Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás n 2. oldalról.) vonalai, hogy á szövegező munkában erre figyelemmel építkezhessünk. A kormány honorálni kí­vánta az Országgyűlés jogos kívánságát, hogy legyen mód­ja már az alkotmány alapve­tő elveit megvitatni, és ez­zel elindulhasson a széles körű, a parlamenten kívül is kibontakozó vita alkot­mányunkról, amely az egész? nemzetet vonhatja be az al­kotmányozás folyamatába. A további vita szervezeti ke­reteit is alakítani kell — feltehetően —, de az Ország- gyűlés, a képviselők minden­képpen központi szerephez jutnak ebben a folyamatban, amely — még egyszer hang­súlyozom — jelentősen hoz­zájárulhat, akár alapjául is szolgálhat a nemzeti mege­gyezésnek, a nemzeti jövőnk szempontjából elengedhetet­len alapvető egységhez — mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselők­nek. Gajdócsi István, az alkot­mány-előkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mjnd a jogalkalmazásban egyér­telműen alkalmazható jogi norma. i Követelményként fogal­mazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban defi­niálják az alkotmányszerű­séget. Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles kö­rű társadalmi vitája mellett. Vita a miniszteri előterjesztés felett A vitában elsőként fel­szólaló Nagy József (Bara­nya m. 6 vk.), az MSZMP Baranyai Megyei Bizottsá­gának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkot­mányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyez­ni. Az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Or­szággyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást. Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala megyei párt- bizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvé­nyének magyar alkotmány­nak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemez­te. Egyrészt hozzá kell já­rulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány ere­jével kell megerősíteni tör­ténelmi azonosságtudatun­kat, nemzeti önbecsülésün­ket. Dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m. 8. vk ), az alkot­mányjogi tanács elnöke el­ismerte: országunk jelenle­gi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásá­hoz. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egv bátor és újszerű reform útján, s a társada­lom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság to­vábbi erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelekedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények meg­szüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés fele­lőssége abban, hegy a meg­alkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály kife­jezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alap­törvény, a „Magyarország Alkotmánya” elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkot­mány az államé, vagy a társadalomé? „Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkot­mányunk legyen emberköz­pontú, az államhatalom el­sőbbségével szemben” — mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztár­saság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a né­zettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. A politika és az alap­törvény viszonyát elemezve hangsúlyozta: az alkotmány nem indulhat ki napi politi­kai érdekekből, hanem az adott korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb összhangban, azok jogi kifejezését hosszabb távra kell kodifikálnia. Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója javasolta, hogy az emberi és állampolgári jo­gok s az alapvető kötelessé­gek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke az ál­lamforma kérdésében a nép- köztársaság kifejezés elfoga­dását javasolta. A parla­mentet illetően pedig egy­kamarás törvényhozás mel­lett tört lándzsát. Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese javasolta: a tár­sadalmi .tulajdon működő- képessége érdekében válasz­szák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmá­nyozás idejére hozzon létre egv szakértői testületet, amelv csak a parlamentnek felelősen segítené az alkot­mányozási munkát. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet mun­kavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hagy az al­kotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Ma mér tarthatatlan — mondta — a kizárólag te­rületi érdekeket megtestesí­tő választási rendszer; jó megoldás lenne, ha az or­szágos, politikai szerveze­tek külön-külön listát állí­tanának össze, s a választók ezekre szavaznának. Kőrös Gáspár (Bács-Kis- kun, 4. vk.) az SZMT veze­tő titkára miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból — ki­jelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szo­cialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja ép­pen az alkotmány elfogadá­sa után sajátította ki. Kon­cepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja^ az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig ér­szervekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a taná­csok működésének tovább­fejlesztésében az önkormány­zat játszik kiemelkedő sze­repet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi felté­teleket, biztosítani az ön- kormányzathoz nélkülözhe­tetlen önállóságot. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár jti. 8. vk.), Név- és nőnapi kölcsönös köszöntés: a Parlament fo­lyosóján dr. Borszéki Erzsébet és dr. Miklós Zoltán, nógrádi képviselők Kulcsár József felvételei vényben volt: ha az Or­szággyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett, folyamatosan, hogy az úgy­nevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglal­ni az Országgyűlés nélkül. Kifejtette: az alkotmány­ban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvé­nyességet. s megakadályoz­za a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Ta­nács elnöke elmondta: a tanácsok közvetlenül be­folyásolják a demokrácia alakulását, ezért az alkot­mányozási munka során fo­kozottan kell rájuk figyel­ni, s pontosan rögzíteni jo­gaikat, a kötelességeiket, viszonyukat más állami a HNF Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának titkára az egykamarás parlament és az amellett működő alkot­mánybíróság szükségességét hangoztatta. A képviselőnő szerint nem csupán valóban független igazságszolgáltatás­ra, független bíróságokra van szükség — ezek ugyan­is csak az eléjük terjesztett ügyekkel foglalkoznak —, ha. nem olyan, a parlamentnek alárendelt szervezetre is, amely képes fellépni a tör­vényesség édekében. Ezért az ügyészséget nem szabad kivonni az Országgyűlés ha­tásköréből — vélekedett. A képviselőnő úgy fogal­mazott, hogy „közepesen erős'1 jogkörrel felruházott köztársasági elnöki intéz­ményt kell bevezetni. A ci" mçr kérdésében népszava­zást javasolt Soltészné Pá­dár Ilona. • PARLAM ENTI J EGYZETEK Remélhetően dolgoznak m.a néhányan Magyarorszá­gon és nem a televízió előtt ülnek, nézve azt a szavazási procedúrát, amely lassan lejáratja az Ország- gyűlés hitelét — így hang­zik egy kommentár a sok közül, amely azt a tényt minősítette, hogy a déli harangszó után is a tárgy- sorozat megállapításánál tartott a parlament. Jelét adva annak is. mintha igaz lenne a vád: nem tudja a képviselő, hogy mit szavaz meg. Ezt igazolják az olyan egyéni indítványok is, amelyek alig néhány hét­tel ezelőtti döntéseket kí­vánnak módosíttatni. A gyülekezési jogról ja­nuárban alkotott törvény módosítását célzó indít­ványnál dr. Miklós Zoltán és Sándor Gábor nógrádi képviselő tartózkodott a szavazástól. Miért? A kér­désre egybehangzóan vála­szolnak: meg egy hónapos sincs az új törvény. Milyen lesz a . hitelünk, ha máris próbáljuk szétszedni. Lehet benne valami. Jog­gal merülhet fel a válasz­tópolgárokban: milyen el­határozással, időtálló ér­vénnyel döntenek akkor más, legalább ilven fontos, vagy még fontosabb kérdé­sekben. ☆ A közvélemény előtt is ismert volt, hogy képvise­lők egy csoportja egy má­sik, nem is olyan régen elfogadott napirend újra­tárgyalását kívánja elérni. A nagymarosi vízlépcsőről van szó, arnely mellett a nógrádi képviselők — jól felfogott megyei érdekek­ből — letették a voksukat. — A hét elején Mátra- novákon és Nádújfaluban találkoztam a választóim­mal és bebizonyosodott, mi­lyen szerencsés időpont az ülésszak előtti vélemény- csere. Tőzsér Gáspár nógrádi képviselő fenti szavai azt bizonyítják: szűikebb ha­zánkban is élénk érdeklő­dés kíséri az országban a vízlépcső ürügyén gerjesz­tett vitát. A képviselőt bíz­tatták, hogy álljon ki a ko­rábbi döntés mellett. A NÖGRÁD parlamenti tudósítója az ülésszak első napján megismerkedhetett egy levéllel is, amelyet a Ganz Acélszerkezeti Válla­lat mátraterenyei gyárából juttattak el dr. Hütter Csa­bának. az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja vezetőjénék. A levél állásfoglalás a bős— nagymarosi vízlépcső meg­építésével kapcsolatban. A kollektíva felidézi, hogy milyen jelentős vízműtár­gyak munkálataiban vettek részt és kinyilvánítják, hogy hasonlóképpen kíván­nak cselekedni a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer megvalósításában is. Mint írják, erre köteleznek a már megkötött szerződések is. A levél így folytatódik: „Nyugtalanítólag hat a gyár dolgozóira a vízlépcső- rendszer megvalósítása kö­rül újra és újra fellángoló vita. Ügy ítéljük meg, hogy ez ma már nem környezet- védelmi vita, hanem egyre inkább a kormány és a párt ellen lirányuló nyílt támadás. Dolgozóink egyet­értenek és támogatják az Országgyűlés októberi ülé­sén hozott döntését. Annak felülvizsgálatát, módosítá­sát nem tartják indokolt­nak.” A levél végül kéri a nóg­rádi képviselőket, hogy álljanak ki a korábbi dön­tés mellett. A képviselők tegnap így is jártak el. Ha a tudósító a privát szava­zatszámlálással nem té­ved. a nógrádiak közül egyedül dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet tartózko­dott a szavazástól. — .Sem pro, sem kontra nem kaptam olyan érveket, amelyek egyértelműbbé tennék a döntést. Éppen ezért tartózkodtam a sza- vazástóLoktóberben is. Meg azért, mert az Országgyű­lés nem volt és nincs dön­tési helyzetben, hiszen olyankor kérték a vélemé­nyünket, amikor a beruhá­zásban már visszafordítha­tatlan események történtek. Dr. Bartalné dr. Borszé­ki Erzsébet kétkedik és hajlik arra, hogy támogas­sa az újratárgyalást. — Igen, mert ha a bio­lógiai szennyvíztisztítás megoldására nem lesz ga­rancia, akkor ez a tény befolyásolja a mi víznyeré­si lehetőségeinket is. ☆ A vélemények tehát igen sokszínűek. Tőzsér Gáspár tolmácsolta a mátratere- nyeiek véleményét. Talán nekik is aláírásokat kellene gyűjteni, ellenkező előjellel. A gondolatot azonban így folytatták: de ki fog ak­kor dolgozni ? Megszívlelendő észrevé­tel. Lejárató. az erőket szétziláló demonstrációk helyett a munkával sem ár­tana foglalkozni. Kelemen Gábor Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának első tit­kára támogatta annak egy­értelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demok­ratikus és szocialista állam. Az államformával kapcso­latban a népköztársaság el­nevezés további megtartá­sát javasolta, ami összhang­ban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának meg­jelölésével. Javasolta az ál­ltam és a társadalom kap­csolatáról szóló fejezet cí­mének megfordítását, fontos­nak ítélve, hogy a társada­lom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptör­vény. Egyetértve a köztársasági elnöki funkció létrehozásá­val a parlament s^repét fi­gyelembe vevő elnöki intéz­mény mellett voksolt. Dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.), kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte: a tár­sadalom elvárja, hogy az ál­lamhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi auto­nómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is jog­gal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányza­tok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás ország- gyűlésünk függetlenített képviselőkkel — mondta —, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meg­hívni a parlamentbe. A kor­mány tagjai ne Tehessenek képviselők. Közéletünk mo­rális válsága miatt független alkotmánybíróságot sürge­tett, a költségvetés felhasz­nálását ellenőrző legfelső állam; számvevőszék beve­zetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a had­sereg, sem a rendőrség or­szágos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények kö­zött említette, hogy az alkot­mány rögzítse az állami tu­lajdon alanyi állami birtok­lásának módját és felelőssé­gét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az álla­mi igazgatási szervek felépí­tése mellett az egyén, a csa­lád és az egész emberiség sorsáért való felelősséget. Varga Imre (országos lis­ta) szobrászművész elöljáró­ban hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megte­remtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszkö­zeinek birtokában levő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat közösen átélt negyven évün­ket. Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkot­mány deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület független­ségét. A többpártrendszer körülményei között a rendőr­ség megerősítésére lesz szük­ség — vélekedett a képvi­selő —, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Ja­vasolta : a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta to­vábbá, hogy a munkásőrsé­get szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédség­ről szólva — az 1968-as ese­ményekre emlékeztetve — hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely hon­védségünket külfödi politikai elnyomó szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védel­mét. s ne pártutasítások vég­rehajtását szolgálja. A képviselő a többkamar tás parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is. hogy a nemzeti kisebbsé­gek, a vallási . csoportosulá­sok képviselői létérdekeiket érintő törvények tárgyalása­kor kapjanak vétójogot. Kitért az összeférhetet­lenség önálló szabályozásá­ra is. Mint mondotta, a mos­tani parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tag­ja. Ők mint képviselők — törvényhozók bizottsági tag­ként ellenőrzők; tanácsel­nökként végrehajtó jogkör­rel rendelkeznek. „Képvise­lőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, meígéri, hogy eljár önma­ga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát el­lenőrzi.” Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy mint a nemzetisé­giék, a vallások és a ci­gányság képviselői — egy külön kamarában tevékeny­kednek, s ott vétójoggal rendelkeznek. A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesz­tette az ülést; ma az alkot­mánykoncepció feletti vitá­val folytatja munkáját az Országgyűlés. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents