ünnepséget Egerben tartják. Az ünnepélyes megnyitót követő napokban Heves me­gyei városaiban és falvaiban csaknem 200 előadás hang­zik el, részben a központi témáról, részben a nyelv- használat más kérdéseiről. Az idei témaválasztást az indokolja, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban és több helyen vetődött fel a magyarnak, minit anya­nyelvnek a használata, illet­ve a használatához való jog. Az anyanyelven való meg­szólalás joga a kisebbség­ben élők esetében is az alapvető emberi jogokhoz tartozik. A magyar nyelv hetén a szomszédos orszá­gokból érkező magyar írók, nyelvészek is tartanak elő­adást e kérdésről. Egerben április 17-én, hét­főn délután Anyanyelv a kisebbségben címmel tudo­mányos ülést tartanak. A felkért előadók között sze­repel Bállá D.. Károly költő Ungvárról, Galambos Fe­renc, az Örvidéki Magyar In­tézet igazgatója az ausztriai Alsóőrről, Jakab István egye­temi tanár Pozsonyból és Melnár Csikós László tudo­mányos kutató a jugoszláviai Adáról. Ugyancsak 17-én este az egri Gárdonyi Géza Színházban határainkon túl élő magyar írók vallanak az anyanyelvről. A műsor ven­dégei: Bállá László Ungvár- rólv Dobos László Pozsonv- ból és Gion Nándor Újvidék­ről. A magyar nyelv hetén Bu­dapesten több mint másfél száz előadás hangzik el, ja­varészt iskolákban. Tarta­nak rendezvényeket az or­szág több megyéjében is. * (MTI) „Április, április, bolondok hónapja! Szeretlek én té­ged...” ‘— Tóth Árpád ver­sével „nyit” a Kincskereső áprilisi száma. A derűs, bi­zakodó verset követi Fekete István hangulatos állatélet­képe (Áprilisi em-lék) — ba­rázdában baktató nyulakról, faluba lopakodó rókáról... Krúdy Gyula novçllâja (Sárga csizma) a kuruc kort villantja fel — a fejedelem palotás vitézeinek virtusát mutatja be. Befejeződik a képregény — a foetusokból (embriókból) felinőtt alterai- akat gonosz uraik vissza- kén.yszerítik a mi XX. szá­zadi világunkat idéző mag­zatlétbe, ám — az űrbéliek távozása után — már érle­lődik a felkelés... A szám legnagyobb meg­lepetése a Kutyavilág című összeállítás. Az ember hű társát, segítőjét mutatják be az itt közöflt írások, re­gényrészletek, versek. Kassák Lajos a kutya szemszögéből láttatja ember és eb viszo­nyát, Sheila Hocken saját vakvezető kutyájáról ír a hála és a szeretet hangján, a nagy etológus, Konrad Lo­renz tudós létére elámul négylábú barátai hűségén. Szergej Jeszenyin és Baka István lírai kutyaportréi egé­szítik ki a rminiantológiát. Gorin Akceleráció című no­vellája a megváltozott apa­fiú kapcsolatot ábrázolja megbocsátó humorral. Áz Édes anyanyelvűnk rovat igen fontos művet közöl — Sütő András írását a „meg­félemlített nyelv”-ről. A Kincskereső áprilisi szá­mát Csala Károly, Balogh Péter, Szegszárdy Ildikó, Berta Róbert és WürtzÁdám illusztrálta. A Kisgaléria Papp György grafikáját mu­tatja be. Az Elba partján elterü­lő Pardubice KelefCseh- ország második legna­gyobb városa, évente három nevezetes eseményt rendez. A lóversenyre, a salakmotorosok küzdelmére és a technikai filmek fesztiváljára Európa számos országából érkeznek résztvevők és nézők. Először Svitkov városrészben barangoltunk, s megnéztük a világhíres, 6900 méteres, víz­akadályokkal nehezített ló­versenypályát, amely a liver­pooli után a világ második legnehezebb pályája. 1874 óta rendeznek itt versenyeket. Csend volt és a szemerkélő esőben feltűnt két iovascso- port. A lovak zsokékkal nyer­geikben lassan poroszkáltak a zöld gyepen. Pár percig néz­tük a délelőtti „bejáratást" s aztán képzeletünkben fel­idéztük a nagy futamokat, amikor 50—60 ezer ember szo­rong a lelátókon, buzdítja. lelkesíti a versenyzőket. A ló­versenyt követő másik hét vé­gén rendezik a világ legjobb salakmotorosainak részvételé­vel azt a viadalt, amely Csehszlovákia Arany Sisakjá­ért folyik. A 30 ezer néző be­fogadására alkalmas pálya le­látóit ottjártunkkor javították, csinosították. A két egymást követő eseményre, mondani sem kell, turisták ezrei érkez­nek Pardubicébe, jórészt a két német államból. A két sporteseményt követi a technikai filmek fesztiválja, amelyet a szakszervezetek kul- túrotthonában rendeznek meg, s amely nemrégiben jubilált: 25 alkalommal került megren­dezésre. Húsz ország több mint 200 filmje szerepelt a fesztiválon, köztük magyar fil­mek is. Ha már Pardubicében já­runk -, még ha Prágában va­gyunk is érdemes átjönni egy napra, csak 109 kilométer a két város közötti távolság ­Őszi versenyek előtt Pardubicei érdekességek... feltétlen nézzük meg a város főterét, amely védettséget él­vez. A főtérre menet, jobbol­dalt látjuk a nagyon szép vá­rosi színházat, majd az aluljá­róból kiérve máris a Zöld kapu előtt vagyunk, ahol dombormű ábrázolja azt a pillanatot, ami­kor Milánó ostrománál Pardu- bici Jesek lovag átlovagolt a vár bejáratának bolthajtása alatt, s a kapu lezuhanó rá­csa kettémetszette a lovát. Az esemény 1158-ban történt, s a város címere ma Lis a ketté­metszett ló. Az Óváros terén csak csodálhatjuk a szebbnél szebb díszítésű, gótikus és re­neszánsz stílusban épült háza­kat. Sétáltunk a környező han­gulatos utcákban is, majd megnéztük a várat, amely Par­dubice másik ékessége. Megéri a fáradtságot egy félnapos pardubicei kirándu­lás, mint ahogy érdemes volt nekünk is a várostól 22 kilo­méterre lévő Hradec Kralovén áthajtva Trebechovicébe érkez­p nünk, ahol a Gottwald tér egyik műemlék házában őr­zik Európa legszebb betlehe­mét. Megszállott fiatal meste­rek Jözef Progost, Jozef Friml és Jozef Kapucián a múlt szá­zad végén hársfából kezdtek hozzá a figurák faragásához, maga a mechanizmus pedig bükkből készült. A trebechovi* cei betlehem, mondhatjuk a világon is egyedül álló, 7x3, 20x2,70 méteres és több mint 2000 faragott tárgyat tartal­maz. Egy gombnyomásra 50 figura élethűen szemlélteti az emberi mozdulatokat, további 100 alak faszalagon mozog és mintegy 200 mozdulatlan. A betlehemet eddig több millió­an látták, s a nagy világki­állításokat ugyancsak megjár ta. Minden év novemberében szorgos mesterek javítják, kar­bantartják a betlehemet, hogy szépségében az unokák is gyönyörködhessenek. Kép és szöveg: Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents