Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

NnttRÁgis^.TfiKnrr: .iwQ^^^telexen érkezett. .. H ányszor, mennyit fizettek? Sikkasztott-e a művezető? t iff Nlf-Wuftffaf nyomában- - \ - . * .. . Sajnos, egyre gyakrabban adunk hírt róla, hogy gazda­sági, munkahelyi vezetők jogaikkal visszaélve kisebb- nagyobb anyagi haszonra tesznek szert. Legutóbb a balassagyarmati kórházban történtekről számoltunk be, most pedig álljon itt egy eset, amelyben a szécsényi BRG s a litkei téesz érintett. Az ügyben a Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság végzett vizsgálatot. Még tavaly tavasszal ke­reste fel Budai András, a litkei termelőszövetkezet üzemvezetője a BRG szécsé­nyi gyáregységét, azzal a kéréssel : a főmérnök enge­délyezze a szerszámműhely néhány dolgozójának, hogy a téesz egy nagy értékű szerszámát, a sínvágót meg­javítsák. Bár ennek engedé­lyezésére a főmérnöknek nem volt jogosítványa, te­kintettel a téesszel fennálló jó kapcsolatra beleegyezett, úgy hogy a téesz közvetle­nül fizeti majd meg a dolgo­zókat. Erre azért volt szük­ség, mert a gyáregységnek sem többletkapacitása, sem túlórakerete nem volt a munkaidőn túli tevékenység­re. A téesz ezután megállapo­dott a BRG szerszámműhe­lyének négy dolgozójával, hogy a munkáért nettó 10 ezer forintot fizetnek. A szerszámot megjavították, s a fizetséget is megkapták, azonban nem nettó, hanem bruttó 10 ezer forintot, azaz fejenként az ígért 2500 he­lyett, csak 1717 forintot. »Miután a dolgozók rekla­máltak saját üzemvezető­jüknél, Budai András pó­tolta a hiányzó összeget. Nem is történt volna sem­mi, ha a februári adóigazo­lások kézhezvételekor a dol­gozók újabb „hibát” nem tapasztalnak. Ugyanis a téesz értesítette őket — igazolja nekik —, hogy ket­ten 7500, ketten pedig 5000 forint bruttó összeget fel­vettek. Szemmel láthatóan nagyobb számok ezek, mint amiről ténylegesen szó volt. Így újból elmentek, igaz, már a téesz elnökhelyettesé­hez a BRG-sek. Ott meg­egyeztek: marad az igazolás, de a többletadót a téesz pó­tolja, 1100 és 1700 forintot ad a dolgozóknak... A téesznél végzett hely­színi vizsgálat során a népi ellenőrök megállapították, hogy a bérkartonokon Budai András, a dolgozók megha­talmazása alapján nettó 17 926 forintot vett fel, de ebből csak 13 ezret adott to­vább. Eszerint Budai alapo­san gyanúsítható a különbö­zet eltulajdonításával. A vizsgálat során megálla­pították azt is, hogy a BRG főmérnöke szabálytalanul (a jó kapcsolatokra való hivat­kozással) engedélyezte a különmunkát. A litkei té­esz főkönyvelője és elnökhe­lyettese nem tudott számot adni: milyen jogcímen térí­tette meg a dolgozóknak az adókülönbözetet? Ugyancsak érdekes, hogy semmilyen lé­pést nem tettek a Budai András által okozott kár megtérítésére. A Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság leg­utóbbi ülésén — parázs vita kíséretében — elfogadta az ügyben tett határozati javas­latot: a NEB büntetőfelje­lentést tesz (Budai András eílen. Ugyanakkor felszólít­ják a litkei téesz elnökét, folytasson fegyelmi eljárást az elnökhelyettes és a fő­könyvelő ellen. (-hr—) Telitalálat Gereden Háromszázezer forint, két részre osztva Csendben figyeltünk. A két boldog nyertes és jó­magam azt lestük, miként számolja le Piláth Károly, a salgótarjáni 200. számú to­tó-lottó kirendeltség ve­zetője a 14. heti telitalálatos szelvényért — és „hozadé- kaiért” — járó összeget. A kirendeltségvezető há- romszázegyig számolt. Ezer forintosokkal. Majd a ki­egészítőként még szintén a nyerőknek dukáló 448 forin­tot is eléjük helyezte. Szer­dán 11.32-kor egy piros dip­lomatatáskába került a nye­remény, a háromszázegyezer- négyszáznegyvennyolc fo­rint. S kik a nyertesek? Be­szélgetésünk előtt csak azt kérték, nevük maradjon tar tokban. Legyen elég annyi, hogy mindketten harminc­évesek, nősek, egy, illetve két gyermekük van. Gereden laknak, Salgótarjánban dol­goznak. Másfél esztendeje próbálkoznak, de nagy hal eddig nem akadt horgukra. Most viszont szép összeget csíptek meg. Fejenként 150 ezer forint bizony, minden­kinek jól jönne... Mondják, a totózást nem vitték túlzásba. Heti két, 80 forintos — 049 indexszámú — szelvénnyel játszottak. Amikor a 14. heti szelvé­nyen szereplő meccsek közül ismertté vált a szombati öt találkozó eredménye, gon­dolni sem mertek a 13+1­esre. Aztán, amikor vasár­nap teljessé vált á lista, ak­kor nem hittek a szemük­nek! Tudták, hogy ezúttal nem százasokat, hanem ez­reseket nyernek. Igazuk lett. A nyeremény után sem es­nek át a ló másik oldalára. Mindketten megerősítették, hogy a jövőben is megma­radnak a heti 160 forintos játéknál. Mert, amit most nyertek, annak a pénznek van helye a családban, Hogy mire költik, azt a nyeremény felvétele utáni boldog pillanatokban még nem tudták. Meg aztán jó ezt a feleségekkel is egyez­tetni. Nehogy a végén csa­ládi perpatvar legyen a vá­ratlanul jött összegből! (v. i.) Mindig öröm volt számomra, ha meg­pillantottam a régi fészekeken őket. Figyeltem, hogyan javítgatták, hogyan építgették, hogy mire a kicsik kikelnek a tojások­ból, biztonságos, meleg otthonuk legyen. Néztem a gólyapárt, aho­gyan egymás mellett álltak a fészekben, ahogyan elme­rengtek a közeli patak fe­lé. Aztán egy napon apró, fehér fejecskék■ tűntek fel a fészek pereme fölött, és a gólyapár naponta több­ször is átszállt az udvarunk egén, a patak irányába, éle­lemért és vissza. Évről évre megújuló öröm volt. Ugyanúgy, ahogy kedves költőmnek, Petőfi Sándor­nak, aki így irt erről: ...Mikor tél múltával fehér hó-subáját A föld levetette, S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát ölté föl helyette: Akkor az én lelkem is felöltözék új, Ünnepi ruhába, S gólya-várni néha elballagtam egész A szomszéd határba... A VILÁG Ezen a tavaszon egy gó­lyapárt kővel dobáltak, fészküket leverték, régi helyükről elkergették őket, és nem fogok többet örülni nekik. Akik gyűlölködve fogad­ták őket, szentül meg vannak győződve arról, hogy igazuk van. Mert a házuk közel áll a volt gó­lyafészekhez, és a gólyák piszkainak. Ok pedig nem fognak utánuk takarítani. Ok tiszta emberek. Mint az a másokat fe­nyegető j ehovista ismerő­söm szintén Innen a közel­ből, aki mindenkinek a halált ígérgeti, és gőgösen néz embertársaira, mert neki azt mondták a gyüle­kezetben, hogy a homlokán ott az örök élet jele. Ez az ember dolgos, tisztességes, és eszébe sem jut szégyellni, hogy egy szoba-konyháért négy és fél ezer forintot kér havon­ta egy fiatal házaspártól, akik albérletbe laknak nála. ö is tiszta ember. Közben, úgy látszik, nem tud róla, hogy Jézus, aki­nek igazságtevő eljövetelét várja, Jézus bűnnek tar­totta a gőgöt is, a kapzsi­ságot is. Egyre több az ilyen „tisz­ta” ember körülöttem, és mert tudom, nem én «dl- toztam meg, akkor nyilván a világ. Magam és a hozzám ha- I sonlók ebben a változásban a környezetszennyeződés­nek egy sokkal ártalma­sabb fajtáját látjuk, mint amit például a gólyák okozhatnak... B. Zs. Megváltó műszerészek Rossz szokásuk van a ház­tartási gépeknek: hét végén is hajlamosak a meghibá­sodásra! Így van ez a tele­víziókkal és a híradástech­nikai készülékekkel is, bosszankodhatnak gazdáik a néma berendezések miatt. Az ügyeletes szerelő meg­váltóként érkezik ilyenkor. Nem véletlen, hogy a Nóg- rád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat „Elektron” Leány- vállalatának műszerészei szombatonként ugyancsak kapósak. A salgótarjáni és pásztói szervizekben a he­lyieken kívül a környékről bejelentett igényeket is ki­szolgálják, házhoz mennek a hiba elhárítására. Képünk a megyeszékhely híradástechnikai szervizál­lomásán készült, ahol Oláh Iván és munkatársai tu­catnyi helyszínre látogattak. A fiatal szakembernek. is szüksége lenne a szabad időre: levelező hallgató a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskolán. —kulcsár— urT várható *nc I eseményei Hétfő: Salgótarjánban és Széc&ényben összeül a városi tanács/. Mindkét testültet tárgyal az 1988. évi tanácsi terv és költségvetés teljesítéséről. Salgótarján." ban kibővített ülést tart az MSZMP megyei bízott" sága. Időszerű bel- és pártpolitikai