Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
1989. ÁPRILIS 19.. SZERDA NOGRAD 3 Két bába közt... nagyra nőjön a gyerek Nem akarnak a semmi ágán szunnyadva elsorvadni a kistelepülések. Élni akarnak, megélhetést, boldogulást kínálva az ott lakóknak. £s jövbt. Vajon felcsililantja-e a perspektívát az út, melyen a szerep nélkülivé lett, halmozottan hátrányos helyzetbe süllyedt aprófalvak, községek most elindultak ? Kínál-e ez az út elég gyors menetet ahhoz, hogy erős szállal kötődjenek szülőföldjükhöz az emberek? Erről folyik most a beszélgetés Havas Ferenccel, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. — A hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlesztésével két szervezet is foglalkozik: a megyei gazdaságkorszerüsftési bizottság és az Inno Line menedzseriroda. Mindkettőt a megyei tanács hozta létre. Két bába közt nem vész-e el a gyerek? — Mindkét szervezet e folyamat segítője, feladatukban azonban lényeges különbség is van. A gazdaság- korszerűsítési koordinációs bizottság egy időlegesen fennálló, térségi, társadalmi- gazdasági probléma megoldását szolgáló tanácsadó testület, mely értékel, elemez, javaslatokat tesz egy széles érdekképviselet alapján. Az Inno Line pedig egy közös vállalat, melyet a tanácsokon kívül többek között vállalkozók, bankok működtetnek — új vállalkozások menedzselésére, új műszaki, technikai értékek felkarolására A vállalat 15 millió forintos alaptőkéjéből tőkebefektetéssel is részt vesz az új vállalkozások útnak indításában. Lényeges az a szellemi háttérmunka, melyet az elmaradott térségek gazdaságfejlesztésének ösztönzésében kifejt. A két szervezet tehát nem gátja, hanem segítője egymásnak. — Elegendő ötlettel rukkol- nak-e elő a gazdaságilag elmaradott térségek az ipar telepítését illetően? Elég gyorsan moz- dultak-e rá az új lehetőségekre, vagy inkább a kivárás érzékelhető? — A korábbiakhoz képest több az ötlet, gyorsabb az eLmozdulás, a számottevő javuláshoz azonban ez még mindig kevés. Fékezőerő az érintett területeket általában jellemző tőkehiány, s ezt az anyagi eszközökön túl a szellemi tőkére is értem Az elmúlt év tapasztalatai mégis kedvezőek, ugrásszerűen növekedtek az új vállalkozások. Része volt ebben annak is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1987 novemberében határozatot hozott az elmaradott térségek- fejlesztésére, s 60 millió forint hitelt vett fel vállalkozási célú tőke kihelyezésére. Tavaly 27 megyei pályázat futott be az országos foglalkoztatáspolitikai és a területfejlesztési alap elnyerésére. A pályázati támogatásokkal több mint ezer új munkahely jött létre, ami nemcsak önmagához, hanem más megyékhez mérten is jelentős eredmény. — A pályázatok elbírálásának egyik legfontosabb feltétele a telepítendő ipar jövedelmezősége. Mennyiben tudtak e kikötéshez ragaszkodni? — Üj értékrendünkben tartós létjogosultsága csak a hatékony, eredményt hozó vállalkozásnak lehet. A korábbi évtizedek munkahelyteremtő akciói szép számmal hoztak kedvezőtlen tapasztalatot is, s a mai. viszonyok közt sem könnyű az eltérő érdekektől elvonatkoztatni A cél azonban nem lehet más, mint ésszerű kompromisszumok árán a gazdaságosságnak adná az elsőbbséget, mégpedig a lehető legkisebb kockázattal. — Oj vállalkozás nincs rizikó ■ nélkül. .. — Minden kezdeményezés hosszú távú jövedelmezőségére valóban nincs garancia. Nincs kizárva, hogy a tavaly támogatott 15 fejlesztés közül néhány megbukik. A" feladat az, hogy a kockázatot a döntésben és a vállalkozásban részt vevők a minimumra szorítsák. A prosperáló vállalkozások kapjanak . zöldutat! Ismervén az eddigi pályázatokat, ez a szemlélet még nem eléggé érvényesül. — Ha már ipar, lehetőleg korszerű legyen. Egyik település sem öltözik szívesen a másoktól levetett, kopott ruhába. Az eddig létrehozott ezer munkahely tükrözi-e a korszerűség ismérveit? — A korszerűség minősítésében több szempontot kell figyelni. Van példa arra, hogy korszerűtlennek vélt technikát új szervezeti formában, más érdekeltségi viszonyok mellett hatékonyan alkalmaznak. De arra is, hogy modern technikát szakember és érdekeltség híján csak igen alacsony színvonalon használnak ki. A már említett új munkahelyek egyharmada szakmunkás foglalkoztatását