Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

2 NOGFIAD 1989. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Grósz Károly és Németh Miklós fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezetőit Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, és Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, pén­teken fogadták Pjotr Lusev hadseregtábornokot, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek új főparancsnokát és Vlagyimir Lobov hadsereg- tábornokot, az efe új törzs­főnökét. Az MSZMP főtitkára gra­tulált az efe új katonai ve­zetőinek kinevezésükhöz. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar párt- és állami veze­tés a Varsái Szerződés léte­zését és működését' mindad­dig szükségesnek és indo­koltnak tartja, amíg Euró­pában léteznek katonai-po­litikai szövetségi rendszerek. Ugyanakkor' aláhúzta, hogy hazánk szorgalmazza a Var­sói Szerződés korszerűsíté­sét, a belső partneri viszony erősítését, s a jövőben is ha­tározottan síkraszáll a ka­tonai tömbök egyidejű fel­számolása mellett. Grósz Károly tájékoztatta a kato­nai vezetőket hazánk politi­kai és gazdasági helyzetéről. A találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter és Mórócz Lajos vezérezredes, honvédelmi államtitkár. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Fedot Krivd.a hadseregtábornok, az ele főparancsnokának magyar­országi képviselője. Ujs zocialis feszültségek Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, me­lyen megvitatta a szakszer­vezetek szociálpolitikai kon­cepciójának tervezetéről szó­ló előterjesztést. A szakszervezetek a szo­ciálpolitika fő feladatának azt tekintik, hogy az mér­sékelje a munka szerinti elosztástól független társa­dalmi hátrányokat, javítsa a társadalmi esélyegyenlő­séget. A társadalomban nagyfokú elszegényedési fo­lyamat kezdődött. Több mint kétmillióra tehető azoknak a sz.dma, akik a társadalom perifériáján él­nek, illetőleg megfelelő szo­ciális segítség nélkül nagy valószínűséggel odakerül­nének. Alapvető eltérés van az állami és a szakszerve­zeti koncepció között, még­pedig a sz.ociálpolitika pénz­ügyi fedezetének biztosítása tekintetében. Az állami szer­vek által kidolgozott vita­anyag szerint az elkövet­kező 5—7 évben a szociál­politikára fordítandó össze­gek nem növelhetők, csupán belső átcsoportosításra van lehetőség. A szakszervezetek viszont elutasítják azt a szemléle­tet, hogy a szociális kiadá­sok csak fogyasztják a nem­zeti jövedelmet és ezért azokat mérsékelni kell. A szakszervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a szociálpo­litika nagy rendszereinek —, mint az egészségügy, az oktatás, a társadalombizto­sítás — anyagi forrásait más célokra csoportosítsák át. Számolva uj szociális fe­szültségek keletkezésével —, például a munkanélküliség­gel —, azok megoldására to­vábbi költségvetési források bevonását tartják indokolt­nak. A szakszervezetek a szoci­álpolitikai intézkedésektől a szociális biztonság meg­őrzését, a társadalom biz­tonságérzetének javulását várják. A csak hosszú távon megvalósítható esélyegyen­lőség mellett rövid távon kiemelt feladatnak tartják a létükben veszélyeztetet­tek ellátási színvonalának javítását, a • fogyasztójára emelkedések ellentételezé­sét, a szociális jövedelmek­ben, a minimális bérek eme­lését, a családok .és az idős­korúak helyzetének javítá­sát. A szociálpolitkai célok között elsőbbséget kell biz­tosítani a családalapítás se­gítésének, a családok létfel­tételei javításának, a gyer­meknevelés fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésé­nek. Az időskorúak anyagi helyzetének javítása, gon­dozásuk színvonalának fej­lesztése az egész társada­lom jövője szempontjából létfontosságú. A szakszervizetek igénv- lik, hogy a szociálpolitika funkciói érvényesüljenek a gazdaság- és a társadalom- politikában, egyaránt. A szakszervezetek szociálpoli­tikai koncepciójának terve­zetét a tagság körében vi­tára bocsátják. A SZOT elnöksége dön­tött a SZOT-díjak adomá­nyozásáról is. Az idén má­jus 1-je alkalmából húsz személy, illetve kollektíva részesül az elismerésben. Bécsi magyar kiállítás Norman FOWLER, brit munkaügyi iminiszter a brit kormányfő, Thatcher asszony viaszfigurája társasá­gában, 'a helyi ‘Friargat múzeum előtt. „Széchenyi István reform­gondolatai és a huszadik század magyar gazdasága" címmel dokumentációs és könyvkiállítás nyílt Bécsben. a Collegium Hungaricum — az ausztriai magyar kulturá­lis intézet — székházában. Anyaga bemutatja a „legna­gyobb magyar” életét és munkásságát. Tiltakozik a HÚ ŐSZ A Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetsége tiltakozik a román hatóságok magyar újságírókkal szembeni pro­vokációja ellen. Mint a sajtó a napokban hírül adta, a Magyar Tele­vízió külföldi forgatócso­portjának a román hatósá­gok lehetetlenné tették, hogv tranzitutasokként Románián keresztül szovjet Moldáviá­ba utazzanak. Az újságíró- szövetség ezt àz eljárást ' a nyilvánosság elfojtásának, a sajtószabadság megsértésé­nek tekinti. Tiltakozik min­den olyan magatartás és te­vékenység ellen, amellyel a román hatóságok akadályoz­zák a magyar újságírókat a nyilvánosság érdekében vég­zett tevékenységükben. Javaslat emlékműre Gyászunk és szolidaritá­sunk jeléül emlékművet kí­vánunk állítani az 1956-os forradalmat követő meg- , toriás valamennyi áldozatá­nak, akiket Magyarország történetében példátlan mé­retű bosszúhadjárat során halálos ítélettel fosztottak meg életüktől. Többségük a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában, jelte­len sírban nyugszik. Közöt­tük van Nagy Imre, a for­radalom miniszterelnöke, akit 1958. június 16-án vé­geztek ki. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága feladatának te­kinti — és ennek mindjárt megalakulásakor hangot is adott —, hogy közös me­mento állíttassák a méltat­lanul elföldeltek és feledés­re Ítéltek emlékére. Ügy gondoljuk, megérett az idő arra, hogy a mintegy há­romszáz áldozat nevét kőbe véssük a jelen és az eljö­vendő nemzedék számára. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ebben a szellem- I ben kíván a közeljövőben pályázatot hirdetni az 1956- os forradalmat követő meg- I toriás áldozatainak. Az emlékmű ideiglenes I alapkövét az 1956-os vérta­núk újratemetésekor, 1989. június 16-án helyezzük el. Az emlékmű felállítását —, amennyiben ez lehetséges — 1990. június 16"ára tervez­zük, a Rákoskeresztúri . köz­temető 301-es parcellájánál. A pályaműveket a ma­gvar képzőművészet szak­értőiből és a szellemi élet más területeinek néhány képviselőjéből álló zsűri bí­rálja el. A beérkező pálya­munkákból 1989 őszén ki­állítást rendezünk, a zsűri ezután hozza meg döntését. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pá­lyaművek elbírálásában a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága a legteljesebb nyil­vánosságot kívánja biztosí­tani. A pályázat kiírására április végén kerül sor. Történelmi Igazságtétel Bizottsága Megerősödtek a piaci törekvések Az Országgyűlés nemrégi­ben megalakult agrárszekto­ra pénteken a Parlament­ben ülést tartott. A testület Deák Géza elnökletével több előkészületben levő törvény- tervezet megvitatására vál­lalkozott. A képviselők meg­tárgyalták egyebek között a mezőgazdaság; termelőszö­vetkezetekről, a földről, az erdő- és a vadgazdaságról szóló törvények módosításá­nak tervezeteit. A törvény- tervezetek várhatóan május­ban kerülnek az Országgyű­lés napirendjére. Az igen aktív tanácskozá­son a több mint száztagú agrárszektor szinte vala­mennyi tagja részt vett, és tizenhárom képviselő szólt hozzá az együttesen tár­gyalt napirendi pontok vitá­jához. Abban valamennyi­en egyetértettek, hogy a szóban forgó törvények — a gazdasági és politikai re­formfolyamat következté­ben — módosításra szorul­nak. Az agrárgazdaságban megerősödtek a piaci törek­vések, nő az igény a mező- gazdasági tulajdon szaba­dabb mozgásterének megte­remtésére. Abban is teljes volt az egyetértés, hogy az új törvényeknek egyben biz­tosítaniuk kell a mezőgaz­daság eddigi - értékeinek megőrzését is. Békés tömegdemonstráció a Hévizi-tó körül Rendkívüli ülést tartott pénteken Hévíz nagyközség tanácsa. Az általános iskolá­ban lezajlott tanácskozás­nak egyetlen napirendje volt: a hévízi gyógvtó és Hévíz helyzete, összefüggésben a bányászati vízkiemelés ha­tásával. A tanács végrehajtó bizottsága azért döntött az ülés összehívása mellett, mert úgy értékelte a kiala­kult helyzetet, hogy az ápri­lis 20-án esedékes kormány­zati döntés ' előtt újabb in­tézkedések kezdeményezésére van. szükség. A mára már kritikussá vált körülmények kialakulásának krónikáját és a sürgető teendőket tar­talmazó előterjesztésről nem­csak a tanács több tagja, hanem jó néhány meghívott vendég