Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 84. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 11., KEDD Nyitott párthelyiség a lakótelepen (3. oldal) Cikkeink nyomán • (5. oldal) Kéne már egy gólvágó. (7. oldal) Az elmúlt évben helyezték üzembe az írószer Szö­vetkezet salgótarjáni egységében a KOMAX 40 tí­pusú huzaldarabolót és csupaszitóberendezést, mely huszonkét ember munkáját helyettesíti. Az NSZK háztartási gépekbe kerülő glimlámpák vezetékeit ké­szítik a modern berendezésen. Képünkön Kiss György a számítógéppel vezérelt gépen az «elkészült vezetéke­ket ellenőrzi. —RT— Ki törődik a javaslatokkal? Bizottsági ülés Bős—Nagymarosról ' A Parlamentben hétfőn ülé,st tartott Nyitrav Réká­nak. a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főműn- kntóvi ctk elnökletével a Minisztertanács bős—nagy­marosi beruházást ellenőr­ző társadalmi bizottsága. El-( sóként Meleg Zoltán, a Pest’ Megyei Tanács környezet* és természetvédelmi titká­ra tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagyma­ros térségében kivágtak öt­venöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta: hogy a beruházók semmiféle enge­délyt nem kaptak a nyár­fák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek vol­na, szakértők véleménye sze- rint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély nél­küli tevékenysége megen­gedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indíta­ni a felelősség megállapítá­sára. E'kérdés kapcsán szó­ba került az is, hogy a tér­ségben — akár a kivágott fatörzsekből — állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlevő Varga Miklós kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási minisztériumi állam­titkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudo­mása szerint a kivágás idő­pontjában már csak 29 fa állt. s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. Á későbbi szóváltásban a bi­zottság tagjai vitatták e tá­jékoztatás pontosságát, rá­(Folytatás a 2. oldalról.) I Az OKBT az autópálya­használati díjról Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács (OKBT), a mai viszonyok között nem tartja szerencsés lépésnek az autópálya-használati díj be­vezetését — mondta az MTI érdeklődésére Baracsi Antal rendőr ezredes, az OKBT ügyvezető elnöke. Rámuta­tott: az idegenfor.galmi sze­zonban óriási zsúfoltság várható az utakon, főképp a régi 7-es úton, s az új in­tézkedés következtében rendkívüli mértékben növe­kedni fog a balesetveszély. Vái hatóan elsősorban a rosszabb műszaki állapotú autók szorulnak- le a szű- kebb, gyenge minőségű mel- lékuitákra, s valószínűleg jó- néhánv kamion -sem fog fel­hajtani az autópályára. Min­den bizonnyal a szocialista országokból érkező autós turisták nagy többsége is eltekint majd az autópályák használatára jogosító cím­kék megvásárlásától. Baracsi Antal szólt arról is, hogy szerinte 30—40 ember képtelen lesz ellátni az el­lenőrzést, mert így egyszer­re legfeljebb tizen lehetnek szolgálatban a három autó­pálya mintegy 100 lejáratá­nál. Az ellenőröket fel lehet ugyan ruházni hatósági jo­gosítvánnyal, de kérdés : melyik autós fog civil ruhás ember jelzésére megállni. A rendőrség ebben nem tud segíteni, mert erre a jog­szabályok nem hatalmazzák fel. Az OKBT ügyvezető el­nöke a díj mértékének meg­állapítását igazságtalannak tartja, mert — mint mon­dotta — különösen sújtja azokat az autósokat, akik egy évben csak egyszer kí­vánják igénybe' venni az autópályát, amikor mondjuk nyaralni utaznak. Megifon- talásra javasolta az egysze­ri használat lehetőségének bevezetését. Végezetül megjegyezte, hogy az autópálya-használa­ti díj bevezetéséről nem kér­ték ki az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács véle­ményét. n tárgyaltak Az időseknek: gondozási központ kellene Segíthetnének a művelődési házak Szolgáltat az ÉMÁSZ Az áramra: igen. a díjra: nem Tanácskozás a foglalkoztatásról A bérek központi, közvet­len szabályozásához semmi­lyen körülmények között nem szabad visszatérni — mondta Medgvessy Péter miniszterelnök-helyettes azon az országos konferen­cián, amely hétfőn kezdő­dött Budapesten, a Nemzet­közi Kereskedelmi Központ­ban a foglarkoztatáspoli ti­káról, a munkanélküliség kérdéseiről. » Megnyitó előadásában Medgyessv Péter részletezte azokat a gazdaságpolitikai változásokat, amelyek nélkül nem lehetséges az előreha­ladás, ezek sorában foglal­koztatáspolitikai gondjaink­ra is kitért. Kiemelte: meg kell szüntetni azt a gyakor­latot, amely a munkabére­ket megkülönbözteti a ’ ter­melés más költségeitől; nem a keresetek, hanem a keres­let szabályozására van szük­ség. A bérek és a jövedel­mek közvetlen szabályozását a munkáltatók és a munka- vállalók érdekképviseleti szervezeteinek egyezkedésé­re kell bízni. « ' A tervezett változásokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a piaci mechanizmusok érvényesítése, a vállalkozói érdekek megjelenítése, a szervezetváltás meggyorsí­tása várhatóan kiélezi a munkaerőpiac már most is tapasztalható feszültségeit, A jelenlegi munkanélküliség még nem a szerkezetváltás­ra vezethető vissza; okai a gazdaság stagnálásában, a vállalatik korábbinál racio­nálisabb létszámgazdálko­dásában keresendők. Több más napirend mel­lett, az időskorúakról való