Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

2 NOGRAD 1989. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ Városavató ünnepség Nagykállón „Merre tart Magyarország ?" Grósz Károly interjúja a szovjet tívinek Merre tart Magyarország? Erre a kirdése keresett választ szombaton a szovjet televízió „A szocializmus országaiban” című hetenként jelentkező műsora. A Szovjetunióban ér­deklődéssel övezett magyarországi folyamatokról beszélt Grósz Károly a műsorban sugárzott interjújában. Az MSZMP főtitkára az interjút március 24ikén, hazautazása előtt adta Moszkvában. (Folytatás a 1. oldalról.) — A stagnálás leküzdése érdekében a kormány gaz­daságpolitikai programjá­ban jelentős szerephez ju­tott a gazdasági erőforrások­hoz való hozzájutás : a bé­rek és az import nagy mér­tékű liberalizálása. Ennek párosulnia kell a gazdaság­ban működő tulajdon- és érdek v is zo n y ok egy ér te 1 m ű tisztázásával és intézménye­sülésével. Emiatt most mind a hosszabb távra szóló re­formmunkálatok, mind az aktuális gazdaságpolitikai teendők középpontjába állí­tottuk a tulajdoni reform mielőbbi véghezvitelét. Ez a gazdaság minden szekto­rát érinti, ebben rejlik a kulcsa a hazai agrárszektor megújulásának is. — A tulajdoni reform — az eddigi tapasztalatok alap­A tanácskozás felszólalói üdvözöltél;, időszerűnek tar­tották, és támogatásukról biztosították azt -a törek­vést, amely ugv nemzeti ke­rékasztal jellegű fórum lét­rehozására irányul. A többoldalú megbeszé­lésre az. MSZMP tárgya­lócsoportja 15 politikai, tár­sadalmi szervezetnek jut­tatott el meghívást. Több szervezet a/. Ellenzéki Ke­rékasztal résztvevőiként — a tárgyalások nem kielégí­tő előkészítésére hivatkozva — nem fogadta el a meghí­vást. Az Üj Márciusi Front, és a Magyarországi.-Ifjúsá­gi Szervezetek Országos Tanácsa külön megfontolá­sok miatt maradt távol a megbeszélésről. A hozzászólók nem osztot­ták azt a véleményt, hogy az eszmecsere előkészítése nem az előzetes ^egvezteté- seknek megfelelően tör­tént. Minden érintett szer­vezet egyenlő jogú part­nerként. előfeltételek nél­küli, kötetlen többoldalú tárgyalásra kapott meghí­vást. Az. április 8*i megbe­szélés célja éppen az érde­mi tárgyalások megkezdé­séhez. szükséges közösen kialakított feltételek megte­remtése volt. A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy az önmagukat Ellen­zéki Kerékasztalnak elne­vezett szervezetek korábbi megnyilatkozásaiktól elté­rően — amelyekben kiáll­Vasárnap estére eltávolí­tották Tbiliszi főteréről a tüntető tömeget, s katonai egységek vonták ellenőrzésük alá a környéket. A grúz fő­városban vasárnapra virra­dóra 16 ember meghalt és sokan megsebesültek a fel­bőszített tömeg és a kivezé­nyelt rendfenntartó erők kö­zötti összecsapásban. A TASZSZ vasárnap este ki­adott jelentése szerint a sú­lyos konfliktus okainak fel­derítésére grúz kormány­bizottság alakult. ján azonban nehezebben ha­lad előre, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az akadályok most valóban nem politikai, ideológiai természetűek, bár olykor a helyi, illetve a személyes ér­dekek védelme ideológiai, politikai nyomás formáját ölti. A külföldi működő tőke bevonásával összefüggésben vagy a kereskedelmi egysé­gek tervezett privatizációjá­val kapcsolatban nem ritkán hallani olyan, a demagógia elemeit sem nélkülöző meg­fogalmazásokat, hogy kiáru­sítjuk ' az országot, felszá­moljuk az állami tulajdont. — Valójában arról van szó, hogy a közgazdaságilag racionálisan működő tulaj­donosi rendszerben a tulaj­donosnak — legyen az az ál­lam valamilyen intézménye, vállalat, társaság, vagy ha­zai, illetve külföldi magán­tak a tárgyalások és a meg­egyezés szükségessége mel­lett — most módosították, eddigi álláspontjukat. A felszólalók hangsúlyozták, a következő hónapal«ban dől el, hogy a különböző poli­tikai megnyilvánulások mö­gött milyen szándék és tar­talom van, s kik hajlandók ténylegesen együttműköd­ni a haza és a nemzet ér­dekében, a válság leküzdé­séért. A megjelent szervezetek képviselői egyértelműen megfogalmazták, nem tart­ják célravezetőnek a nem­zeti kerékasztal „kettévágá- sát" mert az a