és érdeklődő — köz­tük a Magyar Alumínium­ipari Tröszt, a helyi tóvédő egyesület és az MDF keszt­helyi csoportjának képvise­lője — is elmondta véle­ményét. A több mint kétórás vita után a testület választás nél­kül, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, amely leszögezi, hogy a Hévízi-tó megmentésére határozott, egyértelmű és sürgős intéz­kedések megtételére van szükség. A tanács nem. ért egyet azzal, hogy Hévíz prob­lémáját az alumíniumipar szemszögéből, annak rész­kérdéseként vizsgálják a kormányzati szervek. A tanács egyébként április 17-én, 17 órára békés tö­megdemonstrációt szervez Hévízen, a tó körül. Ezért felhívással fordul a telepü­lés és az ország lakosságá­hoz, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a megmozduláson. A rendkívüli ülésen meg­vitatott írásos előterjesztést és a hozott határozatot meg­küldik a Minisztertanács tag­jainak. ^ Alternatív katonai szolgálat Az alternatív katonai szol­gálatról kétnapos nemzetkö­zi tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten, az Országos Béketanács szer­vezésében. A konferencián részt vesznek az ENSZ gen­fi emberi jogi központja, az 'Amnesty International, a Nemzetközi Keresztyén Bé­kemozgalom és a Kvéker- mozgalom képviselői, vala­mint több kelet- és nyugat­európai ország szakértői, bé­keaktivistái. Barabás Miklós, az OBT főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a béketanács ezzel az eszmecserével is hozzá kíván járulni az al­ternatív katonai szolgálatrój készülő magas szintű jog­szabályok előkészítéséhez. Dr. Fehér József alezredes, a Honvédelmi Minisztérium titkársága igazgatási osztá­lyának vezetője elmondot­ta: várhatóan júniusban tű­zi napirendjére az Ország- gyűlés a honvédelmi tör­vény módosítását, s dönt az alternatív katonai szol­gálat bevezetéséről. (A ci­vil szolgálat részleteit egye­lőre a készülő miniszterta­nácsi rendelet szabályozza majd.) A törvény a jövőben is lehetőséget ad fegyver nélküli katonai szolgálat ellátására. Hazánk érdeke a KGST gyökeres megújítása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta a KGST-országok központi tervezőszerveinek vezetőit, akik a KGST tervezési- együttműködésii bizottságá­nak 44. ülésén tartózkod­nak hazánkban. A talál­kozón Hoós János, az Országos Tervhivatal elnö­ke, a jelenlegi ülés elnöki minőségében adott tájékoz­tatást a tanácskozás mun­kájáról. Az MSZMP főtitkára szólt a magyar gazdaság helyze­téről, azokról a problémák­ról, amelyeket az adósság- állomány nagysága, az el­avult termelési szerkezet, a korszerűtlen termelőala­pok, a munkafegyelem hiá­nyosságai jelentenek. Rész­letesen kifejtette, hogy a politikai és gazdasági re­form következetes, egy­mással összhangban lévő folytatása elengedhetetlen feltétel a gazdaság konszo­lidálásához és a társadalmi­gazdasági kibontakozás meg­alapozásához. Hangsúlyozta, hogy* az élet minden terü­letén, így az MSZMP te­vékenységében is megúju­lásra van szükség. A párt számít mindazokra az erők­re, akik a társadalom szel­lemi, politikai és gazdasági megújításában részt kíván­nak venni. Az MSZMP meggyőződése, hogy hazánk jövője — a gondok és prob- lénák ellenére — a szocia­lizmushoz kötődik — hang­súlyozta Grósz Károly. Áz MSZMP főtitkára alá­húzta: hazánk érdeke a KGST gyökeres megújítá­sa. Az ehhez vezető • utat a nemzetgazdaságok gyor­sabb fejlődésében, a nem­zeti reformok előmozdítá- ban, s olyan mechanizmus kialakításában látjuk, amely lehetővé teszi a szocialista integrációs folyamatok el­mélyítését. Tekintette] arra, hogy az egyes országok ér­dekeltsége és lehetőségei ma nem azonosak, célszerű az új megoldásokat gyor­sabban alkalmazni a két- és többoldalú kapcsolatok minden olyan területén, ahol a feltételek erre megéret­tek. A nemzetgazdaságok megújítása, a szocialista együttműködés gyökeres át­alakítása jelenthet érdemi választ a nyugat-európai integrációs folyamatból kö­vetkező kihívásokra. A találkozó résztvevői számos kérdést tettek fel Grósz Károlynak hazánk életéről, bel- és külpolitiká­jának időszerű kérdéseiről. A jó hangulatú, szívélyes eszmecserét követően Ger­hard Schürer, az NDK Mi­nisztertanácsának • elnök- helyettese, aki a ' résztve­vők" közül legrégebben áll országa tervhivatala élén, mondott köszönetét a szí­vélyes fogadtatásért, nagy­ra értékelve az őszinte, nyílt véleménycserét.

Next

/
Thumbnails
Contents