igényli, s szinte valamennyi fejlesztés a feldolgozóiparban. valósult meg. A paletta meglehetősen sokszínű. Viszonylag csekély arányt képvisel (mintegy tíz százalékot) a korábbi ipartelepítéseknél még domináló konfekcióipar. Az új munkahelyek fele élelmiszer-ipari feldolgozással foglalkozik, s ez jól illeszkedik a mezőgazdasági termelés vertikális fejlesztésébe. Megjelenik a műszer- gyártás, bővül a műanyagfeldolgozás. Az új munkahelyek termelési szerkezetkorszerűsítésében játszott hatása még nem jelentős. Az azonban említést érdemel, hogy termékeik kétharmada exportra, döntően tőkés piacra kerül! — Minden eddigi erőfeszítés ellenére sem oldódtak számottevően a gazdaságilag elmaradott térségek gondjai. Hogyan lehetne e súlyos probléma megoldását gyorsítani? — Gondjaink mérsékléséhez megkülönböztetett preferenciákra is szükségünk van, s ezeknek most nagyon szűkében vagyunk. Vannak azonban elkülönített pénzeszközök és egyéb, kedvezményeket kínáló lehetőségek, s további, segítséget adó előkészítő munkák folynak. Mindezek ismeretében sem látok azonban reális esélyt arra, hogy gyorsan szülessenek látványos eredmények. Gátja a gyorsabb előrelépésnek a vállalkozó- készség általános hiánya, a kisvállalkozások csekély száma, jóllehet e kisvállalkozásoknak a termelés és az infrastruktúra valamennyi ága- bogán helyük van. — Kevés biztatót mond... — Mert a gyors eredményekre valóban kevés a kilátás. Messze nem elhanyagolható tény azonban az, hogy jelzéseinkre a kormány elismerte Nógrád ez irányú gondját, s eszerint lehetőségünk van az elsősorban a hét megyére elkülönített központi területfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai alap megpályázására. Az ez évre központilag garantált 100 millió forint foglalkoztatási- alap-juttatás odaítélését mi magunk bírálhatjuk el — független szakértői bizottság véleményezésével — az esetben, ha a támogatási összeg az ötmillió forintot, a beruházás értéke a tízmillió forintot nem haladja meg, s a foglalkoztatott létszám 30 fő alatti. Ígéretes, hogy Nógrád prioritást kapott a világbanki hitelek odaítélésénél, ha a kölcsön a foglalkoztatás bővítését és a szerkezet korszerűsítését szolgálja. S igen nagy súllyal ésik a latba az is, ha az északkelet-magyarországi térség gazdaságszerkezetének korszerűsítésére most készülő kormánykoncepcióhoz Nógrád megye még az idén ütőképes programot készít. — Kormányszinten is vita van a kérdésben, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek gondját e térségek fejlesztésével, vagy egy nemzeti felemelkedési program keretében kell-e megoldani. On hogyan látja ezt? — Ügy vélem, hogy egy hemzeti felemelkedési program végrehajtásával a haladás gyorsvonatára ugorhatnánk fel, viszont félő, hogy a gazdaságilag elmaradott régiók a döcögős személyvonatról is lemaradnak. Ezért kell megragadni minden lehetőséget arra, hogy a VIII. ötéves tervben Nógrádot is besorolják az elmaradott térségek kategóriájába, ezáltal részesülhessünk mindazon kedvezményekből, melyek felzárkózásunkat segíthetik. Szendi Márta (Vége) Kényszer szülte vállalkozás ősrégi igazság: a muszáj nagy úr! A bátonyterenyei Pentamer Lakatos- és Szerelőipari Kisszövetkezet korábban kizárólag beruházási acélszerkezeteket gyártott, s jól megélt belőle. A tagságnak eszébe nem jutott volna, hogy olyan aprósággal foglalkozzon, mint a deprez- műszerek szerelése. Az idén viszont ezzel a finom munkával akarja biztosítani tervezett árbevételének egyhe- tedét. — Egyelőre 5 millió forintról van szó, ám valószínű, hogy ez több lesz — mondja Szolnoki József főmérnök. A kényszer vitte rá a pen- tamereseket, hogy hozzálássanak termékszerkezetük átalakításához. Pénzszűke világunkban csökken a beruházás, mind kevesebb megrendelés érkezett acélszerkezetek előállítására. Váltani kellett tehát, olyasmibe fogni, amire igény mutatkozik. — A Nagymarosi Vas- és Villamosipari Kisszövetkezettől kapjuk a villamos műszerek alkatrészeit — folytatja a szakember. — Ez évben 110 ezret kell összeszerelnünk ezekből az apróságokból. Egy nagyméretű, kihasználatlan tanácstermet alakítottak át műhellyé. Jelenleg 22 asszony és lány keresi itt a kenyerét. — Korábban a bátonyterenyei harisnyagyárban dolgoztam — feleli