társadalom megosztásához vezetne. Ügy vélik, csak a társadalom tényleges érdektagoltságát, eltérő értékorieptációt és politikai sokszínűségét ki­fejező többoldalú tárgyalá­sok vezetnek' sikerre. Min­den hozzászóló kiemelte an­nak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbe­széléssorozattal kapcsolat­ban felmerült nehézsége­gen. A tárgyalófelek a politi­kai érdekegyeztető fórum létrehozásával és munkájá­val kapcsolatban a követ­kezőket tervezik: — Arra kell törekedni, hogy a fórum résztvevőinek köre a lehető legszélesebb módon reprezenáltja a tár­sadalom politikai és érdek­tagoltságát. Erőfeszítése­ket kell tenni annak érde" A napok óta tartó tömeg- megmegmozdulások szombat éjjel tetőztek, amikor a grúz kormány épülete előtti teret elözönlötték a város lakosai. A párt-, tanácsi és rendfenn­tartó szervek felhívása elle­nére a helyzet egyre kiéle­zettebbé, mindinkább ellenő­rizhetetlenné vált. Az össze- gyűlteket szélsőséges elemek sztrájkokra, polgári engedet­lenségre bíztatták. Naciona­lista és szovjetellenes jelsza­vakat dobtak be, a grúziai szovjethatalom megdöntését követelték. A jelszavak kö­személy — természetes jo­ga, hogy tulajdona szerve­zésének irányításának mód­ját meghatározza és az irá­nyítást végző személyeket megválassza. Annak pedig Magyarországon sem gazda­sági, .sem politikai realitá­sa nincsen, hogy a hazai, vagy külföldi magántulaj­don dominánssá váljék, ezért felesleges is ezzel rio­gatni az embereket. — A kormány a vállalko­zások élénkítésével, a tulaj­donviszonyok. mindenekelőtt a közösségi, állami, illetve szövetkezeti tulajdon kor­szerűsítésével kívánja a gazdaság megélénkülését, a gazdasági szerkezet korsze­rűsödését elősegíteni. Ezek a gondolatok állnak a kor­mány most kidolgozás alatt álló új stratégiájának kö­zéppontjában — hangsú­lyozta a miniszterelnök. kében, hogy valamennyi fe­lelős politikai tényező ré­szese legyen a nemzeti ösz- szefogásnak. Egyetérfettek abban, hogy a politikai ér­dekegyeztető fórum ne vál­laljon közjogi funkciót. — Három nagy témakör megtárgyalását javasolják a fórumnak. Egyrészt a po­litikai rendszer átalakításá­nak időszerű kérédseit és a reformfolyamat felgyorsítá­sának tennivalóit tűzzék na­pirendre, kiemelten : az al­kotmányozási Tofvámpttal, a párttörvénnyel, és a válasz­tások előkészítésévé! ' ' kap­csolatos kérdéseket. Más­részt a gazdaság és a szoci­álpolitika egymással össze­függő problémáit ajánlják megvitatására. Harmadrészt a legszélesebb értelemben vett kulturális élet és szel­lemi szféra fejlesztésével kapcsolatos témákat kí­vánják megtárgyalni. — Megállapodtak a ta­nácskozás ' menetrendjének főbb elveiben és a döntés- hozatal módjában. A mun­ka nyilvános plenáris ülé­sen és zártkörű munkabi­zottságé megbeszélések ke­retében zajlik. A döntésekéi a konszenzus elvének fi­gyelembevételével hozzák. Ez módot ad árra, hogy a különvéleményeket is rögzí­teni lehessen. Egyetértettek abban, hagy a fórum mű­ködtetéséhez elengedhetet­len tárgyi, technikai felté­telekről közösen gondos­kodnak. Az élőkészítő tanácskozá­son részt vevő politikai, társadalmi szervezetek kép­viselői fontosnak tartják, hogy minél hamarabb meg­induljon az érdemi tanács­kozás,, az egyeztető munka, a nemzetet sújtó gazdasági, politikai és erkölcsi válság leküzdése érdekében. zött ideiglenes köztársasági kormány felállítása és a Szovjetunióból való kiválás is szerepelt. A magát „Grú­zia nemzeti-felszabadító mozgalmának” nevező szer­vezet aktivistái elkezdték is­mertetni terveiket a hatalom megragadására, fenyegetni kezdték a kommunistákat, a hatalom képviselőit. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kor­mány részvétét nyilvánította a halálos áldozatok hozzá­tartozóinak. — Mi a legfontosabb a mai Magyarországon kibon­takozó reformokban? — hangzott a tévériporter első kérdésé. — Az összetett folyama­tokon belül a legfontosabb­nak a stabilitást tartom — kezdte válaszát az MSZMP főtitkára. — Ügy gondolom, hogy a politikai és gazda­sági reform csak akkor bon­takozhat ki dinamikusan, ha Magyarországon a politikai rendszer szilárd marad, ha minden új kezdeményezés a konstruktív előrehaladást szolgálja. — A világ kedvezően fo­gadja a magyarországi de­mokratikus változásokat, de elhangzanak olyan vélemé­nyek is. hogy ez káoszhoz, anarchiához vezethet. Van­nak-e garanciák ennek elke­rülésére? — tudakolta a kö­vetkező kérdés. — A garancia a magyar n:p — mondta Grósz Ká­roly. — A magyar népnek alapvető érdéke, hogy béké­ben, rendezett viszonyok kö­zött tudja nagyszerű prog­ramját megvalósítani. Ga­rancia az is. hogy az euró­pai térség nehezen viselne el anarchikus állapotokat, bármelyik országban is. Ezért a nemzetközi körülmé­nyek, a nemzetközi folyama­tok ma sokkal inkább azt sugallják, azt ösztönzik, hogy a kibontakozás, a megúju­lás. a gazdasági 'és politikai demokrácia fejlődése szélső­ségektől mentes legyen. Te­hát mind a belső, mind a nemzetközi körülmények kedvező feltételeket teremte­nek ahhoz, hogy anarchia nélkül menjen végbe a ki­bontakozás. Ugyanakkor szerintem egy A buchenvvaldi koncent­rációs-tábort 1945. április 11-én a foglyok egy csoport­ja — az illegális antifasisz­ta mozgalomban résztvevők vezetésével — fegyveres harc során felszabadította, így sikerült megakadályozni, hogy a még életben maradt 22 ezer fogoly áldozatául es­sen a fasiszta gyilkosoknak. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) április 11- ét valamennyi volt koncent­rációs tábor felszabadulásá­nak jelképes napjává nyilvá­nította. Ennek a napnak a 44. évfordulójára emlékez­tek vasárnap azon az ün­nepségen, amelyet a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége (MEASZ) Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága (NÜB) rendezett a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. Az emlékünnepségen részt vett Huszár István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Kerekes Imre, a MEASZ titkára, dr. Losonci András, a Magyar Izraeliták Országos Képvise­letének elnöke, valamint Me­zei István, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. November László, a NÜB elnöke köszöntötte az egy­begyűlteket és bejelentette: a NÜB — a MEASZ útján — kezdeményezte, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Ország­ilyen nagy léptékű átalaku­lásnál egyszerűen el'kerülhe- ’tetlen. hogy ne jöjjön felszín­re olyan melléktermék, sa­lak. olyan nem kívánatos je­lenség, amely nincs összhang- * ban szándékainkkal, törekvé­seinkkel. Egy idő után ez elmúlik, meg fognak nyu­godni a kedélyek, egy új konszenzus alakul ki és a politikai harmónia helyreáll, mert nagyon kevés ember van Magyarországon, akinek ezzel ellentétesek az érde­kei. —• Egyes értékelések sze­rint az idei év gazdasági fejlődési mutatói nulla kö­rül alakulnak, vagy pedig eléggé alacsonyak lesznek. Mi ad önöknek erőt ahhoz, hogy a jjjvőben ez a hely­zet megváltozzék? — Tervezve van, hogy nulla, vagy körülbelül egy­százalékos lesz a növekedés, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. Azért van tervezve, mert a felszabaduló erőfor­rások jelentős részét a fel- halmazódó tőkés adósságál­lomány törlesztésére fordít­juk. Másrészt egy szerkezet- átalakításnál a növekedés nem jó gyakorlat, módszer. Erre már volt példa a ma­gyar gazdaságtörténetben, s nem vezetett sikerre. Ez azonban átmeneti állapot, 1—2. maximum 2 évig fenn­tartható, de hosszabb időre ne.ti. Egy népgazdaság fej­lődésében a nulla növeke­dés hosszú távon elviselhe­tetlen. A magyar gazdaság adósságterheivel. a megújí­táshoz szükséges újabb erő­források megteremtésével, il­letve az életszínvonal, ha nem is gyors, de valamilyen szolid emelésével csak ak­kor tudunk megbirkózni, ha a gazdaság általános fel­gyűlése ünnepélyes formá­ban emlékezzen meg a koncentrációs táborokba hur­colt százezrek mártíriumáról, a magyarországi deportálá­sok 15. évfordulójáról. Az ünnepi esemény részt­vevői ezután egyperces né­ma felállással adóztak a ha- láltáborokban életüket vesz­tett mártírok, az ellenállás hősei, a fasizmus valamenv- nyi áldozata emlékének, majd Darvasi István, a MEASZ elnökségének tagja mondott beszédet. A többi között felhívta a figyelmet arra, hogy közele­dik a magyarországi depor­tálások végrehajtásának 45. évfordulója. — Sajnálkozás­sal