Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-25 / 96. szám
CDODT ...— ©ÏÎ/'YDT orUn 1 * .:.:.:.:.:-:-:-:.:.:w:'».:.:.:.x.:.:.:.:-:.:.xo:vx-.é.vwx.:-:*:-:v>:w „ -s OrUn 1 "V*_ Pályáról pályára Tovább tart a Nógráol Volán és a Balassi SE vesszőfutása Lassan célegyenesbe érkezik az NB III. Mátra-csoport és a megyei I. osztályú bajnokság küzdelemsorozata. A hét végi 22. forduló a III. osztályban 'alapvető kérdésekre adott választ. Ezek szerint úgy tűnik, hogy a II. osztályba jutásért való harc a Síküveggyár SE és a H. Köteles SE. párosversenyére szűkül. A sokáig bajnoki címre áhítozó SBTC pedig talán a következő bajnokságban próbálkozhat a feljutásra. A megyei I. osztályban a Nézsa egyenletes ütemben menetel az NB III. felé. Polák Viktor fiáitól aligha lehet elvenni az elsőséget. Ugyanakkor egyre reménytelenebbnek látszik a Nóg- rád Volán és a Balassi SE helyzete. A hosszú éveken át a megyei elsőosztály élmezőnyéhez tartozó két gárda veszélyesen sodródik a kiesés felé. Botrányos! Ilyen botrányosan gyenge, a bírókat is megszégyenítő, a közönséget és a sportszerető embereket felháborító játékvezetést sohasem láttam! Nem, ezt nem a vesztes csapat szakvezetője mondja. Nem is a szurkoló, hanem a Balassagyarmati HVSE— SBTC találkozó tudósítója. Elfogulatlanul. Mert minek minősíthetnénk az olyan bírói ténykedést, , amilyent Baranko- vics játékvezető a megyei presztízs-rangadón produkált? Milyennek lehetne minősíteni, amikor „uralmát fitogtatva" indokolatlanul állította ki a játékosokat, megzavarva ezzel a -tisztességesen igyekvő küzdő feleket, az élvezetes játékot ? Csak botrányosnak nevezhető az ilyen. S ha- mélg ideszámítjuk azt is, hogy érvényes tarjáni gólokat nem adott meg, akkor már jelzőt sem találunk működésére! És vajon van-e önkritikája Barankoviicsnak? Mit mondhatunk róla azok után, hogy a találkozó Lefújását követően a bírói öltözőben kirobbanó jókedvvel, és- mosolyogva a-zit nyilatkozta: különösebb hiba nélkül, jól kézben tartotta, jól vezette az összecsapást. Nem -tudom, hogy a jtr ellenőr mit ír jelentésében, és a testület, hogyan jutalmazza Barankovics gyarmati „kártyaosztását”. Amennyiben azonban az oly sokszor emlegetett tisztaságot és színvonalat akarják a játékvezetők körében biztosítani, a-kk-or Barankovics kollégájuknak nem sok keresnivalója van közöttük! S ha ez így történik, bizonyára jut majd ideje szombatonként a bírónak, hogy a televízióban megnézze az Angol Kupa találkozóiról készített felvételeket, a játékvezetők tevékenységét. Mert ezeken a meccseken a bírók többnyire „asszisztálnak”: a játéké, a labdáé, a focistáké a főszerep. Szilágyi Norbert Gólok, válogatott Úgy látszik N-B UI-as és megyei I. osztályú csapataink mesterlövészei, a hajrához közeledve felhúzták góllövő cipőiket. Bódi (SKSE) kétszer talált a hevesi kapuba- és ezzel átvette a vezetést a III. osztály nógrádi góllövői isitáján. Mohácsi (Síküveggyár SE), a rangadón lőtt három góljával fellnyomult a második helyre, beérve így csapattársát, Garait. A megyei I. osztályban -tovább tart a két nézsai gólvágó: Zsixai és Sebestyén versenyfutása. A Nagylóc ellen csapatuk két gólján igazságosan megosztoztak. Az élcsoport tagjai közül, egyébként Petre (Szőnyi SE), Dénes (SVT SC) -is eredményes