Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

1989. ÁPRILIS 28.. PÉNTEK NOGRAD 3 Uj típusu autóbuszok az Ikarus székesfehéruőri gyárából Üj típusú autóbuszok gyár­tására készül az Ikarus szé­kesfehérvári gyára. Az Egyesült Államok részére 7,1 méter hosszú kisbuszt fejlesztett ki. A repülőtéri utasszállításra szánt jármű General Motors alvázra épül, ívelt szélvédővel, s az amerikai szabványoknak megfelelően kiszélesített ka­rosszériával készül. Utas­terében 14 ülőhely van. Mo­torja 230 lóerős és ólom­mentes benzinnel működik. A vezető munkáját auto­mata sebességváltó könnyí­ti meg, az utasok és a sofőr kényelmét légkondicionáló berendezés szolgálja. Ebből a kocsiból kifejlesztettek egy olyan típust is, ame­lyen az utasajtó mellett rokkantlift működtetéséhez használható ajtó is elhe­lyezhető. A kisbuszt a BNV-n a hazai érdeklődőknek is be­mutatják, majd a kiállítás utáni 2—3 hetes tesztelést követően júniusban útnak indítják az Egyesült Álla- ’ mákba. Renault-farmotoros alváz­ra építették fel a 12 méter hosszú, 259.68-as típust. Ezt a kocsit a Renault Egyip­tomban szándékozik érté­kesíteni, s várhatóan évi húsz darabot igényel belőle. A mintakocsi elkészítése az Ikarusnál — a tervezéstől a végszerelésig — alig öt hó­napot vett igénybe. Reprezentatív tárgyaló­buszt is terveznek a gyár­ban. A jármű belsejében 14 fotelülés és tárgyalóasz­talkáik szolgálják a tanács­kozás munkáját. A légkon­dicionált utastéren kívül konyhát, kézmosót és toa­lettet is kialakították az autóbuszban, s lehetőség van televízió, video- és hango- sítórendszer működtetésére. Az idén ebből a típusból 25 készül, de várhatóan több­re is lesz igény. (MTI) Látványos, karcsú hidak... Napjainkban a beton- és acélanyagú építmények szé­dületes fejlődésének va­gyunk tanúi. Közülük talán a merészen ívelő, egyre na­gyobb, de mégis egyre kar­csúbb hidak a leglátványo­sabbak. Minden évnek meg­van a maga szenzációja, a szakfolyóiratok rendszere­sen tudósítanak hídépíté­sekről, amelyek megdönte- nek valamilyen addigi csú­csot. Néhány nagy feladat vég­rehajtása azonban még vá­rat magára. Így például Európa és Afrika híddal való összekapcsolása a 14 kilométer széles Gibraltári- szorosban. Itt a fő nehéz­séget az jelenti, hogy a ten­gerfenék mélysége helyen­ként a 300 métert is eléri, és a pillérek megépítését az Atlanti-óceánból a Földkö­zi-tenger felé haladó erős áramlás akadályozná. Ál­landóan napirenden szere­pel az olasz „csizmát” Szi­cíliával összekapcsoló híd is. A Messinai-szoros szé­lessége 3500 méter, és bár a terület földrengésveszélyes, az elképzelés keresztülvi­hető. A híd függőhíd len­ne, emeletes pályával, fent 2x2 sávval autók számára, alul pedig vasúti pályával. Az építésnek elvi akadálya sohasem volt, de mindig közbejött valami. A nagy feladatok sorában jöggal említhetjük még a dán szi­getvilág összekötésének a tervét, amely évről évre lát­ványos eredményeket hoz. (Ezek sorában épült meg a világ egyik legérdekesebb, ferde ívű betonhídja.) A japánok már több év­tizeddel ezelőtt elhatároz­ták, hogy az ország szige­teit egységes szárazföldi köz­lekedési rendszerbe fogják össze, vagyis hidakkal, alag­utakkal kötik össze. Kanada, Anglia, NSZK Az érdeklődés ffél siker A hazai piacon is kelendőek a kerti bútorok, külföldön pedig egyre növekszik az érdeklődés a rétsági Fémbútor- ipari Szövetkezet termékei iránt. Az üzemben az idén nyolcszázezer kempingbútort készítenek és terveik között szerepel mintegy negyvenezer gyermekkocsi gyártása is. Az első negyedév termelési feladatait sikerrel teljesítette a kollektíva. A termékek nagyrészét Kanadába, Angliába, az NSZK-ba és az észak-európai államokba exportálják a TRIÁL Nagykereskedelmi Vállalat közvetítésével. Felvételeink a technológiai folyamatok egy-egy pillana­tát örökítették meg. Rácz András Különleges borok — római védjeggyel A legrégebbi római kori borászati tárgyi emlék le- nyomatos másolatával dí­szítik a balatonfelvidéki muzeális borok palackjai­nak címkéit. A Balatonfelvidéken vég­zett régészeti feltárások során a közelmúltban került elő egy kétfülű, 3 deci űr- tartalmú, feketére égetett, az időszámításunk utáni II. századból való római anyag­edény, amelyen a„dabibere” (adj inni) felirat olvasható. A leletet a keszthelyi Ba­latoni Múzeumban restau­rálták és a történelmi bor­vidék egyik legrégebbi hasz­nálati eszközeként tartják nyilván. Ezt választotta cé­gérének a Balatorifelvidéki Szőlő és Bortermelők Egye­sülése, s a jövőben ennek reprodukciója kerül muzeá­lis borainak palackcímkéi­ienkel Csaba: Első a bizalom # visszaszerzése A pártélet egyik aktuális kérdéséről, a platformsza­badságról folyó vitáról vál­tunk szót Lenkei Csabával. A Salgótarjáni Síküveggyár síküveg-feldolgozó üzemé­nek villamos művezetője a legutóbbi ülésen lett az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, így elkerülhe­tetlen eddigi munkája főbb állomásainak felidézése is. Lenkei Csaba katonai szol­gálata alatt, 1970-ben lett a párt tagja. Mozgalmi mun­káját a KISZ-ben, az acél­gyári inasévei alatt kezdte, a síküveggyárba kerülés után alapszervezeti párt­titkár lett. E megbízatása alól az elmúlt évben fel­mentését kérte, jelenleg is tagja azonban a vezetőség­nek, a nagyüzemi pártbi­zottságnak. A ceredi szüle­tésű, a szülők által is Sal­gótarjánhoz kötődő '42 éves fiatalember az MSZMP- hez vezető út meghatározó­jaként említi: — A szülői „háttér”, a tő­lük kapott indíttatás, vala­mint az ifjúsági szövetség­ben végzett munka egyaránt a közéletiségre késztetett. A hír hallatán sokan gra­tuláltak Lenkei Csabának, mások a részvétüket nyilvá­nították. Mondván: a mai bonyolult időszakban nem egyszerű dologra vállalko­zik. — Mégis meg kell tenni, mert az emberben van egy­fajta elkötelezettség. Érzem, hogy a párt megújulni akar, s emellé oda kell állni. .Ma­gamban pedig érzek annyi ambíciót, hogy dolgozni tu­dok a vállalásért. Az sem utolsó szempont, hogy első­sorban a fizikai dolgozókat kívánóm képviselni, hiszen nézetem szerint ez eddig nem volt kellő mértékű. A ma folyó vitákat — beleértve a platformszabad- ságról zajlót iis — Lenkei Csaba lényegre törő tö­mörséggel így minősíti: — A párt belső életét kell rendbe tenni, s ennek érde­kében lassú lépések történ­nek. A viták kapcsán ta­pasztalom, hogy a párttagok nem eléggé élnek a lehető­ségekkel, kevés vélemény jön a felszínre. Ez annak is a jele, hogy a tagság bizal­matlan a felsőbb szervek iránt, így első dolognak tar­tom e bizalom visszaszerzé­sét. A Központi Bizottság új tagja úgy véli: a megszapo­rodott viták anyagait job­bára az érdekeltek, a hiva­talból politizálok, a funkci­ót viselők olvassák el. — Egyébként is úgy ér­zem, hogy a platformsza- badság vitájával is elkés­tünk, megint megyünk az események után. Platform- szabadság ugyanis már van, gyakoroljuk is, az egészet, tehát korábban kellett vol­na rendbe tenni. A párt­tagság most átfogó politikai programot vár, s ehelyett részkérdésekkel a lyukakat tömködjük. Mint sok más ember, így Lenkei Csaba is vallja: fennáll a frakció veszélye, s igen nehéz megmondani, hogy hol a határ. Receptet erre aligha le­het mondani, ezt a felké­szült párttagokból álló alapszervezetnek, a pártszer­veknek kell érezni. Éppen ezért a vitás ügyek­ben a végső döntést az alapszervezetnek kell ki­mondani, a jelzett és ter­vezett, akármilyen elne­vezésű bizottság az állás- foglalást alakítsa ki. Meg­fontolandó lenne, hogy akár a fegyelmi bizottság is felvállalhatná ezeket az ügyeket. Azzal ugyanis nem értek egyet, hogy bi­zottságot bizottságra hal­mozzunk. Erősítheti-e a pártot, amennyiben tisztességesen rendbe tesszük a platform- szabadság ügyét? Lenkei Csaba válasza a határozott igenből indul ki. — Mindebből persze csak annyi valósul meg; ameny- nyit a párttagság felvállal. Mennyire élünk a lehető­séggel — ez a kérdés kul­csa. Eddig is volt sok jó, de figyelmen kívül hagyott határozat, s megette a fene az egészet, ha nem gyako­roljuk a lehetőségeinket. Mindenesetre, az egység megteremtése nélkül az ál­láspontok kialakítása nehe­zen képzelhető el, s e kívá­nalom teljesítése szempont­jából nagyon fontos a platformszabadság gya­korlása. Az alapszervezetek és a párttagok kezdeményező­készségét, ezek mások által való átvételét bizonyára ösztönzi a platformszabad­ság, hiszen ezzel a lehető­séggel nem kellően éltünk. A nagyobb beleszólás lehe­tősége talán felrázza a párt­tagságot, a véleményközös- ségek lehetősége azonban a szétforgácsolódás veszélyét is jelentheti. — Amíg nem gyakoroljuk, pontosan nem is tudhatjuk, hogy ez ügyben hol a ha­tár. Számolni kell ugyanis azzal, hogy egy-egy csoport a kérdések eldöntését elvi­heti épp’ úgy jobbra, mint balra. Kiütközhetnek a sa­ját érdekek, e vitákat az adott közösségben kell tisz­tázni. S ez akkor haladhat jó úton, ha a bírálattól visz- sza nem riadó, a szélsősé­geket azonban elkerülő párt­tagok vannak. Ezek a törekvések az egy­ség megteremtése irányába hatnak, Lenkei Csaba azon­ban óv valamiféle „túlhaj- tástól”. — Veszélyes dolog az egy­ség minden áron való fenn­tartása. Arra gondolok, ami­kor például a valóságban ez nem volt meg, csak éppen mondtuk. A platform­szabadságnak éppen az az egyik erénye, hogy általa az egység megtererhthető. A beszélgetést zárva a művezető KB-tag utal a vi­taanyag mellékletére, amely azt összegzi: a különböző pártoknál hogyan érvénye­sül a platformszabadság. — Nagyon jó adalék ez a vitához, s egyben azt is jelzi: mennyire az esemé­nyek után megyünk. A hasznos dolgokat át kell venni, s ez épp’ úgy érvé­nyes az értelmezéshez, mint a gyakorlati munkához. Lenkei Csaba, a munka­helyén, a kora reggeli órák­ban szakított időt a beszél­getésre. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy tetemesen megszaporodik ezentúl az elfoglaltsága. A KB-tagtól éppen ezért azt is megtu­dakoltuk: hogyan, milyen munkamódszerrel kíván dolgozni? — Az első természetesen ezután is a munkahelyi el­foglaltságom, ettől nem le­het elszakadni. Ezzel együtt nagyobb teher jut a cso­portvezetőre, a felszálló ág­ban levő jó kollektíva so­kat segíthet. A család támo- ' gatásával le kell mondanom az otthoni szabad idő egy részéről is, hiszen erre a munkára nekem fel kell ké­szülni. Természetesen nem­csak olvasásra, az anyagok tanulmányozására, a ren­dezvények látogatására gon­dolok. Sokat kell az embe­rek között lennem, mert így lehet valóságos az a képviselet, amit fontosnak tartok. Kelemen Gábor Gondatlanságból, fegyelmezetlensegbol... Több a baleset az iparban Az Ipari Minisztérium vizsgálataiból kitűnt, hogy tavaly az iparban az 1000 főre jutó balesetek száma 8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, összesen 32 ezren szenvedtek 3 napnál hosszabb ideig gyógyuló sé­rülést. Balesetek következ­tében 62 .üzemi dolgozó vesz­tette életét. A balesetek 36 százaléka gondatlanság, fegyelmezet­lenség stb. miatt történt. Továbbra is az emelő- és szállítóberendezések, vala­mint a közlekedési eszkö­zök okozzák a legtöbb sze­rencsétlenséget. A tapasz-' taltak szerint az eddiginél nagyobb figyelmet kell for­dítani az új technológiák, berendezések alkalmazásá­val keletkező veszélyek és ártalmak elhárítására. A klimatizált 1 számítógépter­mek, az erőmüvi kapcsoló- helyiségek például korsze­rűségük ellenére is általá­ban egészségkárosítók, az ingerszegény környezet, a monotónia és a képernyők előtt ülők szemének erős igénybevétele miatt. Ugyan­csak több figyelmet köve­tel a lézertechnika és az ipari robotok alkalmazása is. A kohászatban, a villa- mosenergia-iparban és a könnyűiparban — ugyan kis mértékben, de mégis csök­kent a balesetek gyakorisá­ga. A korábbinál mérsékel­tebb volt tavaly a foglal­kozási megbetegedések szá­ma is. A minisztérium szorgal­mazza a munkavédelmi és a biztonságtechnikai elő­írások folyamatos korsze­rűsítését, amelyet az Állami Energetikai és Energia-biz­tonságtechnikai Felügyelet végez, üzemi és szakintéze­ti szakértők bevonásával. Legközelebb a hegesztésre, valamint az emelőgépek, a kohó- és melegüzemek és a gépipari szerelés, új bizton­ságtechnikai szabályzatai látnak napvilágot. A biz­tonságtechnikai felügyelet szaktanácsadással a kisebb gazdálkodóegységeknek is segítséget nyújt munkavé­delmi tevékenységük meg­szervezéséhez, fejlesztésé­hez. (MTI) Vasúti távközlési műszerészek lesznek A Dunántúlon — elsőként — vasúti távközlési és bizto­sítóberendezési műszerésze­ket is képeznek Szombat­helyen. A Berzsenyi Dániel Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Szakközépiskola négy év tanulmányi idő után középiskolai érettségi és szak­munkás-bizonyítványt ad a végzős tanulóknak. Az intézmény beiskolázási területe öt megyére terjed ki. Az ősszel induló első osztályba máris kétszeres a túljelentkezés. A gyere­kek és a szülők nagy ér­deklődését minden bizonnyal az váltja ki, hogy a vasút a távközlési és biztosító- berendezési műszerészek­nek biztos elhelyezkedési lehetőséget kínál.

Next

/
Thumbnails
Contents