Nógrád, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 89. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ Elvtársi kíméletlenséggel (3. oldali Á mester nem törődik a lexikonokkal (4. oldal) Feketén-fehéren az autós feketézőkről (5. oldal) MIT AKAR AZ MDF? Társadalombirálat, előremutató program nélkül A Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezetének eddigi legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvénye volt szombaton, a politikai gyűlésen zsúfolásig megtelt a városi tanács díszterme. A jelenlévőket a helyi szervezet elnöksége nevében köszöntő dr. Szabó Sándor úgy vélekedett: az érdeklődés a vendégek szellemi vonzerejének köszönhető, a két előadó ugyanis Csurka István cs Fekete Gyula, az MDF iíét alapítója az országos elnökség tagja volt. Mit akar, milyen utat mutat az MDF? — alighanem ez a kíváncsiság vitte az érdeklődőket a helyszínre. A kérdésre azonban nincs válasz, ú múlt és a jelen kemény bírálata mellett a változtatás szándékáról és mikéntjéről vajmi keveset hallhatott a jelenlévő MDI’-tag, a tájékozódó érdeklődő, meg a tisztes számban megjelent MSZMP'tag is. Közhely, hogy válság van, ezt azonban nem mi okoztuk — e gondolattal kezdte mondandóját Csurka István. A hatalombírálat egyenes következménye a szándék ki- nyilvánítása: az MDF hatást akar gyakorolni arra, hogy a dolgok ne a korábbiak szerint menjenek. A cél: befolyást szerezni a társadalom legszélesebb rétegeinél, amelyeket most a hallgató többségnek neveznek. Pusztító kór a magyar társadalomban a közömbösség, az erkölcsi sivárság —, s ezek ellen akar tenni az MDF legelőször. Az MDF- álláspont szerint nyilvánvaló, hogy manapság a szocializmus sehol a világon nem tud kenyeret és szellemi javakat adni, a megváltozott körülmények pedig történelmi lehetőséget kínálnak az MDF-nek, hogy a társadalom belső életét megváltoztassák. S, ha ez a lehetőség megvan, hiábavalók a „hatalom válságos eszközei" is, senki sem tudja megakadályozni a társadalom életének megváltoztatását. Romlásnak, lezüllésnek nézünk elébe, s az MDF szerint az új magyar világ megteremtése az alkotmánvo- zó nemzetgyűléssel kezdődhet. A világon élő összes magyar érdekében, hiszen az MDF tagjait az egész 'magyarság gondjai szólították egy csapatba. Szimpatikus általánosságok, miként Csurka István zárógondolata is: a magyar jövő az egység és összetartozás. Fekete Gyula szerint is történelmi időket élünk, mondandójában azonban ott van a kétség is. Történelmi párhuzamokkal bizonyítja: rendra magíndul a visszarendeződés, amikor „dől össze a régi", és remény van arra, hogy „kinyílik a jövő”. Teendőkről Fekete Gyula sem szól, s fölöttébb sajnálatos, hogy szellemiségéhez méltatlan módon kelt hatást. Például így: bármelyik villamosmegállóban várakozók közül különb kormányt lehetne összeállítani. Természetesen megtapsoljuk, nincs ma Magyarországon olyan rendezvény, esemény, amely nélkülözné a kormány bírálatát. Nincs egyedül az MDF elnökségének tagja a személyi jövedelemadó szenvedélyes os* torozásában sem. A népesedés és a család jogos indulatokkal illusztrált helyzete külön tanulmányt igényelne, az ez ügyben elkötelezett Fekete Gyula az elmúlt évtizedekben méltán vívott ki jogos elismerést. S, amikor az MDF álláspontjából eredően az alkot- mányozó nemzetgyűlés mellett agitál, a jelenlegi országgyűlést így minősíti : a világon az egyedüli parlament, amely meghozta a gvermek- és családellenes adótörvényt, s amely túlnyomó szótöbbséggel az „ön- gyilkosságra szavazott”. Az MDF-nek az elmondottak szerint a hazai teendőkre, a sorskérdésekre kell ügyelni, s a „pusztulás nem kívánatos nemzeti jövő”. A változás lehetőségében természetesen Fekete Gyula is bízik, hiszen ma más a történelmi, európai környezet. Az előadó szemléletes képpel jelenítette meg, hogv nézete szerint az emberiség fiatalabb szerelmét, a szocializmust a hatalom „meg(Folytatás a 2. oldaton.) Országos kémiaverseny . megyei döntője Salgótarjánban Salgótarjánban szombaton délelőtt rendezték meg a Hevesi György országos kémiai verseny megyei döntőjét. Tizenhárom általános iskola mintegy hatvan nyolcadikosa kapott meghívást, de szombaton csak ötven résztvevővel indult a vetélkedés. Kiss Sándort a TIT megyei szervezetének szaktitkárát arról kérdeztem, milyen feladatokat kellett megoldaniuk a gyerekeknek? — Tesztlapokat töltöttek ki, amelyek részben az általános iskola kémia tananyagára épültek, de néhány feladat magasabb szintű ismereteket, elmélyültebb tudást is követelt. Nemcsak a tudományos baráti körök tagjai vehettek részt a versenyben, hiszen a névre szóló meghívókat az iskolákban tartott háziversenyek eredményei és a szakfelügyelők jelzései alapján küldtük ki. A feladatokat központilag készítették, azokat csak a verseny kezdete előtt ismerhették meg a résztvevők. Az értékelést szaktanárok végezték. A megoldások jeligével érkeztek, és a legjobb tízet a versenyzők kilétének felfedése nélkül küldtük tovább egy bizottság elé, mely az országom döntő résztvevőinek