érdeklődésemre Mile Józsefné. — Itt jobb... Mondom neki: meglehetősen különbözik egymástól a harisnyák készítése és a villamos műszerek összeszerelése. — Mindent meg lehet tanulni, csak akarni kell — vágja rá. — Kilencen hat héten át Szobon ismerkedtünk a munkafogásokkal, s a végére egészen tűrhetően belejöttünk a gyakorlatba. Idehaza aztán igyekeztünk lelkiismeretesen továbbadni a „tudományunkat”. Hasonlóképpen jelentős pályamódosítást hajtott végre Gáspár Zsuzsanna, aki végzettsége szerint varrónő. — A salgótarjáni Patyolatban dolgoztam. Untam az örökös utazgatást, ráadásul a pénz is kevés volt — indokolja, miért váltott. Apropó, pénz. A betanulási időre 24 forintos órabért kapott a fiatal lány, de mire e sorok megjelennek, minden bizonnyal növekszik majd a keresete. Tudniillik, a bevezetett teljesítménybér kedvező számára, hiszen egyike a legügyesebbeknek. — Mindenkinek javul a teljesítménye — közli Bakonyi István művezető. — A minőséggel eddig sem volt baj, mert ki-ki igyekszik odafigyelni. Érthetően, hiszen a helyben teremtett munkalehetőséget meg kell becsülni. Annál is inkább, mert a kisszövetkezet igyekszik e tevékenységet kiterebélyesíteni, az így elérhető árbevételt gyarapítani. — Következő lépésként alkatrészeket is készítünk majd a műszerekhez — árulja el Szolnoki József. — Ezáltal nagyobb haszonra tehetünk szert. K. L. Kedvezett az időjárás a párhuzamos 21-es út építésének Újszerű járda segíti a rokkantak közlekedését Az enyhe tél és a korán beköszöntött tavaszi időjárás is kedvezett az új 21_es út salgótarjáni, belvárosi szakasza építésének. Hogy hol tart a munka, milyen feladatok várnak a fő- és alvállalkozókra ez évben, erről nyilatkozott lapunknak Gyürky László, a beruházó vállalat helyi koordinátora. Mint elmondta, az idei első számú feladatuk az Arany János, Rákóczi és Kossuth utak csomópontjá- nák átépítése, illetve az aszfaltozással történő befejezése. Ezen a szakaszon a Rákóczi úton egy sávval szélesedik az úttest, s a Kossuth úton teljes szélességben korszerű burkolat készül el. Megjött a MÁV engedélye az acélgyári iparvágányt keresztező átkelőhely szélesítésére. április 14-én pedig már sor került az első műszaki átadásra; várhatóan ekkorra fejeződik be a csapadékcsatornák kivitelezése. Jelenleg a járdaszegélyek kialakítása folyik, s ezzel kapcsolatban elmondta, hogy figyelembe kívánják venni a tolókocsihoz kötött közlekedőket, azaz számukra a gyalogos-átkelőhelyeken biztosítják a zökkenőmentes át- jutást. Májusban kezdődik meg a Liitkei úti híd szélesítése, illetve a jelenlegi távolsági buszparkoló költözése, a helyszínen a földmunkák indítása. A hídépítés meghatározza majd a Lit- kei út forgalmát, hiszen egy időben csak egy forgalmi sáv áll a járművek rendelkezésére. A pontos forgalmi rendről április 25. táján értesítik a lakosságot a NÓGRÁD-on keresztül. Annyit azonban már tudni lehet, hogy a buszok menetideje nem változik, nincs tehát szükség a menetrend megváltoztatására? A híd fél év táján készül el, ekkor kezdi meg az EKÉV az út folytatását biztosító csomópont építését. Ekkor a korábbinál ils jelentősebb forgalmi változásokra kell felkészülnie a közlekedőknek, többek között a vásárcsarnokot célba vevő gyalogosoknak is! A kellemetlenségeket szeretnék a minimálisra csökkenteni, de a szükséges korlátozás idejére megértést kérnek. Az év utolsó részében a távolságiautóbusz-pálya- udvar északi oldalán megépítik a végleges csatlakozást, a már korábban elkészült 21-es útra. így tehát' csak a postai aluljáró és a Kossuth út közötti szakasz megvalósítása marad hátra. A patak lefedése az év első félében megtörténik, megoldva egyúttal a meder teljes kitakarítását is. A burkolás után. jóval kevesebb iszap keletkezik majd a patakban, némileg tehát tisztább lesz. A múlt esztendőben a működési előlegeket is beszámítva 24,5 millió forint értékű munkát végeztek el az építőik, idén ez az összeg várhatóan eléri a 40 milliót, azaz a feladat — a tavalyihoz képest — duplája lesz. Már most kérik a lakosságot. hogy az átalakítások idején tartsák be a táblák útmutatását, s ne szedjék szét a terelőkorlátokat. Ezzel is hozzájárulnak a mielőbbi befejezéshez, a balesetek elkerüléséhez! TNL Fotó: R. Tóth Sándor