vollt. Az élcsoport, NB III. (nógrádi vonatkozású) : 12 gólos: Bódi, 11: Garai, Mohácsi, 10: Köldn, Hunyás (mindkettő SBTC), 7: Tő- zsér F. (SKSE), 6: Kiss Gy. (Nagybétonyi Bányász). Megyei I. osztály: 18:Zsi- rai, 17: Sebestyén, 12: Dénes, Petre, 10: Szabó I. (Ersekvadk-ert), Tóth F. (Szé- csény), 9: Barna (Kistere- nye), Csikós J. (Mátrano- vák), Forgács Cs. (Salgó Öblös). A megyei bajnokság 22. fordulójának válogatottja: Pintér (ör-halom), Takács (Nézsa), Lakatos (ö-rhalom), Tari- (Pásztó), Csikós G. (Mátra-novák), Kelemen (Pásztó), Tőzsér (Karancs- lapuj-tő), Kelemen- (Na-gy- lóc), Zsirai (NézSa), Dénes (SVT SC), Szita (Szécsény). Balázs József TUDÓSÍTÓINK FIGYELMÉBE! A /23-ik forduló mérkőzéseiről szóló tudósításokat, — mivel lapunk jövő heti első száma az ünnep miatt kedden jelenik meg — hétfőn, 8—11 óra, között a megszokott módon és telefonszámon kérjük leadni. Köszönjük. r ítélet a debreceni labdarúgóbunda-perben Több mint négy hétig tartó tárgyalás után hétfőn hirdetett ítéletet a Hajdú-(Bihar Megyei Bíróság Kemecseiné Hársfalvi Klára tanácsa a debreceni labdarúgóbunda- perben. Az elsőrendű vádlott Nemes Lászlót, a DMVSC korábbi sportköri elnökét főbüntetésként kétévi börtönre valamint 20 000 forint mellék- büntetésre ítélték. A másodrendű vádlott Erdei István, a baráti kör volt elnöke egyévi és hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetést és 40 ezer forint -mellékbüntetést kapott. Császár Ferenc harmadrendű vádlott — volt elnökségi tag — büntetése egyévi és hat hónapi börtön — ugyancsak felfüggesztve — és 30 ezer forint. Sípos Tibor technikai vezetőt és Gi- lányi József volt labdarúgó- szakosztályi titkárt egy-egy évi börtönre ítélte a bíróság. Puskás Lajos volt vezető edző egyévi és nyolc hónapi felfüggesztett börtönbüntetés mellett 50 ezer forint pénz mellékbüntetést kapott. Erdei István, Császár Ferenc, Sipos Tibor és Gilányi József — az enyhítő körülmények figyelembevételével — előzetes mentesítésben részesült, ami azt jelenti, hogy állásukban dolgozhatnak továbbra is. A negyedrendű vádlott Szűcs Sándor egykori szakosztályi elnököt a bíróság 60 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Pogácsás János hatodrendű vádlott volt labdarúgószakosztályi vezetőt bűncselekmény hiánya miatt valamennyi vád alól felmentette a bíróság. Ezt követően a labdarúgókkal kapcsolatos ítéletet ismertették. Gróf Attilát és László Istvánt bűncselekmény hiánya miatt felmentették, illetve megrovásban részesítették, a többiek: Sal- lai Sándor, Andrusch József, Sikesdi Gábor, Fodor Imre, Kovács Kálmán, Kerepeczky György, Fitos József, Deákvári Antal, Rácz Antal, Meksz Gyula és Bíró Antal esetében a próbára bocsátást alkalmazta a bíróság. Ez Sallainál, Deákvárinál és Fitosnál — miután’a megítélés szerint nagyobb szerepűk volt az eseményekben — két év, a többieknél pedig egy. Az ítélet nem jogerős. Elhunyt Hódos Imre Vasárnap Debrecenben, rövid betegség után 61 éves korában elhunyt Hódos Imre olimpiai bajnok birkózó, akit a hetvenes évek közepétől1 a villáig legjobb bírói közöttitartottak számon. SAKK A megyei bajnokság 5. fordulójában, a szécsényi SE csapata rangadót nyert. A Nagy- bátonyi Bányász elleni sikerükkel Koltányiék megerősítették vezető helyüket a tabellán. Eredmények : (zárójelben az éltáblák mérkőzései) : St. Síküveggyár SE—R. Vízmű SE 4—6 (Lukács—Fenes döntetlen. Szabó T.