névsorát határozza majd meg. Az utóbbi években szép sikereket értek el megyénk tanulói, hiszen rendre az elsők között végeztek a döntőben. Erre most is megvan az esély, mert a legjobb tesztláp eredménye kilencvennégy pont volt, a megszerezhető százból. Kidolgozójának jeligéje „Abigél”. A többieket is rangsoroltuk, és értékes jutalmakat osztottunk ki. Jövőre matematikából is rendezünk hasonló versenyeket. Szeretnénk, ha egyre több baráti kör alakulna az iskolákban, és ehhez elsősorban a vállalkozó szellemű, felkészült, a tehetséggondozást fontosnak tartó pedagógusokra számítunk. — cs — Grósz Károly Szófiában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa elnökének meghívására vasárnap este munkalátogatásra Szófiába utazott. Kíséretében van Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának és Major László, a KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, valamint Thür- mer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Bizottság titkára, Szokai Imre, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője és Kimmel Emil, a KB irodájának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Lifo Tosev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A kétoldalú kapcsolatok áttekintése során minden bizonnyal sok szó esik majd a gazdaságról, arról, hogy kölcsönös érdeknek tekinti az MSZMP az áruforgalomban tapasztalható visszaesés megállítását, a kedvezőtlen tendenciák megszüntetését. Ehhez mindkét részről a szerződések pontos teljesítésére is szükség van. Szükség lenne a gazdasági kapcsolatok kereteinek, benne az elszámolási rendszernek a korszerűsítésére is, ez azonban már részben a KGST egészét érintő kérdés, de ugyancsak szerepel a tárgyalási témák között. A magyar pártvezetés fontosnak tartja, hogy megismerje valamennyi érintett elképzeléseit, így a bolgár párt véleményét a szocialista gazdasági integráció jövőjéről és a Varsói Szerzö(Folytatás a 2. oldalon.) Itt mindenki fegyelmezettebb Jó levegőn, szép környezetben A felhők mögül elő-előbuk- kanó nap megörvendeztette azokat a természetbarátokat, akik a vasárnapot az ereszt- vényi üdülőparadicsomban töltötték. Kevesen voltak. Csak néhány család bátorodott neki a kirándulásnak, hiszen esőket. záporokat ígértek erre a hét végére. Mi Csatós Józseffel és családjával találkoztunk, akik éppen az ebéd elkészítésével foglalatoskodtak. A bográcsban paprikáskrumpli Totyogott, — ahogyan az illik — jófajta kolbásszal kísérve. — Gyakran járnak erre a kirándulóhelyre? — Ha tudjuk, minden hét végénket itt töltjük. Ez a törzshelyünk — válaszol Csatós Józsefné. Jó a levegő, gyönyörű a környezet, a kis- unokát sem kell félteni, nyugodtan szaladozhat. Salgótarjániak vagyunk. Jólesik kimozdulni a városból. — Sok itt az avar, az elszáradt levél. Van vizük a főzés utánra? — Természetesen. A szalonnasütők környéke nagyszerűen ki van építve. MinJólesik egy kiadós séta is. denki hoz magával elegendő vizet, nem hagyjuk magunk után parázslani a tüzet. Még nem hallottunk róla, hogy itt valami is kigyulladt volna. Valószínű, hogy a rendezett, kulturált környezet teszi fegyelmezettebbeké az embereket. Csatós József a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben dolgozik rúdvashúzóként. Feleségének szintén van munkahelye. Elkel hát a pihenés, a jó ebéd, utána még egy pofa sör is megengedhető. .. Az ebedet az egész család vigyázza. Kiskereskedelmünk túljutott a mélyponton Termelési tanácskozás a PALÚCKER-nél és a NÚGRÁDKER-nél Megyénk két legjelentősebb kiskereskedelmi vállalata: a PALÓCKER és a NÖGRÁDKER tartotta meg szokásos, éves termelési tanácskozását. Mindkét gyűlésen kitetszett, hogy a szűkebb pátriánk ellátását alapvetően meghatározó gazdálkodók túljutottak azon a mélyponton, amit az adóreform bevezetése, a szabályozórendszer kedvezőtlen hatása, a vásárlói szokások alapvető megváltozása — és még számos tényező — szült 1988-ban. Gecse István, a PALÖC Kereskedelmi Vállalat igazgatója alapvetően jónak értékelte a hatáskörükbe tartozó, mintegy 40 település ellátását, 140 bolti egységükön keresztül. Nógrád megye lakosságának majd’ felét látták el nap mint nap kiegyensúlyozott, jó kiszolgálás mellett. Ennek megfelelően, az eredmény sem maradt el, hiszen a vállalat tavaly 1,6 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el. Az azt megelőző évihez képest 7,4 százalékos növekedés elsősorban a városi boltokban volt érzékelhető, ezen belül is megemlítette a pásztói 13. számú ABC 15 százalékos forgalomnövekedését. A PALÓCKER, ha lassan is, de megbirkózott a kiskereskedelmi munkában országszerte érzékelhető, főleg a szervezést, a piackutatást érintő változásokkal. Ezt mutatja az eredmény is, hiszen a tervezett 18 millióval szemben, 26 millió forint nyereséggel zárták 1988-at. Az év során javult a mintegy 780 fős kollektíva bérhelyzete, szociális ellátása, erejükből új boltok létesítésére, számos üzlet rekonstrukciójára is futotta. „1988-at remélhetőleg úgy fogja emlegetni az utókor, (Folytatás a 2. oldalon.)
