Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON^ TELEXEN ÉRKEZETT... OLVASÓK FÓRUMA n/^V? I i / Ki miben „reménykedik"? A NÖGRÁD-ban március 21-én cikk jelent meg Reménykedünk címmel, a salgótarjáni Ybl Miklós út gázellátásáról. Az írásra Balogh Iván, a Salgótarjáni Városi Tanács műszaki osztályvezetője válaszolt. A következőket írja: Az Ybl Miklós út ezen szakaszán a gázellátás műszaki feltételei 1987-ben teremtődtek meg. Akkor építették ki a gázvezetéket a Néphadsereg, a Micsurin' és a Schönherz Zoltán úton. Ezzel egy időben, a TIGÁZ fölvetette, hogy a Beszterce- lakóteilep gázellátásának biz- toraságosbbá tétele érdekében célszerű lenne az Ybl Miklós u. 28-as számú épülete és a Beszterce-lakótele- pi nyomásszabályozó közötti szakaszon kiépíteni a gázvezetéket. A városi tanács akkori elnökhelyettese megkereste a TIGÁZ vezérigazgatóját, hogy a tervezett gázvezetéket közös beruházásként valósítsák meg. Az akkori szóbeli megállapodás alapjain kaptak ígéretet az elnökhelyettestől a lakók, hogy a gázvezetéket 1989- ben megépítik. A TIGÁZ vezérigazgatója 1989. február 20-án levelet írt a városi tanácselnökének, amelyben közölte, hogy az Ybl Miklós úti gázvezeték építését a vállalat törölte idei programjából;. Így a lakókra dupla költség jutna, amit várhatóan nem vállalnának. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy Osgyáni György a Kilián körúton „miiben reménykedik”, mivel őt nem érinti az Ybl Miklós úti gázvezeték, mert a Kilián körúton már régen teljes a közművesítés. Amennyiben a TIGÁZ a levelében jelzettek alapján később kedvező választ ad, akkor a gázvezeték építésének — a lakosság önerős társulásával — nem lesz akadálya. A tanácsi támogatás — a vb által meghatározott összeg — rendelkezésre áll. ☆ Megjegyzésünk csupán any- nyi, hogy Osgyáni György talán abban „reménykedik”, hogy az Ybl Miklós úton lakó emberek gondját-dolgát mások is észreveszik. Olyanok, akik esetleg több éve kényelmes, közművesített lakásokban élnek —, de ez a dolguk. Visszavenni, vagy fizetni Hetei Imre bátonyterenyei olvasónk panaszát továbbítottuk a Palóc Kereskedej- mi Vállalathoz. Olvasónk azt tette szóvá, hogy a vállalat 33. sz. boltjában minőségileg kifogásolható tejföl „várta” a vásárlókat. Levelünkre Gecse István igazgató az alábbi választ külötte: A NÓGRÁD levele alapján vizsgálatot folytattak a 33. sz. boltnál, meghallgatták Mátyási Károiyné bolltvezpr tölhélyettest. Mivel a vásárló leveléből nem derült ki, hogy a kifogásolt tejföl érvényes szavatosságú volt-e, vagy nem, így érvényes szavatosságúnak tekintik. Mind:- ezek ellenére Mátyási Károiyné szabálytalanul járt él, amikor a kifogásolt tejfölt nemi cserélte ki. Ugyanis: „...ha a minőségi kifogás alapos, a vásárló választása szerint a minőséghibás élelmiszert, háztartási vegyi árut vagy kozmetikai készítményt azonnal1 ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a ténylegesen kifizetett vételárat vissza kell téríteni.” Tekintettel arra, hogy a vásárlónál ez a kártérítés nem történt meg, így utólagosan is jogosult a vételár átvételére a 33. sz. boltban. Ugyanakkor a vásárlók könyve az üzletben, látható és hozzáférhető helyen ki van függesztve. Ebbe a vásárlók bármikor beírhatnak, eme szándékuk jelzése nélkül is. Tehát Mátyási Károiyné boltvezető-helyettes hozzájárulása sem lett volna szükséges. Mátyási Ká- rólynét etikátlan magatartásáért figyelmeztetésben részesítettek és felhívták figyelmét. hogy hasonló eset ismétlődése fegyelmi felelősséget von maga után. Helyik az igazi Tarján-patak? Vita támadt lapunk két szerzője, Gál Kovács Margit és Varga Ferenc között a Tarján-patak' eredetét illetően. Most -Varga Ferenc véleményét tesszük közzé, remélve, ezzel tisztázzuk a kérdést : Mint volt Pintér-telepi lakos régen járom a környéket, s eljutottam a vidék minden erdejébe, völgyébe, vízmosásába, megismertem a forrásokat is. A Tatárárok alsó ágában kettő, a Ponyipuszta fölötti két völgyben négy, míg a Salakhegy 4. szám alatti kert végében egy forrás és a Po- lyán-kút környékén három ilyen vízgyűjtő „kert” található. A salakhegyi forrás vize az utóbbi három évben teljesen elapadt, s más források is kiszáradtak. Ismerek olyanokat is, melyek vizét pár száz méterre eredetük után már beissza a föld. Az acélgyárból kifolyó páclétől sárga színűvé vált patak vize a néhai Gyökeresi- bányából származott, mely a salgói fogaskerekű vasút nyomvonalán fektetett csövön át ért az üzembe. Ez a sárga patak valójában a Zagyva vize! A Gyökeres: - bánya megszűnte után a Mátraszele és Jánosakna közötti külszíni fejtés által létesült tó szolgáltatja az SKÜ ipari célokra használatos vizét. Sajnos, e tó víz- szintje is csaknem a felére apadt az utóbbi évek csapadékhiánya miatt. A Vizslás-Űjlakpuszta és Kisterenye között létesített tó valójában a sárga patak ülepítője. Sajnálatos, hogy ez a tó is tele van flakonokkal, s más, háztartásból kikerült szeméttel. Szerintem tehát az igazi Tarján-patak a Tatár-árok nyugdíjaspihenőjétől indul és a Beszterce-lakótelep felső végétől kezdődően folyik végig a megyeszékhelyen. 11 ígérgetések ideje lejárt Gyógyítható-e a szécsényi egészségügy? Az egészségügyi alapellátás tekintetében Szécsény nincs rosszabb helyzetben, mint a kórházzal, rendelőintézettel is rendelkező hasonló nagyságrendű helységek többsége az országban. Tüdőgondozója van, három körzeti és két gyermekorvos, valamint öt fogorvos tevékenykedik a városban. Az egy körzeti orvosra — ide számítva a gyerekorvosokat is — jutó polgárok száma 1700 körül mozog, azaz, jobb az országos átlagnál. Bár a fogorvosok számát egyesek soknak tartják, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fogorvosok az egész vonzáskörzet szakorvosi ellátását végzik, tehát átlagosan ötezernél is több lakos jut egyikükre! Ez pedig nem kevés... A szécsényiek — egészségügyi témában — gyakran megkapják a magukét. Mit nektek szakorvosi rendelő, amikor 30 kilométeres körzetben — Balassagyarmat, Pásztó, Salgótarján — három is van? S, hogy a megyének nem ügye a szécsényi fejlesztés, annak „jó” példái is vannak. A megyei kórház a tüdőgondozót is meg akarta szüntetni, de a megyei tanács közbenjárására ez nem valósult meg. 1983-ban, — erről is jegyzőkönyv tanúskodik — a megyei tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy ideje van és szükséges egy szakorvosi rendelő létrehozása. Ezt a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetése torpedózta meg!... Így hát maradt minden a régiben. A város és körzetének lakói a balassagyarmati rendelőintézetet látogathatják. Újabban — néhány szak- rendelésen — azt" is csak meghatározott időben ! Szemészeti, belgyógyászati és reumatológiai rendelésre csak pénteken mehetnek. Sürgős esetben persze más napokon is, de valahogy úgy érzi az egyszerű polgár, hogy a szécsényiek csak pénteken lehetnek betegek. Persze, korántsem’ ez a valóság! Mint dr. Múzsái József városi főorvos eli- mondta, belgyógyászból például Balassagyarmaton sincs megfelelő számú szakorvos és ez tette szükségessé a már említett időbeosztást. Ennek ismeretében ugyanakkor meglepő, hogy az MDF szécsényi képviselői arról számoltak be: ígéretet kaptak a kórházigazgat ó főorvostól, hogy ameny- nyiben a szakrendelés tárgyi, műszerezettségi feltételeit megteremtik Szécsény- ben, nem lesz akadálya a belgyógyászati szakrendelésnek a városban. E tények ismeretében úgy tűnik, hogy ez a megoldás csupán illúzió marad. O O O O O O O Az MDF Szécsény városi szervezete nem teljes körű, hanem középszintű szakorvosi ellátás megvalósítását tűzte ki céljául. Ezek szerint a belgyógyászati, nőgyógyászait!, reumatológiai és neurológiai szakrendeléseket k í vá n ják „megbontás í tani ’ ’. Érveik, indokaik igazak, igényük jogos. A hosszas felsorolás helyett álljon itt egy példa: Amennyiben a szécsényi lakos reumatológiai kezelésre jár, úgy legalább öt napot betegállományban tölt. Az utazással és a váraiko- zással egy-egy alkalomkor eltölt négy-öt órát, majd következik a féle, egyórás kezelés. Dr. Verbot Klára ri- móci körzeti orvos e témakörhöz szólva, megjegyezte: Épp nemrégiben volt olyan reumás betege, áki a kezelés után megkereste és közölte, hogy ő bizony, ettől aiz utazgatástól még betegebb lett és inkább visszamegy a munkahelyére dolgozni. Ez csupán egy példa, melyből sok szécsényi jogosain vonja le a konzekvenciát: miért kell nekünk egészségünk megőrzéséért, védelmében oly sókat utazni? Miért helységnévtáblák döntik ma el Magyarországon, hol lehet szakorvosi rendelő? O O O O O O O Szécsényben lehetne. Ugyan elterjedt a városban, hogy az MDF a pártbizottság székházában kívánja ezt Létrehozni, a vitaesten képviselőik elhatárolták magukiat ettől a mendemondától. Más tulajdonával nem tudnak és nem is akarnak rendelkezni. Van viszont az Erzsébet téri körzeti orvosi rendelő, melynek felújítási munkálatait a tanács még az idén be kívánja fejezni. Ebben lehetőség nyílna a -középszintű szakorvosi rendelő működésére, s talán ez lenne a legésszerűbb megoldás. A lakosság már megszokta, hogy ide jön orvoshoz. Ha statikailag megfelelő állapotba kerül az épület, a hely már meglesz. De vajon pénz honnan kerül majd a műszerek beszerzéséhez ? Ez is gyakran felmerült a h ozzászólások ban. Elihaingz ott egy olyan javaslat is, hogy a — művelődési központ építéséhez hasonlóan — bocsás- sanaik ki tégl’aj egyeket, gyűjtsenek adományokat, melyet a nyilvánosság bevonásával a városi tanács kezeljen! Balta László, a városi pártbizottság első titkára ehhez kapcsolódóan-mondta el véleményét és javaslatait: — Csak üdvözölni lehet az MDF helyi szervezetének kezdeményezését — kezdte. Ezzel az összejövetellel még- inkább ráirányíthatjuk a városatyák figyelmét arra, hogy különös hangsúllyal foglalkozzanak az egészségügy fejlesztésével. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a pénzügyi eszközök előteremtésére meg kell keresni a térség tsz-eit, ipari üzemeit és a lakosságot sem lehet kihagyni ebből! E nemes cél érdekében jómagam ötezer forintot ajánlok fel a megvalósításhoz és azt javaslom: az MDF, a pártbizottság és a .tanács forduljon közös felhívással az illetékes üzemekhez, intézményekhez pénzbeli támogatásért! O O O O O O O A vitaest három és fél órán át tartott. Bár az egészségügyi ellátás színvonailáinaik javítására csak elgondolások születtek, mégis az összejövetelein elhangzottak meggyőzőek voltak. Szécsényben ma közügy, a lakosságot és a város vezetését is élénken! foglalkoztató téma ez. Mivel pedig az ígérgetések kora már lejárt, végre cselekedni kellene. A helyieken nem múlik. „Felülről” hiányzik a segítő kéz. A remény maradt, hogy ez elérjen Szécsényig! (A Magyar Demokrata Fórum Szécsény városi szervezete az egészségügy javításéért aláírás-gyűjtési akciót szervezett. Ez idáig kétezren írták alá, egyetértve a szándékkal, s az április közepéig tartó akció várhatóan újabb ezrek aláírásával gyarapodik. Ezt kívánják eljuttatni a megyei tanácshoz, valamint a Szociális, Egészségügyi Minisztériumhoz. Bizakodva. Nem a szervezet, hanem a körzet lakossága érdekében.) Vaskor István Ha végigmegyek a pásztói korzón... — képek: kulcsár jórsef—
