Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
2 NOGRAD 1989. MÁRCIUS !.. KEDD Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás a 1. oldalról.) pították, hogy a helyi tömegközlekedési díjak emelése az országos átlagot meghaladó mértékűén történt Budapest és Miskolc vonzáskörzetében. A tervezett tarifarendszer szerint a közigazgatási határon kívüli utazásnál a díjtételek övezetenként és 5 kilométerenként növekednek. Bár a kormány továbbra is úgy véli, hogy ha valaki mesz- szebb utazik, az fizessen többet, mégis — az észrevételek nyomán — csökkentette a díjakat. Emellett 10 forinttal mérsékelte a közigazgatási határon kívüli tanuló- és nyugdíjas- bérletek árát. Marosán György a kormány ülésén szereplő további témákra visszatérve elmondta, hogy a Miniszter- tanács kialakította végleges álláspontját a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszakról. A parlament növekvő szerepére tekintettel úgy határozott, hogy minden ülésszak előtt megvitatja a bizottságokban és a megyei képviselőcsoportok tanácskozásain elhangzott legfontosabb javaslatokat. A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vis- si Ferencnek. Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan folyamat, változás nem követ» kezett be, amely veszélyeztetné az áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e intézkedéseket a nyugati bevásárló turizmus mérséklésére. Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmiféle feladatot nem kapott a bevásárlóturizmus korlátozására, s ilyen intézkedések nem is várhatóak. Az elmúlt napokban több mint 100 ezer aláírással nyújtottak be kérelmet a parlament elnökéhez, kérve a népszavazás elrendelését a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Ezzel kapcsolatban a kormány véleményét kérdezték a népszavazásról. Marosán György elmondta, hogy a Miniszter- tanács ülésén ez is szóba került. A M i niiSZbertanács álláspontja szerint a kormányzati szervek feladata ma az, hogy az Országgyűlés októberi határozatát végrehajtsák. A kormány úgy ítéli meg, hogy a tavalyt októberi helyzethez képest nem történt alapvető változás a beruházás ügyében, így annak újratárgyalását a kormány nem tarttja indokoltnak. Ami a népszavazást illeti, a szóvivő utalt arra, hogy a ma érvényes alkotmány megfogalmazása szerint külön törvényit kell alkotni a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának szabályozásáról. Ez a törvény, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása sze. rint, elkészült, s társadalmi vita után várhatóan nyáron kerül az Országgyűlés elé. Addig azonban nincs lehetőség népszavazás kiírására. A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-i békés demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklődött, nem fenyeget-e valamiféle atrocitás veszélye. A kormány szóvivője az erről szóló értesüléseket rémhírnek nevezte. Leszögezte: a kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. (MTI) Felfüggesztette alapszabályát a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén felfüggesztette a magyar szakszervezetek jelenleg érvényben lévő alapszabályát, hogy megvalósíthassák a szövetségi rendszerre való áttérést. Az új alapokmány kidolgozásáig a decemberi országos tanácskozáson elfogadott irányelvek szellemében szerveződik újjá a mozgalom, s működnek tovább a szakszervezetek testületéi. A testület tagjai megállapodtak abban : a szaktanács felhívással fordul a tagsághoz, hogy a most kezdődő szakszervezeti választások során az érdekeiknek leginkább megfelelő formában, szakmai, foglalkozási, vagy munkahelyi elv alapján hozzák létre alapszervezeteiket; döntsenek az országos, ágazati és szakmai szervezetekhez való csatlakozásról: keressék' az együttműködésre, a közös fellépésre vállalkozó szövetségeseket. A testület irányelveket fogadott el a magyar szak- szervezetek előrehozott kongresszusának előkészítésére, a szakszervezeti testületek és tisztségviselők választására. A szaktanács döntése értelmében legkésőbb jövő év februárjáig megtartják a szakszervezetek kongresszusát, amely egyben az országos szövetség alakuló kongresszusa lesz. Politikai pártoktól független, a tagság véleménye szerint alakított, felelős érdek- képviseletet, érdekvédelmet folytató szakszervezeteket akarunk — hangsúlyozta a felhíváshoz és az irányelvekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Kiemelte: a szakszervezetek csak olyan, gazdasági, szociális program megvalósításában partnerei az állami szerveknek, amely megfelel a mozgalom törekvéseinek. A HNF Országos Tanácsa elfogadta Kállai Gyula lemondását A soron következő IX. kongresszusra való előkészület jegyében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn a Parlamentben. A testület elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztéről, s egyúttal döntött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt. Személyéről az előrehozott kongresszus határoz majd. Az ülés kezdetén ezenkívül még egy személyi kérdésben foglaltak állást a testület tagjai: Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt megválasztották az országos tanács tagjává. Élénk vita kerekedett a Hazafias Népfront által kijelölendő két bizottságról. Az egyik —, amely ország- gyűlési képviselőkből áll — a megüresedett országgyűlési elnöki posztra tesz javaslatot. míg a másik a Hazafias Népfrontnak az új alkotmánnyal kapcsolatos javaslatait, véleményét összegezi, s erről állásfoglalást terjeszt majd az országos tanács elé. A jelölőbizottságról szólva többen felvetették: az MSZMP részéről már elhangzott ajánlás az Országgyűlés elnökére, s ezután vajon nem csupán lát- szatfeladat-e a népfront- bizottságé? Volt, aki úgy vélekedett, hogy tisztázatlan mindkét bizottság jogköre. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az észrevételekre reagálva elmondta: a jelölés teljesen nyitott, így a népfrontbizottság természetszerűleg az MSZMP-tőI eltérő javaslattal is előállhat. A Központi Bizottság egyébként is csak ajánl, s ez nem kötelezi a jelölőbizottságot sem, s természetszerűen a parlamentet sem — tette hozzá. Ezt követően Huszár István a népfrontmozgalom megújulásának lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című program- tervezethez fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként utalt arra, hegy a jelenlegi politikai változás sokkal gyorsabb, mint az, akár csak néhány hónappal ezelőtt is előrelátható volt, így a népfront múlt év végi állásfoglalásai több ponton túlhaladottak. Nem véletlen tehát, ha a népfrontmozgalom — megélénkülő belső élete ellenére — bizonyos tekintetben késésben van. A főtitkár hangsúlyozta: a Hazafias Népfront olyan politikai rendszert támogat, amelyben — többpártrend- szeri alapon — valóságos pluralizmus érvényesül. Ennek jegyében a népfrontmozgalomnak is tükröznie kell a politikai, a társadalmi tagoltságot. E politikai platform alapján a HNF teljes mértékben elhatárolja magát a sztálini társadalomszervezési modelltől, annak valamennyi intézményétől. A Hazafias Népfrontnak — folytatta a főtitkár — pártoktól független, önálló arculattal bíró társadalmi szövetségként kell működnie a jövőben. Mégpedig úgy, hogy alulról építkező nemzeti szövetségként elősegítse a partnerkereső erők közötti párbeszédet és együttműködést. Huszár István úgy vélte, hogy a feladathoz a népfrontnak szükséges levonnia tartalmi, szervezeti és személyi konzekvenciákat, az országos tanácsban és az elnökségben éppúgy, mint a helyi szervezetekben. A jövőbeni teendőkről szólva kiemelte: legfontosabbak a politikai reformmal összefüggő feladatok, amelyek terén a tömeg- mozgalom nemcsak kezdeményező, hanem egyfajta katalizátor is lehet. A Hazafias Népfrontnak ennek értelmében ösztönöznie kell az egypártrendszerből a politikai pluralizmuson alapuló demokratikus jogállamba való átmenetet. Megkezdődött a bécsi külügyminiszteri értekezlet Várkonyi Péter felszólalása A bécsi külügyminiszteri találkozó hétfő délelőtti ülésén Mock megnyitó beszéde után megkezdődtek a felszólalások. A déli szünetig három külügyminiszteri beszéd hangzott el: Oskar Fischer az NDK, Eduard Sevardnadze a Szovjetunió álláspontját ismertette, végül Geoffrey Howe brit külügyminiszter szólalt fel. Délután szólalt fel Várkonyi Péter külügyminiszter. Hazánk rendkívül nagy szerepet tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. Itt és most, kifejezetten katonai biztonsággal foglalkozó két tárgyalási fórum megnyitóján is szükségesnek és időszerűnek tartjuk hangsúlyozni, hogy mi az európai biztonsági és együttműködési folyamatot egységes egésznek tekintjük, amely- j nek a gazdasági együttműködés, a kulturális kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogok érvényesítése éppen olyan fontos, integráns részét képezik, mint a katonai kérdések. A Magyar Népköztársaság kormánya kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a most Bécsben kezdődő két tárgyalási fórum belátható időn belül konkrét, kézzelfogható eredményeket hozzon a biztonság és a stabilitás erősítésében. A magyar kormány több ízben kifejezte azon szándékát, hogy kezdettől fogva részt vegyen a meghozandó leszerelési intézkedések végrehajtásában. Szeretném most ís megerősíteni érdekeltségünket abban, hogy mielőbb konkrét eredmények szülessenek a tárgyalásokon, amelyek lehetővé teszik a magyar és a magyar területen állomásozó fegyveres erők további lényeges csökkentését. Meggyőződésünk szerint a konkrét eredmények eléréséhez a legjobb alapokat az teremtené, hogy egyetértésre jutnánk a jelenleg Európában telepített fegyveres erők legfontosabb adatait illetően. Ezért azt szeretnénk, ha már a tárgyalások elején — esetleg külön e célra létrehozott munkacsoportban — megkezdődne azoknak a kategóriáknak a kidolgozása, amelyek alapján a közeli jövőben sor kerülhetne a fegyveres erőkre vonatkozó adatok kölcsönös cseréjére, majd ezen adatok — szükség szerinti — verifikálására. A kategóriák egyeztetése és az előzetes adatcsere nem hátráltatja a tényle- ges intézkedések kidolgozá" sát! Ügy gondoljuk, hogy az adatcserével és annak ellenőrzésével párhuzamosan, azzal azonos ütemben sort kell keríteni a konkrét intézkedések egyidejű kidolgozására is. beleértve az aszimmetriák kiiktatását is magában foglaló közös csökkentések és felső szintek megállapítását és azok elérésének ütemezését. Magyarország készen áll ezen rendszabályok végrehajtására. Leszerelési felfogásunk abból az alaptételből indul ki, hogy e folyamatnak minden egyes szakaszában hozzá kel] járulni az abban részt vevők fenyegetettségének és fenyegetettség- érzésének csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban szeretném megismételni kormányom álláspontját, miszerint az európai stabilitás és biztonság erősítését csak úgy tartjuk elképzelhetőnek, ha a leszerelési folyamat kezdettől fogva átfogja az államok fegyveres erejének minden, a hadműveletek folytatása szempontjából fontos komponensét. Úgy gondoljuk, hogy a közös csökkentések és felső szintek elérése rövid időn belül lehetséges. Ennek illeszkednie kell abba a folyamatba, amelynek végcélja az európai fegyveres erők strukturális támadóképtelenségének megteremtése lenne. Ennek közösen elfogadható kritériumait és fokozatosan megvalósítandó lépéseit is a most Induló tárgyalások hivatottak kidolgozni. A fegvveres erők jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintjének megteremtése azonban csak az első lépés ebbe az irányba. Ennél lényegesen tovább kell lépnünk és fel kell számolnunk a fegyveres erőik tá- madóképességét. Ennek érdekében a fennmaradó és még mindig jelentékeny fegyveres erőket olyan fegyverzettel kell ellátni, amely a védelmet szolgálja a támadással: szemben, azaz hatékonyabban alkalmazható védelem és nem, vagy csak alig alkalmazható támadás végrehajtására. A fennmaradó erők struk, túráját is úgy kell kialakítani, hogy lehetetlenné váljék támadó hadműveletek f ol y tatás a : a nagy.mér e t ű, nagy mozgékonyságú, nagy tűzerejű, önálló magasabb egységek biztosan alkalmasabbak támadás végrehajtására, mint — mondjuk — egy könnyűgyalogos-ailalku- lat. A fegyveres erők diszlo- kációjának is a védelmet kell szolgálnia, tehát kerülni kell a fegyveres erőknek a határok közelében történő koncentrálását. A strukturális támadókép- telenségnek tükröződiniile kell a fegyveres erők katonai doktrínájában, ezen belül annak a fegyveres erők alkalmazására vonatkozó alkalmazási élveiben, s ennek következményeként a kato. nák, tisztek kiképzésében is. E célok elérését nagymértékben elősegíthetik a bizalomerősítő intézkedések. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a stockholmi intézkedések továbbfejlesztésének és további bizalomerősítő intézkedések kidolgozásának. Ügy véljük, hogy a stockholmi dokumentum végrehajtásának pozitív tapasztalatai ebhez megfelelő alapul szolgálnak. Magyarország részt vett a Varsói Szerződés kmb 1988. októberi budapesti nyilatkozatának kidolgozásában, amely a stockholmi előírások finomításán és továbbfejlesztésén túlmenően a lehetséges új intézkedések széles választékát kínálta a NATO-beli, semleges és el nem kötelezett tárgyaló partnereinknek. Nyitottak vagyunk más államok javaslatai, elképzelései iránt. Magyar részről fontos feladatnak tekintjük a katonai tevékenységek korlátozását célzó intézkedések kidolgozását, amelyekben a stockholmi dokumentum rendelkezései szerény kezdeti lépésnek tekinthetők. Hasonlóképpen fontosnak tartjuk a bejelentési-megfigyelési intézkedések kiterjesztését a légierőre. Támogatjuk a bizalomerősítési rendszer kibővítését a hadi- tengerészet olyan tevékenységére, amely hatással van az európai biztonságra. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének és az összeurópai folyamat előrehaladásának jelenlegi feltételei között paradox helyzet alakult ki: a politikusoktól eltérően a katonai vezetők és döntéshozók csak szórványos kapcsolatokat tartanak fenn partnereikkel. A katonai kontaktusok fontosságát már a helsinki záróokmány egyik ajánlása is elismerte. Ügy véljük, hogy e kontaktusok fejlesztése, a katonai delegációk cseréje a bizalomépítés és a kölcsönös megértés erősítésének egyik fontos eszköze és területe. A két párhuzamos tárgyalási fórum munkájának megkezdésével mind a nemzetközi viszonyok, mind Európa sorsának alakulásában példátlanul fontos vállalkozásba kezdenek a részt vevő államok. Az európai katonai szembenállás struktúrái a hidegháború időszakában alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben korlátozás nélkül folytatódott a hagyományos erők fejlesztése. Ez mindinkább ellentétes az együttműködésen alapuló kelet—nyugati kapcsolatok erősítéséhez fűződő közös érdekekkel, amelyek a szembenállás fokozatos lebontását és kölcsönösen megnyugtató méretű és védelmi struktúrájú haderők kialakítását, a nyíltságot és a bizalom új minőségének megteremtését sürgetik. Érdekeltek vagyunk e fo. lyarnat kibontakoztatásában és mielőbbi eredmények eléréséiben. Ez az érdek és elkötelezettség vezeti a magyar küldöttséget a tárgyalásokon való aktív részvételben és a megegyezésit elősegítő együttműködés kialakításában a többi részt vevő államok delegációival. Tudatában vagyunk annak, hogy a most meginduló tárgyalások nehezek és hosszadalmasak lesznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vár hatnánk gyors, kézzelfogható eredményeket és a folyamat állandó lendületben tartását e tárgyalásoktól. Á magyar és a román külügyminiszter megbeszélései Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn délelőtt a bécsi Hofburgban, a háromnapos külügyminiszteri tanácskozás színhelyén találkozót tartott loan Totu román külügyminiszterrel. A találkozó a román partner kezdeményezésére történt. A tizenöt perces megbeszélésen a felek kifejtették álláspontjukat a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről. A nézetek eltértek egymástól. Román részről szemrehányások hangzottak el, amelyek egyebek között a magyar tömegtájékoztatásra vonatkoztak. A magyar külügyminiszter viszont hangoztatta, hogy előfeltételek nélküli tárgyalásokra van szükség, mert csak ezek teremthetnek kedvezőbb körülményeket a magyar—román kapcsolatokban, amelyeket majd a tömegtájékoztatás is tükrözni fog. Magyarország tehát a minden előzetes feltételek nélküli tárgyalások híve — szögezte le ismételten Várkonyi Péter, a román miniszterrel lezajlott találkozóján.