és talán némi szégyen­érzettel lehet, vagy kell meg­állapítani — folytatta —, hogy a felszabadulás óta nem született hivatalos ál­lami politikai ítélet, vagy az Országgyűlésben meghozott törvény, amely megkövette volna a zsidóságot az ellene elkövetett bűntettekért, ör­vendetes, hogy mostani ja­vaslatunk — amiről a NÜB elnöke szólt — kedvező fo­gadtatásra talált az Ország- gyűlés elnökénél. Beszéde befejező részében Darvasi István hangsúlyoz­ta: — A mai politikai hely­zetben többféle veszély rej­lik. Ha Magyarországon va­lami fenyegeti a demokráci­át, a néphatalmat, az egy­más iránti türelmet, a társa­emelkedését 3—4 százalékos szintre hosszabb távon is képesek leszünk biztosítani. Mi ezt a pillanatnyi helyze­tet átmeneti állapotnak, rö­vid időre szólónak tekintjük. Hisszük, hogy 2—3 éven be­lül, 1991—1992-től fokozatos, de egyre dinamikusabb fej­lődésnek indul az ország. Befejező kérdésként Nel­son admirális Pozsgay Imre által nemrég idézett kijelen­tését említette a tévéripor­ter. Nelson azt mondta: ha a hajam tudná, mire gondo­lok, levágatnám., — ön, fő­titkárként tudja-e. milyen gondolatok járnak Pozsgay Imre, vagy a pártvezetés más tagjainak a fejében? — Nem tudom, s jóslással nem foglalkozom. Arra nincs időm. hogy rejtvényeket fejt­sek. Én csak a megnyilatko­zásaikat ismerem, s erről azt tudom mondani, hogy min­denki szenvedélyesen keresi a jobb megoldást, jószándék­kal kutatja azokat az eset­leg olykor szokatlannak tű­nő alternatívákat, amelyek­ből összességében fejlődés bontakozhat ki. Ha viták vannak, szenvedélyes viták, ezt nem hibának, elfogadha­tatlan tünetnek, hanem na­gyon kívánatos jelenségnek tartom, s meg vagyok róla győződve, hogy a nyílt, őszinte vitában kristályosod­hat csak ki egy ilyen bonyo­lult állapotban, mint a ma­gyarországi, a helyes válasz. A műsorvezető az interjú után — mintegy a magyar- országi pluralizmus fejlődé­sét illusztrálandó —. beszá­molt arról, hogy megjelent a Hangsúly című folyóirat, amely a legkülönbözőbb té­mákban közöl közvéleménv- kutatási adatokat. — Vajon nem lenne-e hasznos egy ha­sonló jellegű folyóirat meg­jelentetése a Szovjetunióban is? — tette fel a- magyaror­szági. változásokkal foglalko­zó műsorrész végén a kér­dést a szovjet televízió mun­katársa. dalmi békét, akkor az az egyre nyíltabban beszélő, mindinkább felbátorodó és az országban sok évtizedes múltra visszatekintő szélső­jobboldal. Ügy vélem, erre kell rámutatnom a magyar- országi deportálásoknak, csaknem 600 ezer zsidó val- lású magyar állampolgár, több ezer cigány deportálá­sának és a történelemben példátlan elpusztításnak 15. évfordulóján — mondotta végezetül. ☆ Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt koszorú- zási ünnepség volt Budán, az egykori Gestapo-fogház épületének Gyorskocsi utcai falán lévő emléktáblánál. Dr. Bács Pál sebészorvos, kórházi adjunktus emléke­zett a mártírokra, mindazok­ra, akik a vészkorszak ide­jén a börtön falai között szenvedtek. A beszédet követően No­vember Lászlóval, a Náciz­mus Üldözöttéi Bizottságának elnökével együtt koszorút helyezett el az emléktáblá­nál. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete nevé­ben Bakos Lajos ügyvezető alelnök, a Raoul Wallenberg Egyesület vezetőségének kép­viseletében Donáth Anna és Bíró András koszorúzott. (MTI) Fontos, Hogy minél hamarább meginduljon az érdemi tanácskozás Nemzeti kerekasztal-elökészítö megbeszélés Az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezésére szom­baton a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében hét politikai és társadalmi szervezet megbeszélést tartott politikai érdekegyeztető' fórum megalakításáról. ‘A kötetlen tanácskozáson részt Vettek a Független Kisgazda-, Föld­munkás és a Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Mun­káspárt. a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsa képviselői. Az eszmecseréről nyilatkozatot tettek közzé. Ez hangoztatja: Tizenhatan meghaltak Súlyos nemzetiségi zavargások Grúziában Megemlékezés a náci koncentrációs táborok felszabadulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents