Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

2

NOGRAD

1989. ÁPRILIS 5., SZERDA

Gorbacsov Kubában

Mihail Gorbacsov és Fidel Castro havannai tárgyalásain nincs szó a szovjet—kubai gazdasági kapcsolatok szintjének csökkentéséről. Az egyensúly hiányát a kubai áruszállítások növelésével fogják felszámolni — hangzott el hétfőn, a csúcstalálkozóról szóló első sajtótájékoztatón.

Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a találkozók légköre „nagyon baráti”. A két vezető hétfőn délelőtt kötö.tt napirend nélkül tárgyalt.

Gorbacsov megismételte, hogy mély benyomást tett rá a szívélyes fogadtatás.

Ezt követően a fő téma Latin-Amerika helyzete volt, ezen belül áz adósságválság és a kábítószer-kereskedelem, amely egyes országokban robbanásveszélyes helyzetet teremtett. Gorbacsov és Castro kölcsönösen tájékoztatta egymást országa belpolitikai fejleményeiről. A kubai adósságok eltörlése a hétfői megbeszélésen nem merült föl — mondta Geraszimov egy kérdésre válaszolva. Az együttműködés katonai aspektusai a napirenden vannak.

Mihail Gorbacsov hétfőn több protokolljellegű programon vett részt: megkoszorúzta José Marti kubai nemzeti hős emlékművét, valamint Lenin szobrát, és megtekintette az Expocuba kiállítást, amely a forradalom három évtizede alatt megtett útról nyújt áttekintést. Este Fidel Castro zártkörű fogadást adott a vendégek tiszteletére a forradalom palotájában.

A két vezetővel párhuzamosan a küldöttségek is folytatták találkozóikat.

Kendőzetlen viták a megyei KlSZ-kiildöttgyűlésen

(Folytatás az L oldalról.)

játosságokra kevés figyelmet fordító gyakorlata. Ám, rhint folytatta az előadó, az élet hamar helyretette a dolgokat, a tevékenységet rövid útón hozzá kellett, igazítani a valóságos folyamatokhoz. Átszervezték a megyei bizottság munkáját,'minekutána kiszélesítették a szervezeten belüli demokráciát, nagyobb önállóságot kaptak a mozgalmi munka valóságos színterei, a városi bizottságok, erősítvén ezzel az öntevékenységet, és a valóban emberközpontú politikai munka megteremtésének lehetőségét. Igaz, akkoriban,, jó két évvel ezelőtt a nógrádi gyakorlat mondhatni eretneknek számított a KISZ-en belül, de az idő végül is igazolta a törekvések helyességét,

A továbbiakban — folytatta — ezen tendenciák erősítésére jcel! még nagyobb hangsúlyt fektetni. Az országos pártértekezlet nyomán a belpolitikai életben bekövetkezett változások megerősítették, hogy munkájában nyitottabb, a fiatalság számára vonzóbb ifjúsági szervezetre van szükség. Ennek megvalóáítása érdekében szorosabb kapcsolatra kell törekedni a pártnak és a KlSZ-nek, de nem régi formában, hanem valódi stratégiai szövetségben, kölcsönös érdekek alapján kialakított együttműködés jegyében, amelynek során az egyes szervezetek, emberek állnak a munka középpontjában. Erősíteni kívánják pozícióikat az üzemekben és az iskolákban. Mert abszurd vélekedés, hogy a KISZ-nek bármikor is más, mint az ifjúság legszélesebb rétegeinek megnyerése lenne az érdeke.

Majd feltette a kérdést Boldvai László: alulról, vagy fölülről építkező szervezetre van-e szüksége a fiataloknak? A kettő szintézisét kell megvalósítani — folytatta —, amelyben a tagság köréből érkező ötletek és kezdeményezések optimális szinten találkoznak a felülről kapott ösztönzéssel, fogódzókkal. Végezetül a közelgő tanácsi és országgyűlési választásokról szólván, elmondotta, sikernek és kudarcnak egyetlen fokmérője az lesz, hány embert tudnak „befuttatni” a testületekbe.

Ezt követően Devcsics Miklós emelkedett szólásra. Többek között szólt a párt jelenlegi helyzetéről, további szándékairól, elemezte az országban végbemenő politikai és gazdasági folyamatokat, szólt az átalakítást nehezítő gazdasági és társadalmi feszültségekről.

Az MSZMP-n belül nagy horderejű változások mennek végbe — mondotta —, de ennek keretében higgadt fővel kell mérlegelni, mit szükséges megtartani a múltból, s miiilyen új elemekkel érdemes gazdagítani a munkát. Az átalakuló politikai struktúrában nyilvánvaló, hogy a pártnak is meg kell újulni, ügyintéző pártból politikai párttá kell átalakulnia. S e politizáló pártnak nem érdeke kivonulni az üzemekből, sokkal inkább jelen kíván lenni a társadalom'minden területén., mégpedig a tagságán keresztül.

Devcsics Miklós a további-1 akban a gazdasági változások szükségességéről, s azokról az intézkedésekről szólt, amelyek a gazdaságot a növekedő pályára állítják. Majd rátérve a párt és a KISZ jövőbeli viszonyára, elmondotta, hogy az MSZMP tudomásul veszi a KISZ önállóságát, elfogadja a stratégiai szövetséget. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy a párt politikájának alakításában a KISZ-tagság is alkosson önálló véleménjh és segítse a törekvések megvalósítását. Ennyivel azonban ma már ■ nem lehet elintézettnek tekinteni a párt ifjúságpolitikáját. Változtatni kelt a korábbi módszeren, keresni a találkozást olyan fiatalokkal is. akik nem csatlakoztak a KISZ-hez, mert "ezen rétegek támogatását is meg kell nyerni.

A megyei ifjúságpolitikai

törekvésekről szólva, egyik legfontosabb tennivalóként említette Devcsics Miklós a fiatalok első lakáshoz jutásának megoldását. Ma mintegy 1500-an várnak erre, s ehhez csak töredékösszeget jelent a megyei tanács által elkülönített tízmillió forint. A végleges megoldást a munkahelyi, tanácsi és saját erőforrások koncentrálásával kell keresni —, ám ehhez tisztességesen meg kell fizetni a fiatalokat.

Folytatni kell emellett a megkezdett oktatási programot, amelynek keretében törekedni kell az alapfokú oktatás visszaállítására minden olyan településen, ahol erre lehetőség van. Olyan ösztönzési rendszert kell bevezetni, amely segíti a tanulás anyagi hátterét. S az iskolában'a legtöbbet produkálóknak majdan munkába álláskor a legjobb lehetőségeket kell biztosítani, mert ezt követeli meg a teljesítményorientált társadalom. S minden tekintetben nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok helyzetének javítására, mert az ifjúságot nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy kilátástalannak lássa saját jövőjét ebben az országban.

Ezt követően öt szekcióban folytatta munkáját a küldöttgyűlés. A viták során nem tettek lakatot a szájukra a felszólalók, kritikus hangon ostorozták az ország bajait, a társadalom jelenkori visszásságait. Sok szó esett reménytelennek tűnő lakáshelyzetről, a teljesítményt visszafogó ' adórendszerről.

Délután plenáris ülésen vitatták meg a választások sikeres „megvívásával” kapcsolatos megyei feladatokat, majd több órán keresztül a dokumentumok szövegében indítványozott módosításokra került sor. Végezetül megválasztották a megyei KISZ- bizottság vezető tisztségviselőit. Megerősítették első titkári tisztségében Boldvai Lászlót, titkári funkciójában Méhes Andrást, Nagy Lászlót és Puszta Bélát. Balás

A küldöttgyűlés résztvevőinek csoportja.

 közélet hírei

Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján

Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, hétfőn délelőtt részt vett Záhony városavató ünnepségén, ezután pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott.

Grósz Károly rövid sétát tett a főtéren, majd részt vett a kibővített városavató ünnepi tanácsülésen, ahol beszédet mondott. Ezután a párt főtitkára átadta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét Borbély Károly tanácselnöknek, aki a település 4500 lakója nevében mon - dott köszönetét a városi rangért.

A városavató ünnepi tanácsülés után G rósz Károly, az MSZMP főtitkára vonatra szállt és a Szovjetunió kárpátontúli területére utazott.

A külön vonatról Csap városban leszálló magyar vezetőt Genrih Bandrovszkij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottságának első titkára, Valerij Muszatov, az SZKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője és Mihail Maleva- nyik, a területi tanács elnöke fogadta.

Grósz Károly útja először Ungvárra vezetett. A megyei pártbizottság székházában a megye vezetői adtak tájékoztatást a kárpátontúli' ak életéről, munkájáról.

Grósz Károly köszönetét mondott a meghívásért, majd röviden beszámolt a magyar- országi politikai, társadalmi folyamatokról, az MSZMP törekvéseiről.

A program —, amelyben több település is szerepelt — utolsó állomása Beregszász volt. A nagy múltú település központjában több ezer helyi lakos várta, köszöntötte Grósz Károlyt, aki ezután Veress Gábornak, a járási pártbizottság első titkárának .tájékoztatóját meghallgatva, ismerkedett a soknemzetiségű járás életével, lakóinak helyzetével. Elhangzott, hogy a járás 52 iskolája közül 43- ban magyarul is tanítanak. Az idei tanévben — kísérletként — már Magyarország történelmét is tanulják a diákok.

Szóba került a tájékoztatón a három évvel ezelőtt megkezdett kórház- és rendelőintézet-építés is: a várhatóan jövő év novemberében elkészülő létesítményt nyíregyházi és salgótarjáni vállalatok munkásai építik.

Az értelmiségi iiatalok szövetségének alakuló közgyűlése

Ezekben a napokban — a KISZ XII. kongresszusára készülődve — sorra tartották alakuló közgyűléseiket azok a KISZ-en belüli új szerveződések, amelyek a most formálódó, szövetségi elven felépülő országos ifjúsági mozgalom tagszervezeteiként kívánnak tevékenykedni. A Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége, az Unió a Demokratikus Szocializmusért, az agrárifjúsági szövetség után vasárnap az értelmiségi fiatalok szövetsége rendezte meg programalkotó és vezetőségválasztó közgyűlését, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjében.

Az eddig mintegy 1700 tagot számláló új ifjúsági politikai szervezet tanácskozásán felszólalt Pozsgay Imre, az IMSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam- miniszter.

Ezt követően kezdte meg munkáját a közgyűlés, amelynek feladata a platform, a politikai program és az alapszabály véglegesítése, a vezetőség és a KISZ-kongresszus küldötteinek megválasztása volt. A dokumentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítésben és a hozzászólásokban is megfogalmazódott az értelmiség helyzetének tarthatatlansága.

Városavató ünnepség Bátonyterenyén

(Folytatás a 1. oldalról.)

rosi lét kritériumainak minél jobban megfelelhessen Báfonyterenye, mert az emberekben felfokozott várakozás él. Az út kezdetét járjuk. Üjabb nagy erőpróba előltt állunk s mindany- nyiunkban tudatosulnia kell ünnepi tanácsülésünk jelmondatának: Együtt, városunk jövőjéért !

Az Elnöki Tanács és a kormány nevében Derzsi András miniszter köszöntötte az új várost. Felszólalásában azt fejtegette: sorsdöntő milyen társadalmi- gazdasági helyzetet teremtünk. Olyat-e, amelyik lehetővé teszi hazánk felzárkózásé t az európai fejlődési folyamathoz vagy olyat-e, amelyik menthetetlenül a leszakadáshoz vezet. Jó program kialakítására csak egy új, a mai kor követelményeinek megfelelő köz- megegyezés birtokában van reális esélyünk. Ezen azonban dolgozni kell, s e munka áthatja az élet szinte minden területét és minden szintjét. Ehhez kedvező körülmények szükségesek,

olyan színtér, amelyik előrelendíti e folyamatokat. Ilyen színtér a város is, ezért van óriási jelentősége a várossá válásnak.

A város keretül szolgálhat, hogy megtanuljuk és gyakoroljuk — a kisebb közösség jelenét és jövőjét meghatározó kérdésekben — az egyetértésre jutást. Csak így van esélyjünk, hogy a nagyközösség, az ország ügyeiben is egyezségre juthassunk. Bátonyterenye a kisvárosok kategóriájába tartozik. Ezt a településtípust Erdei Ferenc találóan „elsőfokú” városnak nevezte. Jelezve nélkülözhetetlen kétirányú szerepét a falvak és a középvárosok között. Az utóbbi években a kisvárosok súlya- és fontossága egyr.e növekszik, mutatva a helyi erőforrások

felértékelődését az önállóság fokozottabb érvényesülését. Csak így válhat még inkább otthonává Báton yte-i renye is az itt élőknek, s akkor a vendégek jó érzéssel távoznak innen, a visz- szatérés szándékával.

Elérkezett a legünnepélyesebb pillanat: jókívánságai közepette átadta Derzsi András a várossá nyilvánító oklevelet Szabó Ferenc tanácselnöknek.

Az úttörők nevében Ora- vecz Krisztián megígérte, hogy felnőttként is tenni fog azért, hogy lakóhelye kiérdemelje a vastagabb betűt a térképen.

C. Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke a nógrádi városok üdvözletét adta át, majd ecsetelte az együttélés előnyeit és hátrányait. Felhívta a figyelmet arra, hogy az urbanizációs ártalmak ki ne kezdjék a természeti környezetet.

Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke kiemelte, hogy ez a nap elsősorban a nagybátony.ak, a kisterenyeiek, a maconkai- ak és a szúpatakiak ünnepe, de a Mátrától a Karan- csig sokan osztoznak örömükben. Az igazi összetartozást azonban csak az érzi, akinek ismerősen csengenek az olyan nevek is, amelyek nincsenek a térképen (Aranyhegy, Csente, Dó- zsa_telep), s aki tudja, honnan hová tartanak a szén útját jelentő drótkötélpályák.

Kuszák Károly — aki 60 esztendőt töltött el közigazgatási és tanácsi szolgálatban — örömmel konstatálta: vágyaink végre valóra váltak.

Letovai Ildikó, a HNF megyei titkára Radnóti versét idézte: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám...” Otthonról hazajöttem. Gyermekeimnek cinkos mosoly- lyal mutatom meg a macon- kai dombokat, a Zagyvaparti kultúrotthont vagy a vasúti sín melletti gyalogutak Így érkeztünk a múltból a mába.

Jaroslav Vredik, Szlovákia Kommunista Pártja Rimaszombati Járási Bizottsága vezető titkára szívből gratulált a várossá nyilvánító oklevél átadása alkalmából és az elkövetkezendő időszakra újabb munka- sikereket kívánt.

Percze Tünde, a mátra- verebélyi tanács vb-titkára tolmácsolta a városkörnyéki településeken élők üdvözletét és azt kívánta, hogy az itt élők találják meg a boldogulás feltételeit.

Végezetül felolvasták a Bátonyterenye Barátainak Köre levelét s záróakkordként Szabó Ferenc tanácselnök átadta a „Bátonytere- nvéért” kitüntetést Valah Lászlónak, a HNF városi bizottsága elnökének, Tő- zsér Gáspár országgyűlési képviselőnek és a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat bátonyterenyei üzemegysége kollektívájának, amelyet Borbás János vett át.

A Szózatot követően, alkalomhoz illő, színvonalas zenei műsor szórakoztatta az ünneplő bá tony ter enyeié- ket.

Az avatási szertartás után a vendégeket Szorospatakra invitálták a házigazdák. A baráti hangulatú összejövetelen Czene József, az MSZMP bátonyterenyei bizottságának első titkára vitte a szót. A jelenlevő Derzsi András minisztert arra kér te: a jövőben jó „kereszt- szülőként” tartsa a szemét rajtuk, és segítse újszülött városukat. A rimaszombatiakra pillantva, mosolyogva jegyezte meg: a számotokra nyakatokért „Városi jogú nagyközség” titulusa helyett milyen könnyű lesz ezentúl csak egyszerűen várost mondanotok.

— buzafalvi —