—Nagy B. döntetlen, Regős—Szabó L. 1—0). St. Gorkij SE—MAG SE Pásztó 1—9. (Rozgonyi—Tódor S. döntetlen, Lancsa—Almási 0—1, Barna—Makovnyik döntetlen.) Szécsényi SE—Nagybáto- nyj Bányász 5,5—4,5. (Koltányi— Hovanecz döntetlen, Halaj— Bronner 0—1, Domszky—Kormos döntetlen.) H. Szőnyi SE— Nagylóc 7—3. (Dr. Szidon—Vav. rovics 1—0, Márton—Streho 1—0, Kaiser—Papp 1—0.) A Rimóc— St. KIOSZ mérkőzés elmaradt. Mivel a rimóciak már másodszor nem álltak ki bajnoki mérkőzésre, törölték őket a bajnokságból. A bajnokság állása: 1. Szécsény 10, 2. R. Vízmű SÉ 7, 3. MAG SE Pásztó 7, 4. Nagybá- tonyi Bányász 6, 5. H. Szőnyi SE 6, 6. St. Síküveggyár SE 5, 7. Nagylóc 3, 8. St. KIOSZ 1, 9. Gorkij SE 0 ponttal. ÜSZÂS A salgótarjáni városi tanuszo- j dában rendezték meg a hagyó- \ mányos St. Gagarin DSE— | Besztercebánya csapatversenyt, I melyen meghívottként részt vet- j tek az Eger SE fiataljai is. Az | utánpótlás korosztályúak viadalát 167—150 arányban a vendéglátók nyerték csehszlovák ellenfelükkel szemben. Városszerte megoszlottak a vélemények arról: kell-e nekünk rali? (Az olykor indulatos viták helyett azonban érdemesebb mérleget felállítani, s eddigi tapasztalatainkat a serpenyőkbe pakolni. Azt hiszem, hogy csakis reális helyzetértékelés alapján mondhatjuk ki ítéletünket a MOGÜRT— Salgó Rali immár 6. futamáról is. Mert, hogyan kezdődött minden?... Az ellenzők tábora sokallta a megyeszékhelyen egy héten át zajoskodó gépkocsik számát, néhányan repülőgép okozta hangrobbanáshoz hasonlították a versenyautók fel-felbőgő motorját. Azt is hozzátették, hogy a környezet látja kárát annak, ha felszabadulnak a lóerők, nem is beszélve a tre- hány nézők okozta szemetelésről. Demoralizáló hatástól tartottak, mondván: fiataljainkra hamar átszáll a száguldás láza, féktelensége. Merészebbek azt is felvetették: miért nem látja a város anyagi hasznát a versenynek? S miért az egy fő- utcás város a házigazda, miért nem „viszik” ki a versenyt Salgótarjánból ? Valós gondok, ám leegyszerűsítettek. Hiszen ilyen alapon egy futballmérkőzést sem lehetne megrendezni anélkül, hogy ittas emberek ne akadnának, hogy a „majd én megmutatom” elv ne érvényesülne, hogy szeméthegy ne maradna a tömegek után. Egy-egy ünnep alkalmával az egy főutcás város forgalma — ha néhány órára is — de megbénul, még ha csak egy koszorúzási ünnepségre gondolok is. Naponta 6 tonna korom rakódik le az Ikarus buszok motorjának „jóvoltából” megye- székhelyünk útvonalai mentén. Ám ezek is a leegyszerűsített igazság részei! Ahogy a tervezett világkiállítás is átláthatatlan üzleti vállalkozás, az ország megismertetésének vissza nem térő lehetősége, úgy a Salgó Rali is az, szűkebb hazánkra vetítve. Jótékony hatással van a kereskedelemre, a szálloda- iparra, azaz végül is csak cseppen-csurran valami a városnak, nem is számítva az ingyenes programokat. Pro és kontra sok érvet lehetne még felhozni, ám látni kell: Palócföld fővárosa nem rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek ilyen méretű, nemzetközi eseménynek helyt adhatnának. A város image-ának potenciális hordozói — a sportcsarnok, a tanuszoda, vagy bánmelyik stadion, hogy csak a sport eszközeinél maradjunk —, már a tervezőasztalon sem hordozták magukban ezt a sanszot. S bár csak az egyik hotelünk (Salgó) áll felújítás alatt, komoly gondot jelentett a szálláshelyek biztosítása. Volt versenyzőpáros, aki akár 3000 forintot is fizetett volna egy maszek által kiadott szobáért; reménytelen vállalkozás. Hogy a pályák szélén nem lehetett alapvető ételeket, italokat kapni, az a kereskedelmünk, vendéglátásunk pipogyaságát tükrözi. Egy magyar versenyző vetette fel, hogy el tudta volna képzelni, hogy a szünetekben traktorra csatolt büféskocsi „szalad végig” a pálya mentén, netán cross- motorosok szórakoztatják a nézősereget. A raligyőztes Buri ötlete volt, hogy rendezhetnénk itt akár Európa- bajnoki futamot is. Egyik nap a Mátra aszfaltos útjain, másik nap a most (is) megismert földutakon. Nagyobb csinnadrattával, határozottabb rendezői teammel, színvonalasabb kiszolgálással és így tovább. De maradjunk a sportnál. Szintén egy raliszakértőtől tudom, hogy hiába a sok millióba kerülő Forma I-es pálya, vagy másik végletként a „sárautózás”; a gépkocsi- gyártás manapság a legtöbb tapasztalatot a raliversenyekből meríti. Itt bújik ki a szög a zsákból. Topor Kálmán akár tanulmánykötetet tudott volna írni abból, miként kell a Lada Samarából autót csinálni. Még a szovjetek is megcsodálták „spéci” futómű-felfüggesztéseit I A nézők pedig maradandó tanulságokat nyernek abból, hogyan kell kormányozni a sáros pályán, mit ér, ha a megcsúszott autót nem fékezzük erőnk teljes megfeszítésével, hanem gázfröccsel manipulálunk. Ügy hiszem a serpenyők megteltek. A mérleg nyelve azonban aszerint mozdul el, ahogyan reálisan értékelő ember kezeld a dolgot. Sajnos a többség egyoldalúan közelít: vagy megrögzött „anti”, vagy féktelen tom- bolhatnékkal bíró őrült. Sajnos e sportnak egyik sem használ. Ma is látom magam előtt azt a fiatalembert,/ aki sörösüveggel a kezében „ralizott” végig Kőkúton, aki sprével szórt szembe egy ártatlan kisgyereket — s okozott verekedést —, aki Trabantjával civilként próbálta legyűrni a sarat, s aminek egy jókora — ám szerencsés — bukfenc vetett véget. Sajnos mindez ma még a rali velejárója, ami feltétlenül elgondolkodtató. A ralit az embertől féltjük, az emberért. Benne van a megismerés, a sportszeretet, a technikai kultúra, de benne van — ma még — a gálád emberi tulajdonságok garmadája is. Miként mindennapjaink, hiszen az egyetemes kulturáltság, a józan humánum nem függetleníthető a jelen morális, erkölcsi állapotától. Ezen pedig csak jólétünk javíthat, ahhoz viszont — például gazdasági — fellendülésre van szükség. Ez utóbbi egyik eszköze az image-hordozó rali is. T. Németh László A rali a. közúton is fennakadást okozott. A hosszú kocsisor nem versenyzőkből áll! Bajnokságok, eredmények A tarjáni győztesek (versenyszámonként és nemenként) 50 m gyors: Balogh Géza 26.5 mp, Kiss Kinga 26,5 mp (I. krcs.), Túrán Erika 31,00 mp (II. krcs.). 100 m gyors : Kéri Orsolya -1:06,5 p (I. krcs.), Túrán E. 1:09,5 p. 100 m hát: Balogh G. 1:03,7 p új megyei csúcs (I. krcs.), Kéri O. 1:16,1 p (I. krcs.), Túrán 7. 1:18,6 p (II. krcs.). 100 m mell : Halmos György 1:14,8 p (I. krcs.), Kiss K. 1:28,8 p (I. krcs.), Szemán Csilla 1:26,9 p (II. krcs.). 