gondoskodás helyzetéről, s a további feladatokról tárgyait hétfői ülésén a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Lakatos Judit meis osztályvezető előter­jesztésében. A megyeszékhelyen lakók közül jelenleg 164 személy részesül rendszeres szociális segélyben. Ennek kapcsán megállapították,, hogy a jog­szabály feltételeinek megha­tározása hosszadalmas, ami késlelteti a kérelmek elbí­rálását. Rendszeres szociális se­gélyre, .mintegy 4,3 millió forintot használ fel ebben az évben a tanácstestület. Üj A kormány Gazdasági Re­formbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette munkabizottsága elkészítet­te a gazdasági átalakulás és stabilizáció hároméves prog­ramjának tervezetét, amelyet a következő napokban külön­böző kormányzati fórumok vitatnak meg, majd nyilvá­nos vitára bocsátják. S bár a 115 oldalas programterve­zet néhány napig még nem publikálható — ezt kértç a munkabizottság vezetője —, az újságírók annak tartal­igények kielégítésére ebből 370 ezer forint marad. Leg­több kritika a rendkívüli segélyezés során éri az ille­tékes hatósági osztályt, an­nak ellenére, hogy viszony­lag kevés kérelmet utasít el. Rendkívüli segélykiuta­lására idén 5 millió 940 ezer forint áll a tanács rendelke­zésére. A jól működő, idősek klub­jára épülő gondozási közpon­tok otthonpótló szerepet töl­tenek be, s komplex ellátást adnak. A legkedvezőbb és népszerű ellátási forma a házi szociális gondozás, s egyre nagyobb az érdeklő­dés a szociális étkeztetés iránt is. További feladat a területi mával előzetesen megismer­kedhettek, s így arról hét­főn sajtótájékoztatót tar­tottak. A tájékoztatót tehát meglehetősen szokatlan alap­helyzet jellemezte, mivel az ott elhangzott kérdések és válaszok legfeljebb néhány kiragadott példával szolgál­hattak, anélkül azonban, hogy a program részleteire sort kerítettek volna. Berend T. Iván elmondta: a programnak ez az első változata a gazdaság megúju­lásának legfőbb elgondolá­eliátás javítása. Ezt a célt szolgálná a város szívében egy gondozási központ léte­sítése, például a Palócz Im­re téri garzonház idősek házává való átalakításával. Jó lehetőséget kínálnak a hálózat fejlesztésére a pe- remkerületj művelődési há­zak, amelyek így több hasz­nos szerepet töltenének be. A vb egyebek közt megálla­pította, hogy a szociális gon­doskodás területén szép ered­ményeket értek el a város­ban, de ahhoz, hogy az idő­sek szociális létbiztonsága ne csökkenjen központi in­tézkedések szükségesek. Az ÉMÁSZ lakossági szol­gáltató tevékenységéről hall­(Folytatás a 2. oldalon.) sait összegzi, A munkabizott­ság tagjai abból indultak ki, hogy a korábbi reformintéz­kedések az egységes piac hiánya miatt nem valósul­hattak meg, és ennek nega­tív következményei voltak. A programcsomagban szó van a jelenlegi gazdasági helyzet elemzéséről, annak társadalmi, politikai, környe- , zeti hatásairól, a világgazda­sági nyitásról, a tulajdonre­form szükségességéről, a piacgazdaság feltételeiről, a (Folytatás a 2. oldalon.) Hároméves gazdasági programtervezet H megvalósítás döntő eleme: hogyan alakulnak a politikai viszonyok r ismét egy szerény jubi- ■ leumhoz érkeztünk. Legalább is a nemesb szel­lemiségért rajongók még mindig kitartó maradék- hada. Immár huszonnöt esz­tendeje, hogy április 11 -ét, József Attila születésnapját egyben a költészet napjaként is tiszteljük. Lehet, hogy az ünnepi kör szűkül? Hogy manapság sokszor inkább másfelé fordul az emberek figyelme? Napi bajok, úgy­nevezett földi dolgok felé? Hogy most éppen ha nem is hallgatnak, de csendesebb­re fogták a múzsák? Szeren­csére még ma is vannak, akik tartják a költészet fák­lyáját, s azt tovább viszik. A szép vers S mivel tudjuk, hogy így van, hát szamárság lenne csüg­gedni azért, hogy legfeljebb csak másfél tucatnyian mentek el a jeles nap alkalmából tegnap megtartott megyei ünnepségre Salgótarjánban... ...ahol a József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­pont előcsarnokában, a nagy költőt ábrázoló, Kő Pál alkotta dombormű mel­lett, még mielőtt arra elhe­lyezték a társintézmények ne­vében a tisztelet és az emlé­kezés koszorúit, dr. Horváth István, a Nógród Megyei ünnepén... Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, a Palócföld fő­szerkesztője, az ünnepség szónoka köszöntötte az egy­begyűlteket, méltatva • az esemény jelentőségét, a köl­tészet lélekformáló erejét, amely bizony a mai problé­mákkal teli világban nem mindig töltheti be küldetését, majd utalt a József Attila körül kialakult eltérő megíté­lésekre, erősítve azt a köz­óhajt, hogy a nagy költőnk személyét, benne az embert és a művészt a maga való­ságában, mindenféle ferdí­tés nélkül engedjék végre megismerni mindannyiunk számára. Majd kinyilvánította azon hitét is miszerint a köl­tészet, bár jelenleg nem is­merik el súlyának megfelelő­en, előbb utóbb visszanyeri méltó helyét azzal, hogy ké­pes mindig megújulni. Ezt követően a megjelen­tek lerótták tiszteletüket a Tanácsköztársaság téren álló Radnóti-szobor előtt, majd a művelődési központ klubjában ankétra került sor, amelynek házigazdája Laczkó Pál, a Palócföld szerkesztője volt s vendékei között ott volt Csap­jár Vilmos író, Petőcz András költő és Körösi P. József köl­tő.

Next

/
Thumbnails
Contents