kérdések szere­pelnek napirendjén. Kedd: A városi népi ellenőrzési bizottságok Salgó­tarjániban és Rétségon egyaránt a közérdekű beje­lentések tanácsi intézéséről, valamint a táppénzes- helyzet alakulásáról és főbb jellemzőiről váltanak szót. Szerda: A Bétonÿterenyei Városi Tanács ülésén többek közöltt a közműfejlesztési hozzájárulás meg­állapításáról, és tájékoztatást kap a testület a nevelő­otthon mimikájáról. Csütörtök: Értelmiségi és vállalkozó nők megyei fórumára várja az érdeklődőket a Hazafias. Népfront. Nógrád Megyei Bizottságának társadalompoütiikai ta­nácsa. Péntek: A Rétsági Városi Tanács ülésén a tanács­tagi beszámolók tapasztalatairól is szó esik. , A Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsa- az állami tulajdonú bérlakások kezelésének jelenlegi feltételei­ről, s a kezelést végző vállalatok tevékenységéről1 tárgyal. Kőbányászok a Szondy alagútban Segítenek az erdészek Lapunkban is többször beszámoltunk már róla, hogy a balassagyarmati honisme­reti kör megbízásából, fel­hatalmazással Kamarás Jó­zsef gyarmati helytörténész irányításával, a Drégelypa- lánk melletti csitári forrá­soknál zajlik egy alagút fel­tárása. Legutóbbi beszámo­lónkban szóltunk róla, hogy a feltárás —, amelyet eddig teljesen önkéntes alapon segítettek geológusok, föld­mérők, környékbeli erdé­szek, diákok, katonák, — el­akadt, mivel a bejárattól 140 méterre levő elágazásnál az egyik szárnyban omlás­veszélyes részhez érkeztek. Ekkor vetődött fel, hogy a felsőpetényi kőbányászok minden bizonnyal tudnak segíteni, hiszen ez a profil­juk. Szerdán délelőtt Ka­marás József megkérte a bánya üzemvezetőjét, aki el­mondta : szűkös eszközeik miatt anyagi segítséget nem tűd adni a munkához, da talán valamelyik brigád vál­lalja társadalmi munkában az említett szakasz kiter­melését és aládúcolását. A bányát megelőzve vi­szont jelentkezett három nyugalmazott bányász, Máté Zoltán, a felsőpetényi bá­nyaüzem nyugalmazott fő­mérnöke, valamint két volt vájár, Bander Jakab és Ban­der Ferenc, ök vállalták, hogy kitermelik a dúcolás­hoz szükséges fát az alagút közelében, s hétfőn el is kezdik a munkát. .☆ Ezt követően kaptuk a hírt, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság felajánlott az aládű- coláshoz egy köbméter tám- fát. Térítésmentesen. Az olcsó a keresett Belkereskedelmi forgalom az első negyedévben A Kereskedelmi Miniszté­rium most közzétett árufor­galmi jelentése szerint az első negyedévben a kiske­reskedelem 168,3 milliárd fo­rint értékű forgalmat bonyo­lított le, folyó áron 14,2 szá­zalékkal/, összehasonlítható áron pedig 0,2 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában, A ten­dencia változaitlam: az élel­miszerek és az iparcikkek forgalma valamelyest nö­vekszik. a ruházati cikkeké viszont mennyiségében. — ezúttal is 4,7 százalékkal — csökken. A jelentésből meg­állapítható, hogy az egy munkanapra jutó kiskeres­kedelmi értékesítés az első negyedévben hónapról hó­napra fokozatosan csökkent, s ez kisebb mértékben már' az élelmiszer-forgalomra is jellemző. A jelentés megállapítja, hogy a kereslet — a. folya­matos áremelkedések követ­keztében — erősen csökkent, és strukturálisan is alapve­tően átrendeződött. A vevők szinte valamennyi cikknél az olcsóbb választékot ke­resik, s e tekintetben a kí­nálat hiányosságai ma már mindinkább szerobeötlőek. Változatlanul visszafogott az érdeklődés a ruházati cik­kek iránt, mindössze a téli vásár idején élénkült meg némileg a forgalom. A ve­gyesiparcikk-k ereskede lem­ben néhány területen — pél­dául a híradástechnikai cik­kek körében — túlkínálat tapasztalható. A bátonyterenyei városszépítöket dicsérik településszertn a gondozott parkok és utcák. Nemrégiben a (Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyi erdészete — a városgaz­dálkodási vállalattal közösen — egy korábban elhagyatott területet telepítettek be bokrokkal, fákkal. Társadalmi, munkában ültették el a nyírfákat a Béke úton, emberibbé, meghittebbé tévé a Szoraspatak felé vezető (útszakaszt.-k*-

Next

/
Thumbnails
Contents