100 m pillangó: Rékasi Bea 1:18,3 p (II. krcs.), 200 m vegyes: Balogh G. 2:22,3 (I. krcs.), Kéri O. 2:43,8 p (I. krcs.), Túrán E. 2:50,0 p (II. krcs.). A váltó számok közül négyben bizonyultak a legjobbnak a tarjániak. Érdekesség, hogy részt vett a versenyben az St. Gagarin DSE „veterán váltója”: azok a fiatalemberek — Halmos Péter, Koncz Gábor, Kovács Tamás, Szabó Tamás — akik már abbahagyták az úszást. A rendezők a négy legjobban szerepelt versenyzőnek külön- díjakat adtak át. Az I. korcsoportban Balogh Géza és Kéri Orsolya vehetett át jutalmat, míg a II. korcsoportban Crman Lada (Besztercebánya) és Túrán Erika bizonyult a legjobbnak. LABDARCGAS Az NB III. Mátra-csoport ifjúsági bajnoksága megyei vonatkozású eredményei, IV. tavaszi forduló : SKSE—Heves 7—2, Recsk—Nagybátony 2—2, Balassagyarmat—SBTC 2—0, Mád—Romhány 1—2. KÉZILABDA NB II., férfiak: Bgy. Kábel SE—Szarvas 21—20 (10—10). Balassagyarmat. városi sportcsarnok, 250 néző, v. : Horváth, Szabadi. Kábel SE: ÉGI — Bán 2. KÜRTÖSSY 4, KOVÁCS S. 1, LAMBEK 11, TILLMANN 2, KOVÁCS J. 1 cs.: Ponyi (kapus), Kecskés, Havassy, cseh, URBAN. Edző: Lombos István. Kiállítások: 12, 111. 10 perc. Hetesek: 4/3, ill. 3/3. A bajnoki címért küzdő vendégcsapattal külön buszon, népes szurkolótábor érkezett. A II. osztálytól nívósabb színvonalú, ke. mény találkozón, a gyarmatiak végig egyenrangú ellenfelei voltak a Szarvasnak. A győztes gólt Tillmann két másodperccel a lefújás előtt lőtte a hálóba. BHG SE—St. Építők 23—24 (12—11). Budapest, 100 néző,- v.: Homyáik, Vaskó. Építők: KISS — KISBALAZS, URBAN 3/2, VAS 5, BERTÔK 1, TÓTH 9, SZABÓ 5/1, cs. : Lengyel (kapus), Nagy, Bene, Petreczky. Edző: Szabó Attila. Kiállítások: 4, illetve 10 perc. Hetesek: 8/6, ill. 3/3. Kemény, olykor durva játék, sok kihagyott helyzet jellemezte a találkozót. A második félidőben Jő támadáskombinációkat bemutató tarjániak, öt másodperccel a befejezés előtt Szabó hét- méteres góljával nyertek. kosárlabda NB II., férfiak: SKSE—Közgáz SE 90—77 (53—31). Salgótarján, v.: Galambos, Kondor. SKSE: JUHASZ 35, MÉSZÁROS 26/6, Szabó 12/6, Tóth 8/6, Dániel, cs.: Magyar 1, Laczkó 8, Országh, Gulyás. Edző: Laczkó Sándor. Nehezen lendültek játékba a hazaiak, mígnem a hetedik percben beindult a Kohászhenger. Hat perc alatt 20 pontot szereztek Juhászék és ezzel el is döntötték a mérkőzés sorsát. A második játékrészben ugyan aktívabbak lettek a fővárosi egyetemisták, de erejükből csak a különbség csökkentésére futotta. RÖPLABDA NB IL, nők: SVT SC—Bp. Harisnyagyár 3—0 (6, 6, 5). Salgótarján, Gépipari technikum tornaterme, v. : Oláh, Széphalmi. SVT SC: SZÉP, Tollár, Hrozik, SZKIBA, Bakos, Percze, cs. : Varga II., Novák, Sándor. Edző : Farkas Róbert. A tűzhelygyáriak a találkozó kezdetén magukhoz ragadták a kezdeményezést, és végig irányítva, biztosan győzték le a jó játékerőt képviselő fővárosi együttest. Szkiba és Szép kiemelkedő teljesítményt nyújtott. (Ifi: 3—0.) NB II., férfiak: Romhányl Kerámia SE—TFSE 3—0 (2, 3, 7). Romhány, v. : Rádi, Balogh, Kerámia : Hegedűs, Szalay, NÉMETH, POTHORSZKI, Liczhi, Fodor. Cs. : Pasztorális, Tajtú Stvorecz, Bagi, Kulcsár, Balogh. Edző: Rezniosek László. A jó formában játszó hazaiak 48 perc alatt, sima győzelmet arattak a mélyen tudásuk alatt szerepelt főiskolások ellen.
