Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 91. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 19., SZERDA Felépül-e a tanévkezdésre a bujáki iskola? (4. oldal) Hegismerni egymás értékeit (5. oldal) Százhúsz tehén „halála" (8. oldal) Belpolitikai kérdésekről tanácskozott az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága Társadalmi megbízatású gazdaságpolitikai titkár a testület élén Belpolitikai és pártpolitikai kérdésekről tanácskozott, majd gazdaságpolitikai titkárt választott tegnapi ülésén, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága. Az eseményen ott volt Lenkei Csaba, a Központi Bizottság minap megválasztott tagja, Kornhoffer János, az MSZMP KB munkatársa, Füssy József, a megyei pártbizottság titkára. Füzesi István pb- titkár nyitotta meg 'a tanácskozást, és indítványára a testület úgy foglalt állást, hogy a személyi kérdéseket is nyilt ülésen tárgyalják, a meghívott vendégeknek is megadva a lehetőséget az esetleges véleménynyilvánításra. Plachy Péter, a városi pártbizottság első titkára a legutóbbi napok eseményei tükrében részletesen elemezte a párt nemzetközi megítélését, a gazdaságpolitikai kérdéseket, valamint az MSZMP-vel kapcsolatos véleményeket. Elöljáróban már hangsúlyozta: a párttal szembeni mind erőteljesebb támadás következtében indokoltnak látszik egy állásfoglalás kialakítása is. Ezzel egyetértettek a vitában részt vevők is, javaslatot téve a tervezet módosításaira. Lakatos József, Oroszi Károly, Karakasev Anna, Roz- gonyi József, Szalai Gáspár mellett szót kért Lenkei Csaba is. A síküveggyár villanyszerelő művezetője, a Központi Bizottság minap megválasztott tagja többek között a közös munka, az együttműködés igényéről szólt, hogy minél szélesebb körből érkező vélemények alapján tudja képviselni a párttagságot. Füssy József felszólalásában a közös gondolkodás igénye mellett azt a tényt hangsúlyozta, hogy szembe kell nézni a tapasztalható gazdasági és politikai válsággal. Az okokat is kereső elemzés mellett arról szólt, hogy a változtatás érdekében a működőképes rendszert kell megteremteni. A vita után határozathozatal következett. Három tartózkodással elfogadta a pártbizottság a történészek javaslatát, miszerint állítsanak emléktáblát, az 1956. december 8-i salgótarjáni események áldozatai emlékére. A két tartózkodással elfogadott másik határozat a II. világháború áldozatai emlékművének felállítását szorgalmazza. A pártbizottság választási bizottság megalakításáról döntött, majd három tartózkodással elfogadta az alábbi állásfoglalást, amelyet eljuttatnak a Központi Bizottságnak, a megyei pártbizottságnak és az alapszervezeteknek. Állásfoglalás Az MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy országunk az utóbbi évtizedek legnagyobb gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi és bizalmi válságát éli át. A tavaly má(Folytatás a 2. oldalon.) A szeniorok tanácsa az agrártézisekről ■ ■ Fényes pályát futott be" "Háztájiból jövedelem 45 ezer családnak - -Ha majd értéke lesz a földnek... - -Támogatások versenye a világpiacon ■ ■ A hazai iparnak nem vevő? A végéhez közeledik az a széles körű társadalmi vita, mely az MSZMP agrártéziseihez nyújt értékes muníciót. A műhelymunkát a párt Központi Bizottságának nemrégiben megalakított agrárpolitikai tanácsa végezte el, hogy a tervezetet a végleges döntés előtt nyilvánosságra hozva egészíthesse azt ki a vita gondolataival. A Nógrád megyében összegyűlt véleményeket e hét végén továbbítják a Központi Bizottságba, illetve a mező- gazdasági minisztériumba. Kedden Salgótarjánban a MTESZ szeniorok tanácsa hallgatta meg Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese előadását a megye agrárágazatának helyzetéről, az agrártézisek tervezetéről. A magyar mezőgazdaság fényes pályát futott be az utóbbi évtizedekben, fejlődése világszerte példaértékű. S jóllehet máig a népgazdasági aktívum jelentős kitermelői a mezőgazdasági üzemek, mégis a mélypontra süllyedtek az utóbbi néhány esztendőben. Kimerültek a korábban jól működő hajtóerők, sürgős megújításra szorul az ágazat. Az élelmiszer-gazdaság sorsa nemcsak a benne dolgozókat, a falun élő embereket érinti. Nógrád megyében több mint 16 ezren dolgoznak a mezőgazdasági üzemekben. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége évi 5 milliárd forintos termelési értéket hoz, s az iparhiányos térségekben gyakran nincs is más munkaalkalom, mint ez. A háztáji gazdaságok a megye lakossága 75 százalékának, 45 ezer családnak nyújtanak kiegészítő jövedelmet. Mindez azonban nem változtat a tényen: a nógrádi mezőgazdasági nagyüzemek csaknem fele súlyos újratermelési gondokkal küzd, gazdálkodásuk roppant alacsony hatékonysága alig-alig hoz valami jövedelmet. Ha a termelési eszközök között a földet majd valóságos forgalmi értékén veszik figyelembe, a mezőgazdaság eszközarányos nyereségének méltánytalanul alacsony szintje még inkább szembetűnő lesz. Ma a mezőgazdák úgy vélik, hogy 18—20 százalékos hitelkamatok mellett egyetlen mezőgazdasági ágazatba sem érdemes beruházni, s ezért nem az üzemeket illetheti bírálat, hanem a pénzügyi kormányzatot. A párt agrártéziseinek a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy vállalja-e a magyar népgazdaság az ágazat versenyképességéhez szükséges támogatást. Tudomásul kell venni, hogy a világpiacon ma nem is annyira a mezőgazdasági termékek, hanem a nemzeti agrárpolitikák, a támogatások versenyével kell szembenézni. Tömegtermeléssel persze bőkezű támogatás segítségével sem lehet a külpiacokon csatát nyerni. Ehhez bőséges kínálat, feldolgozott termék, igényes csomagolás szükséges. A szeniorok tanácsa vitájában is elhangzott: a tézistervezet egyik pontja, hogy nem foglalkozik markánsan az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatával. Pedig az utóbbi évtizedek egyik nagy gondja éppen az volt, hogy a hazai ipar nem tekintette komoly felvevőpiacának a mezőgazdaságot, a szükséges eszközöknek csupán egyhar- madát állította elő. Nógrád megye arra is választ vár a tézisektől, hogy szükség van-e a mezőgazdasági termelésre a szűkebb hazánkhoz hasonlóan kedvezőtlen adottságú területeken is, vagy sem. S még egy javaslat: olyan érdekeltség kialakítását rtűzzék ki célul a tézisek, mely szerint a kenyerüket a mezőgazdaságban keresők nemcsak tagjai, nemcsak dolgozói, hanem vállalkozói is gazdaságuknak. Háronszázölven műemlék részesül védelemben Nógrádban Megemlékezés a műemléki világnapról Az utóbbi évek legjelentősebb műemléki felújításának eredménye a sziráki Kastély Szálló. Megyénk csak mérsékelten gazdag műemlékekben. Még azokkal az építményekkel sem gazdálkodtunk-megfelelően, amelyeket a történelem többé-kevésbé épen hagyott ránk. Csak az ötvenes évek végétől indultak próbálkozások a múlt emlékeinek védelmére. Ma háromszázötvenet részesítünk védelemben — mondotta a műemléki világnap megyei megnyíitóján Holles Miklós, a Nógrád Megyei Tanács építésügyi és vízügyi osztályának vezetője. Tegnap a salgótarjáni építőipari szakközépiskolában került sor a rendezvényre. Már második alkalommal színhelye az, iskola a világnapi megemlékezésnek, — melyet a világ országaiban hatodszor tartanak meg az UNESCO felkérésére — s ez nem véletlen. A helyre- állítás munkáihoz, de, az állagmegóváshoz is szakemberek kellenek. Ez az intézmény a jövő szakembereit képzi. Ök elsősorban nem a műemlékvédelem területén dolgoznak majd, de mint építészettel foglalkozók, átérzik az értékmegőrző feladat fontosságát és talán rajtuk keresztül a társadalom figyelme is jobban az ügy felé_fordul — hangsúlyozta Holles Miklós. A megnyitót követően régészeti előadást hallgattak és egy műemlékvédelmi videofilmét tekintettek meg a rendezvény résztvevői. „Örökségünk őrei” címmel az iskola diákkörének tavalyi munkájáról és egy műemlékvédelmi vetélkedőről számolt be Jakabos Benjámin. A szakközépiskola emeletén műemléki-régészeti kiállítást nyitottak. Salgótarján május 1-jei kínálata • Zenés ébresztőre kel fel a nap • Á nagygyűlés szónoka Tatai Ilona • Á lizsé nem neglizsé! # Dodó kutya biciklizik? • Gyári majálisok ligetben, sportpályán Hagyományos felvonulás legyen, vagy inkább nagygyűléssel adjuk meg május 1-je rangját? Ezzel a kérdéssel fordultak az üzemek, intézmények kollektíváihoz Salgótarjánban a munka ünnepének rendezői, a városi pártbizottság és az SZMT munkatársai. A közvélemény-kutatás eredményeként született meg a döntés: idén a több évtizedes tradíciótól eltérően nem lesz felvonulás a megyeszékhelyen. összeállt már azóta az ünnepi program, ezúton közzétesszük, Salgótarján lakossága május elsején zenés ébresztőre törülheti ki az álmot a szeméből. Délelőtt 10 órakor nagygyűlés kezdődik a Tanácsköztársaság téren. Az ünnep szónoka Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója lesz. Ezt követően a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ szervezésében estig tartó mulatságoknak, vidámságoknak ad helyet a Tanácsköztársaság tér. Sze- melgessünk kicsit a programról kiadott szórólapról! „A népszerű Laci bohóc kacagtatja az úri közönséget.” Dodó, a kerékpározó kutya! Paprikajancsi, a csodálatos bábfigura lélegzetelállító kalandjai. A legújabb gramofonfelvételekkel áll rendelkezésre hölgyeknek és uraknak a Columbia Grammaphon Stúdió (már filléres áron). A füle is ket- téáll Jacks óntól, az őrült zongoristától. Öltözzön századfordulósán, stílszerűen a legutolsó divat szerint, és jöjjön, várja a lizsé! (A NÓGRÁD megkérdezte: tessék mondani, mi az a lizse? Csak nem egy kis neglizsé? A JAMMK-ból kapott válasz: Nem. A ldzsé a városliget régies neve.) A téri program este utcabállal zárul. Napközben nemcsak itt számíthatunk sokféle mulatságra. Mint ez szokásos, a salgótarjáni üzemek saját maguk is gondoskodnak dolgozóik jó közérzetéről. A Zója-ligetben, az öblösüveggyár és a síküveggyár sporttelepén is egész napos mulatság várja az ünneplőket. A két üveggyár saját majálisán adja át a május elsejei kitüntetéseket. A kereskedelmi vállalatok is felütik sátraikat. Kínálatukat úgy állítják össze, hogy tízezer ember kedvébe tudjanak járni. Még május elsejét megelőzően, április 28-án, délelőtt 10 órakor adják át az ez évi SZMT-díjakat és a szakszervezeti kitüntetéseket az SZMT székházéban.
